Az élet igazságtalan,

Néha boldog pillanatokat ad,

Néha elvesz mindent.

És én a kezemben tartottam a kis mancsát

Tudva könnyeim között hogy már nem sok van hátra és utána már soha többet nem lesz velem...

álláskeresés 2.0

Készségek, amiket szinte mindenhol elvárnak, de nekem nincsenek: - társalgási szintű angol nyelvtusás szóban és írásban és/vagy esetleg más idegen nyelv ismerete - B kategóriás jogosítvány - utazási/ vezetési hajlandóság városok, esetleg országok között

Amikor meg megfelelsz az elvárásoknak de a kínálat szar: - pályakezdőt keresünk ... - részmunkaidő - értsél mindenhez minimálbérért, de legalábbis jó szar fizetésért - és még én írjak motivációs levelet.. - de legalább hívnának be interjúra, hogy esélyem legyen

... Olyan jó lenne, ha én is valakinek a valakije lehetnék és kapnék munkát! Esküszöm ha kell, lebutítom magam egy páfrány szintjére ha kell, csak adjatok jól-fizető munkát! Elkúrni én is eltudom a munkát, jártatni én is tudom a szám egész nap, csicskáztatni és is tudok másokat...

Annyira elegem van!

Reménytelen! Ugyanitt keresek angolul kiválóan beszélő bárkit, akinek lenne kedve velem angolul beszélgetni. Nyilván mindezt ingyen, mert fizetni nem tudok, hiszen nincs pénzem, mert NINCS munkám ugyebár!

F@SZOM!

fájdalmat kellett okozzon, mert szeretni akart

de nem tudott

valahol talán, ez is igazságtalan..

én nem értem, mi köze ennek a nácikhoz, és miért nem szabad a közösség egy tagjának halálhírét közzétenni

de az is tény, hogy itt csak egy vagy két embert ismerek személyesen, a legtöbbetekről még felszínes infóim sincsenek, nem ismerem a url-ek mögötti háttértörténeteket, csak amennyit leírtok

ugyanakkor az online közösség is közösség, aminek elsődleges értelme és egyetlen nyelve a kommunikáció

ezért nem értem a berzenkedést @wi1ika halálhíre kapcsán - nem vonom kétségbe, hogy indokolt, csak én nem ismerem az okát

a halál engem mindig szíven üt, megdöbbent és megijeszt, és semmilyen ismeretség nem túl távoli ahhoz, hogy valakit meggyászoljam egy embertársam

minden halál túl korai és igazságtalan

amikor majd én megyek el, és valahogy minden valószínűtlenség ellenére megtudjátok, nyugodtan posztoljatok róla

értékelni fogom

jó utat wi1ika, nyugodj békében 🖤

Röviden és tömören: Legyen több zöld. De hogy én miket kapok mindenféle boomerektől, mikor azt mondom, hogy a forgalomszűkítés jó, a rakpart lezárása, a Lánchíd új rendje jó, a biciklisáv jó, és egyedül a belvárosi lakossági parkolás egy igazságtalan baromság, az tényleg vicces. Bizonyos emberek 1996-ban szeretnének élni még 2026-ra is.

tegnap R. elsírta magát a melóban,

két méteres 120 kilós faszi. olyan, mint egy óriáscsecsemő. vizes kék szemek, szőke haj, óriási test. nem is a melóban sírt, vagyis előbb kezdte, mert meló előtt még ült a nagyfőnökkel meg egy szociális munkással (betreuer?) az egyik asztalnál. ott kezdett sírni. valami program keretében ven nálunk, nem pontosan értem. de kurvára küzd, neki minden duplaannyi energiába kerül, mint nekünk. a többiek nem szeretik. dolgozni nem szeretek vele én se, mert kurvára oda kell figyelni helyette is. de annyira sajnálom. NEM TEHET RÓLA. olyan geci igazságtalan az élet.

és ezt ki is mondtam tegnap. mondjuk a gecit nem tudom németül.

ja. - mondta a török kolléganő, akinek egy operálhatatlan jóindulatú daganat növekszik lassan a fejében.

ja. - mondta az ukrán lány, aki alig beszéli még a nyelvet.

ez egy olyan geciszar munkahely, ahol csak olyanok dolgoznak, akiket még jóvátehetően, vagy már jóvátehetetlenül keresztbebaszott az élet.

Annyira igazságtalan az élet... Nem lehetünk együtt, pedig teljes szívemből szeretlek... 🥺❤️

Nem illik ő hozzád.

Hozzád én illek.

Igazságtalan az élet...

Magyar(országi) rokonok és barátok, amikor bejelentettük, hogy elköltözünk Angliából: "nahát! Hogyhogy? Miért? Tényleg? Dehát én is most akarok odaköltözni! Bárcsak ott élnék!"

Londoni barátok: "well okay fair enough, could have seen this coming"

Maidenheadi/hasonló suburb barátok: "congrats on being able to leave this depressing, miserable hellhole"

(amúgy ez igazságtalan, imádjuk Maidenheadet - tavasszal meg ősszel.)

Az élet olyan igazságtalan, nem?

Te voltál az első ember, akit igazán szerettem. Veled éreztem elsőnek igazinak. Olyan boldog voltam. Olyan boldog lennék. És nem működik. Miért? Miért nem működünk? Miért nem működhet, ha szeretlek? Miért ilyen igazságtalan az egész?

gaza anon- ok, "az, akinek vegtelenul tobb hatalma van a konfliktusban, az inkabb talan megse oljon meg civileket es gyerekeket hatlamas mennyisegben" = "warmongering masinéria kiszolgálója"??? mert amit izrael csinal, az nem warmongering, hanem az emberi jogok maximalis tiszteletevel intezett, precizios csapasok, es az csak tok veletlen, hogy kozben a blokaddal nincs viz, elelem, korhazak porig rombolva, es a civilek partikazva alljak el a segelyes kamionok utjat gaza fele? feladom, tenyleg. 🤮

gondolom nem ez volt a terv, hogy elveszted a türelmed. de ez maga az a hatás, amit a warmongeringnek tudok be: olyan mértékben sarkítani a témát és felszítani az indulatokat, hogy az elvágja a kommunikáció lehetőségét

ezt részint szándékosan gerjesztik, a háború (és a kapcsolatos külső hatalmi érdekek érvényesítése) részeként, részint belesodródik és felzabáltatja magát vele valid igazi jó szándékú emberek tömege. dühítő, igazságtalan és undorító, hogy a jó érzéseinket használják ki így és erre - de az nem segít, ha nem nézünk oda. ebből a szempontból olyan, mint a szisztémás rasszizmus, szexizmus stb. nem elég elviekben a helyes elveket vallani, hanem minden ponton figyelni kell és kérdőre vonni a meggyőződéseinket, hogy azok mennyiben származnak magából az elfogult (biased) rendszerből és közegből. így kell ellenállni ennek az érzelmi manipulációnak is. szándékosan, kitartóan, napi gyakorlatként

a beszélgetés, ami lefolytatható lenne és le is kellene folytatni, nem lehet egyoldalú. nem írhatja le annyival a konfliktusok egyik szereplőjét - a területet, az államiságot, az életeket, az elszenvedett agressziót - hogy csak az az érdekes benne, hogyan állítsuk meg. nem keresheti arra a választ, hogy mi védi meg a palesztinokat, ha nem keresi arra a választ, hogy mi védi meg a zsidókat. ennek a szempontnak a beemelése nem jelenti azt, hogy automatikusan izraelnek, az állam politikai és hadi vezetésének adunk igazat, de amíg ez kimarad a szempontokból, addig a párbeszéd nem valósul meg. én ilyen véleményekben reménykedtem, amikor azt írtam, hogy a 26 tagállam talán okosabb nálam, és kinyilvánítottak olyat, amik erre derítenek fényt

egy hasonlatomban, amire nem reagáltál, a 2 vh végét hoztam példának, ahol lehetett választani a két tömb között értékalapon. a nácikat le kellett verni. ugyanígy meg tudom nevezni az ukrajnai és az izraeli helyzetben is a felelőst: az orosz agressziót vissza kell verni, a hamasz/x néven futó fundamentalista, terrorista, hódító formáció agresszióját vissza kell verni. orbán önkényuralmát és az ország népe ellen, európa nehezen kivívott békéje ellen folytatott háborúját vissza kell verni. semelyik cél ezek közül nem igazol a szememben _minden_ eszközt, de a cél maga megnevezhető, megnevezendő és vállalandó. amik ezek miatt történnek, azok nem lesznek tiszta dolgok, nem fogják képviselni maradéktalanul az elveinket, és mindent el kell követnünk a mocskos realitásban, hogy emlékeztessük magunkat rájuk. de az elvi tisztaság nevében nem adhatjuk fel a küzdelmet és főleg nem csinálhatunk hátraarcot és háríthatjuk az áldozatra a felelősség egészét

ezért nem azzal segítünk a helyzeten és minden ártatlan áldozatán és résztvevőjén bármelyik oldalon, ha mi is elveszítjük a fejünket, akiknek legalább annyi kiváltsága van, hogy nem teljesen közvetlenül érint

26. Arlo Parks- My Soft Machine

Durva, hogy épp hogy felfér a listára, ráadásul csak amiatt, hogy elbasztam a számolást. A 25-ös listáról pont lemaradt volna. És sajnos nem az van, hogy milyen durva basszus, hogy ilyen kurva jó lemez, és csak 26., hanem hogy milyen durva, hogy egy lemezt ennyire vártam, és csak könyörületből lett 26.! És nem, nem azért könyörültem meg rajta, mert nő, meg fekete, meg ráadásul még LMBTQ is, hanem azért, mert igazából nem rossz lemez ez, csak hát az első lemezzel kurva magasra került a léc. Ezen az új albumon sajna nincs egy Black Dog sem, ami szvsz imho az egyik legszebb szám volt, amit a covidos, karanténos nyomor szült. Én így amúgy megértem, hogy vannak emberek, mint talliannmiklos, akik így lubickoltak az elzáráskor, de azt is simán megértem, ha valakit meg kurva szarul érintett az egész. Én valahol a kettő között voltam, nem is zavart annyira, de azért kurvára örültem, hogy vége lett. Emlékszem, milyen jó volt, amikor a Központ előtt először újból gengeltünk, pedig a féreg Niedermüller emberei egy idő után bezavartak az utcáról. :( Na mindegy, ez kurvára nem tartozik a tárgyhoz, csak azt akartam mondani, hogy az előző Arlo lemez tele volt kurva jó számokkal, ez meg nincs tele.

Pedig nem indult rosszul a történet, mert az első két single a lemezről (az Impurities meg a Weightless) ígéretes volt, de már itt is feltűnt, hogy az első lemez fasza élő hangszeres hangzását felváltotta ez a kicsit műanyag, túlgondolt, dobgépes cucc, de azt gondoltam, hogy ezek a slágerek, kell egy kicsit rádióbarátabb megközelítés. Aztán amikor kijött a lemez, rájöttem, hogy ezek a számok nem a kivételek, hanem a többség. És ez amúgy nem lenne baj, ha az lenne, hogy a számok egyébként kurva jók, de hiába hallgattam végig a lemezt, csak nem akart jönni egy húha érzés, mint ami anno a Hurt, a Caroline vagy a már az előbb említett Black Dog volt. Pedig még egy obligát Phoebe Bridgers feat is van a lemezen. Kár, hogy Phoebeből kb semmi nem hallatszik az egyébként a lemez jobb pillanatai közé tartozó Pegasusban. A legjobban úgy tudnám megfogalmazni a két lemez közötti különbséget, hogy míg az elsőn volt pár kurva jó szám, és egy rakat simán jó, addig ezen van jópár simán jó, meg pár háttérzene. Nem meglepő módon a pár simán jó szám az, amelyiknek a hangzása hajaz az első lemezére. Persze simán lehet, hogy csak én agyalom túl ezt a hangzás kérdést, vagy csak nekem nincs hangulatom egy trip-hop lemezhez 2023-ban.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amíg ezt írtam, közben hallgattam a lemezt, és talán egy kicsit igazságtalan ez a 26. hely, mert végülis csak az utolsó négy számnál éreztem, hogy nem tart sehová, de legyen ez a helyezés egy figyelmeztetés Arlonak, mint amikor Veszéjes Áron csak a negyedik lett a 2009-es cool listen! Hajrá, Arlo, hajrá Magyarország!

Kedvenc számok: Devotion (ez jó rockolós!!), Purple Phase, Pegasus

Első

Az első bejegyzés, aminek várhatóan nem lesz nagy nézőközönsége, de valahol el kell kezdeni. Különösebb téma hiányában csak olyan dolgokat vesézgetek ki, amik ma épp nyomot hagytak bennem.

Rengeteg ember él ezen a világon, ez tény. Nagyon sokfélék ha a nemzetiségüket, földrajzi elhelyezkedésüket, stílusukat, külsőjüket vagy személyiségeiket tekintjük. A mindennapi életüket élik; felkelnek és lefekszenek. Az életben nagyon sokféle lehetőség adott. Az ember számtalan területen kipróbálhatja magát, megvalósíthatja az álmait, ha alkalma van erre. Sokan azonban a fojtogató vágyaik miatt egy hálóba kerülnek, mint egy gyanútlan kis hal, aki a megszokott útvonalán úszkál.

Őket mind az élvezet és a gyönyör hajtja. Függőséget okoz, egyre többet és még többet akarnak. Persze, ebben a világban ez a megszokott, és végülis felfoghatatlan, miért is akadok ki ezen. Sajnos igencsak eldeformálódott a társadalom, ami mély szánalommal tölt el. Már nincsenek erkölcsi mércék, az ember pedig állatként viselkedik és bármit megtesz.

Sajnálkozva fordulok most egy olyan személyhez, aki ugyanígy ebbe a csapdába esett: az élvezetektől fűtött és vágyakkal átitatott létbe. Csak egy ártatlan együttléttel kezdődött, senki sem tudja hogyan fajult eddig. Kapcsolat után kapcsolat, amik valahogy minden alkalommal kellemetlenül és sokszor fájdalommal értek véget. Szeretetre volt szükség, de már anélkül könnyebben ment. Hajnalokba nyúló esték, egyik pohár a másikat követi, de mégsem esik túlzásba. Az viszont mégis rémisztő, ami ezt követi. Hatalmába kerítik a testiségek, és saját vágyainak is képtelen megálljt parancsolni. És megtörténik. Meggondolatlan történések sorozata veszi kezdetét életében, s teszi azt teljesen értelmetlenné: csak az élvezeteknek él. Ambíciói elhagyják őt, csak is a jelen lebeg a szeme előtt. Nem pörgeti előre a lemezt, hogy meglássa a tettei lehetséges következményeit. Úgy tűnik nem kedveli a spoilereket.

Sajnos a hasonló embereknek a puszta baráti tanács már kevés. Problémájával csak akkor szembesül, ha a saját bőrén tapasztalja meg, hogy milyen, amikor az embert kihasználják. Ebben az igazságtalan világban nem mindenki játszik szabályok szerint. A probléma az, hogy mire ezt meglátja, már egy utcán ébred ruhák és emlékek nélkül, netalántán zúzódásokkal és sebekkel díszített testtel. Az esetleges nemi betegség vagy egy nem kíván terhesség már csak hab lenne a tortán. Fájdalmas gondolatokkal gyötrődve csak azon elmélkedik, hogy miért tette ezt magával.

A probléma megelőzése sokkal többet ér, mint az, hogy a következmények elszenvedését próbálod rendbe tenni.

Mára ennyi.

/ ez egy elég deep kezdés, de hasonló tartalmakkal tervezek foglalatoskodni

“Szeretlek”

7515 km. Innen is érzem a szerelmed.

“Szerelmem”.

Aznap éjszaka felhívtál. Álmosan vettem fel a telefont.

-Hiányzol. Látni akarlak- mondtad.

Nagyon hiányzol. Gondoltam magamban. Annyira szerelmes vagyok beléd.

-Meg akarlak csókolni- súgtam.

-Ide költözhetnél- Hangod kissé könyörgően hatott.

-Igen.

-Nagyon szeretlek, szerelmem.

-Nemsokára újra találkozunk. Itt vagyok veled - mutattam a mellkasomra.

Pár perc után letettük a telefont. Sírtam. Úgy éreztem, hogy a szívem kiszakad a helyéről. Hogy igazságtalan az élet. Hogy nem bírom ezt a távolságot. De tudtam, hogy ki kell bírjuk ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni építeni a közös életünk.

Annyira szeretlek, szerelmem.

-pillanatok az életünkből.

-Anna S.

Nagyon fontos gondolatokat hallunk arról, hogy a növekedés-elvű kapitalizmus, a bér-rabszolgaság, az adós-rabszolgaság milyen hihetetlenül logikátlan, igazságtalan, és mennyire idegen valódi emberi természetünktől. És manapság egyre többen szeretnének kiszállni.