Már tényleg nem tudom mi lesz velem...

Talán azért ragaszkodtam hozzád ennyire mert míg velem voltál nem kellett önmagammal egyedül lennem.

...Szívem egyre jobban fél attól

Hogy pont amikor ég ,belepi a tél

És a percek újra szétfolynak

És már érzem is a légszomjat

Újra fojtogat a pánik

És a szívem újra fázik

Érzem beköszönt a jégkorszak...

BERRY FT BSW -jégkorszak

Milyen érzés szeretve lenni?

Mert ha valakit igazán szeretünk szembe megyünk érte bárkivel..

„Annyira emberen segítettem, hogy elfelejtettem magammal is ezt tenni…“

Van amikor csak elakarsz menekülni mindenki elől és elzárkózni, de nem érted hogy miért és mi váltotta ki ezt belőled.

Még egyszer..

Érezni akarom csókod égő lángját.

Hallani akarom szerelmed összes vágyát.

Lelked melegére akarok elaludni újra.

Arra kérlek vigyük egymást a csúcsra.

Túl sokan mondták már nekem, hogy “én mindig itt leszek”. Remélem Te leszel a kivétel, aki tényleg marad…

Csodálkoztam.

Hogy szerethetlek, azután hogy darabokra törted a szívem?

Aztán rájöttem.

A szívem, darabjaiban is ugyanúgy szeret téged.

-Anna S.

Sajnálod, hogy szar nekem de mégsem akarsz változtatni semmin…

Akkor mégis minek vagyunk?!

És remélem, hogy egyszer ha egyedül maradsz, majd rádöbbensz arra, hogy én mindig ott voltam melletted.

Semmiért sem cserélném el

írta valaki. Hogy a kapcsolatát a feleségével nem cserélné el semmilyen (friss, lángoló) szerelemért. Tegnap épp mondta a barátnőmnek, akivel délelőtt kávéztam, hogy be kell látnom, hogy velem valami baj van. Hogy, aki közel 10 év alatt nem talál magának senkit, azzal valami baj van. Mondta ezt Bagdy Emőket is, és őt ezért virtuálisan felkoncolták, én viszont magamra kijelenthetem. Nem volt ebben semmi önostorozás vagy önértékelési zavar, egyszerűen tény. Velem baj van. Hogy pontosan mi, arról pedig fogalmam nincs. A kávézás után bementem a melóhelyemre (tök fölöslegesen, a főnököm azt mondta ne zavarjam a héten, nincs meló. Viszont jött az egyik IT-s és rámerőszakolt egy jobb gépet egy jobb monitorral. E miatt mégsem volt fölösleges), szóval menetkéztem a munkahelyre és azon gondolkodtam, hogy mi lehet velem a baj. Olyan elfogadónak érzem magam, igénytelennek, mint egy vadvirág, az idők nagyobbik részében nem nézek ki okádékul, a kisebbik részében meg diszkréten vagyok elfogadhatatlan. Van pár rossz tulajdonságom, de ezeket is keményen kell triggerelni, hogy kidomborodjanak. Anyira szép vágyakat tudok leírni, meg érezni is. Egy ilyen mondatról, mint ami a cím is, olyan jóféle, egymásrafigyelős kapcsolatot tudok elképzelni, amiben biztonság van meg sok vidámság, halad is az ember, meg szabad is, önazonos tud lenni és a legjobbik énjét hozza ki a dolog, Demegmég kényelmes is. Biztos nem minden perce kényelmes. De nem is ez a lényeg. Mondja a barátnőm, hogy biztos ijesztő vagyok a férfiak számára. Ezért a mondatért haragudni szoktam, mert valami olyasmit sugall, hogy nem vagyok jó, nem vagyok megfelelő, taszító vagyok, rémületes. De most jó kedvem volt, hát elgondolkodtam. Hogy lehet. Bármi lehet. Én nem látom magam kívülről. És fogalmam sincs, hogy mit szeretnék, arról több van, hogy mit nem. De azt be kell látnom, hogy nyilván van velem valami baj. Az önsorsrontás az biztos. Irreális elvárások, amik nekem nem tűnnek annak, de attól még lehet. Az elhatalmasodó fantáziám, meg az is baj, hogy rosszul tűröm a feszültséget. A rugalmasságom következetlenségnek tűnik. Vak és süket tudok lenni. Látom, hogy emberek, akik egyik nap még meghaltak valaki hiányától, egy hét múlva szerelembe esnek (nagyon szerencsések, sok boldogságot!). Én meg, beleragadtam valami mézes szögesdrótba, vakká, érzéketlenné lettem, beleszoktam valamibe ami nem egészséges. Hiába mondjuk, hogy ez ilyen, ennyi, mert valójában mindennek kevés, ha nem fújom rá a tejszínhabot. És ezért senkit sem szabad bántanom. De fogalmam sincs mit tehetnék.

Én csak szeretnék a karjaid közt megnyugodni..

Lehunyt szemmel a szívverésed hallgatni..