#hermanotto | Explore Tumblr Posts and Blogs

homregeszet · 3 years

Text

Nagypéntek alkalmából: Isteni jelképek a kereszténység előtt és után

Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja. E naptól elválaszthatatlan szimbólum a kereszt. A kereszt, mely ebben a vonatkozásban egyszerre testesíti meg Krisztus szenvedésének és megfeszítésének eszközét, szimbolizálja az emberi sors terheit, ugyanakkor kifejezi Isten feltétlen szeretetét, a megváltást. Bár a keresztet magától értetődően azonosítjuk a keresztény egyház jelképeként, csupán I. Constantinus római császár uralkodása (306–337) alatt vált azzá. Ugyanakkor a kereszt ábrázolása már az emberi civilizáció legkorábbi korszakaiban, jóval a kereszténység előtti időkben is jelen volt. A körrel határolt keresztábrázolások vélhetően napszimbólumok voltak. Számos kultúrkörben felfedezhetők ábrázolás béli variánsai, mint az egyiptomi ankh kereszt vagy az Indiából és Kínából is ismert svasztika. Az antik világban a T betűre emlékeztető formájú lator-kereszt a rabszolgák kivégzésének eszközévé vált. Ezt vonszolta Jézus is kálváriája során, s ez a forma ragyogott fel 3 évszázaddal később I. Constantinusnak is.

“In hoc signo vinces” (e jelben győzni fogsz) 9. századi bizánci ábrázolás

A kereszt az egyház szempontjából összetett tartalmakat közvetít, mint a szeretet áldozatát. A hívő számára emlékeztet, hogy valaki velük van, aki elviselte az elviselhetetlent, és erőt nyújt a megpróbáltatásokhoz. A művészet számára a kereszt a hit és hódolat kifejezője. A népi kultúrában a vallásosság és babonás hiedelmek határán jelenik meg rítusokban, bajelhárításban vagy amulettként.

Pillantsunk most vissza régiónk egy-egy izgalmas régészeti leletére a kereszténység kezdeti történetének idejére, valamint az Árpád-kor időszakára.

Balta alakú csüngők

A kereszténység megjelenésével egy időben, a Római Birodalom határain túl, a pogány vallásosságot reprezentálták az úgynevezett balta alakú csüngők. A mai Alföld területén a Kr. u. 2. századtól egészen az 5-6. századig különböző formában fellelhető tárgyat a szarmata és germán népek is előszeretettel viselték. A leggyakrabban egy kisméretű, fémből készült, egy-, vagy kétélű, széles fejű baltát formázott, amit általában a fokon átfűzve hordtak a nyaknál, vagy a csuklónál. Valószínűleg bajelhárító szerepe volt, de összefügghetett még az időjárással, földműveléssel és termékenységgel is. Eredete valószínűleg hellenisztikus gyökerű, nagyon hasonló tárgyak a Hercules buzogányok is, a germán hitvilág ezt átvette a saját szájíze szerint, így lett belőle balta, illetve kalapács és a mennydörgő Donár, vagy más néven Thor szimbóluma.

(Korábbi korszakok balta alakú csüngőiről szóló írásunk itt olvasható.)

Balta alakú bronz csüngő a Bükkábrány-bánya XII/B lelőhelyről

(3D modell hamarosan, látogass vissza később)

11. századi mellkereszt

A honfoglalás előtti magyarság hitvilága a sámánizmuséhoz volt hasonlatos, azonban a Kárpát-medencébe érkezésük előtt, vándorlásuk során -más vallási irányzatok mellett – már találkoztak a kereszténységgel is. Ezek egyes elemei beépültek hitvilágukba is. Letelepedésük után, mint ismeretes, már Géza fejedelem elkezdte a magyarság kereszténység felé terelését, fia, Szent István király pedig kialakította az egyházi intézményrendszert. Hazánkban azonban még ezek után is párhuzamosan éltek tovább a pogány hagyományok, többek között a babonákban, temetkezési rítusokban és ékszerekben. A kora Árpád-kori Sály-Lator, Örsúr- vára lelőhelyen 2014-ben előkerült balta alakú csüngő is ezt a párhuzamos vallásosságot bizonyítja. A keresztek megjelenése a sírokban még nem jelentette azt, hogy a benne fekvő elhunyt valóban keresztény volt, mivel mellkeresztek a honfoglalás és államalapítás korában gyakran még ékszerként, amulettként szolgáltak, nem, mint vallási jelképként. Ezt alátámasztja az is, hogy gyakran egyértelműen pogány rítusú temetkezésben találják a feltárók. Nem kerülnek elő túl nagy számban még a már biztosan keresztény temetők sírjaiból sem, így viseletük nem volt túl elterjedt. Az S-végű hajkarikák és a félhold alakú csüngők sokkal gyakoribbak. A kereszténység államilag elrendelt felvétele és a hittérítők hatására később kezdett fokozatosan, már valóban a Megváltó szenvedésének jeleként megjelenni a temetkezésekben.

Rásonysápberencs- Szőlő alja lelőhelyen 2014-ben ásatás során szórványként előkerült 11. századi, apró mellkereszt

A Rásonysápberencsen talált kereszt tipológiai besorolás szerint azok közé tartozik, melyeket még leginkább bajelhárító célból viseltek. Egyszerű, lapos, ónból öntött, díszítetlen kereszt. A párhuzamok alapján a 11. század második felére keltezhető, de már a 10. századot megelőzően az avarokhoz köthető leletanyagban is felbukkannak hasonló darabok.

3D modell:

https://skfb.ly/onn6o

Szerzők: Horváth Antónia, Kertész Gabriella Nikoletta, Németh Attila

Stúdió és 3D Fotó: Baranczó Benedek

3D modell: Honti Szabolcs, Kiss Dániel

Felhasznált irodalom:

Gulyás Gyöngyi: A balta alakú csüngők a szarmata leletanyagban. – Axe shaped pendants among Sarmatian finds. Hadak Útján XXIV. 1. kötet. Bupapest-Esztergom. 2015, 129-163.

LANGÓ Péter – TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához) in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004) https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_Sa_10/?query=SZO%3D(Erd%C3%A9lyi%20Attila)&pg=368&layout=s (utolsó elérés 2021. 03. 31.)

Sudár Balázs szerk.: MAGYAR ŐSTÖRTÉNET 6. A honfoglalók műveltsége 2018. http://arpad.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/6-a-honfoglalok-muveltsege.pdf (utolsó elérés 2021. 03. 31.)

Türk Attila szerk.: Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia A PPKE BTK Régészeti Tanszékének kiadványai Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom, 2014. november 4–6. 2. kötet https://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/turk-attila/axe-shaped_amulets_among_the_11th-_and_1.pdf (utolsó elérés 2021. 03. 31.)

VISY ZSOLT szerk.: MAGYAR RÉGÉSZET AZ EZREDFORDULÓN 2003. http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/irodalom/Magyar_regeszet_az_ezredfordulon.pdf (utolsó elérés 2021. 03. 31.)

12 notes · View notes

32enjoy · 8 years

Quote

A félelemtől csak a közömbösség rosszabb!

#tanitanek #hermann #hermanotto

0 notes

homregeszet · 4 years

Text

Miskolci Régész Enciklopédia: Légirégészet vagy légifelvételezés

Légirégészet vagy légifelvételezés:

A légirégészet a műszeres leletfelderítés csoportjába tartozik és a roncsolásmentes kutatási csomag része.

A légifelvételezés keretében a lelőhely megfigyelése, képre rögzítése valamilyen repülésre alkalmas eszközzel történik. A magasból szemlélve lehetővé válik a teljes lelőhely megfigyelése és segítségével jól feltérképezhetővé válnak azok összefüggései. Az ismert lelőhelyek vizsgálatán túl segítséget nyújthat új lelőhelyek felfedezésében.

Légi régészeti nyelven 2 típusú tájat különböztetünk meg:

a földből (valamennyire) kiálló lelőhelyek vagy jelenségek (pl. tellek, kastélyok, erődök, várak, halomsírok stb.)

és a a földdel egybefolyó, a mezőgazdasági művelés miatt már csak lenyomatokban, bizonyos feltételek mellett érzékelhető helyeket.

Az első csoportba tartoznak az úgynevezett árnyék jegyű helyek, melyek láthatósága a kiemelkedés mértékétől függően bizonyos érzékelési tényezőktől függ. Ilyen tényező a napszak vagy, hogy milyen távolságból és magasságból történik a felvételkészítés. A legisálisabb surlófényben vizsgálni e lelőhelyeket, hiszen ilyenkor a leghosszabbak az árnyékok. Erre a legalkalmasabb időszak a napkelte utáni, illetve napnyugta előtti órákban van. A látási viszonyokat nagyban befolyásolja a lelőhelyet borító növényzet. A fáktól fedett területeket például lombhullás után érdemes vizsgálni. Különösen jól dokumentálhatóak e típus lelőhelyei amikor hótakaró borítja a tájat.

A második csoportot lenyomat alapján tovább kategorizálhatjuk „földdel (tájjal) vagy gabonával (ültetvénnyel) jelölt” helyekként.

Fotó: J. Dassié / Wikimedia Commons A talaj (föld) jegyű helyek: A földfelszín bolygatásának következtében megváltozik a talaj szerkezete, akár természetes, akár mesterséges módon töltődik fel egy gödör vagy árok, a tájtól eltérő szerkezetűvé válik. A jobb vízháztartású terület (feltöltött árok vagy gödör) a környezetétől sötétebb színben mutatkozik, míg egy eltemetett kőszerkezet (pl. falak) nem engedi felvenni a vizet, így a talaj szárazabbá válik, a felszínre kerülő kövek miatt pedig a környezeténél világosabb színben észlelhető. Ezt a jelenségtípust az őszi és tavaszi szántás után lehet jól érzékelni. Mivel ezeknek az objektumoknak a környezetüktől eltérő a hőmegtartó képessége is érdemes figyelni az úgynevezett „dérjegy” vagy „fagyjegy” jelentkezését is fagyásnál vagy olvadásnál.

Fotó: http://legifoto.blogspot.com/2009/05/infrakamera-regeszetben.html A gabonajegyek az eltemetett régészeti helyek nem-direkt következményei. Mivel az újratöültött régészeti objektumok jobban tárolják a vizet, a nyári szárazság idején ezekben a foltokban magasabbra tudnak nőni a növények a környezetükhöz képet és úgynevezett “pozitív jegyek”-et alkotva kirajzolják a jelenség formáját. Ezek súrlófénynél gyakran a földfelszínről is jól érzékelhetőek. Elásott falaknál az ellenkezője történik: a növényzet hamarabb kifogy a vízből; hamarabb érnek, kevesebb ideig maradnak zöldek, alacsonyabbak lesznek. Ezek a „negatív jegyek”.

A légirégészet első kísérletei at 1900-as évek kezdetére tehetőek. Attól függően, hogy milyen magasságból kívánjuk dokumentálni a lelőhelyet, ma már számos eszköz áll rendelkezésünkre, nem feltétlenül kell repülőre szállnunk. Kisebb lelőhelyek, feltárások levegőből történő felvételére használható például héliummal töltött ballon vagy zsinóros sárkány, modellrepülő, de mára már a drónok használata vált elterjedté, hiszen könnyen kezelhető, pontosan irányítható és jó minőségű, nagyfelbontású felvételek készítésére alkalmas, akár egészen nagy magasságból is. Újabban a drónok már a LIDAR technológiához hasonló lézer szkennerekkel is elláthatóak, ám ezek precizitása még nem elég magas.

Stonehenge a magasból, a légirégészet kezdete. Lieutenant Philip Henry Sharpe felvétele 1906-ból.

A légirégészet körébe tartozik a műholdfelvételek elemzése is, lényegében ezzel indult a légirégészet. Ezek kezdetben katonai célú felvételeket jelentettek, bár ma már a világhálón bárki számára könnyen elérhetővé váltak. Ezek lehetővé teszik, hogy egy lelőhely jelenségeit több éven át, különböző évszakokban is megfigyeljük, hiszen akár a környező vizek mozgása is számos információt nyújthat a lelőhely értelmezéséhez. Ajánlott irodalom:

Légirégészet-Beszélgetés Czajlik Zoltánnal: https://web.archive.org/web/20071016074109/http://otka.hu/index.php?akt_menu=3571 (utolsó elérés 2020.05.26.) Czajlik Zoltán: Légirégészet Magyarországon in: Régészeti Dimenziók -Tanulmányok az ELTE BTK Régészettudományi Intézeténektudományos mûhelyébõl. 2008. 23. old. https://www.academia.edu/6677250 (utolsó elérés 2020.05.26.) http://legifoto.blogspot.com/ Kiss Dániel: Légifotózás - HOM Adventi Kalendárium 2019/18: https://homregeszet.tumblr.com/post/189742794050/ (utolsó elérés 2020.05.26.)

Miklós Zsuzsa (Bödőcs András, Czajlik Zoltán, Szabó Máté, Visy Zsolt közreműködésével): Légi fényképezés in: Régészeti Kézikönyv. 2011. 40. old. http://tortenelemszak.uni-miskolc.hu/Hallgatoi_anyagok/BA_regeszet/tereptan_anyagok/R%E9g%E9szeti%20K%E9zik%F6nyv%202011.pdf (utolsó elérés 2020.05.26.)

Szabó Máté (légipék) blogja: https://legiregesz.blog.hu/

Szabó Máté: Repülés a múltba. A légirégészet története. ZiMédia Kiadó, Pécs, 2018. https://www.academia.edu/37923423 (utolsó elérés 2020.05.26.)

T. Szabó Csaba: Recenzió Szabó Máté: Repülés a múltba. A légirégészet története. című könyvéhez: https://erdelyikronika.net/2019/03/repules-a-multba-a-legiregeszet-tortenete-ismerteto/ (utolsó elérés 2020.05.26.) Visy Zsolt: A LÉGIRÉGÉSZET MAGYARORSZÁGON in: Magyar régészet az ezredfordulón 2003. 26. oldal http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/irodalom/Magyar_regeszet_az_ezredfordulon.pdf (utolsó elérés 2020.05.26.) Visy Zsolt: Légirégészeti kutatások Dacia keleti limesén. 2007. Szócikk: Bakos Gábor

#RégészEnciklopédia #légirégészet #HermanOttóMúzeum #hermanotto #múzeum #régészet #miskolcimúzeum #miskolc #tudomány

12 notes · View notes

homregeszet · 7 years

Text

Tiszapalkonya – Nagy-föld, megelőző feltárás//Tiszapalkonya – Nagy-föld site, prophylactic excavation

Tiszapalkonya – Nagy-föld lelőhelyen 2016. november 21. és 2017. március 1. között végzett megelőző feltárást a Herman Ottó Múzeum, azonban tényleges terepi munka csak november 21-től december 5-ig folyt, majd a hó elolvadása után ez év február 28. és március 1. között fejeződött be a feltárás. Az ásatáson a Miskolci Egyetem régész hallgatói is részt vettek Pusztainé Dr. Fischl Klára vezetésével.// The Herman Ottó Museum conducted a test excavation at the site Tiszapalkonya – Nagy-föld between November 21, 2016 and March 1, 2017, however actual fieldwork was only carried out from November 20 until December 5, with the excavation concluding this year between February 28 and March 1 after the snow melted. Archaeology students from the University of Miskolc also took part in the excavation under the direction of Dr. Klára Fischl.

A lelőhely központi része egy északnyugat – délkelet irányú 100 méter széles és 500 méter hosszú domb, mely környezetéből 2 méterrel emelkedik ki. A korábbi kutatások során megállapított kiterjedése azonban e dombnál jóval nagyobb. A régészeti feltárás a lelőhely központi részét érintette, melynek során egy 500 méter hosszú, 5 méter széles szelvénnyel átvágtuk megközelítőleg észak-déli irányban, merőlegesen.// The central part of the site is a 100 meter wide and 500 meter long hill facing northwest-southeast, which elevates 2 metres high from its surroundings. The dimensions of this hill however are far greater than what was determined by previous researches. The excavation affected the central area of the site, during which a 500 meter long and 5 meter wide trench was dug perpendicular to it, in an approximate north-south direction.

Összesen 60 régészeti jelenség került elő, melyek két korszakhoz, vaskorhoz (szkíták) és neolitikumhoz sorolhatók. A lelőhely központi dombjának északi szélénél egy dupla árkot dokumentáltunk, mely a domb ívét követi, majd ugyanezt a domb déli szélénél is megfigyelhettük, ahol két dupla árok és egy szimpla követte a domb ívét. A szelvény első 200 méterén szkíta településobjektumok jelentkeztek, néhány gödör, kiöblösödő tárológödör, egy földbe mélyített épület részlete, illetve egy nagyméretű anyagnyerő gödör, melynek délnyugati részén a betöltésében rendszertelenül emberi vázrészeket találtunk. // A total of 60 archaeological features came to light, which can be organized into two periods, the Iron Age (Scythians) and the Neolithic. We documented a double ditch at the northern edge of the site’s central hill that followed its curve, the same feature was also observed the southern edge of the hill where two double and a single ditch followed the hill’s curve. Scythian settlement features came to light in the first 200 metres of the trench, a few pits, a widening storage pit, segments of a subterranean building and a large clay pit, where we found haphazardly placed human skeletal remains pieces within the infilling of its southwestern part.

A lelőhely központi részének számító magaslat déli szélénél került elő a szkíta település temetője, melyben zsugorított csontvázas, szórthamvas és urnás rítusú temetkezések voltak. A zsugorított vázak közül egy kislány sírját érdemes kiemelni a borostyángyöngy nyaklánca miatt, melynek darabjai az állkapcsa alatt kerültek elő. Feltehetően betegség elhárítása miatt kaphatta egykoron, sajnos azonban kevésnek bizonyult.// The cemetery of the Scythian settlement came to light at the southern edge of the hill that counts as the site’s central area, which contained contracted, unurned and urn burials. Out of the contracted remains it is worth mentioning the grave of young girl due to her amber pearl necklace, pieces of which were found under her jaw. It can be hypothesised that she received this once to ward off illnesses, but unfortunately it did not provide enough help.

A szórthamvas sírok közül az egyik egy vaskést és egy kézzel formált kónikus pohárkát tartalmazott, mely utóbbiba egy obszidián pengét helyeztek. Ezek szorosan a hamvakkal együtt helyezkedtek el, feltehetően talán textilbe csomagolva, mely sajnos nem maradt meg az évezredek alatt.// One of the unurned graves included an iron knife and a hand-shaped conical cup with an obsidian blade placed within it. These were placed close to the ashes, presumably wrapped in cloth which sadly did not survive over the thousands of years.

Urnasírok közül az egyik urna aláhajtott lábú bronz fibulát, bronz karperecet és apró bronz gyöngyöket tartalmazott a hamvakkal egyetemben. Egy másik urnából szintén karperec, spirális bronz tárgy és egy hallstatt bronz csónakfibula került elő.// Out of the urn burials, one contained a bronze bolt fibula, a bronze bracelet and small bronze pearls in addition to the ashes. Another urn also contained a bracelet, along with a spiral bronze object and a Hallstatt bronze boat fibula.

A szelvény déli 100 méterén neolitikus gödröket találtunk, melyek viszonylag kevés leletanyagot, főleg kerámiát tartalmaztak. Kielemelendő az egyik gödörben talált folyami kagylókból álló réteg, mely egy „Tisza gyümölcse” közösségi vacsora emléke lehetett.// Neolithic pits were found at the southern side of the trench in a 100 meter long area, which contained a fairly small amount of finds, mostly ceramics. A layer of river mussels found in one of the pits is worthy of note, which could possibly hint at the remains of a communal “Tisza seafood” feast.

A feltárás munkatársai: dr. Pusztainé dr. Fischl Klára, Miskolczi Melinda, Nagy Gergely régészek, Gregóczki Gergő, Bakos Gábor, Simon József, Honti Szabolcs, Szabó László, Szabó István, Pálfi Tibor technikusok, a Miskolci Egyetem régész hallgatói.// Excavation associates: Archaeologists: Dr. Klára Fischl, Melinda Miskolczi, Gergely Nagy, technicians: Gergő Gregóczki, Gábor Bakos, József Simon, Szabolcs Honti, László Szabó, István Szabó, Tibor Pálfi, and archaeology students of the University of Miskolc.

További részletek// More details: http://bronzkor.hu/tiszapalkonyai-tanszeki-asatas/ http://bronzkor.hu/tiszapalkonya-2-bontasi-nap/ http://bronzkor.hu/es-kibontottuk-az-osszes-behozott-tiszapalkonyai-sirt/ http://bronzkor.hu/kovacs-oliver-riportja-tiszapalkonyarol-es-a-bronzkori-kutatasokrol/ További képek// More photos: https://www.facebook.com/pg/regeszet.hermuz/photos/?tab=album&album_id=2052935958065124

1 note · View note