#nem ezt érdemlem
Text
Akivel beszélgetnék velem nem nagyon akar beszelni… Akik velem beszélgetnének azokkal én nem nagyon akarok…
Lehet meg kéne fordítani a sorrendet…
#magyar tumblr#gondolat#saját gondolat#szerelem#őszinte#összetörve#szeretet#boldogság#hianyzol#szeretlek#valaki#nem beszélünk#beszélgetés#sorrend#válltozni#válltoztatni#nem ezt érdemlem
24 notes
·
View notes
Text
Tőled màr megszoktam anya…tudod mindig akkor hagytál ott amikor a legjobban mellettem kellett volna hogy legyél:))
#magyar iras#fájdalom#szomorú#köszi#utálom az életem#rohadtul nem ezt érdemlem#értéktelen#ennyi volt#egyedül hagytál#anyu#hiányzik a családom#sírás
24 notes
·
View notes
Text
A boldogság , párkapcsolat nem nekem való és ez az utóbbi időben meg is mutatkozott ..
Csak bár tudnám , hogy mi a baj velem , hogy én ezt érdemlem..
@mindigvankiut
#magyar tumblisok#magyar tumblr#magyar#saját poszt#saját#gondolatok#boldogtalanság#érzelmek#magány#szerelem#fajdalom#belefáradtam#elég volt#sosem leszek elég jó#nem vagyok elég jó#bánat
15 notes
·
View notes
Text
Bort megszégyenítő mòdon szédìtesz,
Álmot szősz, ami csak úgy örvénylik,
Minden légvételeddel ki elégìtesz,
Elvirágzott pitypangkét lebegsz felém,
Uralmad örök, felperzseled egész elmém.
Zöld fenyő illata dereng a sötétben,
Minden mozdulatod villámként hasìt a levegőben.
Megáll az idő, elfelejt kivirágozni a tavasz,
Mosolyod, csendesen kattanò ravasz,
Derekamon, parázsként izzik kezed helye,
Mi van akkor ha a mi végeztünk valami eleje?
Nézlek, S csak nézlek, nem tudok be telni veled,
Ahogy állsz ott, ahogy játszik velem a mosolygòs szemed,
Ahogy a nap simogatja a bőröd, mintha mindig is egybe forrt volna veled,
Ahogy elgondolkodsz, és én csak szeretnék minden lenni neked.
Szavaid lágy lüktetése, a méh zümmögő zavarod,
Bámullak és te nem is tagadod,
Hogy élvezed, ahogy szìvemmel játszol,
Hogy még itt vagy, de már is hiányzol.
S én is élvezem, hogy ámulok és folyton azt kérdezem,
Mit tettem amivel én ezt érdemlem?
Hogy a hold ezüst bája járjon körbe,
Hogy sétáljujk bármilyen sűrű ködben,
Arcod fénye otthonként vezessen.
Félek, ha téged valaki legdrágább kincseként keressen,
Én nem tudnálak el rejteni,
Hiszen ragyogásod megolvaszt fàt és követ,
S a szívemben a szatén szalagok elkezdenének fesleni,
Hiába varrtad össze édes öleléseddel a sebet,
Mert ha te szabadulni akarnál, én más nem tehetek,
Elengednélek, és csak òvatosan néznék utánnad,
Mert tàvolodva a csillagtérképet tükrözöd,
És az én vacogò kis szakadt szìvem, mindent ki ad,
Csak, hogy majd legyen hová vissza költöznöd.
#love#szerelem#life#szeretlek#monologokbyme#magyar#fájdalom#szeretem#élet#akarom#életem#vágy#vágyòdás#szerelmek#imák#sòhajok#tested#lelkem#lelked#testem#szerelmesek#bor#hòdìtás#érzelmek#érzelmes#boldog#Robinciklus
31 notes
·
View notes
Text
Igazából megérdemlem, hogy szenvedjek. Jogosan szenvedek. Be kellett látnom, hogy ezt érdemlem. Akit a legjobban szeretek, ő is rengeteget szenvedett miattam. És sokszor fel sem tűnt. Hibáztam. Nem is egyszer. Most visszakapom azt, amit adtam. Mindig bántottam magam körül mindenkit, mert csak magammal foglalkoztam mindig, nem figyeltem senkire soha annyira, mint saját magamra, magamnál jobban senkivel nem foglalkoztam. Féltem a csalódástól, fájdalomtól, kínoztak a sebeim és másokra vetítettem ki mindent. Folyamatosan bántottam azt, akit a világon mindennél jobban szeretek, pedig egy rossz szava sem volt hozzám soha. Állandóan kritizáltam, irányítottam, olyanokba hajszoltam bele, amiket nem akart, szépen lassan elvettem a boldogságát, rengeteg sebet, traumát okoztam neki. Soha nem tudtam igazán megmutatni neki mennyire szeretem, képtelen voltam rá. Most már képes lennék, de túl késő. Talán lesz még rá alkalmam, nagyon remélem, hogy újra együtt leszünk és meg tudom neki mutatni mindvégig mennyire szerettem, kitartottam mellette és onnantól már nem én leszek az első számú az életemben, hanem csakis ő, nem fogom azt folytatni, amit eddig csináltam vele vagy bárkivel, ebben biztos vagyok. Ő egy földre szállt angyal, csupa jóság, kívül-belül ragyog, gyönyörű a teste-lelke is, én mégis képes voltam hónapokon át csak bántani. Beláttam magamnak minden hibámat és az összes ellen teszek, hogy többet ilyen ne forduljon elő. Építeni akarok innentől, soha többet nem rombolni.
#szeretlek#örökké szeretni foglak#annyira szeretlek#beléd szerettem#saját#saját poszt#hibáztam#hiányzol#szerelmi élet#vágyódás#szerelem#szerelmes#nagyon fáj#rohadtul fáj#forever i love you#ne haragudj#ne hagyj itt#sajat#sajat iras#sajnalom
63 notes
·
View notes
Text
mostmár haragszom
haragszom, hogy ezt tetted velem mert nem ezt érdemlem, főleg egy olyan embertől akiért a szívemet adtam
megérdemeltem volna egy kis kedvességet, mert bár a szívembe tapostál én mosolyogtam, és nem hagytalak magadra az érzéseiddel
te mit léptél a mosolyomra?
mondtál valami olyat amitől az okát is elfelejtettem a pozitivitásnak
köszi
2 notes
·
View notes
Text
Faszom. Harmadjára felejtettem el a párom születésnapját. Mindenki más készül a saját születésnapjára, de bazmeg a nejem nem, nem mondja, nem várja, nem említi. Én meg elfelejtettem.
Itt van most nálunk egy vendég 3 napig, ülünk a teraszon, iszunk, az ajándékokról mesél a nő, hogy mennyire szeret ajándékozni. Én meg mondom hogy én mennyire nem, vannak random ajándékok amiket szívesen megveszek, mert eszembe jut az adott ember, de nagyon nem bírom ha ajándékozni kell, pl most volt tegnap a párom szülinapja.... És megfagy a levegő. A nőm utál, a vendég le fel rohangál, hogy legalább egy mignon vagy egy muffinba tegyünk már egy gyertyát, de nincs itthon semmi süti. Kurva kínos, én vagyok a fasz, de még nagyobb faszsag volt nem csendben maradni.
Most kucorgok a szobában, most ahogy hallom a teraszon megint vidáman beszélgetnek, kicsit elfelejtették, de nem merek kimenni. És tudom mit fogok kapni. Nem most. Majd később. Még meg is érdemlem.
Mert ez már megtörtént egyszer, talán 8-10 éve. Hogy miután elfelejtettem, még meg is említettem a társaságban, akikkel épp együtt voltunk. Mert én mindent elmondok, ez az én megoldásom, ha valamit elrontottam, hogy beszélek róla. És akkor ez járt a fejemben folyton , és hát ventilláltam. És megint ezt sikerült, beléptem ugyanabba a szarba.
És az egész kurva beszélgetés onnan indult, hogy milyen szép az a blúz, amit a feleségem visel. Igen, tőlem kapta. Csak úgy.
Oh, csak néha befognám a számat.
8 notes
·
View notes
Text
Lehet,hogy nincs helyed az életemben. Tudom,hogy ezt se fogod látni mert azt sem tudod miezz. Nem kértem sokat tőled csak azt hogy legyél őszinte. De igazából amelyiknek meg adod a bizalmat azoknál van a legnagyobb kés. Belém hasítottad immár másodjára. Ott voltam neked mindig és akárhányszor próbáltam el magyarázni mi bánt, azt mondtad változtatsz de semmit nem láttok. (Ha el is mondtad ENGEM mi bánt egyből mondtad a többieknek)
El merülök gondolataimba nem is érdekel téged valójában mi van velem. Nem vágytam többre csak EGYETLEN igaz legjobb barátra. De hisz ez min hiába, hiába keresem igazából ugyan azzal szembesülök. Folyamatosan. Egyik percről a másikra hirtelen más számit neki. Hiába kérdezem mit rontottam el választ sose kaptam rá. És igen kurvára fáj, hogy nem úgy áll hozzám ahogy eddig. Le ignorálást,hátba szúrást, hazudozást érzek/kapok.
Lehet ennek most így kell lennie. Folyamatosan mindenben én hibázom elméletileg.. gyakorlatilag oda adnám az életemet csak,hogy neki ne essen bántódása. Tudom azt is hogy ő ezt viszont nem tenné meg értem. Össze tört, és ő ezt észre sem veszi. Lehet nekem mindig ő volt az első, itt arra gondolok,hogy inkább vele mentem mint mással,inkább vele beszélgettem mint mással és neki segítettem mint másnak.
Vissza jelzés ként hirtelen annyit kaptam,hogy ő inkább mással megy mint velem,ő mással beszélget mint velem és ő mind végig másnak segített mint nekem. Valamiért neki is hirtelen a második lettem. Hirtelen mindenki fontosabb lett nálam. Ugyan abba a hibába esek vissza. Ami még jobban belém tapos. Remélem már 5000 hibámból képes leszek észhez térni es be valani/ki állni magamért , hogy én ezeket kurvára nem érdemlem meg.
Nem kérek többet a Jó Istentől , csak egyet. Neki is adja meg azt a fájdalmat amit ő okozott nekem.
K.A.R.M.A
-J…💔
5 notes
·
View notes
Text
Viharként tombol bennem minden csókod, s az ahogy szívemet lassan tiédhez fonod.
Azt hittem nem érdemlem meg..nem lehetek boldog, valahogy mégis széppé teszed ezt a poklot.
5 notes
·
View notes
Text
Ha nem szeretsz már engem, hagyj el.
Ne kínozz azzal, hogy minden nap leírod, hogy szeretsz..minden nap beszélünk de közbe már nem akarsz velem lenni, nem akarsz megölelni, nem akarsz hozzámbújni es semmit se amit régen te mondtál nekem mennyire vágysz rá. Ha nem érzel már úgy mint az elején..csak hagyj el, ne játssz velem.
Mert én nem foglak, én annyira szeretlek, hogy elviselem minden szarodat reménykedve, hogy holnap jobb lesz. Próbálom minden szarral magyarázni magamnak, hogy az vagy akibe beleszerettem még akkor is ha teljesen máshogy viselkedsz. Én nem foglak nem szeretni ameddig reményt látok, de ha elhagysz..nem fogok érted kaparni. Tehát, ha úgy gondolod, hogy már semmi értelme együtt lennünk. Mert ahelyett, hogy építenék egymást, csak hátráltatjuk a másikat. Akkor menj el. De jól gondold meg..mert ha elmész, lehet soha többet nem jöhetsz vissza.
Velem akarsz lenni..de nem érzem. Próbálom bebeszélni magamnak, hogy csak azért mert régen láttuk egymást..es hogy hogyha újra találkozunk sokkal jobb lesz úgy mint régen. De nem tudok már mit kitalálni..tőled várnék magyarázatott de nem merem feltenni a kérdéseket mert egyrészt félek, hogy fájni fog a válasz másrészt félek, hogy ezzel is én huznam a rövidebbet.
Toxikus vagy..es manipulalo..es én tudtam, hogy végig manipulálsz még azzal is, hogy azt mondod, hogy engem soha nem tudnál. Teszt alany volnék, hogy meddig bírom? Mert ha igen ez is régen rossz. Nem tudom mit miért teszel..de a te esetedben elvileg mindenre van frappáns válasz. Csak lehet, hogy soha nem fogom megtudni. Nem nyílt kártyákkal jatszol..s valószínűleg már előre tudod, hogy mit csinálsz vagy valójában ez nem is ilyen bonyolult csak ezt akarod nálam elérni? Hogy különlegesnek higyjelek?
Én különlegesnek tartottalak..de nem azért, mert így tönkre tudsz tenni, hanem mert ennyire boldoggá tudsz(tudtál) tenni. Azt se tudom én mit érzek..mert akarlak, de nem akarok szenvedni. Nem érdemlem meg, saját magam tartottam toxikusnak.. de ez már ott elbukott, hogy én mindig próbáltam jobb es jobb lenni, hogy szeress.. hogy megfeleljek neked. Pedig úgy kellene megfelelnem neked mindennel együtt ahogy vagyok, régen sokkal rosszabbul bántam veled amit minden egyes porcikám bán, de szerettel..őszintén éreztem, hogy szeretsz es biztonságban éreztem magam melletted. Állandóan megköszöntem es elmondtam, hogy mennyire hálás vagyok azért, hogy végre ezt érezhetem. És te azt mondtad, hogy örülsz annak, hogy te lehetsz az aki megmutatja ezt nekem.
Tudod milyen az amikor soha nem érezted, hogy számítanál? Hogy mindig azt gondoltad, hogy téged nem lehet szeretni mert mindenki arra tanított? Hogy egyszerre kevésnek es túl soknak érezted magad? Es tudod milyen az, hogy ezek után..jön egy srác aki szeret téged? Minden egyes kibaszott hibáddal együtt..es közben épít, es emel..es nem hagyja hogy földbe döngöld saját magad. Aki önbizalmat ad mert állandóan azr mondja, hogy gyönyörű vagy es kurva jól nézel ki, pedig a lehető legátlagosabb vagy, számára mégis átlagon felüli. Aki törekszik azért, hogy fontosnak érezd magad. Es tudod milyen érzés, hogy ezek után ez a srác teljesen megváltozik? Bunkó lesz veled, flegma es ha kérsz tőle valamit akkor nem tartja vagy csak nehezen tartja tiszteletben. Abbahagyja a cuki dolgok mondását, de még a te cukiságodra is kikerülően reagál. Fosol, hogy mit mondhatsz es mit írhatsz vagy mit csinalhatsz egyáltalán nehogy abba is belekapaszkodjon es kitépjen egy újabb darabot abból a szívből, s abból a lélekből amit ő hozott helyre.
Felépítettél, hogy aztán tönkretehess? Így akartál felejthetetlen lenni? Hidd el..így már az leszel. De ha tényleg szeretsz..es tényleg velem akarsz lenni..mutasd ki, vagy pedig menj el.
16 notes
·
View notes
Text
Mit is írhatnék napok óta szenvedek magamba folytom ami lassan már megöl. Mégis hogy mondjam el neki h kurvara zavar, kurvara rosszul esik hogy meg igérte hogy nem beszél vele (a hibát meg kell szüntetni) és két hétig birta és csinalja tovabb meddig kell birnom? Mikor fogok vajon kitörni?
Mért én érdemlem ezt? Aki mindent meg ad neki és a legjobban szeretem ő mért nem tudja meg érteni hogy nekem ez fáj és nem esik jól ezt az egyet kértem tőle….
5 notes
·
View notes
Text
ott van egy szakadék
a fejemben, hogy miért akarok küzdeni egy olyan fasziért, aki már megint nem velem akar lenni. a bejelentése után pár hónapig tudtam tartani magam meggyőződésből, hogy ha a férj nem képes engem értékelni, akkor én a kisujjamat nem mozdítom meg érte, menjen.
dolgoztam én már eleget értünk és azért, hogy együtt maradjunk.
nem tudom, hogy ez a tartás hol tűnt el, és nem értem, hogy miért vagyok ezek ellenére meggyőződve arról, hogy én vele akarok lenni és ki akarom mozogni ezeket a feszkókat.
és közben van egy olyan halvány sejtésem, hogy nem ezt érdemlem. hogy lehet nekem örülni, hogy lehet engem szeretni, lehet engem megbecsülni. amúgy. mégha férj nem is tud.
szóval sokkal jobb volt azt hiszem akkor, amikor nem éreztem javíthatónak, nem tűntek banálisoknak azok az elcsúszásaink, amiknek a következménye a férj gyáva lelépése.
és nagy csalódásom még az is, hogy 14 év buddhista mindfullness gyakorlással a hátam mögött, amire a férjnek is lett volna lehetősége, férj mennyire rettenetesen nagyon nem tudatos. és félelmem, hogy 14 év buddhista mindfullness után hány olyan pasi lesz az életben, akivel tudok úgy beszélgetni, ahogy önmagukkal képben levő emberekkel szoktam és mondjuk szexuálisan is vonzónak találom majd, és esetleg pont annyira nyitott zeneileg mint én (spotify 2022 2% legtöbbet zenét hallgató user vagyok), tud nevetni a vicceimen, és én is észreveszem, amikor ő viccel, a rendszeres éjszakai műszakjaim összeegyeztethetőek az ő életritmusával, nem a saját bénaságát látja a sikereimkor, hanem őszintén örül velem, meg hát, férj óriási mágiája volt, hogy pillanatok alatt tudott megnyugtatni. fura most elkezdeni azon gondolkodni, hogy vajon én mit is adtam neki ebben a kapcsolatban...
5 notes
·
View notes
Text
Dolgok amiket nem érdemlek meg:
Nem érdemlem meg hogy felemelje velem a hangját
Nem érdemlem meg hogy semmibe vegyen amikor random lanyokkal beszélget
Nem érdemlem meg amikor ordibál velem hogy sok vagyok és hogy nincs kedve hozzám
Nem érdemlem meg hogy kidob az életéből és amikor kedve tartja visszajön
Nem érdemlem meg hogy a haverok fontosabbak mint én
Nem érdemlem meg hogy kibeszél velük
Nem érdemlem meg hogy miközben külön vagyunk lefekszik valakivel majd vissza kuncsorogja magát
Nem érdemlem meg hogy semmi érzelmet nem mutat felém
Nem érdemlem meg hogy lány barátaival tölt éjszakát és azt mondja semmi sem történt
Én nem ezt érdemlem....
10 notes
·
View notes
Text
Megbíztam benned újra. És megint mi lett a vége? Reggel egy olyan üzenet fogad hogy nagyon sajnálom de…
Ezt érdemlem?
Ennyire szar lennek?
Sajnos most már a bizalmam elveszett az emberek iránt. Ha szeretnél nem tetted volna meg. Annyi kérdés van bennem. De ezekre már nem kapok választ. De tudod mit. Annyi esélyt adtam már. Most erős leszek végre és felállok. Tovább lépek és boldog leszek nélküled!
#nélküled#utállak#gyűlölöm#kurva szar#keves#nem vagyok jo#nem vagyok eleg#soha nem leszek jo#fajdalom#nehez az elet#szomoru#egyre nehezebb#fajdalmas#kurvara faj#szerelem#te es en#osszetort#osszetorve#elegem van#magyar#magyar tumblr
16 notes
·
View notes
Text
El jutottam abba az időszakba, hogy nem keresem már a Miértekre a választ..
Miért nem lehetek boldog? Miért nincs senki mellettem ha esetleg szükségem lenne bárkire is? Miért nem vagyok elég jó? Miért beszél velem úgy az apám ahogy megsem érdemlem? Miért nincs senki mellettem amikor támaszra lenne szükségem? Miért hagytam, hogy úgy bánjanak velem ahogy nem kellett volna? Miért hagytam ezt és ezt? Miért nem élhetem úgy az életem ahogy én szeretném? Miért nem vagy mellettem?Miért nem írsz? Miért nem látják azt, hogy én próbálkozom? Miért használják ki a jó szívem? Miért helyeztem/helyezem előrébb mások érzéseit mint az enyémet? Miért kapom ezt? Miért nem lehet úgy valami ahogy én azt szeretném?...
Fel hagytam a válaszok keresését! Innentől csak előre nézek és tervezem az életemet és próbálom megelélni a boldog pillanatokat amik persze kevesek az én életemben! Vannak terveim és álmaim amit vagy egyedül viszek végbe vagy mellettem lesz az az ember aki szeret és támogat mindenben!
@mindigvankiut
#magyar tumblisok#magyar tumblr#magyar poszt#magyar#saját poszt#saját#sajat szoveg#gondolatok#boldogtalanság#érzelmek
5 notes
·
View notes
Text
Azt hiszem tartozom egy vallomással...
De nem is neki... Hisz nem felelünk már egymásért...
Inkább saját magamnak... A saját szívemnek...
Mennyire ikonikus ez is...
Ezt az idézetet még abba a fotóalbumba írtam, amit vele együtt készítettem édesanyámnak 2019 decemberében...
Ez is egy olyan dolog, aminek utólag értettem meg igazán az értelmét...
Még egyszer köszönöm, hogy segítettél megcsinálni akkor ott... Azóta is sokszor lapozgatja, és azt látom, hogy igazán nagy örömöt okoztunk vele neki. 🥰
De visszakanyarodva...
Tudom, hogy őszintén szerettem... Igaz volt minden amit mondtam neki. Én tényleg vele terveztem az életet, sokáig még az után is, hogy külön váltak az útjaink... Ragaszkodtam hozzá, és ezekhez az érzésekhez.
Azt éreztem, hogy elárulnám őt, ha ez máshogy lenne... Még akkor is, ha már nincs... Még akkor is, amikor már nem voltam biztos benne, hogy úgy tudna működni köztünk ez az egész újra, mint egyszer régen...
És hogy mondjam el...
Nehéz, mert valamiért elképesztően szégyenlem magam, és bűntudatom van még akkor is, ha igazából nem lenne rá okom... Mert nem akartam ezt... Nem akartam, hogy így legyen...
De megismertem valakit. Egy egészen csodálatos lányt...
Megfogadtam, hogy bárki is lesz egyszer utánad, azt nem szeretném hasonlítgatni hozzád, mert megtanultam, hogy hatalmas hiba két embert hasonlítgatni egymáshoz...
De egy dologban mégis hasonlítotok... Ő ugyanúgy, ugyanazokkal a szemekkel néz rám, ahogy te annak idején, a legelején...
Pedig én elmondtam neki minden rosszat magamról... Azokat a szörnyű dolgokat is, amiket tettem veled... Lehet hogy hiba volt, de nem akartam, hogy így nézzen... Hogy rajtad kívül valaha így nézzen rám valaki... Azt éreztem hogy nem érdemlem meg, és ha egyszer újra látni akarom ezt a nézést, akkor azt nálad kell kiérdemelnem...
De a szemeiben ugyanaz a csodálat és elfogadás volt, még ezek után is, mint a tiédben egyszer régen... Ugyanaz a tekintet...
Nem tört pálcát felettem, nem ítélkezett... És ezen annyira meglepődtem... Mégis utána annyira boldoggá tett, annyira megnyugtatott...
Talán az volt az a pillanat, amikor úgy döntöttem, hogy hagyom magam mélyebbre sodorni ebben az egészben, és lesz ami lesz egyszer, de a jelenben egyszerűen csak kiélvezem ezt, mert bármennyire is szégyenlem valahol magam ezért...
De boldoggá tesz ez az egész... Érzem hogy gyógyulok, és napról napra egyre könnyebb és jobb minden. 🥺
És talán ezek miatt van bűntudatom...
Hogy valamiért az van bennem, hogy "Ennyi? Nem is akarok küzdeni érted már? Ilyen keveset jelentett nekem ez az egész?"
De közben tudom, hogy rengeteget jelentett MINDEN, és én magamhoz mérten mindent igyekeztem megtenni, hogy megmentsem azt, ami köztünk volt...
És habár végül nem voltam rá képes, hogy összetartsam magunkat... De az, amik voltunk együtt, az álmaink, a terveink... Az az egykor csodálatos pár...
Azokat örökké elraktároztam magamban. És bárhová sodor az élet mostantól, mindig tisztelettel és szeretettel fogok visszaemlékezni rád, és ha mondtam is csúnya dolgokat, csak a fájdalom beszélt belőlem... 🥺
De ha még mindig itt vagy, és olvasod ezeket... Akkor talán te is érzed már, hogy nincs okom hazudni, vagy titkolózni...
Rengeteget tanítottál nekem, és egy csodálatos embernek tartalak. Sajnálom, hogy annyira kevés voltam hozzád emberileg régen, hogy már akkor halálra ítéltem a kapcsolatunkat, amikor még nem is ismertelek igazán...
Ha akkor régen, egy jobb ember lettem volna mielőtt megismerlek, tudom, hogy sosem jutottunk volna idáig végül...
De rengeteget tanultam, és soha többé nem követem el ezeket a hibákat senkivel. Vele sem...
Mert senki sem érdemli ezt...
Te sem érdemelted...
Ahogy én sem érdemeltem meg az utóbbi egy év bizonytalanságát.
De ezek nem számítanak már nekünk...
Ezek azok, amik számítanak:
Bár tudnád, hogy mennyire hálás vagyok neked mindenért... 🥀
Ez a sok szép emlék és kép pedig örökké emlékeztetni fog erre. 🥰
3 notes
·
View notes
Last Seen Blogs
honey-sloth
Untitled
abnormal-mind
Black Mind
tsuyx-blog
𝐈 ❀ 𝐁𝐋𝐎𝐎𝐌.
hugmekenobi
Hello There!
girlypsyop
I'm lana