Tumgik
forget-me-forgotten · 3 months
Text
Epilógus
Minden egyes rideg pillantásod,
Minden egyes távolinak tűnő nevetésed,
Minden egyes távolságtartó szavad,
Mint egy késdöfés a szívembe,
Fázom nélküled, nincs itt a lelked, hogy körbeöleljen.
Nem állok rá készen, hogy újra lássalak
És egy újabb alkalmat adjak neked arra,
Hogy szívemet még apróbb darabokra szabjad.
Mondd, te tényleg boldog vagy?
Még akkor is ha én most majdnem összeesek?
Mondd, tényleg soha nem számítottam neked?
Ha valóban csak egy játék voltam, ha valóban nem számítottam,
Minden egyes szavad, minden egyes pillantásod, minden egyes érintésed hazugság volt.
Ilyen jó színész vagy?
Mondd, mire volt ez jó neked?
Szívedre hajtottam a fejem, amikor te voltál az, akitől az enyém vérzett.
Ölelésedben kerestem a megnyugvásom, amikor tőled fordult körülöttem feje tetejére a világom.
Mondd, direkt bántottál?
Meg lehet játszani ennyi érdeklődést? Bele lehet erőltetni a szemünkbe ennyi szeretetet, ennyi törődést? Ilyen könnyedséggel lehet úgy tenni, mintha szeretnél?
Én sosem voltam olyan igazi, olyan valós, olyan életrekelt mint Veled.
Én sosem hazudtam Neked. Talán szerelembe kezdtem esni Veled.
Bárcsak elmondtam volna ezt Neked.
Ha újra ott lehetnék, kuporognek a szíveden, ha újra érezhetném, ahogy arcomra hullajtott csókoddal feded el könnyemet, azt az egyetlen egyet, amit akkor ejtettem (mégis talán a legfájdalmasabbat valaha), ha újra ott lehetnék Veled, nem hagynám, hogy ilyen könnyen engedd el a kezem. Kicsit szorosabban öleltelek volna, kicsit tovább néztem volna a gyönyörűbarnáidba, kicsit mélyebben vettem volna a levegőt. Akkor utoljára vettem igazán mélyet. Azóta, mintha fulldokolnék, nem telik a tüdőm.
Már csak én ülök itt, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett
és nem jön az álom, az enyhetadó. Már nem jössz te sem.
1 note · View note
Text
duplazár
Amikor már duplára zárom az ajtót,
mindig jössz, kopogtatsz,
hogy ne haragudjak, de
valamit megint elfelejtettél.
Aztán belépsz az előtérbe,
kitépsz a szívemből,
még egy kis darabot és lefutsz a lépcsőn.
Már a lépcsőfordulón túl vagy, amikor látom,
megint itt hagytál valamit.
Egy újabb kis emlékfoszlány,
amit szépen megőrzök magamnak,
vérző szívemet befoltozom vele, egymagamban.
Bemegyek, kettőre zárom az ajtót de már a reteszt is rátolom.
Túlságosan feledékeny vagy.
13 notes · View notes
forget-me-forgotten · 2 years
Text
Válaszokat várok olyan kérdésekre, amiket sosem tettem fel.
Gondolkozom, vajon mire volt ez jó?
Fáj, hogy nem gondoltál bele,
Hogy amíg te majd könnyedén túllendülsz ezen,
Én egy kicsit minden nap jobban belehalok.
Nem beléd halok,
nem te vagy a legnagyobb fájdalmam.
Inkább olyan voltál, mint egy utolsó csepp a már amúgy is túlcsordult poharamban.
Tőled minden kiömlött.
Most takaríthatom fel könnyeim tengerét, amibe majdnem belefulladok,
Mert mindig egyedül maradok.
De elég jó? Na az sosem vagyok.
4 notes · View notes
forget-me-forgotten · 2 years
Text
Mikor leszek elég?
11 notes · View notes
forget-me-forgotten · 2 years
Text
Majd biztos elmúlik ez a vágy magától,
Ezzel még etetem magam párszor,
Hiába tör rám minden egyes félszeg
pillantásod után a mámor.
Mint egy félőrült, aki arra vár,
Hogy a kezeletlen függősége
Valahogy kámforrá válik talán.
Vonzás-taszítás, mert ez már túl veszélyes,
Ahogy szemeddel testemet apránként
darabokká téped.
Próbálok ellenállni, egy lépést hátra,
Pont annyi haszna van, mint
Szembe széllel biciklizni, hátha.
19 notes · View notes
forget-me-forgotten · 2 years
Text
Úgy kerülöm a közös emlékeket idéző helyeket,
Mintha valami átok ülne ott, ahol nevetve ejtettem ki nevedet.
522 notes · View notes
forget-me-forgotten · 2 years
Text
Egyedül-sok
Ha szeretet kell, szeretet vagyok
Ha erő kell, mindet neked adom,
Ha hallgatásra vágysz, csendesebb leszek, mint egy megemlékezés
Ha biztonságra vágysz, két karom között találod meg azt a bizonyos érzést.
Minden vagyok egyszerre és ez semmivé tesz.
Magamnak nem hagyok már darabot, mindenki csak elvisz egy falatot.
Egyedül maradok, hogy lefussam az életnek nevezett maratont.
De néha el is veszek.
Elveszem a fájdalmat, ha arra van szükséged.
Nyugalmat adok, ha úgy érzed saját lelked felemészted.
De néha el is veszek.
Nekem marad a semmi.
Nem adnak, nem kapok.
Egyedül vagyok sok magamnak.
6 notes · View notes
forget-me-forgotten · 2 years
Text
Maradj ember
Nem engem rohadtul nem érdekel hogy szerinted Márki-Zay vagy Orbán vagy egyik sem.
Az sem érdekel, hogyha a szarkupacnak tartott jelöltek közül, a számodra legkevésbé rossznak tartottat választottad.
Engem egy dolog érdekel,
Maradj barát, maradj szerelem, maradj család.
Maradj ember.
Igen, sok minden áll vagy bukik azon, hogy ki vezeti az országunkat, de még jobban számít az, hogy mindeközben milyen ember vagy.
Te akarsz lenni az, aki összeveszett a Marika nénivel a faluból ahol felnőttél és nála etted mindig a vasárnapi ebédet, mert a Fideszre szavazott?
Te akarsz lenni az, aki kitagadja az unokáját csak azért, mert más generáció és már máshogy gondolkozik?
Egyetlen dolgunk van most, abból lehet építkezni innen már csak, ha meghallgatjuk egymást.
Ha nem egymás torkának esve kezdünk el kommunistázni, tolvajozni, mocskolódni, és végre ki merjük nyitni a szemünket.
Ez most nem csak a nyugdíjasoknak szól, meg nem csak az új választóknak, nem csak a gazdagnak, nem csak a szegénynek, nem csak ennek vagy annak az oldalnak. Vedd magadra, ha ember vagy.
Hallgasd meg azt is, aki nem a te nézeteidet vallja, adj egy esélyt arra, hogy megértsd, mit, miért es hogyan csinál. Nem kell egyetértened vele, nem kell úgy cselekedned, ahogy ő, nem vagy köteles arra, hogy megváltoztasd a gondolkozásmódod, de nem is vagy felhatalmazva arra, hogy földbe döngöld, lehülyézd, vagy elnyomd azért, amilyen.
Merj gondolkozni, légy nyitott, de merj érezni is! Ne kapd azon magad, hogy valahol félúton a gyűlölködés és az utálatkeltés között elvesztetted az emberséged. Érezz és gondolkozz. Igazából most ennyi a dolgunk.
Együtt élünk itt, ez nem a te országod vagy az ő országa, ez a mi országunk. Ne engedjük, hogy minden kártyavárként hulljon szét körülöttünk, ne engedjük, hogy elhatalmasodjon felettünk a gyűlölet, mert az lesz az igazi vég. Egy nemzet vagyunk, mindentől függetlenül. Szóval tényleg nem érdekel, hova húztad az x-et. Engem egy dolog érdekel,
ne felejtsd el: elsősorban nem szavazó vagy, nem állsz egyik oldalon sem,
Elsősorban Ember vagy. Viselkedj is úgy!
4 notes · View notes
forget-me-forgotten · 2 years
Text
Amióta elmentél,
Nem ragyognak csillagok az égen,
Mintha magaddal vitted volna
Az összes fényt a világból.
Nem maradt más, csak sötétség
Körülöttem
És bennem.
22 notes · View notes
forget-me-forgotten · 3 years
Text
and i can’t keep going back to open the door for you when you feel like knocking.
3 notes · View notes
forget-me-forgotten · 3 years
Text
Fájdalom, méreg es boldogság.
Ez a három szó a keserédes álomország.
Olyan voltál mint a súlytalanság,
De rájöttem…
ez is, mint minden, csak mulandóság.
9 notes · View notes
forget-me-forgotten · 3 years
Text
A vihar.
Mindig is a vihar volt az, amelyben megtaláltam a nyugalmam. Szeretem a kis nyári záporokat, azt is mikor a hó szakad, esetleg ha hétágra süt a nap. Ennek ellenére a mindent elsöprő, egetrengető Zeuszi csapások azok, melyekben otthonra lelek. A felhők sírnak helyettem, az ég üvölt, a villámok pedig pusztítanak. Minden, amit én tennék, ha nem érdekelne mit gondolnak mások. Minden amit tennék, ha tehetném.
9 notes · View notes
forget-me-forgotten · 3 years
Text
do you know that feeling when you finish a really good book and you are under the influence of it for days, you don’t even exist in the real world anymore and you just don’t know what’s really happening around you? like you live in the book or somehting. cuz same..
4 notes · View notes
forget-me-forgotten · 3 years
Text
már az elején tudtam, hogy úgy fogsz kilépni az életemből, ahogy jöttél. gyorsan, mindent felforgatva, mégis hagytam.
az egyetlen gond az, hogy minden fájdalom és érted ejtett könnycsepp ellenére is megengedném neked, hogy megtedd ezt újra és újra.
35 notes · View notes
forget-me-forgotten · 3 years
Text
most már csak úgy vagyok, hogy szeress vagy engedj el.
23 notes · View notes
forget-me-forgotten · 3 years
Text
amúgy nagyon hiányzol
4 notes · View notes
forget-me-forgotten · 4 years
Text
túl sok voltam, vagy túl kevés?
481 notes · View notes