Tumgik
percekben · 2 years
Text
Goodbye dear Hagrid🖤
8 notes · View notes
percekben · 2 years
Text
Hiányzol Mama🤍
0 notes
percekben · 2 years
Text
Életem filmje🤍
3 notes · View notes
percekben · 2 years
Text
0 notes
percekben · 2 years
Text
“Why should i be framed
boxes are always too small
i celebrate my imperfections
i do my days in joy
yes, sometimes i’m afraid
but my dreams pull me to the other side
i am never the same
but i am always myself”🤍
youtube
10 notes · View notes
percekben · 2 years
Text
7 notes · View notes
percekben · 2 years
Text
youtube
Hiába telt el 20 év, eltelhet még 60 év is. Harry Potter örökké a szívemben lesz, a részem. 🤍
2 notes · View notes
percekben · 2 years
Text
“Köszönöm, hogy létezhettem Maga mellett.”
2 notes · View notes
percekben · 2 years
Text
“I am woman, I am fearless
I am sexy, I am divine
I am unbeatable, I am creative
Honey, you can get in line
I am feminine, I am masculine
I am anything I want
I can teach you, I can love you
If you got it going on”🤍
9 notes · View notes
percekben · 3 years
Text
youtube
Csoda
0 notes
percekben · 3 years
Text
Hallgasd
0 notes
percekben · 3 years
Text
youtube
Igazi csodák.
1 note · View note
percekben · 3 years
Text
youtube
“Teli kertem zsályával.
Szerelemnek lángjával.
Gyönyörű violám,
Gyönyörűszép rózsám.
A te szemed fekete,
Az én szívem belepte.
Gyönyörű violám,
Gyönyörűszép rózsám.”
1 note · View note
percekben · 3 years
Text
“Megébred mély álmából a lélek,
mert élnem kell,
kivirágzik a föld, és vétek lenne
nem ölelni két kézzel!
Hol van az az erdő, én elszöknék,
amíg az életet élni szép!”
1 note · View note
percekben · 3 years
Text
Tumblr media
Mostanság volt a tudatos vásárlásunk és környezettudatos életünk évfordulója. Ez alkalomból szeretnék pár sort írni, hogy hogyan is telt ez az év. De elsősorban David Attenborough – Egy élet a bolygón - című könyvéből idéznék pár „jövendölést” a jelenlegi helyzetekre alapozva.
„2030-as évek: Miután az Amazonas-medencében a törvényi tilalmak ellenére évtizedeken át kíméletlenül irtották és égették fel az esőerdőket azok, akik mind több és több földet akartak művelésbe vonni, az esőerdőségek a 2030-as évekre eredeti kiterjedésük háromnegyedére zsugorodnak. Az Amazonas-térség legfontosabb ökológiai szerepe abban állt, hogy a fák a holocén időszak során megkötöttek több, mint százmilliárd tonna szén-dioxidot, amit most egyre növekvő mértékben juttatnak vissza a légkörbe a száraz évszakokban keletkező erdőtüzek. A szén-dioxid felhalmozódása kétségkívül fokozni fogja a globális felmelegedés ütemét.
2040-es évek: Ahogy a talajt összetartó víz néhány év alatt teljesen elolvad, az északi szárazföldek teljes egyharmadát kitevő terület végeláthatatlan sártengerré válik.
2050-es évek: A 2050-es években megkezdődik a még fenntartott kereskedelmi halászat és a haltenyésztés összeomlása, ami több, mint félmilliárd ember megélhetését érinti, és egy, az emberiség egész történelme során kifogyhatatlannak hitt fehérjeféleség lassan eltűnik az étrendünkből.
2080-as évek: Ha változatlan mennyiségben alkalmazzuk a gyom- és rovarirtó szereket, továbbra is a jelenlegihez hasonló kíméletlenséggel pusztítjuk az élettereket, és a megporzást végző rovarfajok, elsősorban a méhek között a mai ütemben terjednek a betegségek, akkor a 2080-as évtizedben az ízeltlábúak pusztulása már érinteni fogja a termelt élelmiszernövények háromnegyedét. Minél kíméletlenebbül pusztítjuk a természetet erdőírtással, a mezőgazdasági művelésbe vetett területek növelésével és a vadon élő állat- és növényfajok illegális kereskedelmével, annál valószínűbb egy-egy új járvány fellángolása.
2100-as évek: Ha minden a leírtak szerint alakul, akkor a bolygónk 2100-ra teljes 4°C-kal melegebb lesz, mint ma. Az emberiség több mint egynegyed része olyan helyen fog élni, ahol az átlaghőmérséklet meghaladja a 29°C-ot – ilyen magas értéket ma csak a Szaharában mérhetünk. A világnak azokat a részeit, ahol még viszonylag enyhe az éghajlat, súlyosan megterheli az érkező tömegek befogadása.”
Ez vár a Földre és az emberiségre, ha nem változunk meg. Tudom, hogy félelmetesen hangzik és bele sem akarunk gondolni. Egyszerűbb arra gondolni, hogy ez még nagyon messze van, mi ezt valószínűleg nem fogjuk megérni. De ha belegondolunk, mi is folyamatosan átéljük a változást és a rombolást. Hisz mindig azt mondjuk mennyivel jobb volt régen, zöldebb volt a fű, egészségesebbek voltak az emberek, nem volt ennyi méreg a vízben és az ételben, valahogy mégis boldogabb volt az élet. Ahogy mi is megtapasztaljuk ezeket az „apró változásokat” a gyermekeink és az unokáink a fent említett „nagy változásokat” fogják megélni. Számukra már nem lesz olyan biztonságos az élet, ami ma természetes nekünk, azt ők már nem fogják átélni. (Nem hiába mondogatjuk éve óta, hogy gyerekkorunk óta nem volt karácsonykor hó). Az állatok, akik most köztünk járnak, az unokáink korában már csak a könyvekből lesznek ismertek.
Van egy pont ahol félre kell tenni a kényelmünket és el kell gondolkoznunk azon, hogy a gyermek akit a világra hozunk, akit felnevelünk és akit ő fel fog nevelni vajon milyen életet fog megélni. Az emberiség a saját utódait ítéli pusztulásra, Erős szavak ezek tudom jól, mégis van, egy pont ahol fel kell ezeket a kérdéseket tenni. Elég számunka az a tudat, hogy úgysem éljük ezeket már meg?  
Tudom, hogy kicsik vagyunk, hogy egy ember nem tud szembeszállni és megállítani a nagy országok, nagy gyárak pusztítását. Mégis úgy gondolom, hogy ha mindenki egy picit változtat, és egy picit segít a környezetén már hatalmas dolgokat tud elérni. Már azzal rengeteget segítesz, hogy melyik terméket választod a polcról, melyik eljárást támogatod ezzel.
Ugyanonnan indult az emberek élete ahonnan az állatoké, mégis úgy kezeljük őket, mintha felettük állnánk. Holott nélkülük sehol sem lehetnénk. A világ körforgása, ahol mindennek és mindenkinek megvan a szerepe a növényektől az állatokon át egészen az emberig. Mindenkinek megvan a maga helye és célja ahhoz, hogy ez a csodálatos bolygó tudjon működni. Mi mégis úgy döntöttünk valahol, valamikor, hogy felrúgjuk ezt az egyensúlyt, rabigába hajtunk mindent, ami csak a kezünk közé kerül és mi fogjuk uralni az egész Földet. Hamar elfelejtettük hol a helyünk és miért vagyunk itt. Emlékszel arra a sok utópiában játszódó filmre, ahol az emberiség fele már nem ált, majdnem kihalt az egész bolygó és a túlélésért küzdöttek? Sajnos lassan ez már nem csak a filmekben fog megtörténni, hanem mi is át fogjuk élni. Ott van például a világjárvány, ami már egy éve a napjaink szerves része, ami miatt az életünk teljesen megváltozott. Korábban nem gondoltuk volna, hogy ez velünk is megtörténhet és most tessék nézz csak körbe.
Változtatni nem nehéz, de szükséges egy élhetőbb otthon érdekében.
Mi már több mint egy éve elkezdtünk változtatni az életünkön és figyelni mi jó a természetnek. Erről szeretnék kicsit mesélni, egy kis bátorítást adni. Pár évvel ezelőtt, ha megkérdeztetek volna, nem nagyon tudtam volna mit mondani a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Én sem foglalkoztam különösebben a klímaváltozással. Azóta viszont sok mindent megtanultunk és az életünk jelentős részét átalakítottuk - nehézségek nélkül - és mára már ez a legtermészetesebb. Egy pici odafigyeléssel, egy kis tanulással, sokkal környezettudatosabb életet tudunk élni.
Lecseréltük a tusfürdőket és samponokat szappanokra, a kozmetikai termékek nagyrésze, amit használunk már csak természetes alapanyagokból készül (pl: bambusz fogkefe, fogkrém, dezodor, sminktermékek, krémek) A zsebkendő és a wc papír újrahasznosított papírból készül, valamint szigorúan nem hajtógázas illatosítót használunk.
A mosogatót és a mosógépet ma már csak környezetbarát termékekkel használjuk (mosódió, mosóparfüm, eco egg,). Takarításnál is lecseréltük a káros anyagokat és kizárólag természetes alapanyagból készülteket használunk. (Mostanában épp a kézzel készített tisztítószereket tanulmányozom.) Mostanra könnyebben választhatunk lebomló kukás zsákot, ha nincs lehetőség a komposztálásra. (Itt fontos volt megtanulnunk a szelektív hulladékgyűjtés szabályait)
Mindenhova vászonzsákokkal, cekkerekkel és kulaccsal járunk.
A húsról és a tejtermékekről is kezdünk lemondani, persze néha még mindig jól esik, akkor igyekszünk magyar, bio és otthoni termékek közül választani.
Az imádott tejes kávét lecseréltük rizstejes kávéra, a pudingokból már csak szójából készülteket esszük és a zöldség nem köret, hanem maga a főétel számunkra. (Itt meg kell jegyeznem, hogy legtöbbször az egészséges étel olcsóbb, mint az „átlagos testvére”)
Lámpa helyett gyertyákat égetünk estéként. Elektronika mentes estéket tartunk, amikor elővesszük a nagyi csodaszép régi memória kártyáját. Vagy pedig elmegyünk túrázni, hogy kicsit újra visszatérhessünk a város zajából a természetbe.
Újrahasznosított vagy épp GOTS minősítést kapott anyagokból készült ruhákat igyekszünk vásárolni. Amelyre pedig már nincs szükségünk, azokat olyan helyekre visszük, ahol szintén újra tudják hasznosítani.
Ez mind apróság, tudom, ezekkel csak mi, nem tudjuk megváltani a világot. Mégis a lelkünk és a testünk is megköszöni a változást. És ezt nem akarjuk itt abbahagyni, rengeteg dolog van amivel még hozzá tudunk járulni a szebb jövőhöz. Bár rengeteget kell még tanulnunk mégis örömmel és várakozással tekintek a jövőnkre ahol igyekszünk minél többet megtenni azért, hogy a leszármazottjaink is olyan boldog életet élhessenek, mint mi.
0 notes
percekben · 3 years
Text
youtube
0 notes
percekben · 3 years
Text
“De nehéz súly,szívemet folyton húzza, nyúzza Kértelek ,,hogyha szólsz, úgy szólj, hogy értselek!" Mit tehetek, ha a nyelv, amit beszélsz a testemet becézi szüntelen? Szemed a mellkasomon, szád dadogva ejti a nevemet Hideg levegőt fúj be az ablak alatt a téli szél Libabőr vonatozik gerincem sínein a nyakamig, ahol ajkadba ütközve véget ér Ajtókat zárok előtted, kezed a kilincset kutatja, matatja szünös-szüntelen Mint vak világtalant vezetem magamat a vesztembe Mit tehetek, ha az eszem azt súgja-búgja nélküled semmi sem lehetek? Használj, ha úgy alakult, hogy elloptad tőlem a lelkemet
Hideg levegőt fúj be az ablak alatt a téli szél Libabőr vonatozik gerincem sínein a nyakamig, ahol ajkadba ütközve véget ér
Még itt maradok, ha nem zavarok, mondod Homlokomon hangomba fulladva lüktet az ér, de hideg levegőt fúj be az ablak alatt a téli szél”
5 notes · View notes