Tumgik
#már késő
banatostenger · 10 months
Text
Amikor kérdezik, hazudok ,hogy minden rendben.
30 notes · View notes
a-holdon-tul · 2 years
Text
csak egy délibáb volt,
és mégis kergettem.
egy messzi folt volt,
és mégis szerettem.
nem érhettem utol,
e gyönyörű látomást
s elveszett az úton,
és nem látom az okát.
8 notes · View notes
daveydoodle · 11 months
Text
Watch "WELLHELLO - KÉSŐ MÁR - OFFICIAL VIDEO" on YouTube
youtube
❤️ 🎶 NowPlaying on Rádió 88 Szeged 🎶 ❤️
4 notes · View notes
pokmajom · 6 months
Text
Tumblr media
Málta kicsit egyfajta laboregere az európai migrációnak, ahol persze, nem feltétlenül ugyanazok a megoldások és problémák jönnek ki, mint más országokban, de mindenképpen érdekes ezt, egy magamfajta bevándorló is meg nem is szemével nézni. Az egyik leglátványosabb jelenség, a Bugibba nevű település átalakulása, ami különösen így késő ősszel látható jól, mikor nagyjából eltűnnek a turisták. 9 éve ez még egy kicsit lepukkant, de olcsó nyaraló hely volt, tömve pecsenyére sült, brit prolikkal, de kb akkor kezdődött, hogy az idejövő kelet-európai, szicíliai meg harmadik világbeli melósok kezdtek nagyobb számban itt lakni. A munkaerő igény növekedésével, inkább az ázsiai és afrikai bevándorlók száma nőtt, az ingatlanok fejlesztése meg csökkent. Így viszont megmaradtak a 60as években épült kockaházak, amiket az egyre növekvő afrikai, fülöp szigeteki, nepáli, pakisztáni és minden más nagyon szegény országból beengedett emberek, boldogan birtokba vettek. Meg persze maradtak a máltai nyugdíjasok is, akik mellett még a régebben itt olcsó ingatlant vásárolt brit nyugdíjasok képviselik az európai lakosokat. Régebben még voltak hírek balhékról, de a harmadik országból érkezőket, a kis szigetállam nagyon szigorúan tudja fogni. A legkisebb hiba és azonnal kitoloncálják az illetőt. Hozhatják ugyan a családjukat és ők is dolgozhatnak, de ma már az egyház is felszólal az ellen, hogy a nagyon kemény szabályozás miatt, ezek az emberek sokszor szinte rabszolga sorban sínylődnek. Mivel folyamatosan nő a munkaerő igény és az építő ipar, szinte teljesen a vendégmunkásokon alapul, azért kicsit javul is a helyzetük. Így novemberben, esténként, Bugibba egy nagyon furcsa hangulatú hely lesz, ahol a lepukkant házak között, pezsgő éjszakai élet folyik és a bárokban együtt isznak a fekete meg ázsiai emberek, a máltai nyugdíjas, máltaiul beszélget az arab szomszédjával és minden nációnak szuper kis éttermei vannak, kb az otthoni ízekkel és design-al. Az építészeti díszletekkel együtt, kicsit olyan, mintha az ember egyszerre lenne afrikában, ázsiában és kelet-európában, de alapvetően biztonságos és van egy nagyon pozitív vibe-ja. Szerintem, nagyjából a legjobb esti program most Máltán, azoknak akik már unják a sterilen berendezett középkori városokat, meg a többi turistát.
@hazakmegemberek
72 notes · View notes
tamurakafkaposts · 8 months
Text
Tumblr media
Gyáva a szívem. Az imák az Égben összeérnek. Uram. Valahogy már késő. Nem tudom rád bízni magam. Noha nem akarom csüggedten tudomásul venni - se magamat, se a bűnösségemet, se téged. De be se akarok csapni senkit. Legföljebb téged - Esterházy Péter
111 notes · View notes
kepeslajoska · 3 months
Text
Erdogan úgy lépett át Orbánon, mint a kutyaszaron
Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy Magyarország nagy illiberális barátja, Orbán Viktor puszipajtása, a nem sokkal ezelőtt a legszebb magyar lóval megajándékozott török szultán, akinek a kedvéért népünk nagy bölcs vezére a világ legnagyobb katonai erejével dacolt, akiért lejáratta magát, végül úgy lépett át Orbánon, mint a kutyaszaron.
Ilyen övön aluli ütést, ekkora cserbenhagyást, efféle semmibe vételt még nem láttunk, mióta a törökök csellel elfoglalták Budát. Erdogan semmi tekintettel nem volt a pincsi kutyaként utána szaladgáló és lelkesen csaholó Orbánra, hogy ezzel Orbánt kicsinálja, koncnak odadobja a NATO, az oroszok és saját belpolitikai megsemmisülése elé.
Erdogant nem érdekli, hogy Orbánból, a NATO-val és az EU-val viaskodó „erős emberből” egy pillanat alatt csinált egy senkit, aki fűhöz-fához rohangál, próbálja oltani a tüzet, és nem tudja. Vagy talán szándékosan csinálta, hogy megleckéztesse, és megmutassa, hogy a kettejük kapcsolatában ki az úr, és Orbánnak hol van a helye. Tanulja meg, erre számíthat. Maccsa nincs ebben a kapcsolatban (sem). Erdogan simán hátba szúrta.
Vagy csak megmutatta neki a valóságot, hogy diktátorok között nincs igazi barátság, csak érdek van, és ha az ő érdeke úgy kívánja, akkor nincs tekintettel senkire. Ennyire lehet az illiberális barátokra számítani, és biztosak lehetünk benne, hogy az Orbán-Putyin barátság éppen ilyen, s ha úgy hozza a lehetőség, Putyin egyetlen szavát nem fogja betartani, s úgy bevonul Magyarországra, hogy 1956 adja a másikat.
De a nagy türk barátoktól sem számíthat többre, akik tágra nyílt szemmel figyelik Orbánt, ahogy nyalizik és fontoskodik körülöttük, türknek és kipcsaknak kiadva magát. Eltűrik, hogy hízelegjen nekik, figyelik, hogy mi hasznuk lehet belőle. De ha a helyzet úgy hozza, a kipcsak áltürk ripacsot úgy vágják ki, hogy taknyán csúszik a felcsúti stadionig. Különösen, hogy Erdogan most megmutatta, mennyire kell becsülni az önkéntes türköt.
A kínai testvérek is kezdik megmutatni, hogy a nagy szeretet és barátság meddig tart, az ígéretek mit érnek, amelyeket soha nem is gondoltak komolyan, a mosolyok annak szóltak, hogy Szijjártó, Orbán, s ez a sok hülye, aki menekül a csőd elől, ezt elhitte. Semmit nem tartanak be sem az ígéretekből, sem a szerződésekből. Magyarországból egy mérgező szeméttelepet csinálnak, ahol megtöltik a temetőket azokkal, akiknek munkát adtak.
A végén Magyarországnak ebből semmi haszna nem lesz, és a bevételt is elviszik.
Ez a keleti nyitás eredménye és lényege, amivel Orbán jobban teszi, ha minél előbb szembenéz, és addig visszatáncol a vele végtelenül türelmes és lojális Európai Unió politikusaihoz, a demokratikus Amerikához, amíg teheti. Mert ha valamit egyszer nem úgy mond, nem úgy csinál, ahogy Trumpnak tetszik, a nagy Szuverén egy perc alatt megkapja tőle a becenevét, ami valahol az alakját vagy a sunyi kávézásait célozza majd meg.
Ellenség lett a politikai korrektség, ellenségek lettek az emberi jogok, a nyitott társadalom, a szabadság, a becsület és a tisztesség, és azt hitte, hogy ezeket a keleti diktatúrákban majd megtalálja, majd úgy bánnak vele, mint a felvilágosodás tisztelői. Hát nem, s ezzel jó lesz, ha szembenéz, amíg nem késő, és amíg Magyarországot nem szolgáltatja ki a keleti barbár népirtóknak és az ő „emberségüknek”. Sajnos, ez már megtörtént, a kezükben van.
Mindez már késő. Orbánnak már nincs visszaút. Ő már nem tud ember lenni, nem képes semmit visszacsinálni. A két világ közé kalibrálta be magát, és a két világ között hullott a semmibe, a mellette végsőkig kitartó szuverén országával együtt. Megy a szemétdombra.
Amerikai Népszava
35 notes · View notes
Text
Nem veszem észre, hogyha flörtölnek velem. Amíg cserélték a gumikat a kocsikon, én játszottam, meg futkorásztam az ónémet juhászkutya keverékkel az udvarban, és odajött egy késő harmincas fickó. Megszólított, beszélgettünk, aztán megkérdezte hány éves vagyok, én meg úgy ráztam le, elértettem. Mondtam nem tudom, csak most ismertem meg a kutyát, nem tűnik annyira idősnek. Vette a lapot, és elment. Nemrég leszólított egy west endes perverz is. Egész jó dumája volt, kínomban meg adtam a számom, de még arra se vettem a fáradtságot, elmentsem az övét. Legalább úgy, hogy “ne vedd fel”. Be is égtem, mert nem tudtam, felvettem. Nem mentem vele kávézni, olyan csúnya volt szegény. Nem is bánnám, hogy nem egy általános ideál, de legyen már úgy satnya, hogy nekem tetszen. Undorodtam a szemöldökétől, a mai napig megborzongok a gondolatatára. Ma befejeztem az első saját varrású ruhámat, olyan jó lett, még színházba is elmehetek benne. Vannak rajta hímzett zsebek.
22 notes · View notes
nicedprssn · 3 months
Text
Igazán jó soha semmiben
-S ha voltam is tán már nem hiszem - Nem voltam én. Lennék, de minek, ha nincs hitem
semmire viszem Asziszem. Régen, nem most, egyszer Jobb voltam, mint a jó Nem jó, mester.
De tedd el, ne vezessen se eszme, se teher ne telepedjen feleslegesen, te rettenthetetlen.
Mire vitted? Kivé váltál, Mikor minden mi tökély, Abból kihátráltál. Kivel? Mikor? Miért? Kivé? Egyedül most oktalanul váltam senkivé Miattad, mert úgy mentél, vissza se néztél rám. Lennék, ha lehetnék kellék. Használj, dobj el. Csak könyörgöm: Jöjj vissza egyszer! Visszajöttél, jöjj még ezerszer S ha jöttél ezerszer, kérlek: Már többé ne, Kérlek soha ne eressz el! Nem jössz, ugye késő? Így telt el az életünk, Te és én nem leszünk már végsők Külön létezünk Ahová indultunk, soha meg nem érkezünk Eltévedtél édes? Nem érzem már léted Így szánalmas életem véges A kés Éles A tűz Éget Az élet Nélküled Nekem Halál Mi Ma Vár(hat) Akár…
26 notes · View notes
kampeszino · 3 months
Text
Tumblr media
Peer Krisztián 40
Késő elkezdeni. Késő abbahagyni.
Elmértem magam, nem volt minta –
századikként ezen nyöszörögni
olyan sablonos.
Egymáshoz mérjük magunkat,
amatőr asztalosok.
Már hullanak a korombeliek.
 
Este az egyik még mesélt a gyereknek.
Úgy volt összetéveszthetetlen a másik,
hogy nem ismételte magát.
Az meg a legyet megbaszta röptében.
Emléke szívünkben örökké él.
 
De én nem érek rá erre,
mondatban vagyok.
A boldogság ennyi,
bűntudatra semmi ok,
apámnak volt igaza mégis:
ilyen negyvenévesnek kell lenni,
mert negyvenévesnek ilyen lenni,
hogy még el sem kezdődött.
 
Egy nagy öleléssel
a másikra kenni –
ez az a dörgölődzés, ami nélkülözhetetlenné tesz.
Vagy megöregedni tanúk nélkül,
szálegyedül.
 
Ott állnak tornasorban,
egymás fülébe sugdos a tíz, a húsz, a negyvenéves Krisztián.
És mire a sor végéig ér a mondat,
kihull belőle minden fontosabb szó.
 
Ó, ha most meghalok,
mennyi minden nem kezdődik majd el.
Félbe semmi nem marad.
28 notes · View notes
homregeszet · 5 months
Text
Nektek már áll...? 🫣
1️⃣6️⃣🎀🎄
Tumblr media
Oromdísz
No de te kis huncut! 😏
A mézeskalács házikóról van ám szó! A karácsonyfa még korai lenne…
A mézeskalács készítés hagyománya ősidőkre nyúlik vissza – igaz, akkor még inkább csak mézzel ízesített süteményekről beszélhetünk, melyek a lakomák részét képezték, nem a ma népszerű, millió formában elérhető/elkészíthető verzióról. A méz azonban évezredeken és kontinenseken átívelő édesítőszerként funkcionált a különböző népcsoportok majd nemzetek gasztronómiájában.
Tumblr media
Mezolit mézvadász
Egy spanyol barlang falfestményén fára mászó, méhkaptárt fosztogató „mézvadászt” ábrázoltak. A rajz Kr.e. 8000-6000 közé datálható.
Az őskorból nincsenek bizonyítékaink valódi méhészetre, csupán csak feltételezzük, hogy a vadméhek által előállított mézkészleteket fosztogatták volna időközönként.
Az első, kimondottan mézeskalács készítő céhek is csak a középkorban jelentek meg, 1681-ben pl. Pozsonyban alakult egy ilyen.
Arra nem találtam adatokat, hogy házikó formát mikortól dívik ebből az édességből kreálni, azonban idén hoztam egy jó mintát, ha díszíteni támadna kedvetek. Vagy akár a norvégokhoz hasonlóan ti is felépítenétek egy egész falut!
Tumblr media
Mézeskalács világ
Na de vissza a mintához… Régészként az ember mindig valami újat (mókás elszólás a múltat kutatóktól), valami szebbet és olyat akar találni, amit előtte még soha – és lehetőleg más sem. Ez utóbbi rám nem érvényes, mert előttem már többen leltek hasonló funkciójú tárgyakat, mégis számomra új volt, gyönyörű és monumentális (pedig alig 50 centi).
Tumblr media
Részletfotó a feltárásról
Egy (vélhetően) késő bronzkori ház oromdíszéről van szó, mely egy 1,5 méter széles és alig 50 centi mély gödörből került elő. Feltételezéseink szerint, ahol most modern mezőgazdasági tevékenység és bányaművelés zajlik, valahol a misztikus Bükkábrány-Vatta-Csincse bermuda háromszögben, ott 3 ezer évvel ezelőtt egy, a Gáva-kultúrához köthető falu állt. A bronzművességükről is ismert kultúra épületeit csak közvetetten sikerült lokalizálnunk – paticsok, házfal omladékok formájában, pontos helyükre azonban nem utal semmi.
A gödörből előkerült darab egy leégett házhoz tartozott, melyről azt is megtudhatjuk, hogy a falai fehéres színre voltak festve.
Tumblr media
Festett faltöredékek
Úgyhogy, ha van kedvetek, akkor mézeskalács házikóra és írókára fel! Jöhetnek a fotók az elkészült alkotásokról!
Tumblr media
Rekonstrukciós rajzok
Kovács Niki
40 notes · View notes
vagyaknovellaja · 4 months
Text
Mostantól wattpadon főleg:
...De ettől még állandóan a szexen járt az esze, épp csak gyáva is volt mellé. Évekkel ezelőtt kezdődött, tumblin nehéz elkerülni a szexuális tartalmakat, ami kiváló kapudrog. Aztán piros pöttyös novellák, pornhub, majd egyre durvább tartalmak. Manapság a BDSM izgatta fel legjobban, a gondolat hogy valaki lefogja, és addig dugja amíg már nem bír többször elélvezni, pont ahogy tumblin szokta látni, egyszerűen... és már veszített is. Szinte észre se vette (vagy csak nem akarta), de az egyik keze a pizsama nadrágjában kötött ki. A csiklójával játszott, pedig megígérte magának, hogy ma kibírja. Mostmár mindegy. Már késő abbahagyni...
25 notes · View notes
annaszemete · 5 months
Text
A hétköznapok romanticizálásáról
Hideg van, sötét, kopaszak a fák, napokig esik az eső megállás nélkül, és én nem gubózhatok be, nem alhatom át, minden nap fel kell kelni, és elvinni a gyereket a suliba, majd értük menni, bő egy órás kör délután, mire fiamat az oviból, lányomat a suliból összehalászom trolival, a kettő között meg dolgozni kell.
Szóval egyszerűen muszáj kimozdulni, és utálom, és minden évben eljön ez a pont, amikor ősszel átállítjuk az órát, és onnantól kezdve gyűlölöm a világot, és kicsit belehalok a gondolatba, hogy fél évig akkor most ez lesz. Úgyhogy idén tudatosan keresem benne a szépet és a jót, mert így nem lehet élni, hogy a telet azért gyűlölöm, mert hideg és sötét, a nyarat meg azért nem bírom, mert amikor délután 4-kor a 36 fokban tolom a gyerekeket összeszedős kört, akkor meg olyan rosszul vagyok, hogy a kanapén fekszem 20 percig hazaérkezés után. Kiderült, hogy a nyarat is csak azért szerettem, mert a légkondis lakásból a légkondis irodán át valami árnyas helyen sörözésből állt a napom, és késő este szandálban csattoghattam haza, de amint napközben ki kell mozdulnom, akkor már annyira nem poén.
Na úgyhogy most éppen ezt próbálom, hogy igyekszem odafigyelni az apró dolgokra. Mikor felkelünk, látjuk a napfelkeltét. Ha köd van, megnézzük a gyerekekkel együtt, hogy nahát, ilyen a köd. Iskolába menet megállunk, hogy nézd, ez a harmat. Ez a dér. Jégvirágos az autók ablaka. Befagytak a pocsolyák, csúszkáljunk rajta. A gyerekek szemén át látom a szépséget, vagy legalábbis megpróbálom nekik megmutatni, hogy ezt szépnek is lehet látni. Ma olyan gigantikus hópelyhek voltak a lehullott leveleken, hogy szabad szemmel is tökéletesen lehetett látni a kristályformát, lányom pedig lelkendezett, hogy ez tényleg olyan, mint a mesékben.
Otthon fűszeres tejes chai teát főzök magamnak, a kedvencemet. Minden nap kiválasztom, melyik díszes csicsás bögrémből igyak. Hozzábújok a macskához. Illatgyertyát gyújtok. Ez egy film, amiben én vagyok a főhős, és a főhősnek időnként le kell küzdenie a nehézségeket. Főhősünk zuhogó esőben baktat az óvoda felé, összeszorított foggal dacol az elemekkel. Ilyenek.
Nem tökéletes, de kicsit jobb.
27 notes · View notes
gettocsirke · 6 months
Text
Nem vetted észre mennyit tettem érted. Most már késő.
@gettocsirke
31 notes · View notes
rosszulorzott · 3 months
Text
Nem sikerült a magyar kormányt és a magyar politikai képviseletet elvezetnem a demokráciához. Ez nem is sikerülhetett, mert ez a magyar választók kezében van
a büdös úristenit! elcsalt választásokon, elcsalt választási környezetben hogy lenne a kezemben? felhizlaltátok, nem hallgattatok ránk időben, az eu-s reakcióhiánynak is szerepe van az ellenzék cserben hagyott, vert hangulatában. és akkor mosod kezeid mert a választók
meg kéne néznem a forrást, mielőtt kiakadok, de már késő
23 notes · View notes
vagyokolyannaiv · 7 months
Text
Mindig találok valami kifogást, hogy miért ne kelljen mennem.
Most már késő van…
Most izzadt vagyok….
Most nem úgy vagyok öltözve, ahogy illik menni…
Nem tudom mikor fogom belátni,
Hogy ezek közül egyik sem akadály.
Szimplán csak nem merem bevallani magamnak,
Mennyivel fájdalmasabb a meleg, puha kezed helyett,
A hideg, kemény sírkövet simogatni.
46 notes · View notes
angelofghetto · 15 days
Text
na akkor fussunk neki újból
Az előző eltűnt, és újabban elég furán működik a tumblim. Talán veszélyes lettem? :) Sebaj. A vidéki versenyző második próbálkozása következik. Talán telóról nehezen olvasható, ezért most szövegaláírásos fotók helyett inkább kirakom a teljes videót, amelyben Pogátsa Zoltán, Szepesi Balázs és Sass Magdolna közgazdászok többek között a tankötelezettség felső határáról cserélnek eszmét a "Hazai verzusz multinacionális tőke" című beszélgetés keretében. Az korábban idézett, számomra bicskanyitogató rész kb. 55:00 után kezdődik.
Tumblr media
Ha már belenyúlok, van utána egy másik rész, amikor távol-keleti országok szegénységből való gyors gazdasági növekedéséről beszélnek. Még jól emlékszem, valamikor a rendszerváltás környékén volt szó késő esti műsorsávban arról, hogy a keleti "kis tigrisek" azt a stratégiát alkalmazták, hogy baromi könnyű és olcsó volt vállalkozást indítani, annyira alacsonyak voltak az adó- és járulékterhek, hogy nem érte meg trükközni az adózással, és boldog-boldogtalan vállalkozást indított, amiből egész sokan fenn tudtak maradni, megerősödni, és a sok kicsi sokra megy elv alapján sokkal több adó folyt be, mintha agyonnyomták volna őket már a kezdet kezdetén. Miért nem lessük el a működő módszereket?
Másik dolog: mindig szidják a Kádár rendszert, hogy milyen kicsi volt a termelékenység, és mennyi selejtet gyártottak. Nem tudom, más ágazatokban hogy volt, de az enyémben hatalmas hajtás volt, és nagyon jó minőséget termeltünk, amíg a nagy gyárak képzett szakmunkásokkal és műszaki értelmiségiekkel tudták feltölteni az üzemeiket. A fősulin a faliújságok leszakadtak az álláshirdetésektől, ösztöndíjat adtak annak, aki bevállalta, hogy diploma után az első évét náluk dolgozza le. Német és osztrák cégek jöttek hozzánk gyártatni az olcsóság, a szuper minőség és a földrajzi közelség kombó miatt. Aztán jött a rendszerváltás, az ágazatot szétverték, lerabolták, 10 évre sóval hintették be a helyét, azóta gazdag dilettánsok indítanak kisvállalkozásokat, ahol mekis bérért dolgoztatnak. A jó szakmunkások generációja most hal ki, utánpótlás nincs, vagy alig van. És itt a vége. Harminc év múlva hiába jut eszébe bárkinek, hogy jaj, fel kéne éleszteni, már tanár sem lesz, aki visszatanítaná a tudást.
8 notes · View notes