Két dolog megy nehezen: elaludni és felkelni.

Végtelen üresség és magányosság érzés

Elvesztem.

Úgy érzem több, mint 2 év után először, hogy sehol sem érzem magam otthon. Megtettem azt a lépést, hogy kiléptem egy mérgező kapcsolatból. Önmagamat helyeztem mások elé, mert belefáradtam abba, hogy magamat sosem veszem figyelembe. Viszont most, 2 hónap után kezdem érezni azt, hogy bármennyire is volt mérgező az a kapcsolat, legalább egyben tartotta a lelkem valaki. Üresnek érzem magam, nincs meg az az érzés minden délután, hogy végre megyek haza. Mert nincs jelenleg senki akihez hozzá tudok bújni, meg tudom ölelni egy hosszú nap után. Nem az hiányzik akivel voltam, hanem az, ahogyan néha törődtek velem. Hiányzik a figyelem, a szeretet.

Üresnek érzem magam...

Nem tudom, hogy miattad vagy csak szimplán meguntam az életet. Talán mindkettő...

Sokszor nincs ertelme, hogy az emberek egyuttmaradjanak, foleg, ha látják, hogy a sokadik eldobott, osszetort esely után sincs semmi valtozas. Kulso szemmel konnyu okosnak lenni, de benne lenni egeszen mas. Fogva tart a felelem. De ha nem voltal boldog mellette, vajon mitol lenne masabb, ha ujrakezdodne? Vagy ha boldog voltal, az hozzamerheto-e a szenvedeshez? Ideig-oraig mukodne, de ha ket ember nem ugyanazt a puzzle-t rakja, akkor felesleges egymás idejet huzni. El kell engedni. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem ot, vagy hogy el tudom felejteni. Azt jelenti, hagyom ot szabadon repulni, hatha visszajon egyszer. Addig is hianyozni fog. Nagyon. Es ez faj, innen erzem, hogy igazi volt.

Mióta elmentél sok minden megváltozott, kicsitt üresebb lettem, kicsitt szomorúbb..

Egy év után most először visszaköltözött valami érzés a szívembe. És ettől most kurvára félek. Csak ki akarom magamból ölni.

Magány

Nem kell ahhoz egyedül lenned, hogy magányos legyél.

Elég annyi is ha elfáradsz, üresnek fogod érezni magad és elveszetnek, de mégis vannak körülötted. Mégsem ér semmit.

Fárasztó...fárasztó olykor a létezés...

Fájhat....Fájhat a lélegzés....

Megszakadhat....megszakadhat a szív...

Könnyes....könnyes lehet a búcsú

Üres...üres a gyász...

A mellkason mélyén nem tátong más mint a puszta űr

Feküdtem a földön a plafont néztem, és hallgattam a millió egyidejű gondolatomat. Olyan volt mintha a fejem egy rádió lett volna ami egyszerre 100 állomást próbál befogni.

Üres tekintettel nézek mindenhova és mindenkire

Nem

vagyok egyedül, csak nem beszélek az érzéseimről.

@mindenkor-oruljetek

Kisétált, becsukta maga mögött az ajtó, reméltem, hogy a következő aki kinyitja nem okoz majd ekkora csalódást a szívemnek.

365 nap

Ennyi ideje nem vagy teljes mértékben része az életemnek....

Hónapok óta játszom a jégkirálynőt, akit semmi és senki nem érdekel

És most hogy eljött újra ez a nap, végleg összedőlt az eddigi hónapok alatt szépen felépített kártya váram

Az, hogy bunkó vagyok Veled nem azt jelenti, hogy nem hiányzol!

Csupán annyit jelent, hogy nagyon haragszom rád, fáj amit csinálsz és így próbálom a tudtodra adni...bár igen csak kár,hogy valószínűleg nem lesz ahhoz merszem,hogy én ezt elküldjem neked,így van egy sanda gyanúm,hogy mivel téged ez az egész valószínűleg nem is igazán érdekel,legalább is én úgy veszem észre…Nem fogod látni…

Bár lenne elég bátorságom elküldeni ezt neked,hogy igen is tudd,hogy mit is érzek valójában ezzel a dologgal kapcsolatosan,de sajnos ez nem így van..Nem fogok a múltban levő kisebb,nagyobb traumákra úgymond támaszkodni,de épp eleget csalódtam így is már az emberekben…Főleg az elmúlt időszakban benned…és tudom,hogy nem tudnád megérteni azt sem ,amit én éppen jelen pillanat gondolok és érzek..de bassza meg,hogy a picsába tudlak még mindig,ezek után is ennyire szeretni?