Boldogság és melegség tölti el a szívem ahogy rendezed a közös lakásunkat .❤️

@mindigvankiut

Romlakó

Nos, ha valaha voltak olyan romantikus ábrándjaid, hogy veszel egy romos rusztikus házat Olaszországban és majd jóóól felújítod és ott fogsz boldogan élni, nos, akkor sokadik regénykezdetként elmesélem, hogy én hol tartok ebben a dologban. Beáraztam olyan 100-120 000 euro környékére. Ennyiért kéne valami, ami 60 nm körüli és van terasza vagy értelmes méretű erkélye és/vagy kertje, de a kert ne legyen egy konyharuhánál nagyobb mert élvezetnek kell nem melónak. Meg legyen tenger. Vagy legyen tündéri toszkán kisváros, ami olyan mintha egy mesében lennél vagy valami romantikus filmben. Olyanokat láttam, hogy komolyan aléloztam. Csak, kocsival nem megközelíthető lakok ezek, és ha öregecske az ember, akkor meghal mire eltopog a pékségbe, némelyik meg olyan magasan van, hogy frankón hideg van télen, hidegebb mint nálunk. És nem akarok felújítani. Vagyis de, felújítok én ha csak annyi van, hogy festeni kell, meg csempézni, ablakot lemázolni meg erkélykorlátot rozsdátlanítani meg kertecskét rendbetenni. De alapvetően a gondolkodásmódunk más, nekem úgy tűnik. A rusztikus ház az ami legalább nyolc helyen be van ázva. A fal nincs glettelve, a vakolatra van festve vagy belambériázva, hogy ne látszódjon, hogy be van ázva. Nem szeretik a napot mert meleg. Biztosan igazuk van, ők régebben laknak ott, csak nehezen számolok le a nagy üvegfelület igényemmel. Minden ház alatt található egy borzalmas állapotú pinceszerűség rengeteg lommal, amiről tudom, hogy ott fogják hagyni nekem. Amúgy a bútorokat is otthagyják, amiről fogalmam sincs, hogy hogy lehet megszabadulni tőlük. Még itthon is nehezen. 250 ezer euronál vannak azok a lakások és házak, amik már na, már olyasmik, mint amiben élek. Vagyis egy budapesti lakás áráért nem kapsz egy jóállapotú vidéki házat. A tengerpart közelében nem. Amúgy igen. És délen olcsóbb és szebb házak vannak. De összességében, keresek valamit, amit nem találok. Itthon sem és egyelőre Olaszországban sem. Valami olyat, amiért érdemes kimennem a lakásból. Volt már életemben ilyen érzésem, hogy „szeretem ezeket az utcákat járni”. Az árra még rájön kb 20% mindenféle ügyintézési költség. Viszont lehet pofátlanul alkudni a ház árából. Külföldinek nem adnak jelzáloghitelt, magyar bank meg nem ad külföldi házra. Maradnak a szűk keretek. Egyszercsak rájöttem, hogy engem mocskosul nyomaszt, hogy a terveim közepe az, hogy öröklök anyám után, és akkor majd ez lesz meg az. Oké, hogy ennek van realitása, de az egyetlen normális gondolat az az, hogy bárhogy, akárhogy, akármilyen állapotban, ha az nem szenvedés neki, akkor éljen nagyon-nagyon sokáig. Nem szeretnék gondolni sem arra többet, hogy majd akkor hogyan lesz, ha... Szóval nincs 100-120 ezer euro. Van 25-30000, ha nem jön semmi dráma. A lányom benyögte, hogy olvasott valami cikket és felfogta, hogy miért mondom, hogy szeretem és imádom, de nem egészséges, ha együtt élünk. Szóval vele ne számoljak, nem költözik velem, mert nem akar velem egy háztartásban élni, szeretne felnőni. Mosolygotam, megöleltem és közben belül zokogtam. Rég éreztem magam annyira egyedül, mint azokban a percekben. Piszkosul fájt, pedig tényleg akadályozott az, hogy minden megnézett házat átgondoltam azzal a szemmel is, hogy neki jó-e, az ő életét támogatja-e vagy eltemetem valahol, ami csak nekem jó. Nos, erről most le van a gond. Most egy nagyon pici valamit keresek. Nagyon picit. Olyan picit amire van pénzem vagy +pármillió forint kölcsönnel meg tudom venni. Aztán majd idővel, ha úgy alakul, veszek másikat. És ma arra jöttem rá, hogy hol van az megírva, hogy nem találhatok egy pasit, aki szeretne Olaszországban élni? Nem kerestem, de senki nem tiltja, hogy keressem. Ideje módszeresen leszámolni Életem Elbaszott Szerelmével. És amikor megtalálom, akkor majd lehet nagyobb lakás, most elég egy pici menedék. A kicsúfolt kis ékszerdoboz! :D Ki kéne sajtolnom egy autóra való munkát a cégből. Bár 1200 km-t rollerezni, az nagyon menő lenne! :) :)

Vegyetek lakást a barátainktól, lehet alkudni :) @kozszolg

Lakás keresős poszt

Mivel még nagy dilemmába vagyok gondoltam kiteszem ide hátha.

Kiadó lakást keresek!

Budapesten

11.

2.3. rakpart felőli rész ne a dombok között.

6,7,9

13,14,10 körúthoz közeli része

Esetleg 19,29 de max Wekerle, Erzsébetfalva

Buda az abszolút preferált de nem ijedek meg a Pesti oldaltól sem ha van értelme.

Egyszobás(nem probléma ha több), gépesített minimálisan bútorozott (ágy, konyhaszekrény) élhető és igényes. Nem baj ha galériás, az erkély nem lényeg de nyilván örülök ha van egy pici. Megbízható tulajdonos vagy főbérlővel. Se lakásba dohányzás se kisállat. Minden hónapban utalással tudok fizetni a kért időpontban. Vigyázzok a lakásra és eddig sose volt panasza egyik tulajdonosnak se velem.

Max 130e forintot tudok mindezèrt adni. Albérlet+kk+rezsi(net opciós de örülök ha benne van).

Ugyanott fehérnemü-ruha-javitás és mosás is elvállaltatik.

Budapest, 1896. január 5.

Lak-Hatás

avagy miként festhetett egy neolit ház?!

Június első szombatja a Lakáskultúra napja. 

Ennek apropóján 3 nap alatt 3 különböző időszak lakás-kultúráját mutatjuk meg.

Az újkőkor vagy neolitikum (Északkelet Magyarországon Kr. e. 5500–4500/4400 közötti időszak) kutatásban sokáig élt a nézet, miszerint a neolitikus emberek szabálytalan alakú, fal nélküli, földbe mélyedő építményekben ún. „gödörházakban” laktak.

A neolitikus „házakkal” kapcsolatban jelentős szemléletváltást az 1970–1980-as években zajló többrétegű „települési halmok” (tellek) kutatását követően főként az 1990-es évektől zajló nagyfelületű feltárások hoztak. A sok esetben több hektáros felületen történő bontó munka ugyanis lehetővé tette az egykori települések térhasználatára és építkezési szokásaira vonatkozó adatok bővítését.

A korszakból feltárt jelenségek tükrében elmondható, hogy azok formailag és méretben régiónként, vagy lelőhelyen belül is eltérőek lehetnek. Mégis a neolitikum nagyjából 1000 éves periódusa alatt jellemző építészeti megoldásnak tekinthető a sátortetős, felmenő és tapasztott sövényfalú, cölöpszerkezetes konstrukció, melyek nyomai az ásatásokon a humuszolást követően válnak láthatóvá. Az egykori építmény helyét szabályos sorokba rendeződve, sötét folttal jelentkező, kisebb-nagyobb, kerek vagy ovális oszlophelyek, alapárkok jelzik. Szerencsés körülmények között a letapasztott agyagpadló és „berendezési tárgyak” (kemencék, tűzhelyek, szövőszékek nyomai, edények, és egyéb használati tárgyak) maradványai is azonosíthatók.

1. kép: Polgáron rekonstruált épületről készült sematizált metszetrajz. Forrás: Raczky Pál – Anders Alexandra – Sebők Katalin (2005)

A Dunától keletre eső területeken méretük alapján a rövid (6–12 m) és a hosszú (12–18 m) épületek, illetve ezeknek változatai különíthetőek el. Az előbbi gyökereit balkáni, az utóbbiét Közép-európai lelőhelyek emlékanyagában kereshetjük. Jellemzője továbbá, hogy egy vagy több helyiséggel rendelkeztek. A korábban házhelyként azonosított földbemélyedő változatok vélhetően a gazdálkodáshoz tartozó mellék építményként funkcionálhattak.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső neolitikus (főként az AVK 1–2. fázis) lelőhelyein kerültek elő nagyobb településrészletek házalapokkal. Bükkábrány-Bánya, II. lelőhelyen (Kőkúti-dűlő) két rekonstruálható házalapot találtak a feltáró régészek. A Hejőpapi-Hulladéklerakó, 1. és 4. lelőhelyen, valamint a Bükkábrány-Bánya, VII. és XI. lelőhelyen szintén előkerültek hasonló korú házhelyek, hosszanti oldaluknál agyagnyerő gödrökkel, melyekből a fal kialakításához szükséges agyagot nyerhették ki. Legutóbb Hejőpapi-Darvas-föld DK lelőhelyen figyeltünk meghasonló, oszlopszerkezetes konstrukciót.

2. kép: Bükkábrány-Bánya II. lelőhelyen feltárt 1. ház. Fotó: Veres János

3. kép: Bükkábrány-Bánya II. lelőhelyen feltárt 1–2. ház. Fotó: Veres János

Régiónkban a késő neolitikus korú Polgár-Csőszhalom-dűlő horizontális településéről ismert a legtöbb, összesen 79 cölöpszerkezetes téglalap alakú épületmaradvány.

4. kép: Házrekonstrukció építése az M3 Archaeoparkban (Polgár). Forrás: Raczky Pál – Anders Alexandra – Sebők Katalin (2005)

5. kép: A házrekonstrukció berendezett belső terei az M3 Archaeoparkban (Polgár). Forrás: Raczky Pál – Anders Alexandra – Sebők Katalin (2005)

Mezőköves-Mocsolyáson feltárt 5 ház esetén elsősorban a tapasztott fal egyidejűleg átégett összefüggő paticsomladéka és az alatta található néhány oszlophely jelzi az egykori cölöpszerkezetes építmény meglétét.

A Középső-Tisza-vidéken a késő neolitikus Tiszapüspöki-Karancs-Háromág-dűlő lelőhelyről ismert paticsomladék alatt az egykori oszlopok helyét jelző gödröket nem sikerült azonosítani emellett paticstöredékek cölöpök vagy hasított deszkák nyomát őrzik, úgy, mint Polgár-Bosnyák-domb lelőhelyen.

Az említett maradányokról néprajzi példák alapján feltételezhető, hogy talpas vázszerkezetű épületek lehettek, betapasztott deszkafallal, melyek kialakításához szintén fejlett ácsolási, kötési ismeretek szükségesek. A kutatók hasonló szerkezeti megoldást feltételeznek késő neolitikus építményeknél.

A korszakból főleg német területekről de megyénkből is ismeretesek olyan szerencsésen megőrződött, konzerválódótt fabéléses kutak, melyek szerkezeti vizsgálata segít megismerni a neolitikumban használatos ácsolási technikákat. A kutak vizsgálata során kiderült, hogy a szerkezeti elemeket csapolással, kötéssel illesztették össze. Ily módon a neolitikum emberei fejlett ácsolási technikával rendelkeztek, mely ismeretet, tudást vélhetően épületek kialakításánál is felhasználhattak.

Hajdu Melinda

Felhasznált irodalom

Csengeri Piroska (2013): Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának késői csoportjai Északkelet-Magyarországon (Az újabb kutatások eredményei Borsod–Abaúj–Zemplén megyében). Doktori disszertáció

Domboróczki, László – Kalli, András – K. Tutkovics, Eszter (2017): The Füzesabony-Gubakút Settlement Development Model of the Alföld Linear Pottery Culture in the Light of the Recent Archaeological Discoveries at Hejőpapi- Szeméttelep (2008-2011) and Bükkábrány-Bánya VII -Vasúti Dűlő (2009-2011). Journal of Historical Archaeology & Anthropological Sciences (2017) 2.2.

https://www.academia.edu/35286716/The_F%C3%BCzesabony_Gubak%C3%BAt_Settlement_Development_Model_of_the_Alf%C3%B6ld_Linear_Pottery_Culture_in_the_Light_of_the_Recent_Archaeological_Discoveries_at_Hej%C5%91papi_Szem%C3%A9ttelep_2008_2011_and_B%C3%BCkk%C3%A1br%C3%A1ny_B%C3%A1nya_VII_Vas%C3%BAti_D%C5%B1l%C5%91_2009_2011

(Utolsó elérés: 2022. 05. 31.)

 Kalli András – K. Tutkovics Eszter (2017): Meddő idők – Régészeti kutatások a Csincse-patak völgyében. Magyar Régészet. Online Magazin

http://files.archaeolingua.hu/2017TA/kalli_tutkovics_h17ta.pdf

(Utolsó elérés: 2022. 05. 31.)

 Kalicz Nándor – Koós Judit (2014): A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a Kr. e. 6. évezred második feléből, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Régészeti Emlékei 9. Miskolc

 Kalicz Nándor – Kovács Katalin (2012): Háztípusok az aszódi késő neolitikus lelőhelyen, Ősrégészeti Levelek, 12.

https://www.academia.edu/2447116/H%C3%A1zt%C3%ADpusok_a_k%C3%A9s%C5%91_neolitikus_asz%C3%B3di_lel%C5%91helyen_House_types_at_the_Late_Neolithic_settlement_of_Asz%C3%B3d

(Utolsó elérés: 2022. 05. 30.)

Kovács Katalin (2014): Kísérlet új építéstechnikai megoldás azonosítására egy késő neolitikus házomladék alapján - An attempt to identify a new construction-technology solution based on ruins of a late-Neolithic house, Tisicum XXIII. 7–14.

https://www.academia.edu/21378437/K%C3%ADs%C3%A9rlet_%C3%BAj_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9stechnikai_megold%C3%A1s_azonos%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra_egy_k%C3%A9s%C5%91_neolitikus_h%C3%A1zomlad%C3%A9k_alapj%C3%A1n_An_attempt_to_identify_a_new_construction_technology_solution_based_on_ruins_of_a_late_Neolithic_house

(Utolsó elérés: 2022. 05. 30.)

 Raczky Pál – Anders Alexandra (2009): Régészeti kutatások egy késő neolitikus településen – Polgár–Bosnyákdomb. Előzetes jelentés – Archaeological research at aLate Neolithic settlement – Polgár–Bosnyákdomb. Preliminary report. Archaeologiai Értesítő 134. 5–21.

 Raczky Pál – Anders Alexandra – Sebők Katalin (2005): Újkőkori ház kísérleti rekonstrukciója Polgár-Csőszhalom településéről. Ősrégészeti Levelek 7. 24–49.

 Selján Éva – Veres János (2008): Újabb lelőhelyek az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának korai időszakából Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Előzetes jelentés) – New early Alföld Linear Pottery sites in county Borsod-Abaúj-Zemplén (Preliminary report). Herman Ottó Múzeum Évkönyve 47. 5–28.

 Tóth Krisztián – Király Ágnes (2012): Régészeti kutatások Sajószentpéter - Harmadik vetőn

https://www.academia.edu/9938161/R%C3%A9g%C3%A9szeti_kutat%C3%A1sok_Saj%C3%B3szentp%C3%A9ter_Harmadik_vet%C5%91n

(Utolsó elérés: 2022. 06. 01.)

Egyik első dolog amit megkérdezek egy lakásnál, hogy kedvesek e a bolti eladók a környéken.

( Persze, értékelek minden boltot, ahol nem romlott árút árulnak miközben az eladók fejbe rugdosnak)

Felújítás falpanelekkel házilag! Tavaszi otthonfelújítás modern és dekoratív falburkolatokkal a Kerma Design webáruház termékeivel! Gyors, tiszta és praktikus kivitelezés! Falvédők, tv falak, ágyvégek, előszobafalak és egyéb faldekorációk. Nézd meg a választékot itt: www.kerma.hu

Lakásbiztosítási kampány: kulcsszerepben a független alkuszok

Lakásbiztosítási kampány: kulcsszerepben a független alkuszok

Az alkuszszövetség szerint akár több százezren is biztosítást válthatnak márciusban Hivatalosan pénteken veszi kezdetét az első lakásbiztosítási kampány, melynek keretében gyakorlatilag minden lakástulajdonos felülvizsgálhatja jelenlegi lakásbiztosítását. A koncentrált figyelem hatására akár több százezer lakásbiztosítást is lecserélhetnek az ügyfelek. A kampányban kiemelt szerep jut a független…

View On WordPress

Ma megyünk megnézni a lakást és végre el kezdjük a közös életünket ❤️

@mindigvankiut

Tegnapom

Egy kávézóban reggeliztem, kósza pillanatig gondoltam rá, hogy ki kéne posztolni, mutava, hogy milyen fene jó kis életem van, de kínosnak éreztem volna, úgyhogy csak bámultam ki az utcára és kivételesen raktam cukrot a lattéba. Megnéztem a lakásban az új padlót, és egy kósza pillanatig gondoltam rá, hogy ki kéne posztolni, mutatava, hogy nem csak saját lakás, de nem is akármilyen padló, a kivitelező nyalizva lelkendezett, hogy milyen fasza padlót választottam, gondolom reménykedett, hogy elnézőbb leszek az elbaszásokkal. Végül nem posztoltam, mert nincs a lakásban olyan szög, ahonnan az egész látszana, úgy meg olyan, mintha a Praktikerben padlómintát fotóznék. Étteremben ebédeltem és egy pillanatig gondoltam rá, hogy kiírom hogy flörtölt velem a görög étteremtulajdonos, de valójában ez vendéglátói rutin, gáz lenne magamra vennem, de tényleg kedves volt, és nagyon várta, hogy valami édességet is rendeljek. Kár, hogy minden trükköt ismerek.

Összeraktam egy mosdószekrényt meg egy kiságyat. Vigyorogtam, hogy a sminkkészlet mellett rutinszerűen van nálam csavarhúzó, hát baszdmeg, miféle nő vagyok, ez valami új típus lehet a világban, mostanában már a körmöm se törik bele, de ha a melósok megdicsének érte hétfőn (nem is gondoltuk, hogy ilyen ügyes vagy) akkor leszúrom őket egy sminkecsettel! Aztán estefelé bevásároltam az Aldiban, ronda, elhasználódott ikeás táskával cihelődtem hazafelé, fájt tőle a hátam, de kaptam olyan helyet a villamoson amit szeretek viszont majdnem elaludtam a fáradtságtól, hát, tényleg érdekesen nézhettem ki a hajléktalanfeelinges ócska szatyorral, mert a hátizsákomat viszont megdicsérte a pénztárosnő, hogy nagyon menő. A villamoson azon merengtem, hogy az üres lakásban egy sámlira leültem oda, ahol régen az íróasztalom volt, és megint hallottam a kisfiam meztelen talpának hangját, ahogy jön reggel, a kinőtt kis pizsamájában, hogy felmásszon az ölembe. És akkor elsírtam magam. nagyon. Pedig tudtam, hogy AKARTAM minden változást és örültem, hogy felnőttek mert megcsináltam, képes voltam rá. És lett másik lakás, amiben jobban élhettünk, és ezt is megcsináltam, és tényleg én, egyedül, ügyesen gazdálkodva azzal, ami adatott, nem tartott el senki, és valójában nem is érdekelt senkit, hogy mennyi küszködés van mögötte. Akkor felhívtam egy barátomat és zokogtam a telefonba, és ő tudta, hogy miért sírok, és hagyott beszélni. Azt mondta, hogy nagyon örülne, ha már végre el tudnám felejteni azt, aki arra sem méltat, hogy szóljon, ha nem jön el egy találkozóra, nem érdemel meg. Sírtam, hogy nézd... nincs kinek megmutatnom, hogy milyen lett, nem érdekel senkit. Még udvariasságból se. Elmesélte, hogy a narcisztikus pasija most egy pszichológus csajjal jár. Teljesen érthetetlen a dolog. Ezek mindketten betegek... Aztán nevettünk, milyen hülyék vagyunk mindketten, meg lebaszott, hogy írjam már meg a novellát amit várnak. Jó, jóóó. Aztán ma reggel már csak arra tudtam gondolni, hogy van választásom, és minden milyen szépen elrendeződött valójában, és milyen faszság sírni, amikor örülhetnék, mert megintcsak ügyes voltam, nem basztam el, sőt, haladok, és most nekiállok annak a novellának. Kialszom én magamból ezeket a tegnapokat.

Összeraktam egy felhőkarcolós impressziócsokrot. Utolsókként a csodás Cathédrale Marie-Reine-du-Monde kupoláját és egykori lakásunk épületét mutatom - ezzel lezárva lassan nosztalgikus körutunkat is. Hamarosan ismét jön az óceáni rész.

A világ plafonjai No. 119.

Melyik tetszik legjobban?

Kattints, nézelődj:

nem feltétlenül nem

sikáltam a gáztűzhely felett a csempén félórán át a zsírfoltokat, amik amúgy se látszódtak a képen, amit azért csináltam, hogy holnap a tulajtól megkérdezzem fel tudnánk-e oda baszni egy szagelszívót…

Lakáskultúra a vaskortól a középkor hajnaláig

A Kárpát-medencében a vaskortól kezdődően több mint másfél ezer évig a lakóépületek egységes szerkezettel és technikával készültek. Ez azt jelenti, hogy a nagy méretű, hosszú házak helyett sokkal kisebb, lemélyített gödörre húztak fel falakat és tetőt.

Legelőször a szkítákhoz köthető Vekerzug kultúránál lehetett megfigyelni, hogy kerek, vagy négyszögletes lemélyítést használtak házalapnak. A gödör belsejében, illetve a külső széleken megtalálható cölöphelyek mutatják, hogy a felmenő szerkezet és a tetőzet miképpen képzelhető el. A falat vesszőfonatra tapasztott paticsból készítették, a tető pedig valószínűleg nádból volt. Régészeti bizonyítékok az előbbiből maradnak meg csupán.

1. kép: Szkíta kultúrához köthető kerek alaprajzú ház

2. kép: Szkíta kultúrához köthető szögletes alaprajzú ház

A La Tène kultúra, vagyis a kelta megtelepedés idején egységesen téglalap alaprajzú földbe mélyített vagy úgynevezett veremházakkal számolhatunk. Ez tulajdonképpen az előző típus letisztult változata. Tőlünk nyugatra élt kelta törzsek (Cseh-, Német-, Franciaország és az Egyesült Királyság területén) összetettebb technikájú, kőfalazással készült, általában kör alaprajzú házakban laktak.

3. kép: Nyugat-európai kelta kerek ház rekonstrukciós rajza

4. kép: Ménfőcsanakon feltárt földbe mélyített házak rekonstrukciós rajza (Szőnyi, E.: Römerzeitliche Altansässigensiedlung von Ménfőcsanak (Umgebung von Győr). Arh. vest. 47, 1996, 249-256.

Itt már felmerül a kérdés, hogy mitől másabb a Kárpát-medence házépítési divatja? Egyáltalán hányan laktak egy ilyen 6-10-15 m2-es alaprajzú épületben? Hogyan fűtöttek? Sok hasonló kérdésre a kutatás ma is keresi választ, hiszen a római császárkor idején Pannonia provincia és a környező Barbaricum területén is ugyanezeket a földbe mélyített épületeket használták a falusias településeken. Ezen felül még az avaroknál és a már letelepült magyaroknál is ezt a házszerkezetet találjuk meg.

A miértekre a válaszok még vita tárgyát képezik, de az ilyesfajta változás a lakáskultúrában valószínűleg több különböző okra vezethető vissza. Az egyik ilyen a nyersanyagok hozzáférhetősége - követ nehezebb volt beszerezni, mint például fát, agyagot és nádat. Egy ilyen egyszerű szerkezetű házat viszonylag gyorsan fel lehetett építeni és javítani is könnyebb volt. A nagyállattartó nomád, vagy félnomád népek, mint a szkíta vagy a szarmata kultúra is könnyebben elsajátíthatta egy ilyen épület felépítését, a tartósan letelepült népeknél pedig az egyszerűség is fontos szempont lehetett.

Klimatikus viszonyok is szóba jöhetnek, azonban jelentős felmelegedés a késő vaskorban következett be. Ehhez képest belső tűzhelyet nem minden esetben lehetett megfigyelni. Ezt a jelenséget több módon próbálták magyarázni (komoly és kevésbé komoly ötletekkel), de egyik sem tudott teljesen megnyugtató módon választ adni: csak a parazsat vitték be az épületbe, elég volt összebújni, hogy ne fázzanak, nem is volt olyan hideg stb. Felvetődött, hogy nem is lehet a tűzhely nélküli építményeket lakóházaknak tekinteni, viszont akadnak olyan lelőhelyek, ahol csak ilyen típusú épületek kerültek elő. Tény, hogy a földbe mélyített házak jelentős része műhely volt vagy gazdasági célt szolgált, de ebben az időszakban nem biztos, hogy a háziipari tevékenységek (pl.: szövés-fonás) teljes mértékben elválaszthatóak az élettértől.

5. kép: Kelta fazekasműhely

6. kép: Kelta házbelső rekonstrukciója, Nemzeti Múzeum, Prága

Itt már a különböző méretek meglétére is megkaptuk a választ, hiszen egy 6 m2-es gödör négy fallal és tetővel még egy garzonnak is sovány. Ha elfogadjuk, hogy a lakóépületekhez csak a 10 m2 feletti épületek tartoznak még mindig kérdéses, hány embernek volt ez elég? Ezekre a választ nem tudjuk megadni, kivéve, ha előkerül egy korabeli postaláda, vagy lakcímnyilvántartás. Annyi biztos, hogy az őskor korábbi időszakaihoz képest maga a lakóközösség összement, talán egy kisebb vagy közepes méretű családnyira. Falusias jellegű településeknél felvetődik, hogy az emberek sokkal több időt töltöttek el a természetben, földeken, de természetesen még ez sem jelenti azt, hogy egy esős hétvégén valakinek mindig kint kellett volna áznia, mert bent nem volt elég ülőhely.

Meg kell említeni egy másik háztípust, aminek régészeti nyomát nehéz, vagy egyáltalán nem lehet megfigyelni. Ilyenek a fából készült cölöpös, vagy boronaházak, amelyek kevés esetben mélyültek le az altalaj szintjéig, ahol a régészeti feltárás zajlik. Nagyon szerencsés körülmények kellenek az ilyen típusú épületek megtalálásához. Ugyanebbe a kategóriába sorolhatók a felszínen meglévő jurták, vagy sátrak, amelyek főleg a nomád életmódot folytató népeknél kerülhetnek szóba.

Ami a jövőben segítheti az ilyen régészeti objektumok megértését, az a részletes, természettudományos vizsgálatokkal egybekötött kutatás. A hasonlóan mélyreható vizsgálatok céljai a régészek és történelemkedvelők kíváncsiságának csillapításán túl még az, hogy megtudjuk a régi korokban hogyan tudott alkalmazkodni az ember a változásokhoz (természeti, gazdasági, stb).

7. kép: Kelta ház elszenült cölöpjének a darabja. Vizsgálata által nem csak a fafajta, de kivágásának ideje és a környezeti viszonyok is megismerhetők.