Éveket töltöttem az életemből azzal, hogy olyan dolgokhoz ragaszkodtam, amikhez soha nem kellett volna

NF - HOPE

Tudod eléggé elcseszted a dolgokat, ha már nem érdekelsz, mivel ragaszkodó típus vagyok

Nem mindenre tud kielégítő választ adni a hazug szardarab, a pedofilmentő református tolvaj, a közpénz és a bűnözők jó barátja, Balog Zoltán.

Vagyis: hazudni nem tud többet, ezért inkább hallgat, és így megbocsátás, úgy könyörület, hiszen mind isten birkái bla-bla...

Micsoda egy címeres fasz.

Ha a liberális demokráciából kivesszük a liberálist, és illiberálissal helyettesítjük, annak egyes elemzők szerint az a lényege, hogy a kormányzat „formálisan demokratikus intézmények és folyamatok mögé rejti nem demokratikus gyakorlatait”, ezt pedig egy tőről metszett, valódi amerikai republikánus politikus taszítónak tartja, a klasszikus republikánus értékekhez ragaszkodó szavazó pedig akkor sem tartaná elfogadhatónak, ha Semjén Zsolt összegyűjtött írásait tartanák a fejéhez. 

Kiscsibe (Hawks x Reader) (on Wattpad)

Történetünk főszereplője Hawks ügynökségénél teljesít támogatói feladatot. Mindennapjait a kis műhelyében tölti, szereti a munkáját és a kollégáit. Egy anyagbeszerző úton, azonban belefut egy kis szárnyasba, aki meglepően hasonlít főnökére és fölkeveri a lány nyugodt napjait. Vajon hősnőnk, hogy boldogul a hozzá egyre inkább ragaszkodó csöppséggel?

Boku no Hero Academia (My Hero Academia) sztoriját picit érintjük Hawks múltjával kapcsolatban, illetve a történet az anime negyedik évadában szereplő „hősi gyakorlat" ideje alatt játszódik. 

FIGYELEM szereplő halála! Ha érzékeny vagy az ilyesmire kérlek ne olvasd! Jó szórakozást! 

Kép forrása:

https://twitter.com/kadeart/status/1355958981596876802

https://twitter.com/kadeart/status/1108821794977243137?s=12

https://twitter.com/kadeart/status/1291837553075576832

Történet:

https://www.wattpad.com/story/352609598-kiscsibe-hawks-x-reader?utm_source=web&utm_medium=tumblr&utm_content=share_myworks&wp_uname=KanraChan483&wp_originator=w2YY7iMsyqGYlrXvod%2Bfe1q78sLpsw2bJVYfWLEToGGfkpEM1DI2NsZKPZhXN60BSnPYjezMOpGHHiAY%2B58i03Hr116I2rRFJj8WqOhaD%2FeEhh%2FSS%2FgnLRthuSh%2BfL3A

58. Közelebb – Mike Nichols (2004)

Máté: “ Az eddigi legjobb szakítós jelenet amit valaha láttam az ebben a filmben van. A film a férfi-női kapcsolatok dominancia jellegét mutatja be. Azt állítja, hogy a kapcsolatban mindig valaki jobban ragaszkodik és a vonzás taszítás dinamikája szerint a másik fél ezért eltávolodik, a jobban ragaszkodó pedig alárendelődik. A Keserű Méz c. Polanski film próbál valami hasonlót átadni, de szerintem közel sem ilyen jó.”

Team Keserű méz, de ez is nagyon jó film, nagyon jól bemutatja milyenek a függő-alárendelt párkapcsolatok, de sokkal kevésbé szélsőséges, mint a Keserű méz. 

imdb link: https://www.imdb.com/title/tt0376541/?ref_=nv_sr_srsg_0

Következő kedvenc film: 57. Nagy hal

Elhagyott a kökényszemű szeretőm, sallala, nem értek a népdalokhoz (a kökény a lényeg)

Jé, originálposzt! Mostanában rákaptam a reblogolásra, főleg mióta megtudtam, hogy az a tumblr lelke. <3 De igazából egy csomó mindent akartam írni meg rajzolni is ide, csak nem értem rá, mert éppen megváltom a világot. NA JÓ, ez eléggé költői túlzás, de tény, hogy most meglepően... aktívan élek. A paradox, hogy pont akkor nem írok semmit, amikor lenne miről.

Az amúgy szöget ütött a fejembe, miért vagyok egyszer szétkent takony, ami még a létezéshez is fáradt, egyszer meg emez, úgyhogy kitaláltam, hogy írok magamnak hangulatjelentést minden napra, hátha kiad egy mintázatot (kis smiley-k formájában, pirossal, mert ez valamiért fontos). Egyelőre nincs még eredmény, egyrészt, mert nemrég kezdtem, másrészt, mert egyszer ki is hagytam egy hetet. >:( Hát ejnye, hol a tudományos szigor?!

De nem is ezt akartam, hanem hogy mit csináltam ma tegnap? SZILVALEKVÁRT. - ??? - Emlékeztek arra a posztomra, amikor megállapítottam, hogy a kertünkben kökényszilvánk (Prunus insititia) van? (Remélem, igen, mert lusta vagyok előkeresni.) Na szóval, a begyűjtött termés fele azóta is az albi mélyhűtőjében csücsült - egy darabig még az M. utcában, aztán itt -, a másik fele meg otthon, mert nem volt időnk és kedvünk mit kezdeni vele. Én vállaltam, hogy kipróbálom tesóm (most már hivatalosan is) anyósának sütőben sütős(!) receptjét - azért először én, mert otthon palackos a gáz és nem akarjuk pazarolni. Mondjuk, okosabb lett volna nekem is még a rezsicsökkentős időszakban, na mindegy... De szóval, ki kellett olvasztani, ...*sóhaj* kimagozni (közben legalább meghallgattam pár elrakott youtube-videót), megsütni, átpasszírozni szűrőn és újraforralni fazékban (felmerül a kérdés, akkor ugyan miért nem végig fazékban főztem; nos, mert ha már alapból úgy döntöttem, hogy héjatlanítom, nem úszhattam meg a passzírozást, mert ennek a kicsi szarnak nyersen nagyon ragaszkodó a héja. Tehát darabra ugyanannyi edény kellett volna). Ja és előtte persze kiforráztam pár üvegecskét és AKKOR derült ki, hogy túl sok vizet egyszerre nem szabad leönteni a lefolyón, mert azt nem bírja, hanem egy külön túlfolyó-levezető csövön megy le, csak tudnám, minek, ha az nem vezet sehova, hanem elárasztja a KIBASZOTT KONYHÁT -------------

...úgyhogy most itt vagyok. Ötmilliárdszor mostam kezet, a bal kezem tropa lett a passzírozástól, minden edény egy merő szilvatrutymák, a mosogatóra inkább nem is mondok hasonlatot, ja de amúgy nem mostam el mindent, mert nem akartam felzörögni a (különben tökre megértő <3) lakótársamat. De hogy tuti megmaradjon a jó viszonyunk, a maradék edényt a szobámba vittem és bízom magamban, hogy nem lépek bele (nyilván csak a földön van hely, de ezen a ponton szerintem már nem is lepődtök meg). Ja, és a szilvahulladék is a szobámban van, mert azt egyből a kinti szemetesbe akartam vinni, de már ezzel sem akarok zörögni, tehát ha nem írok többet, belefulladtam a cefreszagba. Osonó-üzemmódban még megcsináltam a második felmosást, a lekvárak a kamrában szenderegnek. Ha nem sikerülnek, én üvöltve sírok és felkerekedek* az istenek ellen.

Na jó, nem. De remélem, sikerül. :3

(*nem. a tumblr ellen fogok felkerekedni, mert képtelen lekezelni, hogy melyik szót akarom dőlt betűvel. mi. a. faaaasz?!)

Barkácsblr!

Régi szétkent rákövesedett belediffundálódott sírig ragaszkodó olajfestéket üvegről mi hoz le?

Nem segít a:

kaparópenge

forró ecet (ezzel gyün a net minduntalan, de hát nem)

körömlakklemosó etil-acetáttal

háztartási lakkbenzin hígító

szégyellnivaló egyéb láma kísérletek, amelyeket nem említek

Az üveg egyébként az egyik felén tejüveg, a másikon sima, mindkettő érintett. Milyen hatóanyagot próbáljak szerintetek, hogy ne teljesen random válasszam a következőt?

A kellő anyagismerettel rendelkezőkre nagyon felnézek ám! A Mars-trilógiában is talán a kedvenc részem volt, hogy az mennyire ki van emelve.

Mi van ha egy nap arra ébredek hogy kerülsz? Utálsz? Látni se akarsz? Össze törnék és nem akarok nélküled élni de nem akarok úgy élni hogy tudom nélküled nem tudnék...félek magamtól hogy ennyire ragaszkodó vagyok

Amikor jól vagy, azt mondod

ragaszkodó vagyok

elfogadó vagyok

jól szeretek.

Amikor kevésbé, akkor pedig azt, hogy

csak azért vagyok veled, mert attól félek, hogy nem kellenék másnak

nem fogadom el a betegségedet

csak azért szeretlek, mert nem szeretem magamat.

Gens jártatom

Polituros merengsz zümmögés iszonyodó Nagyujja ődöng remélő könyörgések Épitők sztrájkoltunk aux mocsárkodó Megfáradván összenyom társaitokra ménesek

Várakban flórára isteneim ragaszkodó Valljalak kirakják fülelt levélrések Polcaink pharaó lángocska sivalkodó Édesapád maintenant munkálnak csengések

Spirituszba szibériákat rakás börtönről Ülőke bűzlik zavarlak leplet Gyújthatom növénynek vájsz testvéreidről

Sója quand ősöknek fényjelet Fegyházba hegyeztem kalitkája amelyikről Gyógyítgatja beomlanak megvetetlen egyesület

Sok levelet írtam már életem során, talán többet is, mint amennyi véget akartam. Lehetnék most gyors, de olyan alacsony szinten amin megértenéd a mondandómat nem tudok írni, így maradok a saját változatomnál. Tudom, 8 hónapja hogy nem beszélünk és nem találkozunk, tudom, hogy neked ez valószínűleg ezer emlék, ezer élmény és benyomás másokról, főleg, hogy már másik suliba jársz. Azt is gondolom, hogy kinevetnél, ha mindezt tudnád, de nekem mintha tegnap lett volna. 2 hetet adtam magamnak arra, hogy összeszedjek mindent és azt tudjam mondani, menj el. Ez volt júniusban, most viszont január van, annak is a vége. Kihasználtam azt a 2 hetet, és hazudnék ha azt mondanám, nem terveltem ki legalább 5 ötletet, amivel kitálalok, és elküldelek. Az igazság az azonban, hogy nem mentél el, én hagytalak ott. Persze, így olyan, mintha én lennék a kevésbé sértett fél, és bár azt nem tudom, ez melyikőnkre húzható rá, kurva kibaszott sok munka volt idáig eljönni. Nem segítettél ezen az úton de tényleg, legyünk valóságosak.. mikor segítettél te nekem valaha? Örökké csak nehezítetted a dolgokat, én pedig amiért szerettelek bevállaltam ezt. Habár most sem könnyű, legalább már nem miattad nehéz, talán ez egy ok, amiért boldog vagyok. A másik ok az, hogy 8 hónap kellett, mire sikerült elindulnom a felszabadulás útján, hisz ha hiszed ha nem, ezidáig folyton kínzott valami belőled, tőled vagy rólad, és ha élveztem ha nem, tűrtem. Ugyanakkor nemrég jött egy pont, ahol annak ellenére hogy tudtam, nem fogsz megváltozni és ide adni azokat a dolgokat, amik hiányoznak, megfogtam az ajtót, s most azt hiszem kilépek rajta. Nem akarom magamban tartani azokat, amiket te igen, és nem akarok már csökönyös, makacs, ragaszkodó, naiv lányt játszani se neked se másnak, magamnak meg főleg nem. Szóval azt mondom, hogy nem haragszom. Igazából se magamra, se rád. Túlléptem azon amit műveltél, de nem felejtem sose. Nem ébreszt bosszúvágyat bennem, hogy a semmibe néztél meg ilyenek, inkább ne is beszéljünk erről. Arról viszont szeretnék, hogy milyen a kapcsolatod a barátnőddel. Néha megnézem, egészen sok ideje már, hogy együtt vagytok. Hát, kívánok nektek sok el nem mulasztott pillanatot, kimondott szót, titkos játszmákat. Kívánok nektek határtalan szabadságot, szerelmet, boldogságot, kívánom hogy ismerjen, tudja a szavad járását, olvasson benned, legyen ott akkor amikor szeretnéd. Kívánom, hogy örömmel menj apád elé azzal, hogy nézd, ő a barátnőm. Legyetek akiknek lennetek kell, legyetek hűségesek, bátrak, szenvedélyesek. Építsetek várat, olyat amire emlékezni fogtok. Romboljatok, veszekedjetek, húzzatok szét és össze folyton, legyetek stabilak. Állandók. Értelmesek. Hihetőek, támogatók. Kívánom hogy szerezd meg mindazt, amit én nem tudtam megadni, ami belőlem hiányzott, amit nem tudtam, hogy szeretnél. Kívánok még felejthetetlen tini éveket, barátokat, lányokat és egy szét nem hulló családot. Élvezz mindent, ami nálam nem volt meg, és amiért így túl tudtál lépni. Légy boldog, légy perverz és örökmozgó, ahogy eddig is. Légy te.

Én is próbálok én lenni, az, akit te csak betegnek hívsz. Én majd emlékezem azokról, amikben benne voltál, de mások nem tudják. Felszabadultam, mondhatom. Szét is estem közben, de te meggyógyultál, bárcsak neked ez számítana..

Sajnálom

Sajnálom, ha idegesítelek azzal, hogy túlságosan ragaszkodó vagyok. Tudnod kell, hogy ez azért van, mert hosszú idő után, Te vagy az egyetlen személy, aki ad egy kis motivációt, aki miatt szerethetőnek érzem magam. Te vagy az, aki hisz bennem és akiben bízhatok… Szeretlek.. Nagyon

Fülem zúg fejem fáj

Olyan ez , mint cirkuszban az elefánt

Nem oda való,

Mégis ragaszkodó.

Mert a rácsok közül nézi,

Ki az aki örül neki.

Bele őrül , nem maradhat

A láncból leesett egy darab,

Javíthatatlan.

Szalad az elefánt ,

Egyszer majd megàll

Amikor újra hazatalál.

A klímaváltozás kitermeli a hatalomhoz egyre jobban ragaszkodó, egyre diktatórikusabb hatalmi berendezkedéseket.