#definiál | Explore Tumblr Posts and Blogs

thedeliblog · 2 years

Text

#443 Mit jelent a Primitive legújabb filmje, a Define.?

videó: 1:08:55 perc

Primitive. Define. Egy ilyen filmről nem lehet nem írni. Már csak ha abból indulnánk is ki, hogy 2022-ben már sajnos nem trendi full length-eket csinálni, pláne nem több, mint egy órásakat. Paul Rodriguez és az elitkommandó viszont olyan fodulatszámon pörög, hogy ez a film valószínűleg még így is csak az esszencia. P-Rod Ismét az egekbe helyezte a mércét.

A Primitive szülőatyja, Paul Rodriguez kapta a nyitórészt. A 38 éves pro újra bebizonyítja, hogy még bőven van mit keresnie a húzós trükkök világában, annak ellenére, hogy a cégvezetési és egyéb befektetési teendői már nem engednek annyi időt a deszkázásra, mint ifjú titán korában.

Ahogy sorra jönnek a részek egymás után az az érzésem támad, hogy ez az egész film valami olyan jelenség, mint ami 1991 táján történt, amikor létrejött a Plan B nevű csapat, ami beszippantotta a kor legjobb deszkásait és, amikor kiadták a Questionable című videójukat (1992-ben, pont 30 évvel ezelőtt, ami 10 perccel volt rövidebb a Define-nál) mindenki csak nézett, hogy milyen szintre ugrott a deszkázás minősége. Ha pedig a címet vesszük: Define. /definiál, meghatároz/ tényleg az jut eszembe, hogy ők most kiterítették a lapokat, hogy na ez a deszkázás. És ott a pont a szó végén. Ez most a szint. Pont.

Írhatnánk olyan kliséket, hogy mindenki hozza a formáját és a tőle várhatóakat, mert ismerjük a Primitive tagok színvonalát, de nem mondanánk igazat. Itt mindenki túlteljesít. Ami egy kicsit meg is üli az ember gyomrát. Ez egy szuper film, remek zenékkel, hozza a hip-hop lazaságot az egészbe, de azért sok. Nem aza film, amit az ember azért rak le, mert annyira kedvet kap a deszkázáshoz, hogy már menne is hajtani. Trent McClung részénél kezdett nekem leülni a hangulat, de utána az amatőr Kyonosuke Yamashita újra vitt egy kis vicces kreativitást az egészbe. Tiago Lemos része jószerivel csak switch és elképesztő, Franky Villani nekem most nem adta annyira frissen a részét, Robert Neal kevés trükköt kapott, a 44 éves francia, JB Gillet pedig ígéretet tett arra, hogy bokasérülése után visszatér. Mert feladni nem lehet.

Vannak új arcok, köztük Dylan Jaeb is, aki most mutatkozott be a Primitive szineiben és, aki nem az első, akit P-Rod a Zero holdudvarából halászott le. (Franky Villani-t is onnan igazolta át)

Az ender-t viszont Carlos Ribeiro kapta. A deszkás filmekben két fontos rész van. A kezdő és az utolsó. Ezek a legütősebbek és ezekért folyik a “verseny”. Ribeiro nemrég épült fel egy hosszabb ideig tartó sérülésből, nyilván korábban vették fel a részeket, ami minden bizonnyal élete egyik legjobb part-ja. Az utolsó trükk Thrasher borítót is kapott, switch backside noseblunt slide a Clipper suliban.

Az biztos, hogy a Primitive Skateboards-tól mindig a legmagasabb minőséget várjuk (el), de az a film tényleg definiálja azt, hogy mi most a gördeszkázás csúcsteljesítménye.

#primitive #define #paul rodriguez #p-rod #tiago lemos #miles silvas #carlos ribeiro #wade desarmo #spencer hamilton #franky villani #trent mcclung #robert neal #marek zaprazny #jb gillet #brian peacock #giovanni vianna #tre williams #kyonosuke yamashita #dylan jaeb

0 notes

nyuszimotor · 2 years

Text

*erősen gondolkodik rajta mit definiál a tumbli nsfw-nek*

1 note · View note

h3ymyf1sh · 3 years

Text

A rendelet elég vicces lett:

1. Közterületi maszkviselés kötelező tételére - és kutyafuttatók lezárására - a 10 ezer fő fölötti települési önkorik úgy kaptak felhatalmazást, hogy erről az állami szervek közti együttműködés nagyobb dicsőségére senki se szólt nekik előre.

2. Nem sikerült beírni a rendeletbe, hogy az éjszakai kijárási tilalom alól mentesítő munkáltatói papírban mi kell legyen, majd Pintérék feltesznek valahova valami nyomtatványt. (Nem láttam egyelőre nyomát, pedig ez elvileg már ma éjjel is kötelező lett volna.) A versenyszerű sportoló is kimehet amúgy a tilalom alatt edzeni, úgyhogy a kutyások mellett a sportolók lobbiztak még hatékonyan. Lehet, hogy belépek valami futóegyesületbe.

3. Akkora para lehetett azon, hogy nem sikerül követni a politikai bejelentést, hogy utóbbi szövegét beírták a rendelet preambulumába. Semmi gond nem lenne azzal, ha ez a rendelet indokolásaként lenne értelmezhető és kezelhető, de sajnos több ponton eltér a normaszöveg és a preambulum.

4. Nappal minden rendezvény tilos (ez nagyjából tiszta, tavasszal is volt ilyen tilalom, ez kiterjed minden olyan eseményre, ami szervezett és emberek vesznek részt rajta), emellett viszont közterületen tilos minden csoportosulás is, amit viszont nem definiál semmi. A Btk-ban csoportosságról ugye legalább három fő részvételétől beszélünk, de az elég távoli analógia, tavasszal ettől eltérő szabály (csak az egy háztartásba tartozók lehetnek védőtávon belül együtt) volt: én a magam részéről nem tudom megmondani, hogy az csoportosulás-e, ha a buszra várunk tömegben vagy ha összefutok egy ismerőssel, és megállunk beszélgetni. Az viszont biztos, hogy az ovisokat vagy az iskolásokat nem lehet kivinni közterületre levegőzni, mert rájuk nehéz volna azt mondani, hogy nem képeznek csoportosulást.

5. Nekem új elem még: a játszóházak is bezártak (de a játszóterek nem), illetve maszkozgattak is, de továbbra sincs beltéri maszkviselési követelmény a munkahelyekre (csak az ügyfélfogadási helyszínekre, de ott is csak a közigazgatási szerveknél, a postán, máshol meg akkor, ha ötnél többen tartózkodnak az adott helyiségben). Ez szerintem nagyon nincs rendben, ha biztosítani akarjuk a gazdaság (és a home officeba nem engedett közigazgatás) folyamatos működését, akkor a közösségi érintkezésben ott is maszkozni kellene, nyilván ésszerű kivételekkel.

9 notes · View notes

sztupy · 5 years

Photo

No akkor mennyi út is van Jászberényben?

Sose használtam még az Overpass-t, amivel adatot lehet szűrni OSM-el, de lássuk.

Először is nézzük meg az adathalmazt, amin dolgozni fogunk:

Az első sor definiál egy a nevű változót, amiben eltárolom a célterületet -> Jászberény határát

Utána két dolgot kérdezek le, egyrészt a határt magát, másrészt pedig az összes utat, ami a határon belül van (az OSM-ben minden út highway névvel van illetve)

A végén az az ezoterikus nyelveket jellemző izé az szól az Overpassnak, hogy az adatsor összes kapcsolatát is letöltse (ami azért kell, mert a way az alapesetben nem tartalmazza az őt alkotó pontok koordinátáit)

Majd szépen exportáljuk az eredményt, ami fent is látható.

Mint látszik van egy kis probléma, ugyanis az összes olyan út szerepel a lekérdezésben, ami akár egy kicsit is része Jászberénynek, de sajnos az Overpass dokumentációja nem túl jó - és nem is sikerült kiderítenem, hogy ArcGIS vagy hasonló eszközök nélkül egyáltalán lehet-e. Végül úgy döntöttem, hogy vizuálisan megszemlézva a határmenti utakat az eredmény remélhetőleg nem lesz túlságosan torzítva, úgyhogy hagytam.

A következő lépés lekérdezni az utak hosszát. A dokumentáció itt se segített sokat, de végül sok kísérletezés után az alábbira jutottam:

Ez, ha minden igaz akkor kidobja az összes releváns út hosszát (méterben):

Most már csak ezeket összegezni kell. Sajnos a dokumentáció megint nem volt túl hasznos, de az alábbi ha minden igaz ezt megmondja:

ami végülis:

@fovarosiblog azaz Jászberény úthálózata 861km hosszú.

(megj: mint fentebb írtam ebbe benne vannak azok az utak, melyek csak részben tartoznak Jászberényhez, valamint benne van az összes tipusú út, azaz autóutak, földutak, bicikliutak, járdák, stb. plusz teljesen esélyes, hogy valamit valahol elbasztam)

EDIT: ha csak a névvel rendelkező utakat számolom akkor az eredmény pl. 172km

#selectedsztupy #selectedpost #gis #gisfejlesztésskócia #rant #post #own

10 notes · View notes

viragfold · 2 years

Text

Szeressed a szagodat!

- A LEOPOLD BLOOM folyóirat Tóth Gábor különszáma -

Valaki egyszer odacsinált a pincénkbe. Először büdös volt, ám néhány nap múlva ez sem jelentett problémát. A szar kiszáradt és jócskán összement. Eredeti kiterjedése később is jól látható volt – hasonlóan trianonmániás töritanárom zsugormagyar térképeihez. A házmestert nem érdekelte a dolog, eszébe se jutott eltakarítani. Az elkövetkezendő hetekben a jövő-menő lakók még néha odapislantottak, ’megvan-e még’, ám a limlomokhoz, kidobott bútorokhoz, leeresztett biciklikhez és sárguló újságkötegekhez hasonlóan lassan megszokott látvánnyá vált. Valaki aztán hónapokkal később végleges helyére, egy régóta ott porosodó babakocsi alá rúgta.

Amúgy is szar környéket, mondjuk egy szombathelyi lakótelepet végigfosni nem ügy, ám valamely ’elegáns’ művészeti intézmény világába belerondítani annál érdekesebb, talán szép is. Az meg kimondottan dicsérendő, ha, mondjuk, van olyan folyóirat, melynek szellemisége nemhogy elbírja, hanem feltételezi az ilyen aktusokat, sőt az orgánum éppen addig él, amíg képes ezeket megcsípni, behálózni, elviselni; önmagát nem túlzottan komolyan venni.

Ez történik meg a 75 példányos LEOPOLD BLOOM tizenötödik számában, mely Tóth Gábor munkája. A szerző szakítva a kiadvány hagyományaival nem úgy építette fel művét, hogy több, jórészt A/5 méretű, szignált lapokból hozott létre egy mappát, hanem (némiképp provokálva a korábbi számokat) roncsolva/rombolva újraértelmezte a folyóirat-készítés lehetőségeit. Már a borító is zavarkeltő; ahol a tematika, a hívószó szerepelt a korábbiakban ott most hosszú, nehezen olvasható szöveg található: „…egy mű jól megválasztott címe sosem definiál. Sokkal inkább orientál. Kialakítja a befogadás állapotát. Szabadságot ad. (…) Ebben a kiadványban nem egy művészi munka, alkotás található, hanem mindössze egy cím, egy megnevezés.”

A roncsolás folytatódik; az olvasónak, ha tovább akar haladni, erőszakos mozdulattal fel kell tépnie a kiadványt, mellyel visszafordíthatatlan folyamatot indít el. És ez az a pont, ahol rá kell döbbennie, a korábban érzett penetráns szagot nem a cipőre ragadt kutyagumi vagy a hátizsákban felejtett több napos tízórai okozza. Amit orrunkkal érzékelünk, az a komposzt, mely – mint a borítóról már megtudhattuk – nem műalkotás, hanem címe, megnevezése valaminek. De akkor hol a műtárgy, ha ebben az alufóliába és kartonba csomagolt furcsa masszában (mely kiállítás-meghívókból, eredeti munkákból, fotókból, eseménydokumentációkból, talált, efemer anyagokból, öntapadós matricákból, irodaeszközökből, élelmiszerekből, takarításból származó porból, számítástechnikai eszközökből, gyógyszerekből, emberi szőrzetből, avarból és aljnövényzetből, hamuból, csomagolóanyagokból, vizeletből, fogpasztából és mosogatószerből, ruha- és textildarabokból áll) nincsen?

Az előbbi felsorolást is magába foglaló kísérőfüzet egyszerre különös használati utasítás és mint költemény szintén valamiféle élő és rothadó szövet, nyelvi komposzt, képlékeny nemtudommi. Hasonlóan a csomag tartalmához, az időbeliségnek, az életvilágnak autentikus dokumentuma. A könyvecskén szivarcsikk lafog. Talán ismét egy cím, egy megnevezés? Poézis? Szabadság? A művészet, a költő, az olvasó, a szöveg (az Elnök) leszopható fasza?

A mappa izgalmas világa nem definiálja magát művészetként, a meghatározás el van napolva, addig azonos önmagával, ameddig beazonosíthatatlan, illékony, de néha mégis agresszíven átragad valami másra – mint szomszéd nénire a trágyaszag.

LEOPOLD BLOOM művészeti lap, 15. Szám

Szombathely, 1999.

Abajkovics Péter

(In. Kánon és olvasás, kultúra és közvetítés, FISZ Könyvek, Budapest 2002, szerk.: Balogh Endre)

#LEOPOLD BLOOM művészeti lap #Tóth Gábor #Leopold Bloom archívuma #Virágföld kulturális élete

0 notes

keresztyandras · 3 years

Text

Fundus hungaricus, avagy alapok

Kuthi Csaba >Hazai eseményeink egyre izgalmasabb kavargásában tűnődöm egy ideje azon, hogy létezik-e (létezhet-e) társadalomelméletileg olyan kategória, ami politikai bűncselekménynek nevezhető. Egyáltalán: létezik-e az a filozófiai kategória: politikai bűncselekmény? Arra már magam is rájöttem, hogy ilyesmi létezik, ami jogilag általában állam elleni bűncselekményt (pl. hazaárulás) definiál…

View On WordPress

0 notes

gatesofmyimagination · 7 years

Text

Szóval... sokat gondolkodtam, hogy egyáltalán megéri e leírnom. A helyzet az, hogy évek óta motoszkál a tudat a fejemben, de annyiszor hessegettem félre, hogy tuti nem. Pedig de:

Aszexuális vagyok.

Igen. Itt az ideje a coming out-nak. Az ok, amiért ennyire nem akartam közszemlére tenni, vagy egyáltalán beszélni róla, mert nem volt elég háttértudásom a témáról. Hiszen rengetek férfi iránt éreztem romantikus vonzalmat, crush-aim mindig voltak etc. Úgy gondoltam, hogy nem lehetek az, hiszen akkor nem vonzódnék az ellenkező nemhez. Nos, azt kellett csak tisztáznom, és rájönnöm, miután rávettem magam, hogy utána olvassak az egésznek, hogy a szexuális vonzalom és a romantikus/esztétikus vonzalom két teljesen különálló dolog. Miután ezt helyretettem, már tudtam.

Sokat köszönhetek Bojack horsemannek a témában. Amikor tavaly Todd kijött azzal, hogy ő semmi, de jeleit mutatta, hogy kedveli a lányt, csak éppen szexet nem akar. És akkor úgy voltam vele, hogy várjunk csak egy percet? Szóval ilyen van? Amikor annak idején felmerült bennem a gondolat, mindig olyan cikkekkel találkoztam a témában, ahol az aromanikus aszexuálisok voltak aszexuálisnak nevezve, és mivel azzal nem tudtam azonosulni, dobtam, hogy ez akkor nem lehetek. Aztán tavaly történt ez, ami totál megrengette a világomat. Próbáltam magam kitalálni, annyira megrázó élmény volt, hiszen eddigi életemben azt hittem, hogy totál hetero vagyok, de valami mindig off volt. Nem értettem, hogy miért forog minden körülettem lévő lánynak a szexen az esze. Hogy én miért nem érzek így. Hogy miért beszélnek hormonokról, amikor tiniként beüt a dolog. És én csak álltam ott, és pislogtam, hogy velem ilyen miért nem történt soha. Ezeken felül mérhetetlenül vágytam - és a mai napig is vágyok - kapcsolatra. De a kapcsolatok a szex körül forognak, és akkor úgy döntöttem, hogy ez nekem mégse kell. És akkor még rájött a társadalmi nyomás, és a családi nyomás is. Kb. egy freak voltam, amiért hangosan hangoztattam, hogy nem akarok kapcsolatot. Akkor még úgy gondoltam, hogy a kapcsolat és a szex totál összefüggnek, és mivel szexet nem akartam, csak társat, lemondtam az egészről.

Aztán találkoztam végre azzal, hogy mit jelent, ha valaki nem aromantikus aszexuális. A beszámolók, hogy hogyan éreznek az emberek, mit jelent a szexuális vonzalom, és hogy ez nem azonos a romantikus vonzalommal sokként ért. Végre ennyi idő után, együtt éreztem a leírtakkal, a beszámolókkal, bólogattam, miközben olvastam őket. Ok, tehát magamban letisztáztam. Mi legyen ezután? Hogyan tovább?

Ez év eleje fele próbáltam elmondani az egyik régebbi ismerősömnek/barátomnak (részeg voltam). És akkor azt a választ kaptam, hogy ilyen nem létezik. Nem akartam belemenni, tehát egy fél évig hallgattam róla. Aztán idén nyáron ismét megpróbáltam elmagyarázni egy másik barátomnak. Ezúttal elfogadás volt a reakció, persze sok kérdést kaptam, de nem instant elutasítást/meggyőzést, hogy nem tudhatom etc. Ez kicsit felbátorítottam, és próbáltam rávenni, magam, hogy itthon is előálljak az egésszel. A helyzet lehangoló volt. Megpróbáltak győzködni, hogy nem tudhatom, meg még sose voltam szerelmes blah-blah-blah. Iszonyat dühös és elkeseredett lettem. Egyszerűen nem ezt vártam az emberektől, akik úgy neveltek, hogy legyek elfogadó mindenkivel. Az a mérhetetlen idiótaság, ami a szájukból áradt, és hogy megakarnak győzni arról, hogy én nem tudom, hogy mit érzek és hogy milyen is az, mert nem volt tapasztalatom. A lényeg, hogy úgy döntöttem nem firtatom tovább. De ma szembejött egy videó, és erőt adott. TUDOM már, és ez elég. Úgyhogy ide is le akartam írni. Nem definiál, mint embert továbbra se. Továbbra is boldogan ámuldozom szép férfiakon, továbbra is lesznek crush-aim. Csak ezt most úgy éreztem, le kell írnom.

youtube

Ez a videó adta a végső lökést.

#personal

2 notes · View notes

thosemiles · 7 years

Text

Stuttgart

Tökéletes koncert egészen az utolsó számig, ami most is a No One Here. Most egy török köt bele a történetembe, miszerint Erdélyben nem élnek magyarok, hanem románok csak, és az egész odáig fajul, hogy kijelenti, Ceausescu jó ember volt. Felmordul a tömeg. Két választásom van - még mindig nem vagyok benne biztos, hogy a jót választottam- rövid okítás után - ‘Music Wins’ - eljátszom a dalt. Kurvanagy küzdelem. Ováció. Később ugyan nagyon szívesen verném pépesre a faszfejet mégis, de mire megtalálom, már hullarészegen nyalja épp Nathan seggit.

Maradt bennem egy jó adag feszültség.

Megint rengeteg pénzt költenek a portékáimra, alig marad lemez, elfogy a HMIS póló, cd még akad, de nem biztos, hogy kitart Münchenig.

Megint ketten pakolnánk Aposztolisszal, de kivételesen besegít a promóter ember is, nagyon kedves tőle.

Reggelire rántotta és moralizálás ami néha átcsap politizálásba, de szerencsére mindannyian ugyanazon az oldalon állunk, szóval mély egyetértésben lakunk jól. Az időről időre becsúszó személyes történeteket leszámítva rémesen feleslegesnek érzem ezeket a beszélgetéseket. Egyáltalán nem érdekel, kinek mi mondanivalója van a politikai helyzet, vagy az épp aktuális kulturális trendek alakulásáról. Halálosan fáraszt, hogy az definiál bárkit, mit gondol a világ alakulásáról, nem pedig az, hogy mit tesz, vagy mit nem. Kurvára unom hallgatni ugyanazokat a végtelenbe tartó egotrippeket.

Zürich felé tartunk. A svájci határőrök utaznak a zenekarokra, szóval nemsokára megint pakolhatunk, csak nem egy klubba be, hanem a betonra ki, merch átszámolás, doboznyitogatás, baszogatás, cd elkobzás, nem mintha valaha belehallgatnának… Szervusz Svájc, olyan szép tiszta és egészséges vagy, kár, hogy a szomszédokhoz folyik a szennyvized…

#the devil's trade #turné #napló

11 notes · View notes

metalindex-hu · 6 years

Text

The Tumor Called Marla

The Tumor Called Marla - http://metalindex.hu/2018/04/18/the-tumor-called-marla/ -

Szerkesztőségünk minden héten kiválaszt egy bandát, akit megtesz a hét zenekarának. Ennek keretén belül az alap információkon és hallgatnivalón túl olvashattok egy rövid interjút 5 alap+pár speciálisan a bandára vonatkozó kérdéssel. A bandák kiválasztásánál sem az ismertség foka, sem a metalon/rockon belüli műfaj, sem a szakmában eltöltött idő nem számít. Az egyetlen kitétel, hogy hazai vagy magyar vonatkozású legyen, az egyetlen fokmérő pedig a minőség. Így megismerkedhettek számotokra eddig esetlegesen ismeretlen, színvonalas tehetségekkel, reményteljes feltörekvő titánokkal, illetve régebbi ismert bandákról is szerezhettek új információkat.

A hét zenekara: The Tumor Called Marla

Műfaj: Elektronikus alternatív metal

Alakulás éve: 2014

Város: Budapest

A 2014-ben alakult, különös nevű, budapesti The Tumor Called Marla egy igen értékes és egyedi csillaga a hazai underground metal színtérnek – már amennyire metal-nak lehet nevezni az álltaluk játszott, le és behatárolhatatlan fúziós muzsikát. 2015-ben jött ki első EP-jük Trance címmel, idén nyárra pedig első nagylemezük kiadását is beígérték. Utóbbi pedig bizonyára számos hazai szereplő kezébe el fog jutni, ugyanis a HammerWorld egyik CD melléklete lesz!

Hét Zenekarának így erre a hétre a TTCM-t választottuk, kérdéseinkre pedig két énekesük, Barbi és Hekky válaszoltak. Feleleteikből pedig nem csak számos érdekesség derül ki, de a készülő korong, a Limbo City tracklist-jére is fény derül!

Mi a zenétek legfőbb mozgatórugója?

A közös összhang. Én személy szerint azért szerettem mindig csapatban dolgozni, mert remek dolgok születnek abból, ha egy zenekarban az egyének stílusai keverednek a megfelelő arányokban. Nem feltétlenül metalheadek vagyunk. Mindenki nevében elmondhatom szerintem, hogy minden stílusból van kedvencünk és igényes zenehallgatók vagyunk. Egy szó, mint száz, a különös, szokatlan fúziós megoldásokban vagyunk leginkább érdekeltek, meg nem utolsó sorban egymásban. Mindig törekedtünk rá, hogy ne csak kvázi munkahelyként, hanem inkább egy második családként funkcionáljunk, ahol elbújhatunk a kis világunkban és alkothatunk kötetlenül.

Van a bandának kitűzött végső célja? Milyen irányba haladtok, változtak a célok az idő múlásával?

Végső célunk sosem lesz, hisz mondhatnánk bármilyen közhelyet egy AAA+ -os zenekar koncertjét nézve. Még úgy is, hogy valamennyien több, mint 10 éve foglalkozunk zenével, úgy érzem nagyon rögös az út még ahhoz, hogy egy olyan nemzetközi színvonalat képviseljünk, amivel meg tudjuk nyerni sok hallgató szívét. Célunk első körben az egymással való szimbiózisunkat építeni egy agilis szintre, azaz arra törekedni, hogy egy egészként vegyünk részt ebben az izgalmas kalandban. Hogy mit tartogat a jövő, arról fogalmunk sincs, de nagy örömünkre szolgál, hogy egyre több és több lehetőség nyílik meg előttünk, amikről eddig fogalmunk sem volt, avagy merész álmodozás volt a kezdetekben. Júliusban landol a nagylemezünk az Edge Records szárnyai alatt, HammerWorld melléklet lesz, lesz pár nyári minifesztiválos fellépés, valamint ősszel egy 15 állomásos turnéra indulunk országszerte, ahol bemutatjuk majd a teljes anyagot. Nagy a hajtás, határidők, fáradunk fizikailag és szellemileg is, de optimista vagyok, hogy kemény munkával és összetartással képesek leszünk labdába rúgni a szcénában és nem is képzelhetnék magunknak el szebb és izgalmasabb évet.

Mekkora nálatok a dalszövegek szerepe a zenén belül? Milyen forrásból származnak inspirációk a szövegek megírásához? Van összefüggés a dalok szövegeinek tartalma között, vagy inkább aktuálisan felmerülő témákat dolgoztok fel?

Hekky: A zenéink abszolút szövegcentrikusak. Ez egy kicsit paradox dolog, de amennyire nem minden esetben aktuálisak, vannak idők amikor azzá válnak. Állandóan pörög az agyam szituációkon, filozófiai, társadalmi, pszichológiai kérdéseken, problémákon, természetesen belefűzve az aktuális érzéseimet, meglátásaimat. De, mint tudjuk ez nem mindig meg, időre, hogy „na akkor most leülök szöveget írni”, részben ezért is volt egy masszív két éves csend a zenekar háza táján. Most, hogy bejöttek a határidők a kiadóval és megrövidült három hónappal a tervezett leadás dátuma, kénytelenek voltunk belehúzni. Amióta Barbi bekerült a zenekarba, ő is nagyban hozzájárul a szövegeivel a koncepcióba, mint szerzőtárs, ami rettenetesen nagy segítség és időmegtakarítás, főleg, hogy nem kell attól félni, hogy az idő hiánya miatt izzadságszagú lesz a dolog. Az első EP-nk (Trance) és a leendő új lemez (Limbo City) dalszövegeinek tartalmai között is beszélhetünk összefüggésekről, visszautalásokról bizonyos érzésekre, szituációkra.

Barbi: A szövegcentrikus metál tényleg elég paradoxnak hangzik, mivel ebben a stílusban az elvontabb, filozofikusabb szövegek kerülnek előtérbe sok költői képpel, amikbe a hallgatóságnak szabadsága van belemagyarázni a saját gondolatait és a saját személyisége szűrőjén keresztül értelmezni őket. Mielőtt bekerültem a zenekarba, poposabb formációkban vettem részt, ahova könnyebben befogadható szövegeket írtam, eleinte nehéz volt átállni absztraktabb gondolkodásra, de hamar rájöttem, hogy bizonyos társadalomkritikai vagy pszichológiai, spirituális témák sokkal jobban kidolgozhatóak egy ehhez hasonló keményebb kontextusban, és mostanra már ezt a stílust is magaménak érzem. A szövegeket nálam is személyes tapasztalatok, élmények inspirálják, amiket egy szöveg megírása mintegy terápiaként segít könnyebben átgondolni, feldolgozni.

youtube

Élőben, vagy inkább stúdiókörnyezetben érzitek magatokat otthonosabban? Az élő produkció, vagy a stúdióanyag tökéletesítése a legfőbb cél?

Hekky: Én mindig arra buzdítom a srácokat, hogy kvalifikációnkhoz mérten írjuk a dalainkat, hogy élőben is azt kapja a közönség, amire megvették a jegyet. Ezért inkább azt mondanám, hogy a stúdióanyagnak és a színpadi produkciónak a megfelelő összhangban kell lennie. Hogy melyik helyen érezzük magunkat otthonosabban? Az az adrenalinbomba ami a koncert kezdésekor bennünk van, szerintem szavakkal nem nagyon írható le. Stúdióban megvan a lehetőség az újrajátszásra, és mint hangtechnikus persze otthonosabban mozgok benne, de szeretnék minden lehetséges információt magambaszipolyozni az előadóművészettel kapcsolatban is, hiszen a közönséggel való kommunikáció és a show flowja bizony legtöbb esetben a frontember felelőssége.

Barbi: Mindkettőnek a kidolgozására egyformán nagy hangsúlyt fektetünk, mivel mindkettő nagyon fontos. Igyekszünk minél igényesebb munkát kiadni a kezeink közül, minél többet kihozni az első nagylemezünkből. Az új felállás debütáló koncertjére nyáron kerül majd sor, nagy izgalommal, impozáns látványvilággal és sok próbával készülünk rá.

Mennyire vagytok nyitottak a metalon kívüli zenei stílusokra? Merítetek inspirációt más stílusokból, más előadóktól a saját munkátokhoz?

Hekky: Abszolút nyitottak vagyunk mindenre, sőt rengeteget inspirálódunk az egész stíluspalettából az elektronikus zenétől a klasszikuson át a deathcoreig

Barbi: Szerintem elkerülhetetlen, hogy a kedvenc előadóinktól ihletet merítsünk, mindenkinek szüksége van követhető, inspiráló példaképekre. Ez alatt nem majmolást értek, egyszerűen csak a „nagyoktól” lehet és érdemes a legtöbbet tanulni. Mint ahogy Hekky említette, nem zárkózunk el semmilyen műfaj elől, viszont a zenénket célirányosan írjuk, a stílusidegen elemeket mellőzve. Manapság sok metálbanda stílusa nehezen behatárolható és kategorizálható, több stílusból táplálkozik. Így van ez nálunk is, mivel minden tag belerakja a dalokba a saját személyiségét.

Mégis honnan jött anno a banda neve?

Miii, nem láttad a Harcosok Klubját?

(na, ezt most megkaptam… – a szerk.)

youtube

Ti mit gondoltok, szerintetek mi tehet (bizonyos keretek között) itthon sikeressé egy hazai underground együttest, mik azok a tényezők, melyek kiemelhetnek egy adott együttest az éterből?

Hekky: Én, így az elmúlt 10 év tapasztalatából azt mondom, hogy öt összetevője van a sztorinak. Első sorban el kell döntenie a tagoknak, hogy hobbiból, avagy hivatásként szeretnének tekinteni a zenélésre. Itt általában a zenekarok 90%-a szokott megbukni, erre az évekig húzódó folyamatos stagnálások, a tagok ki-be járkálása, a színpadi rutin, valamint a zenei alázat teljes hiánya tesz még rá sok-sok lapáttal. Másodsorban nem szabad beszűkülni, sokszínűnek kell lenni, tisztában lenni más stílusokkal is. A fentebb említett fúziós megoldások csodákra képesek, ha ezeket megfelelően, kreatívan egybegyúrják a megfelelő emberek. Törekedni kell mind a dal, mind az előadóinak az összehangjára. Ha valamit már egy kicsit máshogy fűszerezünk, teljesen más íze lesz. Ezt az elméleti koncepciót rengeteg tanulással, hangszeres tudással, többszáz-többezer óra próbateremmel fizikai síkra emelvén, valamint a hallgatóság és a szakmai személyek feedbackjével lehet kiragadni a lelkes amatőr kategóriából. A közönség a legjobb zsűri. Ha mindez jól úton halad, kitartással, jó imidzsel és brandinggel, valamint kitartó, vérthugyozó munkával és hozzáállással azért ki lehet tűnni a tömegből. Ez szép és jó lenne, de mivel ebben a kapitalista világban élünk, ahol a hírdetésekben már elúszik az ember, ettől a ponttól egy ügyes social-marketinges és rengeteg beleölt pénz tud segíteni a dolgot egy kicsit előre tolni.

Lassacskán megjelenik az első nagylemezetek. Mit árulhattok el jelenleg róla, mit érdemes tudnia a nagyérdeműnek?

Hekky: Mindegyik dal más, de mégis egyben egy egészet alkot. A címe Limbo City lesz, mely egy köztes állapotot definiál el egy spirituális vonulatban. A február elsején debütált Distances az első kapu, amin belépve tovább feszegetjük majd a nagylemezen ezeket a társadalompszichológiai és okkult gondolatokat a világról. A Limbo City az Edge Records színei alatt fog megjelenni, először a júliusi-augusztusi HammerWorld mellékleteként lehet bezsebelni, de természetesen kapható lesz majd fancy digipak formában is a készülő webshopban, valamint az őszi lemezbemutató turnén is egyaránt. Ennél többet nem árulnék el, viszont elsőként nálatok fednénk fel a lemez tracklistjét. Enjoy!

Tracklist:

INTRO/VERTAL

DISTANCES

TEMPER TRAP

AT LAST, AT LEAST

TMESIS

STAINGLORY

ANOTHER LAYER OF THE TRUTH

GHOSTS

TRUE-BORN

LIGHT LEAKS

THE RUN

Köszönjük a The Tumor Called Marla-nak, hogy a rendelkezésünkre álltak! Minket tökre meggyőztek, reméljük titeket is, úgyhogy ide lentebbre tettük a legtöbb elérhetőségüket. Érdemes őket követni, mert ilyen f@sza muzsikát tolnak, mint az itt hallható Trance EP-n:

youtube

The Tumor Called Marla elérhetőségek:

YouTube – Facebook – Instagram – Twitter

#Egyéb #metál #rock

0 notes

limpiamirada · 6 years

Text

Egész nap ez a dal jár a fejemben

Szóval, melyik a jobb: megerősíteni magadban utólag a döntésed helyénvalóságát, vagy ostorozni magad a végtelenségig? Már megint egy olyan kérdés, aminek mentén kizárólag zsákutcába juthatunk. Választ úgysem adhat senki, olyat legalábbis biztos nem, amiről elhihetnénk, hogy a kizárólagos, örökérvényű, helyes eljárás kulcsát tárja elénk. Persze, ez is egy értelmezési-etikai kérdés. Tehát, az értelmezés etikájára gondolok. Mennyiben adom hozzá a saját véleményem a máséhoz, és mennyiben vagyok tisztában azzal, hogy két külön dologról van szó. Így is kezdődött az egész.

A csoporttársak azt mondták, „Tina, jobban bízom a te jegyzeteidben, mint abban, amit a tanár mondott“ - az órán, a kurzuszáró beadandó munka határidejéről, és természetesen nem Arguedas műveinek transzkulturálódást érintő értelmezési lehetősegeiről. Ez azért fontos, hogy mindenkinek világos legyen: nyilván viccnek szánták a megjegyzést, és ki tudja, mi minden bújt még a whatsapp csetablak spanyol kulturában nevelkedett spanyol szavai mögött. (Már ebben is eleve túl sok a definiálatlan, félrevezető, többféle értelmezésre okot kínáló faktor.)

Adott tehát egy társadalmi helyzet, és azért fontos a „társadalmit“ hangsúlyozni, mert itt a kapcsolatteremtésről van szó. Kapcsolat- és közösségépítésről (sajnos, online). Mire szolgál a párbeszéd. Hogyan működik. Úgy, mint egy röplabda mérkőzés? Együtt kell fenntartanunk a labdát? Ami biztos, hogy a helyzetbe javában bele voltam csöppenve, hiszen az általam adott infóra reagált a közösség.

Különböző válaszlehetőségek merültek fel: írhatok egy mosolygós szmájlit, egy lájkjelet, maradhatok csendben, kérdezhetek valami komolyat és szükségeset, vagy egyszerűen csak mondhatom azt, amit tényleg gondolok. (Amit tényleg gondolok, vagy amiről azt gondolom, hogy részt vehetnék vele a vicceskedő labdajátékban? Jó kérdés.) Azt mondtam, ez „életem legfőbb problémája.“ Kérdezik, micsoda. „Hogy jobban bízok saját magamban, mint a tanárban. Hermeneutikai probléma.“

Hát, nem sokan nevettek. Egy ember, de ő is csak mert túl empatikus. Persze, magyarázhatnám, hogy a „tanár“ helyett „mindenki mást“ értettem, mert végtére is az ember mindig saját magában bízik meg leginkább. Elhiszi a szemének, hogy a nadrágja fekete, hogy tele van a hűtő, hogy szereti, amit csinál, és hogy jól döntött, amikor a beszélgetésnél így meg úgy válaszolt. Ha értelmezünk, nehéz objektívnak maradni. Márpedig nem tudunk nem értelmezni. Amikor véleményt alkot az ember, megbízik magában (ha akarja, ha nem). És ez talán még mindig jobb, mintha más véleményére bízná magát. Nem tudom, lehet-e bárminek is a végsőkig utána járni, ráadásul közben távol tartani magadat mindennemű véleményalkotástól. Bajaim vannak a fogalmakkal és a dolgok tényszerűségével.

De itt, könyörgöm, csak egy egyszerű infóról volt szó a beadandó határidejéről, mert a csoport hetek óta azon tipródott, hogy a tanár 12-re, vagy 13-ra kérte. Na mármost, az én jegyzetemben 13-a volt. És a válaszommal azt kívántam kifejezni, hogy ha valaki nem definiál kellőképpen valamit, akkor ahelyett, hogy addig kérdezgetném, amíg be nem zárul minden egyes legális kiskapu, inkább eldöntöm magam, hogy mit mondott az illető. HERMENEUTIKAI PROBLÉMA.

Szóval, volt egy ilyen reakcióm a whatsapp beszélgetésben, és azon gondolkodtam utána, hogy a vicceskedő labdajátékban való részvételi szándék mellett való döntés mennyire vált a közösség javára. És, hogy ki tud érdemben, azaz objektíven, „megfelelő értelmezésetikai gondolatmenet“ mentén dönteni abban, hogy a hermeneutikával, a dolgok tényszerűségével, az online közösségi felületekkel, a labda helyett szavakat hajigáló röplabda-mérkőzéssel, vagy egyszerűen csak a szociális készségeimmel van baj. És, hogy a magabiztos döntés, vagy a végtelenségig tartó önreflexív ostorozás szolgálja-e inkább a közösség érdekét?

youtube

0 notes

zarojel-hu-online-hirmagazi-blog · 7 years

Text

Vajon mi a tüntetés? - ilyen volt közelről a BKK előtti

New Post has been published on https://zarojel.hu/tuntetes-vajon-mi-ilyen-volt-kozelrol-bkk-tuntetes/

Vajon mi a tüntetés? - ilyen volt közelről a BKK előtti

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Több száz tüntető gyűlt össze az Occupy Octogon Bázis Matrix elnevezésű tüntetésen a BKK székház előtt, szolidaritást vállalva a múlt héten rabosított fiatalemberrel. Rossz hangtechnika, részeg felszólalók, Lendvai Ildikó és néhány értékelhető jogi érv, de hol vannak a jó szónokok. Ilyen volt közelről a BKK – tüntetés.[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMHolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwZWxzJUM1JTkxJTIwa2VyZXN6dGVzJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMzc3MTAyNTE4NSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][vc_single_image image=”137163″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

„nem kérünk a megtorló akcióból, melyet a BKK jogi intézkedésnek definiál”.

Bár az esemény a múlt héten kirobbant BKK botrányra volt válasz, végül minden út a kormány kritikához vezetett. Nehéz-Posony Márton arról beszélt,

hogy egy olyan redszerben élünk, ahol az államnak nem állampolgárai, hanem alattvalói vannak, valamint, hogy egy olyan Magyarországon élünk, ahol egy állami cég nem közszolgáltatást nyújt, hanem kegyet gyakorol, mi pedig ne kérdezősködjünk.

Néhány szó esett a sértődött BKK-ról, valamint a T-Systems- ről, felolvasták a 18 éves fiatalember üzenetét, Lendvai Ildikó is megszólalt elő közvetítésünk kamerája előtt, és több generációs kormány-bíráló körképet is hallhattunk, miután káoszba fulladt fórum.

Kevés volt a jó hang

Azt követően, hogy egy munkacsoport megfogalmazott egy nyilatkozatot, mely

protokollt az etikus hackerekkel való együttműködésére! – és a vezessen be számukra egy átlátható jutalmazási rendszert!

témáját feszegette, Lendvai Ildikó némi iróniával megismételte nekünk azt is, amit közösségi oldalán is megírt,

az államnak segíteni kész életveszély. Most már aggódom Mészáros Lőrincér is. Ő személyesen a kormányfő helyett végez fontos tőkefelhalmozási, vagyonkezelési és lenyúlási feladatokat. Most izgulhatok, nehogy őt is elvigye éjszaka a rendőrök.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMHolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwbSVDMyVBOXNvZGlrJTIwa2VyZXN6dGVzJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyNjcyNDQ5MTU4MSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Nincs jó (BKK) tüntetés jó szónok nélkül

A cél szentesíti az eszközt, a nyilvánvalóan jó ügyért kiálló Occupy előtt le a kalappal, hogy ilyen rövid időn belül összedobta ezt a tüntetést, válaszul az intézkedésére. De nem tudtam úgy haza menni, hogy ne legyen némi hiányérzetem. Varsóban több mint 90 ezer ember vonult utcára májusban a kormányellenes tüntetés alkalmával. Nem kell, hogy minta legyen és mondanám, hogy a gyors szervezés az oka, de az alkoholba oltott hangokat, még a gyors szervezés, és a hűvös idő, vagy a kameraláz sem indokolta.

A demonstrációt követő napon a szervezők megköszönték a részvételt, elmondták, hogy az eseményt két ember szervezte, ezért is lehetett némi hiányosságot érzékelni. Az esemény, ha másra nem, akkor arra jó volt, hogy terápiás felütéssel a nép kiengedhette a hangját, na és persze ne feledjük a civil kurázsi megnyilvánulását sem, azét, amely ellen a a hatalom mostanság már a nehéztüzérségét is bevetette.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMHolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwaGFybWFkaWslMjBrZXJlc3p0ZXMlMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI4MjAxMjI0NzgxJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRSUzQyUyRmNlbnRlciUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

#BKK #Occupy Octogon Bazis #Tüntetés

0 notes

metalindex-hu · 6 years

Text

Gyilkos

Gyilkos - http://metalindex.hu/2018/03/14/gyilkos/ -

A hét zenekara: Gyilkos

Műfaj: Punk-Metal

Alakulás éve: 2014

Város: Budapest

Előző hetekhez képest sötétebb vizekre evezünk, ezzel köszöntve a beköszöntött jó időt. A sludge, punk és stoner elemeket vegyítő kőkemény budapesti trió kellemes kis utazásra invitálja a súlyos zene kedvelőit, méghozzá igencsak igényes, de egyáltalán nem steril formában. Saját szavaikkal így jellemzik magukat a srácok:

“Amikor felvettük az első hat számunkat (キラー | 2015), akkor a Black Tusk-Cancer Bats vonalat lőttük be magunknak, bő két évvel később viszont nyilván jobban érezzük már, mi az, ami jól áll nekünk élőben és lemezen is, így az új anyagra (II | 2018) inkább olyan bandák voltak hatással a maguk módján, mint a Baptists, a Trap Them, vagy mondjuk az All Pigs Must Die. A GYILKOS ettől még továbbra is punk-metál trió, de ezúttal egy sötét, mélyről fakadó, primer ösztönökből táplálkozó arcunkat fordítottuk oda. Elég messze van ez az igazi pokoltól, ez csupán a mi személyes poklunk; de annak legalább eléggé jól dokumentált.”

A srácokkal készült interjúnkat első albumuk elindítását követően ajánljuk olvasásra, az interjú végén pedig a nagyon is erősre sikerült második albumukat is megtaláljátok!

youtube

Mi a zenétek legfőbb mozgatórugója?

Bár a szabadidőnknek egy kis részét teszi ki, mégis nagyban definiál minket a hétköznapok során is. Tartozunk ezzel magunknak – hogy kompromisszumoktól mentesen legyen egy kis sötét sarka az életünknek -, hogy egyenes háttal tudjunk járni, vagy a tükörbe tudjunk nézni.

Van a bandának kitűzött végső célja? Milyen irányba haladtok, változtak a célok az idő múlásával?

Merész dolog már második kérdésre közhellyel válaszolni, de az utazás a lényeg, nem a megérkezés. Egyre jobb számokat írunk, a stúdióban egyre inkább meg tudjuk valósítani, amit szeretnénk és élőben is kezdjük érezni, mi az, ami működik. Ami tegnap még cél volt, azt ma igyekszünk élvezni,de holnapra kevés lesz. Nem más bandák nyomában akarunk loholni, vagy mások céljait beérni-túltolni, csak a saját zenénket szeretnénk jól csinálni.

Először a zene van mindig meg, abba fekszik bele a szöveg. Általában háromszor annyi van, mint amennyi kéne és úgy szoktuk reszelni, hogy semmi sallang ne maradjon. A II felvétele során volt olyan szám, aminek már vagy egy éve megvolt a kész szövege és volt olyan is, ami a stúdióban improvizálva született. Személyes szövegek nyilván. Szeretnénk azt gondolni, hogy felesleges magyarázni őket és hadd asszociáljon mindenki – már aki veszi a fáradtságot az ilyesmire – arra, amire akar.

Élőben vagy inkább stúdiókörnyezetben érzitek magatokat otthonosabban? Az élő produkció vagy a stúdióanyag tökéletesítése a legfőbb cél?

Lehetetlen elkülöníteni. Mindig baromira élvezzük a számok írását, hogy hónapokig csiszoljuk a részleteket és áldozzuk fel az elsőre zseniálisnak tűnő riffeket a folyamat során a középszerűség oltárán, hogy aztán kidobásra kerüljenek. A stúdiózás nagy élmény, mert akkortól nevezhetjük létezőnek a számokat és egyben zárjuk is le őket. Utána persze alakulnak tovább élőben, de már nincs annyi kontrollunk felette… Élőben játszani nyilván eléggé szeretünk, különben nem mennénk mindenfele, ahova hívnak. Az persze mindig külön öröm, ha összejön a “varázslat” és “rottyan a motyó”.

Mennyire vagytok nyitottak a metal-on kívüli zenei stílusokra? Merítetek inspirációt más stílusokból a saját munkátokhoz?

A metálon kívül a leheletnyi blues és rock and roll; ezen kívül nem igazán vonzunk be a próbatermünkbe más hatásokat. Alapvetően van egy, a punk/metal stílushoz sorolható origója a zenénknek, míg a másik, jellemző súlypontnak a sludge-ot tekinthetjük. Ezekből kiindulva a sok-sok stoner, HC, grind, black, svéd death hatás alakította a II-t.

A zenekar névválasztása elég egyértelmű, mégsem szokványos. Hogyan jött az ötlet?

A kérdés egyben válasz is. (Egyértelmű és erős nevet szerettünk volna.) Ha meghallod a nevet, jó eséllyel már tudod is, hogy neked való -e a zene.

Legutóbb megjelent kislemezetek egyszerűen csak a II címet viseli. Mesélnétek kicsit erről a lemezről? Hogyan zajlott a megszületése? Milyen a fogadtatása eddig?

Olyan, mint egy sötét utazás, de ne misztifikáljuk túl a dolgot; mármint trió vagyunk, akkordok, riffek, dob, szöveg, ilyesmi, de közben súlyos a szó nem elcsépelt jelentésében… Soha nem volt még ilyen megterhelő fizikailag, mentálisan és érzelmileg a stúdiózás. úgy mentünk be, hogy felveszünk 6 számot és úgy jöttünk ki, hogy valami sötétet hoztunk létre… Nem gonoszat, inkább reálisat, valódit. 2 nap alatt vettük fel az egészet, 3 számot egyik nap, 3 számot a másikon. Először egyben a zenét, aztán jött a gitárok duplázása, a végén pedig jöttek a vokálok. A fogadtatása eddig jó, de nem nagyon gondolkoztunk rajta, hogy ki mit fog szólni. Magunk miatt volt fontos ez az egész, persze hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy nem érdekelnek a visszajelzések, de próbálunk ezektől függetlenül menni előre.

Gyilkos hétnek nézünk elébe! Jövőhéten újra találkozunk, addig is pörgessétek a GYILKOS II-t és kapjátok el őket az alábbi dátumok egyikén!

Március 17. – Békéscsaba – Narancs Március 30. – Miskolc – Corner Április 1. – Budapest – Dürer Kert Május 4. – Eger – Zöld Pecsét

youtube

http://gyilkosband.com × [email protected] //www.facebook.com/gyilkosband × //instagram.com/gyilkosband × //twitter.com/gyilkosband × //soundcloud.com/gyilkosband × https://gyilkosband.bandcamp.com

#Egyéb #Gyilkos #metál

0 notes