Árpád Műmalom, Dunaszekcső. Elvileg 10 millióért a tiéd, gyakorlatilag egy műemlék beszakadt tetővel, ázó falakkal. Összedőlni nem fog, rendesen meg van csinálva, de a végtelenségig így nem húzhatja.

Kezdete: Kovács János és társai, Árpád műmalma a Dunaszekcsőn közkereseti társaság 1913. évi márczius hó 4-én alakult. Tagjai Kovács János mészáros és vendéglős és neje szül. Varga Etelka baranyaszászvári, Varga Ferencz gépgyáros és neje szül. Mihálovics Mária mohácsi lakosok. A czéget egyedül Varga Ferencz képviseli és jegyzi. — Molnárok Lapja, 1913 (20. évfolyam, 1-52. szám.

"Az épület belsejét eddig egyetlen bejáraton lehetett megközelíteni, ezért a falakat több helyen is megnyitották."

Mennyire nem praktikus így ez a műemlék, hát bontsunk már bele csak úgy lazán!

Hát a Dudás László-féle Kastélyok sorozatot, szerintem nagyon sokan látták/ismerik ha csak tudat alatt is, meg sosem foglalkoztatták a bélyegek. Egy igen terjedelmes sorozatról van szó, aminek különböző értékeit különböző években adták ki, így hálistennek szét tudom bontani. Ja mert amúgy egy híján mindegyik megvan! Meg nyilván van amelyikből rengeteg van, sok éven át nyomták őket, a '98-as postapecsét is tanusítja. Ez az első kör, 1986-ból, a kisebb névértékekkel. Nekem amúgy nagyon tetszik az egész design elgondolás, meg az elég részletes ábrázolás a masszív színekkel. Ez a sorozat elég filléres értéket képvisel, egyedül a postatiszta 8 forintos kicsit értékesebb, 200-300 forintba is kerülhet. Nézzük kicsit a kastélyokat!

Szécsény - Forgách kastély (2 Ft)

A kastélyt az 1700-as évek közepén építette a Forgách család, de a helyén korábban is várkastély állt az 1400-as évek közepe óta. A vidéki barokk építészet értékes emléke az épület. Többször működött benne hadikórház a tizenöt éves háború, és a II. világháború idején is. A '48-as forradalom előttig volt a Forgách család tulajdonában, utána többször gazdát cserélt, végül utolsó tulajdonosa báró Lipthay Béla jelképes összegért eladta a magyar államnak már a szocializmus alatt. Kiemelt műemlék, parkja természetvédelmi terület. 2005-ben teljesen felújították azóta a Kubinyi Ferenc múzeumnak ad otthont, mely Nógrád megye történetét dolgozza fel alapvetően.

Ráckeve - Savoyai kastély (3 Ft)

Savoyai Jenő részére épült a híres osztrák barokk építész Hildebrandt tervei nyomán, a 18. század elején. Savoyai 1736-os halála után a koronára szállt a tulajdonjog, és szép lassan elvesztette kastélyjellegét, mármint használati szempontból, raktárnak és magtárnak is használták többek között, minek eredményeként az 1960-as évekre annyira leromlott az állapota, hogy majdnem összedőlt. Az 1970-es években felújították, de az eredeti tervek hiányában sok helyen csak a megmaradt elemekből tudtak következtetni, és egy-két leírásból, így minden bizonnyal jelenleg már nem eredeti formájában látjuk teljesen. Jelenleg kastélyszállóként üzemel, de most átmenetileg zárva van, mivel egy kormánydöntés mentén teljes felújításon esik át épp, miután wellnes hotel funkció mellett múzeum és kávézó is kialakításra kerül, és a kastélypark is megújul.

Körmend - Batthyány-Stratmann kastély (4 Ft)

Az Őrség legimponzánsabb várkastélya a térség kapujában. A mostani épület alapjait már a 15.században felépítette, Szécsényi László báró, aztán idővel némi kitérővel Bakócz Tamás, híres esztergomi érsekhez került. A török hódoltságot nagyjából átvészelte, a Batthyány családhoz 1604-ben kerül a Habsburgok jóvoltából. 1652-ben egy tűzvész miatt újjá kellett építeni, ekkor komolyabb átalakítások történtek. De nem ez volt az utolsó ilyen eset, ugyanis a Rákóczi szabadságharc idején, kuruc csapatok ismét felégették, hiszen a Batthányak hűek maradtak a Habsburgokhoz. Ezután alakul ki jelenlegi formája és alakja egy olasz építész tervei alapján akit a család bízott meg. A kastélyt egészen 1944-ig lakták, és rengeteg felbecsülhetetlen értékű dolog veszett oda/kallódott el azután hogy a család tagjai elmenekültek, mikor kialakult az új rendszer. A főépületben 1965 óta a Batthányi-Stratmann László Múzeum üzemel, illetve az ország legnagyobb cipőtörténeti gyűjteménye is itt tekinhető meg!

Nagycenk - Széchenyi kastély (5 Ft)

Hát ugye ez itt:

A Széchenyi család, bármilyen hihetetlen a már fent taglalt Szécsényből, Nógrád megyéből származik. Első jelentősebb alakja, és a vagyon megalapozója Széchenyi György volt, aki egyházi pályán futott nagy karriert, kalocsai érsekségig vitte. Ekkor szerezte meg Nagycenket is, mint birtokot a Draskovichoktól, és innentől már a családon belül öröklődött. Azonban eleinte ez még csak egy birtok volt a sok közül, az 1680-as évek végétől telepedtek át a Széchenyiek az Esterházyaktól zálogba vett közeli (Fertő)széplakra, így kerültek Nyugat-Magyarországra tartósan a jelenlegi határközelében. 1741-ben Széchenyi Antal generális helyezteti át a család központját az akkor még Kiscenknek nevezett településre, mivel különböző jogi huzavonák miatt széplaki birtok örökjogát nem tudja megváltani, így az visszakerül az Esterházyakhoz. Ebben az évben el is kezdi a tervezést Franz Anton Pilgram osztrák barokk építész. Ha nem is teljesen az eredeti tervek alapján, de annak nyomán készül el a kastély 1750-ben. Nem sokkal később Antal meghal, és egyetlen férfi leszármazottja, az unokaöccse Széchenyi Ferenc örökli meg a kastélyt, aki beköltözése után értékes műgyűjteményt és könytárat hoz létre, melyet aztán 1802-ben a magyar nemzet számára ajánl fel, így alapítván meg a Magyar Nemzeti Múzeumot és közvetve az Országos Széchenyi Könyvtárat is. Ferencnek három fia volt, akikkel még életében megegyezett, hogy vagyonát és területeit miként osztja szét köztük. Nagycenk mindannyiunk által jól ismert Istvánunkhoz került, aki 1820-ban vette át a birtokot, és külföldi utazásai és tapasztalatai mentén rögtön komoly fejlesztéseket eszközölt mind az épületen, minden pedig a birtokon/kastélyparkban. A kastély jelenlegi formáját 1860-ban nyerte el. István után fia Béla lett a tulaj, aki nagy hangsúlyt fektetett a különböző növényfajtákra, és az angolparkból részben botanikus kertet létesített a világ növényeiből. 1944-ben egy angol légitámadás során a kastély kis mértékben megsérül, de rögtön helyreállítják. '45 nyarán azonban kifosztják, bizonyos khm... üdülők mindent kidobnak és elégetnek amit a kastélyban találnak. Eztán az épület állapota rohamosan romlik, az '50-es évekre szinte a falak állnak csak. A '60-as évektől kezdve több szakaszban évtizedeken át újítják fel, '73-tól már látogatható a létrejött Széchenyi István emlékmúzeum, a teljes helyrehozatal '88ra fejeződik be. Az épület egy részében a múzeum mellett ma már kastélyszálló és étterem is üzemel.

Nagytétény - Rudnyánszky kastély (6 Ft)

Avagy Nagytétényi Kastélymúzeum a XXII. kerületben. Fontos barokk műemléképület melyet báró Rudnyánszky József építettett római kori alapokra és egy korábbi kastély maradványaira 1743 és 1751 között Mayerhoffer András tervei alapján. Miután a feleség Száraz Julianna elhunyt (a Száraz család révén került a birtok Rudnyánszkyhoz), a kastélyt három részre osztva örökölték a leszármazottak. 1904-ben teljesen kiégett aztán, majd a második világháború során is komoly károkat szenvedett. Helyreállítása már 1951-ben megkezdődött és hamarosan - a maihoz hasonlóan - bútormúzeumnak adott otthont. '89-ben aztán be kell zárni a romló állapot miatt, végül '97-ben újítják meg ismét, és 2000-ben nyit meg kívül-belül megszépülve, Kastélymúzeumként. 2013-ban saját vasúti megállóhelyet kap Kastélypark néven (a birtok elején fut a fehérvári vonal), viszont 2018 óta újabb felújítás zajlik, azóta zárvatart. Fun fact: Az LGT első lemezborítója a kastély reneszánsz szobájában készült.

Bük - Szapáry kastély (8 Ft)

A Szapáry-kastélyegyüttest egy XVI. századi eredetű, megerősített udvarházból építtette át Felsőbüki Nagy István 1696-ben, kora barokk stílusban. A XIX.századig még vizesárka is volt, de aztán elvezették a vizet. Az épület parkja védett, belsejét pedig barokk remekek díszítik, egyemeletes és 30 szobája van.  A Felsőbüki Nagyoktól a XIX. század elején a Jankovich grófok kezére került, majd nősülés révén a Markovics, 1925-ben pedig öröklés útján a gróf Szapáry családé lett. Tőlük 1949-ben vette el a kommunista hatalom. Használták TSZ-irodának, majd az 1960-as években reprezentatív szállodát alakítottak ki benne, de 1994 óta nem használták, majd 2007-ben egy magánszemély megvásárolta, aki műemléki minőségben tökéletesen felújította családi otthonnak, így 2009-es beköltözése óta a kastély, bár gyönyörű, de nem látogatható teljes mértékben magántulajdon. Itt rengeteg kép, és némi info a felújításról:

Jucika And The Tagged Monument. Published in Ludas Matyi on the week of October 8th-14th, 1962. (Dated October 11th)

Megtelt=full

Legkozelebbi műemlék=Next monument

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója is hangsúlyozta: nagy jelentősége van annak, hogy egyben maradhatott a könyvtár 65 ezer kötetes állománya több mint hetven éve, kiállva az egykori üldöztetés próbáját.

szokásos módon félrevezető cím, kép és kezdet a cikkhez. valójában nem 600 ezer üres lakás van, hanem 600 ezer nem lakhatási célra használt lakás - ebben benne van az üres, az airbnbtől a vendégházig az összes turisztikai használat, meg az iroda meg fogorvosi rendelő. konkrétabb adatok, tehát hogy hol miből mennyi van, úgy tűnik, nincsenek, a cikk is csak feltételezésekkel dolgozik.

budapesten 17,7 százalék a nem lakhatási célra használt lakások aránya, ezen belül az V. kerületben 37%, az I-VI-VII-VIII-XI-XII. kerületekben 22-32%, és a II meg XII-ban is a bp-i átlag fölöttti, tehát valószínűleg ezek belvárosi részein szintén jó magas. ehhez képest ezek azok a kerületek/városrészek, amik a legkeresettebek a lakáspiacon, és itt nem is valami torzító folyamatról van szó, hanem 1) ez az ország egyetlen nagyvárosának a belvárosa és 2) kb itt lehetne relatíve kicsi módosításokkal jó lakókörülményeket teremteni magyarországon belül.

ehhez képest ez az egész sehol nem téma (kivéve persze @praesensperfectum - valószínűleg részben azért is, mert ezek az adatok nincsenek meg sehol, de közben meg az ember budapesten ezt azért eléggé érzékeli, hogy mennyi lakásban van iroda stb. valamiért építészetileg meg városépítészetileg sem sikerült erre ötleteket vagy válaszokat találni a rendszerváltás óta, ha valahol valami épül, az jellemzően lakóépületek ahol minimális tér van a földszinteken irodáknak/üzleteknek, vagy pedig kurvanagy irodaházak/irodanegyedek (váci út, infopark) vagy ami még ennél is rosszabb, a városszéli iparipark-üzlet-irodanegyed. (valamiért pl. a felhagyott ipari területek ilyen jellegű újrahasznosítása sem jelent meg magyarországon, pedig ezzel tele van egész európa (csehország meg lengyelország is, nem csak a "nyugat"). ehhez képest budapesten mostanában dózerolják le a megmaradt műemlék gyárcsarnokokat és társaikat.)

eközben van egy csomó gazdasági szereplő (nem írok vállalkozást, mert pl. egy orvosi rendelő nem az), amelyik 1) túl kicsi, hogy egy ilyen irodaházban legyen, 2) az emberek lakóhelyének a közelében tud létezni/megélni. ezeknek lényegében nincs más választásuk, mint lakásokat "elidegeníteni" (németül mondják így, nem tudom van-e rá magyar kifejezés).

"Budapest legrégibb, Zsolnay csempékkel díszített hentesüzlete nem vész el, csak átalakul"

Aha

Andalúzia, Spanyolország

Az Andalúziáról szóló blogbejegyzésemet nagyon nehezen kezdtem el megírni, mert az utazás célja és körülményei nem túl szépek sajnos. A spanyol-andalúz környezet - amiben éltem egy hetet -próbált nekem segíteni abban, hogy a rossz érzéseket becsomagoljam egy spanyol dobozkába.

Az útitársam egy könyv volt, ami Andalúziában játszódik. Egy lány útnak indul Spanyolországba, hogy felkutassa az anyukáját, de közben inkább önmagát találja meg. Ha kicsit távolabbról-messzebbről szemléljük a dolgokat, akkor az segíthet nekünk a mindennapok nehézségeinek leküzdésében.

Kezdjük tehát az egy hetet. Andalúzia. Mit is jelent ez a szó? Google szerint, ha minden igaz: vandálok lakta terület. Spanyolország déli részét foglalja magában a Sierra Nevada hegységtől a Costa del Sol tengerpartig.

Málaga-ba repültem, és az volt a tervem, hogy az egy hét alatt minden nap más várost fedezek fel. Az első nap természetesen Málaga-ban telt el és azzal, hogy le kellett tiltani a bankkártyámat... De utóbbit inkább nem részletezem a blog keretében.

Első sétám a tengerpartra vezetett, a La Malagueta Beach-re. Ez a partszakasz hosszan elterülő, homokos tengerpart, ahol az idő már éppen aktuális volt egy mezítláb sétához a tengerpart mentén. Kicsit megérkezve le is ültem elkezdeni olvasni az útitárs könyvemet.

Az olvasás után kinéztem a város legmagasabb pontját, és felsétáltam a Gibralfaro erődbe, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a városra, a tengerpartra, a kikötőre, a bikaviadal arénára, a Málaga parkra és a Málagát körülvevő hegyekre.

Egyik erődből a másikba sétáltam át, ami a Alcazaba névre hallgat. Az Alcazaba a város egyik legjelentősebb műemléke, amely egy arab erőd és palota komplexumát foglalja magában. Az erőd szomszédságában terül el egy római kori amfiteátrum, ami a város ókori római örökségét mutatja be.

További két meglátogatásra ajánlott hely még a városban a reneszánsz és barokk stílusú katedrális továbbá a Picasso múzeum. Picasso 1881. október 25-én született Malagában, és bár később életét és művészetét főként Franciaországban töltötte, a város mindig fontos szerepet játszott az életében és inspirációként szolgált alkotásaihoz.

A következő nap Granada-ba utaztam el busszal. Mire a buszmegállóba értem teljesen szétázott a cipőm, ami a napi hangulatomat is megalapozta így sajnos. Granadába érve továbbra is szakadt az eső. Az első célom az volt, hogy feljussak az Alhambra-ba, ami a Mór monarchia erődítménykomplexuma volt. Mire felértem a bőven tengerszint felett épült XIII. századi épülethez szerencsémre kisütött a nap. Az Alhambra-ba előre jegyet kellett volna váltani, hosszú volt a sor, így úgy döntöttem, hogy átsétálok a Carmen de los Martines-hez. Ez a hely “csak egy kis kert” tavakkal, szökőkutakkal, pávákkal, útvesztő labirintussal. Ingyenesen megtekinthető, nincsennek sokan, nagyon kis kellemes sétát lehet itt tenni, kicsit el is lehet bújni a világ - és újra az eső - elől is.

Ha már nem jutottam be az Alhambra-ba, szerettem volna a távolból megnézni. Erre a legalkalmasabb hely a San Nikolas kilátóhely. A séta hosszú volt és dimbes-dombos, de megérte nagyon. A Sierra Nevada előterében és szinte a felhők mögül kimagasló építmény látványa olyan mint egy festmény. Amikor az ember instagramon látja ezt a képet nem is tudja elképzelni, hogy saját szemmel látva még szebb, még monumentálisabb.

Kicsit elidőztem itt, majd visszasétáltam a történelmi városközpontba, az Albaicin városrészbe. A Darro folyón átkelve a Plaza Nueva-n találtam magam, ahol a Santa Ana templom is áll. Kicsit megpihenve a hegyes és esős élmények után, ha már Spanyolországban töltök egy hetet, ettem egy kis csokis churros-t a téren.

Az időjárás nem volt kegyes sajnos, mert délutánra elért a jégeső is. Sétáltam még kicsit az elrejtettebb utcákban, megnéztem a katedrálist, majd inkább buszoztam vissza a csillagtúrám központjába: Málaga-ba.

A következő nap Ronda városára esett a választásom. Nevével teljes mértékben ellentétben Ronda nem ronda, hanem lenyűgöző. Azok közé az eldugottabb városok közé sorolnám, ahol a természet ereje és az ember által felhúzott építmények tökéletes párosításban találkoznak.

A város szélére érve beértem az Alameda del Tajo parkba, ahonnan már picit lehetett látni a szurdokot, ami felett épült a Puente Nuovo, vagyis az Új híd. Érdemes szinte minden oldalról megcsodálni a hidat és a szurdokot, én a legjobb kilátást Don Bosco házában találtam meg:

Don Bosco rövid ideig élt Ronda városában, nem is igazán találtam róla leírást korábban, de a házat és a kertet érdemes megtekinteni.

Ronda másik fontos látnivalója, ami több andalúz városban található, az a bikaviadal aréna, a Plaza del Toros. Nem voltam még ilyen arénában, így itt volt az idő. 5000 férőhelyes az aréna, klasszikus bikaviadalokat már természetesen nem tartanak itt, ma szinte múzeumként üzemel. Meg lehet tekinteni az arénát, a bikaviadalok történetét bemutató termeket, és azokat a helyszíneket is, ahol a torreádorok készültek a viadalok előtt.

Ronda fő eseményeinek színtere a Plaza del Socorro tér, ahol az emberek összegyűlnek, megpihennek egy kávéra vagy egy spanyol ebédre, vagy csak sziesztáznak a szökőkút árnyékában.

Rondáról még rengeteget lehetne mesélni és nagyon sok képet lehetne megosztani, de talán a képek és az írások helyett el kell utazni Ronda-ba és szabad szemmel kell megtapasztalni, hogy Ronda nem is ronda.

Stonehenge

Stonehenge egy ősi műemlék Wiltshire-ben, Angliában. Ez egy kövekből álló kör, melyek mindegyike körülbelül 13 láb magas, 7 láb széles és mintegy 25 tonnás. Ezeket a köveket földmunkák közé építették, az egyik leggazdagabb neolitikus és bronzkori emlékekkel rendelkező helyen Angliában, több száz dombot (temetőhelyet) is magában foglalva. Stonehenge pontos célja és jelentősége továbbra is vita…

View On WordPress

Mindszent, Kurcatoroki zsilip (műemlék)

Transtelex: Sajtóértesülések szerint „visszautasíthatatlan” ajánlatot kapott a kolozsvári New York Szálló tulajdonosa, a szálak a Manevihez vezetnek

Műemlékmentés vagy pénzmosás?

A Continental Szállóra érkezett ajánlat kapcsán a román sajtó egyébként arra is emlékeztet, hogy az erdélyi történelmi műemlék épületek (és nemcsak) megvásárlása esetében, bár hivatalosan a magyar kulturális örökség védelméről beszélnek, valójában olyan pénzmosási konstrukciókról van szó, amelyek révén különböző magyarországi és romániai cégek jutnak elképesztő illegális nyereséghez.

A Media9 által leírt mechanizmus szerint a beazonosított eladó műemléképületért egy román cég emelt árat kínál, néha az ajánlat több mint 100 százalékkal meghaladja a kért összeget. A megvásárolt ingatlan nem marad sokáig a cég tulajdonában, néhány nap múlva az eladja az épületet a Manevi Zrt.-nek ismét túlárazva. Azonban a Manevi Zrt. nem a magyar államé, azt ugyanis a Fidesz kiszervezte egy alapítványba. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány alapító okirata 2021 februári, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság, erről az átrendezésről többek között részletesen beszámolt a magyarországi Átlátszó is.

Ami az erdélyi ingatlanvásárlásokat illeti, korai figyelmeztető jele annak, hogy a pénzt valójában nem a magyar kulturális örökség felelevenítésére szánják az volt, hogy az 5,7 millió euróért megvásárolt szatmárnémeti Pannónia Szállóval mi sem történt az évek során. Öt évvel a vásárlás után ugyanolyan romos állapotban van, semmit sem tettek a szálloda rehabilitációjáért és a gazdasági/turisztikai körforgásba való bekapcsolásáért. További riasztó jel, hogy bár a Manevinek van egy romániai leányvállalata (Manevi Pro Transilvania SRL), amely mintegy két éve közvetlenül vásárol magyar érdekeltségű történelmi épületeket, a Manevi Zrt. továbbra is közvetítőt vesz igénybe. Itt jön a képbe egy kolozsvári cég, a Micro Vision Consult Kft. A két évvel ezelőtt alapított, homályos hátterű cégnek mindössze három alkalmazottja van, az ügyvezetőt Sebastian Feketének hívják, és ő grundolta össze a zsibói Wesselényi-kastély, a segesvári Alte Post vendégház és a székelyföldi szállodák, aradi ingatlanok átjátszását a Manevinek.

De lássunk néhány példát az összegekre: 2021 decemberében egy 3 millió euróra értékelt műemlék épületet Temesváron a Manevi Pro Transilvania 7 millió euróért vásárolt meg, de az anyavállalattól kapott összeg erre a vásárlásra 8 millió euró volt.

A Micro Vision Consult Kft. révén megvették az aradi Ardealul szállodát. A kolozsvári cég 2021 decemberében 3,5 millió euróért túlárazottan vásárolta meg, aztán a Manevi Zrt. 4,2 millió euróért vette át a közvetítőtől.

A Micro Vision Consult révén a Manevi Zrt. 15 millió euróért vett át két olyan székelyföldi szállodát, amelyek nem tartoznak a műemlék kategóriába. Ezek az épületek a Tușnad Rt. tulajdonában voltak, a cég 2021-ben közel 2 millió eurós veszteséget és 12 000 eurós nyereséget könyvelt el. A Micro Vision Consult által felajánlott vételár 10 millió euró volt, miközben a Tușnad Rt. Eredetileg abban reménykedett, hogy 5 millió euróért el tudja adni mindkét ingatlanját. A Manevi Zrt. azonban 15 millió eurót biztosított a közvetítőnek. Az ilyen mértékű árnövekedés indokolatlansága annyira nyilvánvaló, hogy még a romániai jogászai is figyelmeztették a Külgazdasági és Külügyminisztérium döntéshozóit, hogy a román hatóságok vizsgálatát kockáztatják tőzsdei manipuláció miatt. Az eredmény? Romániai ügyvédi irodát váltott a Manevi Zrt.

Ezek lopnak, bzmeg

LEGO oroszlán a Clark Ádám téren!

– Jártál már Rómában?

– (Chris) Nem.

– (Morris) Van ott egy műemlék, amit Sixtus-kápolnának hívnak. Volt egy ürge, aki két és fél évig pingálgatta ott a mennyezetet, és festék csurgott a szemébe. Gondolod, ő is kétségbe esett a legkisebb nehézség láttán? A fenét! (…) Ha túlságosan sajnálod magadat, jusson eszedbe Maggie. Az a lány ott ül, egy romhalmaz közepén. Mindenét elvesztette.

– Romhalmaz?

– Igen. Pusztulás veszi körül.

– Minden alkotás egyszersmint pusztítás is.

– Igen, igen.

– Igen, tudod, ezt Picasso mondta.

– Még akkor is.

Moriss és Chriss arról, hogy Chriss kilőjjön-e katapulttal egy tehenet