Viharos éjjelen sem erősebb a tenger hulláma mint a kín mi marcangolja lelkem.

Meg akarok fulladni veled.

Vezess bele a hullámaidba.

Töltsd meg a tüdőmet a félelmeiddel.

Hagyd, hogy kábuljon az elmém.

Törd össze a csontjaimat a felelösség sulyával.

Hagyd lelassulni a szívem, amíg a tiéddel lassul.

-Hadd fulladjak meg veled...

Utolsó nap

Délután mentünk Luccába, amiről én azt gondoltam, hogy valami picsányi kis falu, ami felkapott lett a Lucca Comics & Games miatt (ha majd itt élek, minden évben eljövök a Conra), de amúgy senkit sem érdekelne, de tévedtem. Egy Velenceszerűen szép meg sétálható város egy rakás mindnfélével, ahol gyakran vannak nagyszabású rendezvények, most is júniustól július végéig koncertek vannak, elég neves (bár már kiöregedő) előadókkal (vagy azoknak a nevét ismertem fel a plakátokon :D). Aztán tengereztünk egyet búcsúzóul mert vasárnap egy nagylélegzetű autózással hazagurulunk.

Több templom volt ennél, akik imádnak külföldön templomokat nézni azok biztos itt is elélveznek, én nem mentem be egybe se. Felkészületlenül semmi értelmét nem látom, de azt az élményt nagyon szeretem ahogy egy sikátor végén egyszercsak felbukkan egy tér egy gyönyörű templommal.

Piazza dell’Anfiteatro az egyik nevezetesség. Egí őkori amfiteátrum helyén épült ovális épületegyüttes. Tényleg jópofa! Poénkodtam, hogy lehetséges, hogy mostanában a baloldalon meg a jobboldalon levő pizzériák küzdenek meg egymással utolsó csepp kecsöpig, de a többiek szerint, idézem: "fárasztó vagy". Sajna ezen is tudok röhögni, ahogy komoly arccal várostnéznek.

Sikátorok minden mennyiségben. Ezek egy részét egy melóhoz fotóztam (másodállásban sikátorkészítő vagyok :D) de amúgy ez olaszország visszaadhatatlan része. Nagyon nehéz a térérzetet megjeleníteni, a hangulat elvész a fotókon. Mindenesetre Lucca gyönyörű kis város, és most mondhatni alig volt turista, szóval kellemesen sétálható volt.

És a mindenféle turistacsalogató, ami aztán két érdekes nem turistás gondolatot hozott. Egyrészt, egyszercsak felötlött bennem, hogy nem kell nekem semmit sem vásárolnom, mert én itt fogok élni, bármit bármikor megvehetek, nincs az a sohatöbbet érzés ami korábban arra késztetett, hogy minden vackot összevásároljak, másrészt, uh, ez fájdalmasabb volt. Valamit kezdenem kell azzal a dologgal, hogy minden szarról egy olyan férfi jut eszembe, akinek én sosem jutok eszébe. Úgyhogy hazamegyek és kikezeltetem őt magamból.

A tenger meg a hegyek, semmi különös, csak feküdtem a vízben és elképzeltem, hogy hínár vagyok és csak ringatózom és mit érdekel engem a világ összes baja, hát elég jól ment.

Búcsú

Majd írok egy elszámolást az ingatlanvásárlással kapcsolatban, hogy mire jutottunk, hogy halad a dolog tovább. Aztán egy ideig megint csak a nyafogás lesz. :D

egy tónál ketten,

gémek a léken.

nyár a térben

édes az élet.

20 fok télen,

nyaralunk keleten.

emberek a büfében,

mézpálinka ízérzete.

olvadt emlékek egyvelege;

a légbuborékok kegyelete.

téged kedvellek: elevenen.

a hideg napfény eredete

és a cseresznyefa levele.

a közös gondolatok kerete

a fagyott halak teteme.

A világ tengerei és óceánjai egyre melegebbek. Felszínükön tavaly rekordmagas, közel 21 fokos átlaghőmérsékletet mértek. A spanyol Josep Pascual a Földközi-tenger egyik legjobb ismerője: már több mint fél évszázada hajózik ki minden héten legalább egyszer a nyílt vízre, hogy megmérje annak hőmérsékletét és sótartalmát. Különös hobbijából még a NASA tudósai is profitálnak. A Deutsche Welle riportja.

Egymillió szempár közül is látom a tiédet, soha nem volt sokkmindenem de minden a tiéd lett

Imádom a tengert...

A végtelen kékséget, tiszta vizét, forró homokját. Arcomon lévő sós cseppet nyaldosó nap sugarát.

Mégis úgy érzem magam,ki küzd a háborgó tengeren az utolsó korty levegőért,de az fittyet hányva a mélyberánt.

Beborult az ég, oda lett a fény.

Elveszett minden remény..

Túl messze sodródtál a parttól, mit sem törődve azzal, hogy én ott maradtam. Eddig idegesen járkáltam, megoldást keresve hogy menjek utánad.. Miközben te nyugodtan ültél a kis csónakodban néha vissza-vissza nézve rám. Azóta sok idő eltelt, és még mindig hánykolódsz a vizen, de én màr nem járkálok,nem vagyok ideges. Leültem a part szélére, nézem a hullámokat,és hogy milyen messze kerültél tőlem. Néha még fàj,de elviselhető. Nem keresek megoldást már semmire, csak várom mikor térsz vissza.

úgy éltünk, mint a tenger és a partja

>>Szív Ernő<<

Azt mondtad, hogy keresel

De még így is csak néha hívsz.

ekhoe-Tenger

Az igazi világvége nem akkor lesz mikorra jósolják... akkor lesz mikor elveszítelek téged is... az egy újabb világ szomorú vége lesz még végül velünk együtt el nem tűnik az idő és az utána maradó hideg sötétség végtelen tengerében...

Volt tegnap egy találkozóm

Ezek az olaszok érdekesek! (vagy ez az olasz. Nem tudom mennyire lehet általánosítani) Elég fárasztó olyan valakivel beszélgetni, aki nem ejti ki a "h" hangot így például az "alál" lehet talál vagy halál. :D ezt ki kell sakkozni. Nem érti miért akarok olaszországban élni. Ő itt él húsz éve, van egy üres lakása Lavagna-ban, ahova bármikor mehetek, ha szeretnék. Körbenézve a lakásában, én nem mernék nyaralást szervezni az ő üres lakásába. Hogy kérdezem meg, hogy ott vajon rend van-e meg tisztaság? :D Ő amúgy beszél oroszul és angolul. Most éppen kínaiul és arabul tanul. Azt mondja könnyű. Szerintem ez egy beállítottság kérdése. Ő leszarja, hogy nekem mennyire melós megértenem az ő magyarját, én amikor beszélgetek, frusztrál a gondolat, hogy a másiknak ilyen nehéz. Inkább nem beszélek addig amíg nem gondolom, hogy jól mondom. Ami baromság, mert így nem lehet megtanulni. Amúgy, azért tanul nyelvet, hogy karban tartsa az agyát. Azt mondja, Milánóban vagy Genovában félnek az emberek este kimenni. Veszélyes. Mi itt Budapesten nem félünk, mi biztonságban élünk és úgy is érezzük magunkat. Lopás, csalás, korrupció, diktatúra, ugyanaz mint nálunk. A média szerint nem, valójában pedig igen. Mint nálunk. Lavagnaban 12 ezren élnek, az összes bolt egyetlen család kezében van, akik szorosan tartják egymást. (ezzel kb meg is fejtettük, hogy Olaszországban miért van mindenféle üzlet egy picsányi kis faluban is. Nagy valószínűséggel hasonlóképpen egy család, nem kizárt, hogy jobban jársz, ha náluk vásárolsz különben kiutálnak a faluból :D) Szerinte az összes ország egyhülyeség, az emberiség ilyen romlott, nem számít semmi, csak az, hogy a saját kis életedben jól vagy-e vagy nem, mert utolsó pillanatkoban arra fogsz rájönni, hogy nem számított. Ez abban a tekintetben rázott meg, hogy az utolsó még megmaradt romantikus ábrándjaimat kezdte ki. Hogy kihez/mihez ragaszkodom és minek.

Lazán kapcsolódik... egyszer Logan azt mondta, hogy naiv vagyok, ha azt hiszem, hogy úgy történnek a dolgok, hogy odamegy egy nő lakására (vagy bárki odamegy valahova) és abból dugás lesz meg kapcsolat. Az emberek viszont tök más dolgokat mesélnek.

Két érv: Leander meg tenger. (és nem ostyás szendvicsjégkrém, hogy valami nyomós érv is legyen :D)

Ma azt mondta olyan szép vagyok, mint a tenger.

Végülis igaza van, a tenger is tele van iszonyattal.