Fejet fel, húzd ki magad, töröld le a könnyeid és mosolyogj!

Ne lássák hogy éppen szétesel.

És tényleg oda szúrsz, ahol a legjobban fáj…

Hadd tépjem ki a szívem mert ezt már nem bírom!

Így volt.. De mostanra te töröd apró szilánkokra újra és újra

Foltos a szívem a múltbéli sebektől. Nem te okoztad őket, mégis bocsánatot kérsz, mikor véletlenül hozzájuk érsz. Úgy óvod őket, úgy vigyázod, mintha a sajátjaid lennének. És gyógyítod őket, ezzel a benned levő hatalmas, forró szeretettel.

Miért azt bántod és lököd el, zárod ki aki mindig melletted volt?

És megint én vagyok a hülye. Aki aggódik, aki törődik és aki küzd.. Aki az éjszakákat sírással tölti. Szánalmas, mi? Ja, tudom.

Köszönöm, hogy világossá tetted számomra, hogy mindegy neked hogy melletted maradok-e..

-ne függj tőle!

Hát én nem szeretnék! De most mit kezdjek azzal hogy a szervezetem így reagál? Nincs étvágyam,össze szorul a gyomrom, már egy apró mosoly is olyan mintha a fogamat húznák. És én ezt akarom szerinted?

Csak szeretnék végre egy egészséges, felnőtt kapcsolatot.

Álmomban zokogva rogytál a karjaimban mert azt hitted elveszítesz. De igazából a füled botját sem mozdítod..

if she’s important to u, show her.. Tf is so hard about that?

Te miért nem harcolsz sosem értünk?

Én és te? Mi? Már nem tudom hogy akarom-e.. Egyik pillanatban azt érzem nem tudnék nélküled élni, a másikan pedig belegondolok hogy mennyivel könnyebb is lenne nélküled. Te vagy a fájdalom a mellkasomban,az ok amiért sírva alszom el. Előtte nem így volt.. Te voltál a fény. Az egyetlen igazi boldogságom. És most? Nem tudom hova lett belőled az a személy

"Látom haragszol,sajnálom ha megbántottalak valamivel"

Szerintem meg egyáltalán nem sajnálod. Ha így lenne nem érnéd be ennyivel. Ha érdekelme mit érzek felhívnál vagy legalább rákêrdeznél,de te nem. Te beéred ennyivel és mosod kezeid. Én meg persze nem csapom ki a hisztit,nem teszem szóvá..mert már annyira ráuntam erre hogy újra és újra ugyanaz a téma,hogy már nem érdekel. Csak egye jobban azt érzem hogy nemtörődöm vagyok és az a szív ami elárasztotta a testemet csordultig szeretettel és ami téged mindenestül szeretett,minden fájt neki amit mondtál vagy tettél és minden miatt darabokra,apró pici szilánkokra tört újra és újra..az a szív most kezd bezárulni a világ elől újra, mint előtted. Te voltál aki megnyitotta ezt a szeretet áradatot és most te is vagy az aki szép lassan vissza zárja ismét.. Sírni sincs már erőm. Nézem magamat a tükörben, a könnybe lábadt, vérvörös szemeimet,de egyetlen könnycsepp sem távozik.

i wish someone was afraid to lose me. i'm always scared of losing people that i love but i doubt anyone would fight to keep me in their life

silence

My silence means: I'm tired of fighting & now there is nothing left to fight for. I'm tired of explaining my feelings. I don't really have the energy to explain them anymore

"Mindenem vagy tudod"

Dehogy tudom! Honnan tudnám?! Elhanyagolsz, már abban sem vagyok biztos hogy eszedbe jutok-e minden nap!