#úgysem
Text
Néha tökre bele tudom élni magam, hogy érdekellek egy kicsit is..de nézzük a valóságot, rám nem tudnál úgy nézni.
#magyar tumblisok#magyar idézetek#szerelem#pillanatok#rad gondolok#magyar#beszelgetes#gondolatok#saját érzelmek#nem értelek#talán egyszer#csak túlgondolás#túlgondolás#remény#felesleges#úgysem#nem vagyok eleg jo#kevés vagyok#neked#billieilish#watch#zene#music#night#dream#sad#you#love#thinking#spotify
13 notes
·
View notes
Text
…és magányos érzés, nem igaz? amikor rájössz, hogy a lelked egy részével örökre egyedül maradsz…
#magány#túl sok a fájdalom#úgysem érik meg#nem értenek#annyira sajnálom#sajnálom#annyira fáj#fáj#nem megy#nem tudom mit csinaljak#félel a gondolataimtól#félelem#küzdelem#örökké#sose múlik el#magyar#magyar tumblisok#magyar tumblr#tumbrl közösség#tumblr#tumblr magyarorszag#tumblr world#magyartumblr
93 notes
·
View notes
Text
Olvasom olvtárs beszámolóját hogy a kemoterápiás kezelés után milyen egy kedvező leletet kapni. Ez átértékeli az ember saját szenvedéseit - jobb esetben
személyes vernyogás a hajtás után
Nekem ma egy rettenetesen szar napom volt, lejárt egy okmányom a Lehető Legszarabb időpontban és egy bürokratikus fekete lyukba kell alámerülnöm hogy megújíthassam (fun fact: nem is dolgozhatok addig amíg nincs meg, ~1 hónapig kb.) és már megint elég sötét gondolataim voltak (vannak), pedig a faszomat nem hogy örülhetnék hogy élek vagy egészséges vagyok (testileg?), miafasz :(((((
megint ott vagyunk hogy utálom ezt az egész kibaszott életet
felvetette ma itteni cimbora, hogy egyáltalán felnőttnek érzem-e én magamat merthogy ő kurvára nem. ember, én sem. 39 leszek idén de eddig csak sodródtam az árral. bejött a taktika nagyon sokáig, hogy a víz felszínén lebegek háborítatlanul mint egy szardarab a szolnoki dami strand nagy medencéjében; de 2020 óta, 2022 óta bekerültem valami örvénybe és kezd gecire kényelmetlen meg fárasztó lenni ez az egész. egy éve lesz - az ukrajnai háború kitörésének reggelén - hogy eldöntöttem, lépek a munkában egy nagyobbat (=a rohadék* osztrákoknál próbálok boldogulni) na és azóta egy nyugodt pillanatom nem volt bazdmeg. lesz még olyan, hogy élvezem az életet valaha is?????**
*előre elnézést az itt olvasó osztrákoktól, csak a faszom televan most a nyelvvel, az osztrákkal, nem a némettel, de a némettel is. pár hete egy hochdeutsch kolléganővel összefutottam és sziporkáztam az örömtől, hogy jé én ezt ÉRTEM?!?! minden szavát? nem vagyok retardált csak ezt a kibaszott boarischt kell megszokni? ne szóljatok hozzám németül pls
**igen tudom bazdmeg, terápia, terápia, terápia; sajnos ebben a gecis légüres térben ahol munkaügyileg éppen állok NINCS IDŐM erre, egész egyszerűen annyi tenni- és tanulnivalóm van hogy nincs rá most idő. nem volt rá idő már vagy 9 éve (munka, beosztás, 7/24 készenlét). vagy 4-5 amikor már kezdett nyilvánvaló lenni, hogy a szar NAGY.
***na mindegy bazdmeg nyilván ezeket nem kellene megírnom sehova meg nem is vezet sehova ez az egész de sajnos az a helyzet hogy sikerült szociálisan igen ügyesen izolálnom magam; jó én ezen kamaszkorom óta erősen dolgoztam (ld. előző pont) és mostanra beérett a munka. nincs kivel beszéljek erről, vagy ha beszélek, lófaszt sem segít. csak az van hogy itt kiírom aztán reblogolok még pár kamasz-testű japán fürdőruhás csajt és le van tudva. merthogy szociális életem, az nem nagyon van. mondjuk úgy, most éppen nincs. intimitás, szeretet meg... mik azok, te jó ég
#otthonzüllés#PERSZONÁL#nem reblogolod meg minek tennéd :D#ugyan nem érdekel#azt csinálsz amit akarsz#az a jó a tumblerben ezeket idefoshatom anonim#jó fél-anonim#nyilván ezek nem vetnek rám jó fényt#de kezdem erősen leszarni#shitposting for life#jobb úgysem lesz
38 notes
·
View notes
Text
Még egy utolsó ölelést akarok
#hiányzol#nem vagyok jól#öngyilkos gondolatok#meg akarok halni#szívem szerint egy késsel elvágnám a nyakam#hogy végre dögöljek meg a gecibe#nem bírom#meg fogom ölni magam#úgysem hiányoznék senkinek#akkor minek éljek?#az egyetlen boldogságom az életben is elhagyott#mi a fasznak keljek fel reggel mi a fasznak#nem gondol rám#egy percet sem#fáj#geci fáj#gecire fáj
9 notes
·
View notes
Text
youtube
4 notes
·
View notes
Text
Elhagyott a kökényszemű szeretőm, sallala, nem értek a népdalokhoz (a kökény a lényeg)
Jé, originálposzt! Mostanában rákaptam a reblogolásra, főleg mióta megtudtam, hogy az a tumblr lelke. <3 De igazából egy csomó mindent akartam írni meg rajzolni is ide, csak nem értem rá, mert éppen megváltom a világot. NA JÓ, ez eléggé költői túlzás, de tény, hogy most meglepően... aktívan élek. A paradox, hogy pont akkor nem írok semmit, amikor lenne miről.
Az amúgy szöget ütött a fejembe, miért vagyok egyszer szétkent takony, ami még a létezéshez is fáradt, egyszer meg emez, úgyhogy kitaláltam, hogy írok magamnak hangulatjelentést minden napra, hátha kiad egy mintázatot (kis smiley-k formájában, pirossal, mert ez valamiért fontos). Egyelőre nincs még eredmény, egyrészt, mert nemrég kezdtem, másrészt, mert egyszer ki is hagytam egy hetet. >:( Hát ejnye, hol a tudományos szigor?!
De nem is ezt akartam, hanem hogy mit csináltam ma tegnap? SZILVALEKVÁRT. - ??? - Emlékeztek arra a posztomra, amikor megállapítottam, hogy a kertünkben kökényszilvánk (Prunus insititia) van? (Remélem, igen, mert lusta vagyok előkeresni.) Na szóval, a begyűjtött termés fele azóta is az albi mélyhűtőjében csücsült - egy darabig még az M. utcában, aztán itt -, a másik fele meg otthon, mert nem volt időnk és kedvünk mit kezdeni vele. Én vállaltam, hogy kipróbálom tesóm (most már hivatalosan is) anyósának sütőben sütős(!) receptjét - azért először én, mert otthon palackos a gáz és nem akarjuk pazarolni. Mondjuk, okosabb lett volna nekem is még a rezsicsökkentős időszakban, na mindegy... De szóval, ki kellett olvasztani, ...*sóhaj* kimagozni (közben legalább meghallgattam pár elrakott youtube-videót), megsütni, átpasszírozni szűrőn és újraforralni fazékban (felmerül a kérdés, akkor ugyan miért nem végig fazékban főztem; nos, mert ha már alapból úgy döntöttem, hogy héjatlanítom, nem úszhattam meg a passzírozást, mert ennek a kicsi szarnak nyersen nagyon ragaszkodó a héja. Tehát darabra ugyanannyi edény kellett volna). Ja és előtte persze kiforráztam pár üvegecskét és AKKOR derült ki, hogy túl sok vizet egyszerre nem szabad leönteni a lefolyón, mert azt nem bírja, hanem egy külön túlfolyó-levezető csövön megy le, csak tudnám, minek, ha az nem vezet sehova, hanem elárasztja a KIBASZOTT KONYHÁT -------------
...úgyhogy most itt vagyok. Ötmilliárdszor mostam kezet, a bal kezem tropa lett a passzírozástól, minden edény egy merő szilvatrutymák, a mosogatóra inkább nem is mondok hasonlatot, ja de amúgy nem mostam el mindent, mert nem akartam felzörögni a (különben tökre megértő <3) lakótársamat. De hogy tuti megmaradjon a jó viszonyunk, a maradék edényt a szobámba vittem és bízom magamban, hogy nem lépek bele (nyilván csak a földön van hely, de ezen a ponton szerintem már nem is lepődtök meg). Ja, és a szilvahulladék is a szobámban van, mert azt egyből a kinti szemetesbe akartam vinni, de már ezzel sem akarok zörögni, tehát ha nem írok többet, belefulladtam a cefreszagba. Osonó-üzemmódban még megcsináltam a második felmosást, a lekvárak a kamrában szenderegnek. Ha nem sikerülnek, én üvöltve sírok és felkerekedek* az istenek ellen.
Na jó, nem. De remélem, sikerül. :3
(*nem. a tumblr ellen fogok felkerekedni, mert képtelen lekezelni, hogy melyik szót akarom dőlt betűvel. mi. a. faaaasz?!)
#pozitív poszt?#élet#szilvalekvár#ó jaj most kitettem magam a kritikának#na jó igazából úgysem olvassák el ;)#vagy.........?
2 notes
·
View notes
Text
I posted 1,446 times in 2022
2 posts created (0%)
1,444 posts reblogged (100%)
Blogs I reblogged the most:
@piratefairy-moonlight
@einefrauzusehen
@holdvilagos
@participlepotato
@dingdongyouarewrong
I tagged 1,163 of my posts in 2022
Only 20% of my posts had no tags
#art - 168 posts
#mcr - 84 posts
#my chemical romance - 83 posts
#shitposts - 67 posts
#for later - 48 posts
#fashion - 46 posts
#lgbtq+ - 41 posts
#5 seconds of summer - 40 posts
#5sos - 39 posts
#fanart - 38 posts
Longest Tag: 139 characters
#(turbómagyarok el a kezekkel a kultúrámtól. érdekelne a népművészet&a mitológia ha nem mocskolnátok be & kergetnétek el tőle mindenki mást)
My Top Posts in 2022:
#2
Halestorm - Mine (live debut, Budapest, 2022.11.14.)
0 notes - Posted November 15, 2022
My #1 post of 2022
10, 25, 89 :)
#10: Blahalouisiana - Szívemet kitépted
#25: Florence + The Machine - King
#89: Doll Skin - Control Freak
2 notes - Posted November 30, 2022
Get your Tumblr 2022 Year in Review →
#tumblr2022#year in review#my 2022 tumblr year in review#your tumblr year in review#a második top post 0 note-tal asgfhkdlsghdsl#visítok xddd jövőre lehet többet fogok posztolni de úgysem érdekel senkit
0 notes
Text
Lett egy matchem bumblen
És az a baj, hogy nem emlékszem rá, pedig nagyon kevés embert húztam jobbra.
Megnéztem a profilját és nem valami erős a szöveg, szóval nem értem. Ráadásul csak annyit írt, hogy hi.
Van egy olyan érzésem, hogy ez a probléma megoldja magát.
#bumble#az a vicc hogy csak ezért tettem most vissza#mert kaptam egy emailt róla hogy valakivel matcheltem#na mindegy#úgysem lenne kedvem most fodrászhoz menni
1 note
·
View note
Text
Mentsd meg magad egy csomó felesleges aggodalomtól és ne aggódj olyan dolgok miatt, amiket úgysem tudsz befolyásolni.
#magyar tumblisok#magyar idézetek#magyar tumblr#tumblr quotes#idezetek#tumblr#sajat iras#saját érzelmek#sajat erzes#quoetes
257 notes
·
View notes
Text
Hello! Gondoltam írok neked, úgysem beszélünk már. Az évek alatt berozsdásodott a sínpár. Remélem jól megvagy, nagyon régen láttalak. Nélkülem mentél tovább, hiába vártalak. Talán még emlékszel, de lehet, hogy csak én. Tudom, hogy milyen jó volt annak idején. A képek alatt lassan beporosodik a fal. Mikor lettünk ilyenek, hol szakadt meg a dal? Megfogadtuk, együtt a végéig ha kell. Vajon ketten hibáztunk, vagy csak én rontottam el? Én tettem valamit, vagy mind a ketten? Te más irányba mentél tovább én meg itt rekedtem. Őrlődöm, keresselek újra vagy ne. De már az emlékek is nehézkesen ugranak be. Vigyázz magadra, nem feledem mit mondtál. Mikor még a barátom voltál…
97 notes
·
View notes
Text
Teri néni
Ismét tropára ment a hátam. Ma itthonról dolgozom, fekve, pihentetve.
Délutánra egész jó volt, úgyhogy diclofenakkall felpumpálva leszaladtam Kumisszal sétálni, ahol belefutottam a tűző napon kerítésbe kapaszkodó nénibe.
Köszönte, nem kellett neki segíteni, egyszerűen csak túlvásárolta magát és nem bírt hazamenni. Csak egy picit pihenne. De azért ha ráérek és visszamegyek később, lehet, hogy megvár.
Hazahoztam a kutyát. Vittem a néninek egy pohár vizet. Pihent egy kicsit majd elindultunk.
92 éves. Elmondta, mi minden volt rossz ebben az életben. Leginkább Budapest ostroma. De a kajáért sorban állás, a bombázások voltak a legborzalmasabbak. Nem is érti, miért élt ennyi ideig.
Megkérdeztem, hogy azért a 92 évbe nem fért-e bele valami jó is. Megállt, elgondolkodott, és azt mondta, hogy rengeteget utazott. Amerikába nem jutott el, hogy lássa azt a nagy szakadékot (sic!), pedig szerette volna nagyon, de a hetvenes években személyesen látta a piramisokat Egyiptomban. Az valami csoda!
Nincs senkije. A szomszédja fogja eltemetni. Van telefonja, amin fel tudná hívni a szomszédot, ha baj van, de amikor beírja, hogy 0630, mindig valami félremegy, úgyhogy a szomszédot se hívja.
A háza az a régi ház ott, ahol a fehér kocsi áll. Bár annyira nem lehet régi, mert 1931-es, pont mint ő. Az összes többit lebontották a környéken és lakópark épült a helyén. De az övék egy hűvös kis oázis kerttel. Tudom, hol volt régen építőanyag-kereskedés, kik hogy ültették azokat a fákat, amiket az utcában látok. És azt is, hogy a szomszéd utcában van két egymás melletti ház, aminek ha leül a kerítésére pihenni, azonnal kikopognak, hogy menjen onnan.
A szemközti házban van egy nagy ugatós kutya. Amikor meghalt a gazdája a kórházban, a kutya egész nap ugatott. Honnan tudta vajon?
A házban egyre több fiatal van, akik átalakítják a lakásokat amerikai konyhássá, ami nem való egy magyar lakásba. És a kert sem érdekli őket, ami odalent van a közös udvaron.
Le akart még ma menni kertészkedni, de lehet, hogy már nem fér bele az idejébe, hiszen még fel kell menni az emeletre. De nyugi, ha megkapaszkodik a korlátba, akkor simán felhúzza magát is és a banyatankot is (direkt lecseréltette a kerekeit nagy kerékre, hogy lehessen vele lépcsőzni). És valóban simán felhúzta magát. (Most attól tekintsünk el, hogy a kocsit én vittem fel később, őt meg a két hóna alatt megtámasztva emeltem fel a lépcsőfokokon.)
Egy dologra kért még meg csak, amit ő nem tud megcsinálni és a legtöbb gondot okozza: ha esetleg elfordítanám a kulcsot a zárban.
A konyhában leült a sámlira. Most ott pihen egy kicsit, hagyjam. A szomszéd majd később biztos átmegy. Meg a ház cicája, aki többnyire nála eszik. Ki is van neki készítve a kaja meg a víz.
Ne pakoljak ki a táskából, mert ő szeretné majd. Fölösleges telszámot hagynom, mert úgysem tud felhívni.
Nagyon hálás, remélem, nem tartott fel semmilyen munkában és be tudom fejezni időben, amit kell. Ja és Teri néninek hívják. És fog figyelni, hogy lát-e még.
Én meg hazajöttem, és úgy érzem, kicsit mintha valami belement volna a szemembe.
Majd arra fogom, hogy megy ki a diclofenac.
181 notes
·
View notes
Text
Amikor először találkoztunk még csak nem is volt az esetem. Úgy gondoltam, mi baj lehet, úgysem lesz semmi...
Aztán elvarázsolt. A humorával a beszólásaival, a mosolyával... a mindenével.
525 notes
·
View notes
Text
annyira gecire elegem van, hogy mindenki ennyire kurva okos
(rövid dühöngés következik az izraeli helyzet lereagálásáról)
nem és nem és nem bírom, hogy kritikátlanul fogadunk el álláspontokat tényekként, és ahhoz igazítjuk a valóságot. mint ma is, annyira biztos mindenki abban, hogy Izrael/a Hamasz lőtte ki azt a szerencsétlen kórházat, hát könyörgöm, egyikről tudjuk, hogy át szokott lőni a túloldalra, a másikról meg, hogy szintén, és eközben a saját civiljei mögé bújik, ovikba viszi a kilövőállásait, hát mit tudom én, melyik mond épp igazat most
és bazmeg, relativizáljuk a dolgokat, mint ha a világ bármelyik országának ne lenne joga megvédeni magát, ha a területére átmennek terroristák és százával gyilkolják a népet. vagy mint ha egy budapestnyi embert kollektíve büntetni ezért rendben volna, és hogy tudomást sem veszünk arról, hogy lehet valaki épp amiatt ott, amiért magyar ellenzékiek sem mind vándorolnak ki, mert az egy iszonyat erős érv lehet, még akkor is, ha az ember hazáját egy terrorszervezet vezeti, hogy "én itt vagyok itthon, menjenek el ők"
mittudomén, mi van. mi a jó, mi volna a helyes. annyi egészen biztos, hogy szar volna egy olyan világ, ahol két és félmillió ember lakhelyét beletolni a tengerbe reális alternatíva, és szintén szar volna egy olyan világ, ahol az a terrorszervezet nyer, ami gátlástalanul bebújik a saját népe háta mögé, gondolván, hogy oda úgysem mernek lőni majd
(egy dologban vagyok biztos ezen kívül, hogy iszonyú sok palesztin gyűlöli a hamaszt és rém sok izraeli a saját kormányát, csak ezt az izraelieknek van lehetőségük kimutatni. de ez csak azt jelenti, hogy a demokrácia a lehető leginkább működőképes államberendezkedés, nem árul el semmit a két népről, sem a vezetőikről. zárójel vége)
és elegem van a felcsapó antiszemitizmusból és az arabgyűlöletből, de abból is, ahogy a nyugat-európai baloldal most amiatt, mert Izrael szarul kezelte az emberi jogokat, beáll pacekba leszopni a terroristákat, és ó jaj énekeljük kézen fogva az imagine-t, szegény hősies ellenálló hamaszosok meg mint csupa Luke Skywalker, puszta önvédelemből fejezik le a csecsemőket. de akkor már az is, ahogy zsidó ismerőseim bosszúszomjasan szurkolnak a facebookon Gáza ledózerolásáért
ez az, hogy szurkolnak. és oké, egy zsidónál vagy palesztinnál még csak-csak megértem, de baszki, hogy az egész világ beállt úgy, mint egy meccset nézni, komolyan, mindenki járjon inkább focira, ott tényleg vagyunk mi, a jók, ők, a rosszak, és iszonyúan egyszerű a világ, és ordibálásban vezetjük le az indulatokat, bár döntetlen még abban is lehet
nem tudom, mi a jó. az irgalmatlan nagy magabiztosság, az zavar. én egész biztosan nem vagyok elég okos ahhoz, hogy megmondjam, mi kellene most
115 notes
·
View notes
Text
„A nyilatkozatom megjelenése után sokan együttérzésüket fejezték ki felém, miután megismerték a tényeket. Ezt köszönöm és egyúttal jó látni azt, hogy egyre többen rájönnek a kegyelmi ügyem miatti hisztéria valós hátterére. És nem dőlnek be a keresztény irgalom fogalmát és a kegyelem intézményét nem ismerő bosszúszomjas, istentelen gyűlölködőknek, akiknek már a két tisztességes hölgy szerintem nem indokolt lemondása sem elég, hanem ócska, álságos lejárató propagandával most már mindenkit besároznának, aki nem az ő szekerüket tolja, és azokat szolgálják, akiknek a pedofília elleni és szexuális torzítás elleni gyermekvédelem soha nem volt fontos, sőt ahol lehetett azt akadályozták.”
„Végül elmondtam, hogy nagyon sajnálom a kegyelmi döntés miatt a köztársasági elnök asszonynak és a volt igazságügyi miniszter asszonynak is le kellett mondania az inkvizíciós és igaztalan médiahisztéria hatására, továbbá az engem ismét besározó médiakampány hatására elgondolkodom azon, hogy visszaköltözöm Erdélybe, ahol felmenőim is hozzá hasonló, köztiszteletben álló pedagógusok voltak és ahol idős édesanyám él. Felháborítónak tartom, hogy a csahos média már szülőfalumban is rossz híremet kelti és megpróbálja megosztani a helyi közösséget, akik ezt úgysem fogják hagyni.”
38 notes
·
View notes
Text
hagyomáááány, hagyomány
"Hagyomány nélkül olyan ingatag lenne az életünk, mint hegedűs a háztetőn."
Gyerekkoromban tök alap volt, hogy augusztus huszadikán ágyból néztük a tűzijátékot. Olyan helyen laktunk, ahonnan oldalvást rá lehetett látni a Gellérthegyre, és bár már megvolt a pizsamaosztás, úgysem aludtunk volna a durrogástól.
Aztán elköltöztünk, felnőttünk. A gyerekeimet még kis korban kivittem a rakpartra baráti társasággal, de valahogy kikopott ez a szokás, most meg még a politika is belerondít. Elvesztette a régi varázsát.
Ilyen hagyomány volt nagyiéknál a húsvét. A vacsora az öreg házban, a locsolkodás ugyanazokkal a versikékkel, és úgy tettünk, mintha nem ugyanaz lenne évről évre, de fix keretet adott az életnek, mérföldköveket az úton. Amíg éltek.
És Fater, aki minden április elsején azzal ébresztett minket hajnalok hajnalán, hogy "Gyerekek! Esik a hó!!!"
És vihogtunk, és úgy tettünk, mintha még aludnánk, mert már túl nagyok voltunk, és túl sokszor hallottuk ahhoz, hogy elhiggyük.
Ugyanígy a mindennapi esték szerves része volt a Tévémaci fagottzenéje.
És sziveszter éjjelén végignevetgéltük az egyre csökkenő minőségű műsorokat, majd a tévével együtt számoltuk vissza a perceket, és január elseje nulla óra nulla perctől együtt énekeltük a himnuszt a szimfonikus zenekarral, persze tiszta hangon, szépen, mert nálunk valahogy mindenkinek köze volt a zenéhez.
Koccintás a pezsgővel (a gyerekek is belenyalinthatnak egyet csak az ünnep kedvéért). Hosszasan aludtunk utána, és a pizsamás délelőttök szerves része volt a bécsi újévi koncert Apuval, míg Anyu zörmöcölt a konyhában, és a készülő ebéd illata úgy kúszott be a szobába, mint a Strauss dallamok a fülünkbe, és néztük a szép ruhás balerinákat, nevetgéltünk a szerzeményekben elrejtett zenei humoron, mikor pl. üllőn verte ki a ritmust a zenész, vagy beépítette a zeneszerző a csappantyúval ijesztgetést a régi korokban elbóbiskoló közönség megébresztésére, vagy hallgattuk az elmaradhatatlan Pizzicato-polkát, a Radetzky-marsnál együtt tapsoltuk ki a menetritmust a jól öltözött, felékszerezett bécsi nagyérdeművel, akinek a szembe forduló karnagy beintett, hogy mikor kezdje.
És jött a koronaékszer, minden idők leghíresebb és legszebb keringője, a Kék Duna, amit megint csak együtt dúdolt a család, és ami évekkel később a 2001 Űrodüsszeia Kubrick mozi egyik ikonikus jelenetét is olyan kiválóan aláfesti, és aminél kicsit mindig elfelhősödnek a szemeim, és jön az otthon-érzés.
Aztán ez is elmaradt. Férj, gyerekek, válás, gyomor-nyomor.
Lettek új rituálék, de van ami még ott legbelül visszahozza a gyerekkort, mint a húsleves illata a vasárnapok hangulatát.
Míg ezt írom, a neten élőben követem ama bizonyos újévi koncertet Bécsből, de már nem Wili Boskovsky vagy Lorin Maazel, de nem is Claudio Abbado vagy Herbert von Karajan dirigál, és nem Apuval hallgatom, nézem.
Bár megtehetném.
A világ változik, az életünk változik, mi is változunk, és a fontosságaink is változnak. Minden mozgásban, ezért kellenek a kapaszkodók. A régi és új hagyományok, vagy a visszahozottak, amíg végleg el nem tűnnek az emlékezetünkből.
41 notes
·
View notes
Text
Feleség vagyok és anya de az nem jelenti azt, hogy nem vagyok nő és nincs már meg bennem az a "rossz" lány aki mindig is voltam. Nappal anya vagyok, éjszaka pedig a férjem prostija és régen féltem attól, hogy nem fognak más férfiak megnézni, ma meg már úgy vagyok vele, hogy elég a férjem nézni. Magamnak akarok kiöltözni, magam miatt szeretnék jó nő lenni és tök mindegy, hogy hány éves vagyok. Mert a végén úgysem számít semmi.
25 notes
·
View notes
Last Seen Blogs
curlsinthewind
ᵏⁱˡˡʸ
ownedbylilith
Lilith owns all of me
dannymans66
Danny man
crystalmemoria
Persona 5 Royal has taken over my brain.
heavenlyclownage
YOU PRANKSTER!