#régészet
Text
Római folyóügyek
Van egy érdekes összevetés Európa ókori és középkori higiéniai viszonyairól, miszerint a római vívmányokat, mint a közfürdők és a nyilvános wc-k használatát elfelejtik a későbbi időkben. Természetesen ez ebben a formában nem igaz. A közfürdők nagyobb városokban tovább üzemeltek, csak a nemek közös fürdését tiltották benne, valamint a nők számára a meztelenséget. Az pedig, hogy több járványt ismerünk a középkorból azt elsősorban az írott forrásoknak köszönhetjük. Na de akkor miben volt másabb a római higiénia és wc használat?
A római fürdőkben nem csak a tisztálkodáson volt a hangsúly: üzleti, politikai találkozókat tartottak itt. Alapvetően három főhelyisége volt a fürdőépületeknek: tepidarium, caldarium és frigidarium. Az első a meleg vizes fürdő, a második egyfajta gőzszoba volt, a harmadik pedig a hideg vizes medence, ez utóbbi volt mind közül a legnagyobb és ebben a sorrendben kellett végighaladni rajtuk. Nagyobb fürdőkomplexumok egyfajta wellness szolgáltatásokat is kínáltak olajos testápolás révén. (1. kép)
1.kép: római fürdő
A fürdők a rómaiság jelképei lettek, távol Itáliától is megjelentek, amint megtelepedtek a külső tartományokban. A katonai táborok közelében minden esetben működtek fürdők, gazdag villa épületeknél is előfordul fürdőépület. Ezekhez a környező vízfolyásokat, forrásokat használták fel, szállításra komoly vízvezeték rendszert építettek ki. Talán mindenki számára ismerős a aquaeductus, a nagy kőből épített pilléres vízszállító építmény, de ezeken kívül is használtak kisebb vezetékeket, csatornákat kőből, terrakottából és ólomból. Utóbbi egészségügyi kockázatoktól nem mentes, bár a folyó víz miatt kevesebb méreganyag volt a vízben, mint amennyit egyesek gondolnak. Szóval nem az ólommérgezés miatt omlott össze a Római Birodalom. Ezt a fajta "szerelvényt" egyébként is csak a leggazdagabb réteg engedhette meg magának. Nem régiben találtak egy igen jó állapotú ólom víztartályt és vezetékrendszert a Pompeii melletti Stabieból. Idősebb Plinius szerint a vízelvezetés volt a rómaiak egyik legnagyobb vívmánya. (2. kép)
2.kép
De miért beszéltem ennyit a fürdőkről mikor a wc a téma? Mert a nyilvános wc-k többségének a víz öblítését vagy a végtermék elszállítását a fürdőkből kifolyó vízzel oldották meg. A latrines, ahogy a rómaiak hívták, szintén koedukált volt, férfi és nő egymás mellett végezhette a dolgát vagy ingyenesen vagy pedig némi használati díj ellenében. A dolog után pedig körbe járt egy ecetes vödörben ázó botra erősített tengeri szivacs, ez volt a "budipapír". Ehhez kapcsolódóan ismert egy ostiai grafiti: verbose tibi nemo dicit dum Priscianus utaris xylosphongio - senki sem fog veled sokat beszélni Priscianus, amíg nem használod a szivacsot a bot végén. Kevésbé felkapott helyeken, vagy ahol hiány volt a tengerből, lecsiszolt kerámiatöredékekkel kapargatták le a betyárkörtéket. Nem minden településen volt meg a pottyantás is ilyen úri helyisége, csak a nagyobb városokban. (3-4. kép)
3-4.kép
Írott források alapján tudjuk, hogy előszeretettel vonultak el a rómaiak a városon kívüli temetők sírkövei közé. Erről beszámol Petronius Satyriconja is a farkasember történetében, valamint Salonából is ismert egy sírkő, amely próbálja eltántorítani az embereket az ilyen cselekedetektől: Quiqu in eo vico stercus non posserit aut non cacaverit aut non miaverit is habeat illas propitias si neglexerit viderit - Aki ezen a helyen nem üritkezik vagy nem vizel, bizonyos jótéteményekben részesül. Ha ezt semmibe veszi majd meglátja! (5. kép)
5.kép
Keretes szöveg: Az én emberem kezdte lecsinálni a síremlékeket, én pedig fütyörészve leültem, és a sírköveket számlálgattam. Egyszer csak látom ám, hogy a kísérőm vetkőzni kezd, és minden öltözékét lerakja az út mentén. Nekem még a lélegzetem is elakadt, úgy álltam ott, mint egy holttetem. Az pedig körülvizelte a ruháit, és pillanatok alatt farkassá változott. (Satyricon LXII 80. ford.: Horváth István Károly)
Egyfajta "zero waste" felfogásként is értelmezhető az ürülék és vizelet hasznosítás. Előbbit trágyázáskor használták, ami nem a legideálisabb dolog volt. Utóbbihoz egy híres anekdota kapcsolódik: sokan hallották talán a pénznek nincs szaga kifejezést, ez Vespasianus császártól származik. Az egyik verzió szerint a nyilvános wc-k megadóztatása miatt, egy másik változat azonban a tóga fehérítőkhöz kapcsolja. A tógának, a római arisztokrácia tipikus öltözékének, egyik ismérve, hogy hófehér, ezt a fehérítést általában a teve vizelet által érték el. Azonban teve nem mindenhol volt akkor sem, így másik nyersanyaghoz fordultak, ami általában az emberi volt. Szóval valamelyik szolgáltatás megadóztatása miatt vonta kérdőre a Későbbi Titus császár atyját, aki válaszul elé tartott néhány érmét és mondta el a híres mondatot: Pecunia non olet.
Az eddigiek alapján lehetne gondolni, hogy a római társadalom illatos, tiszta és egészségesebb volt, mint a későbbi korok emberei, azonban új kutatások árnyalják ezt. Fürdőkből és latrinákból vett minták alapján több parazita és féreg maradványát is kimutatták. Magyarázata ennek, hogy a fürdővizeket nem cserélték olyan gyakran, mint kellett volna és a takarítást, tisztítást sem vették olyan komolyan. Galenus a Kr. u. 2. században élt orvos szerint az élősködő férgek és kórokozók a test belső harmóniájának megbomlása miatt jönnek létre, az fel sem merült, hogy esetleg kívülről hatoltak volna be. Habár valóban hatalmas technikai mutatvány volt a római tisztálkodási kultúra ilyen megvalósítása, az egészségügyi hiányosságok miatt ezeket nem lehetett kellőképpen kihasználni.
Végezetül álljon itt néhány mondás, amelyeket egy ostiai latrina falára írtak fel és az ókori hét bölcshöz kapcsolták őket. (A fordítások az ELTE BDPK honlapja alapján)
6.kép
Durum cacantes monuit ut nitant Thales. - Thalész arra ösztönözte a keményet (vagy nehezen) szarókat, hogy feszítsék meg magukat.
Ut bene cacaret, ventrem palpavit Solon. - Hogy jól szarjon, Szolón a hasát simogatta.
Vissire tacite Chilon docuit subdolus. - A ravasz Khilón tanította, hogy kell némán fingani. (6.kép)
Németh Attila
#hermanottómúzeum#miskolcimúzeum#múzeum#miskolc#régészet#magyarrégészet#homregeszet#világnapok#wc#wc art#római kor#római#római wc#némethattila
207 notes
·
View notes
Text
Happy end: Régészet
Levelezik régész megmentőjével
Mint azt a Bors korábban megírta, Kaiser Ede egy véletlennek köszönheti szabadulását. Szebenyi István amatőr régész egy erdőben bukkant rá egy fémkeresővel a Móron használt fegyverekre. A nyomozók aztán megállapították, hogy a magyar kriminalisztika legvéresebb bűncselekményének elkövetését következetesen tagadó férfi mindvégig igazat mondott.
7 notes
·
View notes
Link
Nagyon kemény, hogy már több szint magasan állnak a falak, de még mindig dolgoznak ott a régészek...
14 notes
·
View notes
Photo
Jó hangulatú és szórakoztató tematikus kvízjátékra invitálunk olyan 3–5 fős csapatokat, akik szívesen megmérettetik magukat a dicsőségért, a MuseumQuiz bajnoka címért.
Időpont: 2023. január 19. 19:30
Helyszín: Museum Café, Székesfehérvár, Megyeház u. 17.
A játék tematikája az ünnepeket hátrahagyva “HOLIDAY”.
Megannyi becsapós, de annál érdekesebb és talányosabb kérdéssel készültünk nektek, melyek megfejtését a Museum Café kínálatában található jobbnál jobb nedűk segítik.
Az első helyezést elérő csapat a dicsőség mellett oklevélben és nyereményben részesül.
Regisztrálni a [email protected] email címen tudtok, illetve akár ott a helyszínen is, a szabad helyek függvényében.
Az esemény sajtónyilvános!
2 notes
·
View notes
Text
Jézus bábájának családi temetkezési barlangját tárhatták fel Izraelben
Jézus bábájának családi temetkezési barlangját tárhatták fel Izraelben
View On WordPress
0 notes
Photo
Internet régészet Google Street View
A Multikoli ( 2017) áll, a légifelvételek nem frissültek (2022.07.02.)
2 notes
·
View notes
Text
Néma Júlia
folyékony föld
objektek a vulkánok tengeréből
"meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai"
– Zsoltárok könyve 18,16
Megnyitó: 2024. április 3., szerda, 18 óra
Megnyitja: Vékony Délia művészettörténész, filozófus
Facebook esemény
Néma Júlia képzőművész, porcelán- és kerámiatervező, a Magyar Formatervezési Díj (2003) és a Ferenczy Noémi-díj birtokosa (2013). Munkásságát a művészet, a design és a kézművesség egyedi összhangja jellemzi. A Néma Júlia Stúdió az ország egyik vezető kerámiaműhelye, egyben az első és egyetlen olyan vállalkozás hazánkban, ahol saját magas hőfokú fatüzeléses kemencében, professzionális módon készülnek műalkotások, építészeti kerámiák és használati tárgyak.
Néma Júlia művészi szemléletét lényegi Kelet-Nyugat érintkezések tapasztalatai formálták, hidakat építve a konstruktív és konkrét művészet, a távol-keleti esztétika, az európai formatervezés és a helyi fazekasság hagyományai között. Mesterei közé tartozik Fajó János festőművész és szobrász (1937–2018), valamint Frederick L. Olsen keramikusművész és kemenceépítő mester.
Műhelyének fontos pillére az az úttörő horderejű kutatás-fejlesztés, mely hazai, helyi alapanyagok feltárására és saját technológiájához igazítására irányul. Sok éve folyamatosan, országszerte gyűjt természetes forrásokat, agyagokat, földet, sziklákat, ásványokat egy fenntartható művészeti gyakorlat jegyében, egyedülálló eredményekkel. Ennek az interdiszciplináris és kultúraközi munkának a gyümölcseit mutatjuk most be a K.A.S. Galéria terében. A kiállítás a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa keretében megrendezett folyékony föld című önálló kiállítás anyagából válogat, kiegészítve új, a koncepció mentén készült darabokkal, helyspecifikus installációval.
Néma Júlia a folyékony föld - objektek a vulkánok tengeréből című kiállításon a vulkáni tevékenység fiktív újrajátszását rögzíti tárgyainak felszínén, járatlan utakon közelítve a kerámia, mint művészeti médium eredetvidékéhez.
A vulkánok tengeréből született objektek a Balaton-felvidék tájélményéből és páratlan földtani örökségének időrétegeiből bontják ki a természetes geodiverzitás vizuális gazdagságát.
A geometrikus absztrakció jegyében, minimalista eszköztárral, tisztán formált plasztikák és táblaképek a mélyrétegekből tárják fel a természet szépségét. A Litoszféra gömbformái a Föld gravitációját képezik le, a Lencse nyugodt lejtéssel összegyűjt, középre terel és megőriz, a táblakép műfajához közelítő Tabula képei a festészet spirituális dimenzióit idézik, felületükön az átalakuló matéria festőisége nyilvánul meg, a Sztélé térbe lépteti a tabula festői effektjeit, miközben a régészet, az épített környezet kontextusába helyezi.
Vizuális gazdagságukból egy szobrászi táj áll elénk, melyben egymásba olvad az élettelen és az élő természet, összekapcsolódik a kortárs konkrét művészet, a geológiai örökség és a kerámia hagyománya.
A Néma Júlia Stúdióból kikerülő asztali edénykészletek iskolateremtő hatású gyakoroltak a tálalás módjaira a kortárs magyar gasztronómiában. Magánügyfelei mellett megbízói közé tartoznak olyan Michelin-csillagos éttermek, mint a SALT Budapest, a 42 Étterem és a Babel Budapest (2016–2020), továbbá a Laurel Budapest, a Botaniq Turai Kastély Clarisse Étterme, valamint olyan korábbi műhelyek, mint az Olimpia Vendéglő, a Fáma, a Fricska Gastropub vagy a Salon a New York Palotában.
Néma Júlia Magas hőfokon: Közelítések a fatüzes kerámiához című könyve nemcsak az első és egyetlen magyar nyelvű publikáció a témában, hanem a stúdió gyakorlatának elméleti, történeti és technikai megalapozása. Hatását jelzi, hogy a Scolar Kiadónál 2013-ban megjelent kötet néhány év alatt elfogyott.
Szobrászatot, plasztikákat, reliefeket, mindennapi használati tárgyakat, festményeket, szitanyomatokat és fotogramokat átívelő munkássága megannyi kiállításon szerepelt Amerikától Európán át Japánig. Nemzetközi konferenciák és szimpóziumok rendszeres résztvevője, publikációi rangos folyóiratokban jelentek meg. 2012-ben doktori fokozatot (DLA) szerzett, több mint évtizedes egyetemi oktatói tapasztalattal rendelkezik.
A kiállítás megvalósítását az NKA, a művek létrejöttét a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 és a Művészetek Háza Veszprém Balaton EYE rezidenciaprogramja, a Magyar Művészeti Akadémia, a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark és az EU-Japan Fest Japan Committee támogatta.
Nyitvatartás: szerda-csütörtök-péntek 15 - 18 óra között, más időpontban bejelentkezéssel
A kiállítás megtekinthető: 2024. május 6-ig.
K.A.S. Galéria
1114 Budapest, Bartók Béla út 9.
Tel.: +36 20 986 8601
[email protected]
facebook.com/kasgaleria
instagram.com/kasgaleria
kasgaleria.hu
0 notes
Text
PANEL-RÉGÉSZET: ARANYBÁNYÁRA LELTÜNK
Az elmúlt év vége, és az idei év egyértelműen a “lakott” lakásokról szól. Hogy mások is így hívják-e, azt nem tudom, de nálunk ez a szó jelenti azt a típusú felújítást, amikor a tulajdonosok “benne laknak” az ingatlanban.
Ezt azért nem úgy kell elképzelni, hogy miközben én ott ügyködök ők éppen ott vannak, és mondjuk az ágyban pihennek. Ennek a típusú felújításnak (nevezzük így), különleges szabályai vannak, és számunkra is más hozzáállást igényel.
Ezért amikor egy ilyen jellegű munkánk van, akkor ezt egyszerűen magunk között csak lakottnak “becézzük”.
Alap esetben ez szimplán csak azt jelenti, hogy a lakás használatának jellegéből adódóan viszonylag sok lehet a bútor, vigyázni szükséges a burkolatokra, és még elképzelhető pár apróság, ami a kivitelezés szempontjából nagyon fontos.
Ilyen esetekben a munka megtervezésének, a kivitelezés menetének elgondolása és előzetes átbeszélése különösen fontos. Hiszem, ha jól tervezünk, és ezt a tulajdonossal átbeszéljük, a bútorokat, használati tárgyakat olyan helyre mozgathatjuk és letakarhatjuk, ahol se nekünk nem lesz útban, sem porosak piszkosak nem lesznek.
Van azonban úgy, hogy néha ezért egy-egy falon hagyott szekrényt, egy-egy bútordarabot mozgatnunk kell mégis. Mint legutóbb, mikor a gyári csövet sikerült telibe fúrni a szekrényt tartó tiplivel. Vagy a konyhaszekrény aljának kipakolása, mert ott volt egy olyan régi kábelköteg, amit meg kellett szüntetni.
Ilyen esetekben egy alapos takarítás után simán levesszük mi a szekrényt. És most olyan régi kincsekre bukkantunk eközben, hogy csak ámultunk bámultunk.
Panel-régészeti szempontból most nem a falakban és illesztésekben találtuk meg gyerekkorom mesekönyveit (Vuk, Ablak Zsiráf és társaik, hittankönyv, amiből mi is tanultunk), hanem a konyhai eszközök is igazi retro hangulatot teremtettek (kézi habverő made in DDR pl.).
Emiatt is imádom a panellakásokat egyébként. Olyan időutazást tehetek ezen alkalmakkor, ami megörvendezteti a szívemet, és nagyon kellemes érzéssel tölt el. Nagyon sok szép emléket idéznek fel ezek a tárgyak, könyvek, és pár pillanatra tényleg újra átélhetem gyermekkorom gondtalan világát.
0 notes
Text
Sikerrel zárult a régészek Budapesten megtartott nemzetközi konferenciája
Nagy sikerrel zárult az Európai Régészek Szövetségének (EAA) 28. éves nemzetközi konferenciája Budapesten, melynek a Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE Trefort-kerti Campusa adott otthont. A négy napon keresztül zajló eseményekre a világ minden tájáról érkeztek kutatók, szakemberek; 194 szekcióban közel 3000 tudományos előadás hangzott el a régészet és a kapcsolódó interdiszciplináris kutatások…
View On WordPress
0 notes
Text
Apránként beléd szeretek.
#régen minden jobb volt#régen jobb volt#régészet#részeg#régi szép idők#nem múlik el#nem vagyok elég jó#első csók#elég#mindent elbaszok#hiba#help me#hiány#halál#humor#faszom#faszkivan#faszság#fasza#hiányzás#hiányzol#hideg#miert#miért#múltjelenjövő#nehezen múlik#múlt#múltam#fájdalmas
31 notes
·
View notes
Text
Mi történik...
....ha egy rozsdás vaskupac a restaurátor értő kezei közé kerül?
2018-ban a diósgyőri várárokban egy olyan ovális, rozsdás vasdarabot találtunk, ami hosszú nyéllel rendelkezett.
1.kép: A buzogány “frissen”, előkerülését követően még a szelvény szélén
“Szárnyas akna!” jött a felkiáltás, ám a 16-17. századi rétegben szinte elképzelhetetlen volt egy 20. századi tárgy jelenléte. A vasdarab kiemelését követően láttuk, hogy valóban egy fegyvert, de egy buzogányt találtunk! Kíváncsiságunk határtalan lett, hiszen ez a tárgytípus elég ritkán jelentkezik az ásatásokon.
2.kép: A restaurátor műhelyében már kezd formát ölteni a tárgy
Leletünket amilyen hamar csak lehetett, eljuttattuk a restaurátor
műhelyébe. Kollégánk évekig tartó igen aprólékos, gondos munkájának köszönhetően nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgy egy 16-17. századi, úgynevezett tollas bot.
3.kép: Kemény küzdelem volt a fémhez korrodált homok és apró kavics eltávolítása
Lehet, hogy a diósgyőri vár egyetlen ismert, 1674-ben történt ostromának emlékére bukkantunk? Erre a kérdésre valószínűleg már sosem kapunk választ.
4.kép: A restaurátor gondos munkájának eredménye
Miskolczi Melinda
#hermanottómúzeum#homregeszet#miskolcimúzeum#magyarrégészet#miskolc#múzeum#középkor#régészet#régész#restaurálás#miskolczimelinda#látványraktár
192 notes
·
View notes
Photo
A régészeti leletek szerint a középkorban városunk területén több kisebb település is volt.
Békés Megyei Népújság, 1971.04.08.
1 note
·
View note
Text
Újabb épületet találtak a régészek Szulejmán Szigetvár melletti sírkomplexumánál
A dzsámi, a türbe és a derviskolostor után megtalálták, amit már régóta kerestek: egy katonai barakkot.
Újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. A korábban már feltárt türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál herceg fiatal tisztként az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a…
View On WordPress
2 notes
·
View notes
Text
A makkabeus felkelés korából származó érméket találtak Izraelben
A makkabeus felkelés korából származó érméket találtak Izraelben
View On WordPress
0 notes
Text
Avar kori temetőt is találtak a régészek Baja környékén
Avar kori temetőt is találtak a régészek Baja környékén
Avar kori temetőt és egy feltehetően agyagkitermelésre használt, szándékosan elhagyott szarmata telep maradványait találták meg a régészek Baja környékén – közölték a bajai Türr István Múzeum munkatársai az MTI-vel.
N. Kovács Zita múzeumigazgató elmondta: egy bajai beruházás kapcsán végeztek az Ipartelepi úton 2021 kora tavaszán úgynevezett próbafeltárást, majd közel kétezer négyzetméteren…
View On WordPress
0 notes
Last Seen Blogs
