Az élet nem igazságos minden téren, és ebbe vagy beletörődsz vagy beleőrülsz.

Döntések után

Néhány alkalommal már megtapasztaltam, hogy dolgok ellen azok lázadoznak leginkább, akik képtelenek más léptékkel nézni valamire vagy képtelenek elvonatkoztatni konkrét (ellentétes) helyzetektől. Ha azt mondják, mindig dönthetsz úgy, hogy valamit nem csinálsz tovább, akkor nem arra a döntésre gondolnak, hogy kiléphetsz a munkahelyedről vagy egy toxikus kapcsolatból vagy a szerepedből ami rossz neked valamiért, hanem felháborodnak, hogy ha úgy döntesz, hogy nem fizeted be a gázszámlát, akkor meg fogsz fagyni, ergo, faszság, hogy bármiről dönthetsz úgy... Amúgy, a gázszámla jó példa. Bármiről eldöntheti az embre, hogy nem csinálja tovább, csak azért nem tesszük, mert félünk a következményektől. Attól, amit elképzelünk, hogy majd a döntésünk után lesz. A racionalitásban hívő ember úgy gondolja, hogy pontosan ki tudja számolni, hogy mi lesz, és igyekszik a legrosszabb forgatókönyvet elkerülni. Az mennyire a racionalitás? A racionalitás az, ha nem a személyek, hanem a dolgok ésszerű alakulását tartjuk szem előtt. Pl eladnék mindent itthon és ott vennék egy vagy két lakást ahol az elmúlt 100 év tapasztalata szerint a legnagyobbat ment fel/ a legstabilabban tartotta magát az ingatlan ára, függetlenül attól, hogy akarok-e ott élni. Ez a racionalitás. Ha figyelembe veszem, hogy érzelmileg nekem vagy bárkinek mi a jó, abban már akárhogy csavarom, semmi ráció nincs. Hogy épp megértőnek kell lenni vagy épp lázadni valami ellen arra olyan dolgokban van a válasz ami jó mélyen el van ásva. Nem igazán vagyunk őszinték magunkkal, így aztán a körülöttünk levők is csak azt érzik, hogy fake, fake, nem fedi egymást a szó meg a tett. Hát ki bírja ezt a bizonytalanságot hosszú időn keresztül? Normális ember nem. Homokra semmitsem lehet építeni.

Amikor valaki azt mondja, hogy "te csak magaddal törődsz", akkor az több témát is felvet. Egyrészt mégis ki a faszommal törődjek? Talán veled? Az a probléma, hogy nem te vagy az életem közepe? Másrészt, mégis ki fog törődni velem, ha én sem? Mi vagyok én, mókuseledel? Csak úgy szórjam magam oda, majd elfogyok? Az ember egy ilyen mondásra hajlamos (már aki hajlamos), hogy azonnal feladja a saját érdekeit és a másik vagy a többiek felé forduljon, hogy ne tűnjön önzőnek vagy mert elhiszi, hogy valóban önző. Csúnya manipulációs technika. Érzelmi kapcsolatokban meg nagyot tud menni az ilyen. De mi van akkor, ha a másik tényleg csak magával törődik? Hát, attól függ, hogy kellene-e általában vagy éppen adott pillanatban velünk törődnie. "Kellene" vagy csak szeretnénk, ha velünk is törődne. Nyilván azokhoz ragaszkodunk, akik törődnek velünk.

Ha értenék hozzá, csinálnék egy virtuális kavicsrakosgatásos programot. Nem is kéne kavicsozni. Lehetnének konkrét karakterek. Beállsz a virtuális térbe, itt van Logan mondjuk, itt vannak akik hozzá tartoznak, itt vannak akiket ismerek, és mint a bolygók keringenek egymás körül. nem baj, ha ez csak egy feltételezés, a lényeg, hogy megtalálod-e a helyed valamelyik körön. És akkor most egy másik tánc, hogy te vagy a közepe a rendszernek, azok az emberek ebben a rendszerben hol vannak. Látod, semmi közöd hozzájuk. És akkor a harmadik, ami egy idővonalon mutatja meg, hogy adott kulcspontokban hogyan közelít és távolodik két ember. Minek ez az egész? Mert komoly tévedéseket vagyunk képesek a hiedelmeinkre építeni. Kivetítjük a tapasztalatainkat és a vágyainkat más emberekre miközben azt gondoljuk, hogy ezt csak mások teszik, mi nem. Egész más élmény kívülről nézni a rendszerekre amiben élünk. A legmagányosabb ember is egy mikrorendszer része valójában. Olyan nincs, hogy valakinek semmilyen interakciója nincs másokkal. Érezheti úgy, de nem igaz. Amit szeretnénk, arra fókuszálunk. Akkor is ha faszság. Akkor is ha káros, akkor is, ha csakazértis. A virtuális rendszerben sétálva viszont szembetalálkozhatunk magunkkal és megláthatjuk magunkat ahogy éppen feltesszük a szemellenzőnket. És a végére behoznám szegény anyám örökbecsű mondását: „A legtöbb ember megérdemli egymást.” Mély pszichológia van ebben, amúgymeg übergeciség.

Olyan gerinctelen szolga nemzet a magyar, hogy a kormány seggbe baszhatja az anyjukat és ezt nem csak elviselik, hanem meg is köszönik

Tévémaci Felnőtteknek before it was cool.

Németországban annyira szegények az emberek, hogy a boltok már fel sem töltik a polcokat!

Durvul a Szent Magyar Királyság: mától nem lehet inni az eddig szabad övezetnek számító Erzsébet téri parkban. A bokrokat is kiirtották, hogy a húgyozást is megnehezítsék. Kereszténynemzeti meg hazafias kokainos gangbang az Adrián, valaki?

Családtagok, hozzátartozók hiába várják, hogy szerettükhöz megérkezzen az orvosi segítség, a beteg sokszor szemük láttára szenved – erről Dr. Gurmai Zita országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese tájékoztatta a Közbeszédet.

444hsz pluginnal a kommentek között vagyoni cenzus nélkül olvasható az egész cikk

nem akarom elkiabálni

mert még majdnem két hónap van a szezonból, de egyelőre sikerült betegség nélkül végigcsinálni az ősz-tél kombót

Karikó, Orbanisztán és az inspiratív hátrányok elmélete

Martin Zoltán >Karikó Katalin Nobel-díjas lett. Az Orbán kormány propagandája megint nyomja a magyar zseni dumát. Közben mostanra az oktatást teljesen tönkretették. Ne felejtsük el, hogy Karikó nem értelmiségi családból indult! Apja hentes, anyja könyvelő volt. Kisújszállás pedig nem a magyar, orvosi, élettani kultúra fellegvára. Nádfedeles házban lakott, meg a kútról vödörben hozták a vizet.És…

View On WordPress

Visszatartott gondolatok

Tényleg, amúgy az emlegetett közösségi médiás jelenlétem konvergál sokszor a nulla felé. Ezen is jó ideje változtatni akarok, hogy legalább alapvető történéseket megosszak viszonylag rendszeresen a facebook-on, úgy mint hogy milyen iskolába járok, hol kezdtem el dolgozni vagy épp valamely hobbimmal kapcsolatban. Erre mint mindig a most a legjobb alkalom. Szóval ez a bejegyzés után megyek és valamit meg is osztok a saját történéseimből. Ezt a megnyílást nem akarom erre a blogra koncentrálni, mert már érik egy ideje. A ló túloldalára sem akarok átesni és minden étkezésem menüjét lefényképezni. Továbbá a selfizés tőlem távol áll és csak nagyon ritkán osztok meg bejegyzést másoktól. Legyen valamilyen súlya annak amit megosztok. Ez vonatkozik az itteni és az ottani soraimra, a képeimre és a videókra. Ha túl sok dolgot (gondolatot) tartok meg teljes egészében magamnak az valami formán a fejemre, a lelkemre nőhet és sok más amúgy is meglévő lánccal visszahúzhat a továbbiakban(is). Az egyik indok (magamnak) hogy miért írom ezeket a sorokat.

ML/LG

Ma Fanatizált Klimaxcicák buli a Pokol klubban! Hatvanas IQ-val a belépés ingyenes!

A dualizmus idején bevett volt céget alapítani azon megnevezéssel, hogy Első + <valami> Társulat. Monopol-nagyvállalatoktól (pl. első cs. kir. Dunagőzhajózási Társaság) egész kicsi üzemekig (pl. Első Budapesti Smirgel-papír és Smirgel Vászongyár Raik Vilmos és Társa) el lehetett menni - persze hosszabb kevesebb alapon. Nade megtaláltam az ultimate ELSŐ avagy VÉGSŐ vállalatot, aminél elsőbb avagy végsőbb nincsen. Íme:

BFL szerint nem jegyezték be, mint céget, bár 1934-ig működött (wtf??). Mindenesetre egy kisdoboznyi levéltári anyagot azért összehozott az utókornak.

Ha valaki megkutatná: BFL VII.2.e. 8427 (1918) 2543. kisdoboz

Holnaptól Szolnok megyében is elstartol az új ügyeleti rendszer

Szeptember 1-jétől újabb három megyében is az új, egységes rendszerben biztosítják már az ügyeleti alapellátást – írta közleményében az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). Ez Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megye. A közlemény szerint „az eddigi tapasztalatok és a közel 120 ezer, ügyeleti ellátásban részesített beteg visszajelzései alátámasztják, hogy az egységes rendszer jól működik és…

View On WordPress