#bükki kultúra | Explore Tumblr Posts and Blogs

homregeszet · 1 year

Text

Miskolci Régész Enciklopédia - Inkrusztáció

Az inkrusztáció eredetileg egy iparművészeti eljárást jelöl, a Magyar etimológiai szótár szerint ‘nemes anyagokból készült berakásos díszítés bútoron’; ‘márvány vagy színes kő berakás’. A régészetben azonban az agyagból készült edények felületére, azok karcolt vagy mélyített díszítéseibe töltött betétek elnevezéseként használjuk. Ezek a betétek a kerámiákétól elütő színben készültek.

Az eljárást főként őskori kerámiakészítők és fazekasok használták, feltűnik neolitikus, rézkori és bronzkori agyagedényeken is. A két legismertebb Kárpát-medencei kultúra, melyek edényein megtaláljuk, a neolitikus bükki kultúra (Kr. e. 5200–5000/4900) és a középső bronzkori mészbetétes edények népének kultúrája (Kr. e. 2000–1500). Mindkettő magas szinten űzte a kerámiaművességet.

A bükki edények bekarcolt vonaldíszeibe a sötét felülettől elütő fehér, sárga vagy vörös színű betétet tettek (1–2. kép), melyet a természettudományos vizsgálatok szerint ásványi anyagokkal (kaolinittel, goethittel, hematittal) színezett, vagy a természetben ilyen állapotban előforduló agyaggal töltöttek ki. Néhány darabnál porrá tört márga (agyagos-karbonátos kőzet) valószínű használatát mutatták ki. A betéteket utóégetéssel vagy szerves ragasztóanyagok segítségével rögzíthették a kerámiák felületébe.

1.kép: Inkrusztált edények a neolitikus bükki kultúrából (fotó: Baranczó Benedek)

2.kép: Fehér, vörös és sárga inkrusztációk bükki edénytöredékeken (Mihály J. és munkatársai 2010, 1. ábra)

Ezzel szemben a középső bronzkori mészbetétes edényeknél csak fehér színű inkrusztációt használtak a fazekasok (3. kép), melyet főként porrá tört állati csontokból készítettek.

3.kép: A bronzkori mészbetétes edények kultúrájának inkrusztált kerámiái (Kreiter A. és munkatársai 2020, 2. ábra)

Az inkrusztált díszítés előfordul még a rézkori tiszapolgári kultúrában, valamint a kora bronzkori Makó-, Nyírség- és Kisapostag-kultúrákban is, illetve kis számban a középső bronzkori Vatya-kultúrában. A rézkorban és bronzkorban a fehér inkrusztáció készítése a Közép- és Al-Duna-vidék más kultúráinál is jellemző volt (Kostolac-, Vučedol-, Szeremle-, Gârla Mare-, stb.).

A rézkori tiszapolgári edények fehér inkrusztációját a természettudományos vizsgálatok alapján porított állatcsontból készítették, míg a Kostolac-kultúrában többnyire kalcit, a Vučedol-kultúrában pedig kagylóhéj lehetett az alapanyag. Az, hogy milyen anyagokat használtak fel az inkrusztáció elkészítéséhez tehát kultúránként különböző volt, és azt az elemzések szerint sokkal jobban befolyásolták a hagyományok, mint a közelben elérhető nyersanyagok köre. A bronzkori kultúráknál több esetben kimutatták zúzott kvarc szándékos hozzáadását is a fehér inkrusztáció anyagához, vagyis a mészbetétet nem egyféle anyagból készítették. Az is kimutatható, hogy ha több „hozzávalót” használtak, azokat vagy együttesen porították, vagy külön-külön törték/őrölték meg, és később keverték össze. Ha hasonló keménységű anyagokat használtak, azokat együtt porították, míg a különböző keménységűeket külön-külön, és csak később keverték össze azokat – vagyis a választásnak praktikus okai lehettek. A „hozzávalók” fajtái a bronzkori mészbetét fehér színét, matt vagy fényes voltát is befolyásolták.

A díszítéshez használt szerszámok is kultúránként különböztek a bronzkorban (W-, T-, U-alakú végződéssel), mint ahogy a mészbetétágy elkészítésének technikája is (bemélyítés, beböködés, pecsételés, folyamatos bekarcolás). A mészbetét alapanyagai általában nem mutatják magasabb hőmérséklet hatására történő átalakulás nyomait, így többnyire égetés után vihették fel azokat a kerámiák felületére. A betét rögzítésére főként szerves kötőanyagot használhattak (tojásfehérje, enyv, növényi gyanta), mely az idők során lebomlott, így nehezen kimutatható. A Vatya-kultúrából származó néhány kerámiánál a mészbetétágy keresztmetszetének pásztázó elektronmikrószkopos vizsgálata azt mutatta, hogy a bemélyített díszítésbe először híg agyagot kentek, az inkrusztációt pedig ezt követően helyezték bele, egyes esetekben pedig magát a betétet hevítették a behelyezés előtt. Ezeknek a praktikáknak a célja is a jobb rögzítés lehetett.

Az eddigi vizsgálatok szerint egyes bronzkori kultúráknál szigorúan ragaszkodtak a kulturális szabályokhoz, míg máshol kísérleteztek a különböző alapanyagokkal és inkrusztációs technikákkal, többféle megoldást is használtak. Mindenesetre úgy tűnik, hogy rézkori és bronzkori kerámiakészítők más alapanyagokat és rögzítési technikákat alkalmaztak, mint neolitikus „elődeik”.

Csengeri Piroska

Ismeretterjesztő a témához: Kreiter A. és munkatársai: Miből készült a középső bronzkori kerámiák „mészbetét” díszítése? 2020.06.08. https://mnm.hu/hu/cikk/mibol-keszult-kozepso-bronzkori-keramiak-meszbetet-diszitese

Szakirodalmak a témához: Czekaj-Zastawny, A. et al.: Colorants used to decorate the Bükk culture vessels. In: Valde-Nowak P., Sobczyk K., Nowak M., Źrałka J. (szerk.): Multas per gentes et multa per saecula. Amici magistro et collegae suo Ioanni Christopho Kozłowski dedicant. Jagiellonian University Kraków, 2018, 351–359.

Kiss V.: Middle Bronze Age Encrusted Pottery in Western Hungary. Varia Archaeologica Hungarica XXVII, Archaeolingua, Budapest, 2012.

Mihalik J.: A boldogkőváraljai neolithkori telepek. Archaeologiai Közlemények XX, 1897, 5–39.

Mihály J. és munkatársai: A bükki kerámia inkrusztált díszítéseinek vizsgálata mikroanalitikai módszerekkel. Archeometriai Műhely VII/4 (2010), 249–257.

Parkinson, W. A. et al.: Elemental analysis of ceramic incrustation indicates long-term cultural continuity in the prehistoric Carpathian basin. Archaeology Ethnology & Anthropology of Eurasia 38/2 (2010), 64–70.

Roberts, S. et al.: Characterization and textural analysis of Middle Bronze Age Transdanubian inlaid wares of the Encrusted Pottery Culture, Hungary: A preliminary study. Journal of Archaeological Science 35 (2008), 322–330.

Sofaer, J. – Roberts, S.: Technical innovation and practice in the Eneolithic and Bronze Age encrusted ceramics in the Carpathian basin, Middle and Lower Danube. Archäologisches Korrespondenzblatt 46 (2016), 479–496.

Wosinsky M.: Az őskor mészbetétes diszű agyagművessége. Budapest, 1904.

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #homregeszet #miskolc #múzeum #muzeum #magyarrégészet #régészet #regeszet #csengeripiroska #kerámia #díszítés #ceramic #pottery #fazekasság #kézművesség #szócikk #régészenciklopédia

19 notes · View notes

nonquebecoisayul · 4 years

Text

Június

Amióta az eszemet tudom, minden júniusért rajongtam. Június olyan nekem, mint a péntek. Amikor bármelyik pillanatban berobbanhat a hétvége/nyár. Amikor véget ért az iskola, amikor a leghosszabb nappalok vannak, amikor esténként megjelennek a szentjánosbogarak, amikor a névnapom van, amikor még nincs az a nagyon meleg, amikor az erdők dúsak, a mezők tele vannak pipaccsal, virágzik a levendula, amikor érik a cseresznye: ilyenkor minden másodpercet tudatosan (meg)éltem, életem meghatározó szerelmei is ilyenkor lobbant(ott)ak lángra. Ha meghalok majd, Junóhoz imádkozom és köszönöm meg azt a rengeteg csodát, amivel életem során megajándékozott.

Az élet úgy hozta, hogy a negyvenedik júniusomat a déli féltekén töltöm. Most először a június nem a nyarat, az északi mondavilág fehér éjszakáit hozta. Már eleve ez a tény is “feldolgozást” igényel, és erre jött a világjárvány, amely csak tombol és tombol körülöttünk láthatatlanul. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy ez a június az eddigi legmostohább és nagyítóval keresem benne azt, amiért rajongok érte. Furcsa, hogy este 6-kor már sötét van és hogy üde zöld helyett elszáradt vastag és nagy faleveleket nyaldos a hüvös keleti, déli szél. Sokat segítene, ha lenne egy kis élet, de az nincs, csak rettegés, bizonytalan és bizalmatlan tekintetek villognak a házi készítésű textil maszkok mögül.

Miközben otthonról jönnek az egyre felszabadultabb beszámolók, fotók, videók, mosolyok, addig itt csak a közvetlen családtagok arckifejezéseit láthatom (még a híradóban is maszkban tudósítanak az újságírók!). Ez a Brazília nem az a Brazília, amelyiket szerettem volna mélyebben megismerni. Ez a színes, burjánzó, barátságos és hangos kultúra most visszafogott, mérges, frusztrált és degenerált. Az ablakokból heti rendszerességgel üres fazekakat döngetnek és elnökellenes szavakat ordítanak a sötétbe a kormánnyal elégedetlen polgárok országszerte. Amikor először hallottam őket márciusban, nem tudván, mi ez, nagyon megijedtem; álmatlan éjszakáimhoz ez is hozzájárult.

A mocskosszájú elnök hívei vasárnaponként kocsikaravánokban tülkölik körbe a várost hatalmas, nemzeti színű zászlókba csavarodva. Múlt szombaton a törvényhozás épületét akarták bevenni erőszakkal, másnap a szövetségi kerület kormányzója betiltott minden tüntetést. Közben pedig a főváros környéki szegénynegyedekbe is beszabadult a vírus, ahol borítékolható a nagy vérengzés.

Viszont mindennap süt a Nap, 22-25 fok körül alakul a csúcshőmérséklet és éjszaka sem megy 12 fok alá. Beindult az ipék virágzása (jönnek a fotók és majd írok erről a tipikus brazíliai fafajtáról külön is). A gyümölcsök, zöldésgek és az alapanyagok úgy általában elképesztő minőségben és ízvilágban érkeznek: naponta eszek mangót vagy ananászt és olyan zöldségeket, amelyekről korábban fogalmam sem volt, hogy léteznek. És a sör is jó - főleg a németes nevűek, például Eisenbahn vagy Bierbaum, amelyeket a német bevándorlók által benépesített déli országrészben csapolnak.

De mégis ez a június tragikusan más, mint az eddigi harminckilenc. Megint nagyon sokszor vagyok otthon álmomban: egyik éjjel éreztem a bükki alkonyati szellőt az arcomon és sírva ébredtem a boldogságtól. Egy éve ilyenkor jártam utoljára arrafelé és ha ez így megy tovább, akkor még legalább ugyanennyit kell várnom. Talán a következő június egész más lesz, megint ugyanolyan boldog és csodálatos, mint a felhőtlen cseresznyés, szentjánosbogaras, szerelmes. Csak legyen jövőre is június - ezért imádkozom majd Junóhoz a még előttünk álló hosszú, végtelennek tűnő hónapok alatt.

#június #közélet #pandémia

2 notes · View notes

flaublog · 6 years

Photo

A fenti képen a Mész-tető látható a magosból. Ez egy műholdkép, és ha jól megnézzük a képet, akkor mintha sáncokat is látnánk, amik a cserépi földvár maradványai.

Persze nem a cserépi földváré, mert akkoriban, időszámításunk előtt kb. nyolcszázban még, olyan, hogy Cserépfalu sehol sem volt. A 13. században Crispinus birtoka lett a vidék, innen az elnevezés. A kutatók szerint a késő bronzkorban, a kora-vaskorban működött ez a település. Időszámításunk előtt jóval. Saccra kb. 2700 évvel ezelőtt.

Tehát a földvár.

Joggal gondolhatjuk, hogy amikor Árpád apánk bejött a Kárpát-medencébe az itt élőket legyilkolta, jobb esetben elzavarta őket, és azt valószínűsítjük, hogy ekkoriban alakult ki a mostani helyén Cserépfalu. Azokból állt a közösség, akik ide betelepültek. manapság migránsoznák Cserépfalu népét.

A földvárunkat, mert ugye a miénk, a hatvanas években már megnézték a régészek. A kutatók a Mész-tetőn a késő bronzkori Kyjatice-kultúra erődített telepét ismerték fel, mely valószínűleg még a kora vaskorban is működött. Ez a kor az időszámításunk előtti 8. századtól egészen az időszámítás szerinti első század közepéig tartott. Azért vas, mert a vasból készült eszközök használata kiemelkedő volt.

Na de vissza az elejére. Múlt héten nagyot ment a sajtóban, hogy a Cserépfalu feletti földvárat, a Mész-tetőn felújítják, vagyis megújítják, mely projekt az Európai Unió támogatásával, a KEHOP - Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül valósul meg.

A sajtóközlemények eléggé elnagyoltak egy ilyen projekt indulásakor, de nézzük, hogy mit is mondott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság:

A nagyközönség számára nem olyan izgalmasak a földvárak, mint kőből épült kései utódaik – a kutatók számára azonban nagyon sok érdekeset elmondanak múltunkról. Hogy ez a „beszélgetés” még sokáig folytatódhasson, pályázati forrásból 180 millió forintot fordít több földvár megóvására a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A hegység és a síkvidék találkozása gyakran nyújtott menedéket és élőhelyet az embereknek az őskortól kezdve napjainkig. A Bükk hegység északi és déli peremén, illetve a mélyen benyúló völgyekben vagy nagy területre kilátást nyújtó hegyormokon több őskori (bronzkori, vaskori), illetve kora középkori földvár és erődített telep ismert. A 2018 végéig tartó, 180 millió forint értékű projekt keretében 7 helyszínen terveznek állagmegóvást, helyreállítást Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében. A munka három nagy kiterjedésű, több korszakon át lakott földvárat, négy kisebb kiterjedésű földvárat érint. A munka egyik fő eleme a földvárak rekonstrukciója a bolygatások, roncsolások rendezésével, megszüntetésével. Kiépítenek olyan műszaki létesítményeket is, amelyek kiküszöbölik a veszélyeztető tevékenységeket, illetve ezek káros hatásait. Ugyancsak fontos az élőhelyen nem őshonos vagy agresszíven terjeszkedő fajok egyedeinek eltávolítása, illetve más, az eredeti növényzet regenerációját elősegítő beavatkozásokat is elvégeznek. A légi lézerszkennelt felvételek (LiDAR) készítésével és felszíni régészeti vizsgálatokkal a földvárak kiterjedését, objektumaik elhelyezkedését is pontosítják. Az állagmegóvás pedig lehetővé teszi a földvárak hosszú távú fenntartását, tanulmányozhatóságukat és természetvédelmi célú bemutatásukat.

Irtó izgalmas a dolog, ezért nem elégedtem meg a közleménnyel, megkerestem a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, akik készséggel válaszoltak kérdéseimre. Köszönöm szépen Császár Zsuzsannának, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársának a segítségét.

FLAU: Miért van erre szükség? Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: Az élettelen természeti értékeket – jelen esetben az ex lege védett földvárakat - elsősorban a környezeti hatások – az időjárás és a benövényesedés veszélyeztetik. A táji és kultúrtörténeti értékkel egyaránt bíró földvárak védelme, helyreállítása szükséges további pusztulásuk, végső esetben akár teljes megsemmisülésük megakadályozása érdekében.

FLAU: Mi történt eddig? BNPI: A terület morfológiai felépítésének, a földvár antropogén formáinak (sánc, esetleg más eddig fel nem ismert alakzatok) megismerése céljából a terület LiDAR technológiával történő felmérése megtörtént, az így kapott adatok kielemzése folyamatban van. Elkészült egy örökségvédelmi hatástanulmány is, aminek a segítségével a jövő évben megtörténik majd a terület régészeti felmérése.

FLAU: Mi fog történni jövő év végéig? BNPI: A rehabilitációs munkálatok előtt régészeti kutatásokra kerül sor. A természeti állapot javítása illetve a földvár jobb láthatósága érdekében gépi és kézi cserjeirtás, szárzúzás történik. Elszállítjuk a keletkezett zöldhulladékot és a területen összegyűjtött egyéb hulladékot is. Az illegális rongálók, fémkeresők, kincsrablók működésének visszaszorítása érdekében a megfelelő helyre kameracsapdát helyezünk ki.

FLAU: A projekt végén a turisták jobban látogathatják a területet? BNPI: Igen. Reményeink szerint többen látogatják majd a helyszínt. Ennek elősegítése érdekében egy tanösvény kialakítására is sor kerül. A tanösvény mentén esőházat és ismertetőtáblákat helyezünk ki a földvár alaposabb bemutatása céljából.

Egyre jobban hangzik az egész, nagyon kiváncsiak vagyunk, hogy ténylegesen mi fog itt megvalósulni. Decemberben megnézzük a területet, és fotókat is készítünk majd a mostani állapotról.

Tehát:

A földvár egy földsánccal körülvett települést jelent

Kevés forrással rendelkezünk az őcserépfalui településről, ami kb 2700 évvel ezelőtt létezett

A földvár, külön védettségi eljárás nélküli védett természeti érték

A földvárak az Árpád-korig léteztek

Utána rájöttek, hogy csak a kőfalak védig igazán a településeket

Cserépfalutól fentebb, a Mész-tetőn volt egy földvár, amit most jobban megnéznek majd a hozzáértők.

Klassz lesz!

Köszönöm a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság segítségét, Dobos Anna írását is használtam a poszthoz. Itt a LINK.

#cserépfalu

16 notes · View notes

halbanember · 7 years

Text

Miskolc az ország harmadik legnagyobb városa, tele jobbnál jobb programokkal, eseményekkel. Ha itt szeretnél nyaralni, esetleg itt laksz de nem tudod mit csinálj a nyári szünetben, akkor ezek a neked való programok, amelyek egész évben várnak.

10. Kalandparkok

Miskolcot körülöleli a Bükk, amely számos lehetőséget biztosít a gyermekeknek és felnőtteknek arra, hogy különböző ügyességi és egyéb játékkal tárják fel a bennük rejlő Indiana Jonest. Erre az egyik legjobb lehetőségünk az Avalon Park területén található Maya Játszóház, amely 2500 négyzetméteren várja a felfedező kicsiket és nagyokat. A park területén található számos ugráló- és mászó elemek, csúszdák minden korosztály számára változatos kikapcsolódási lehetőséget kínálnak. Továbbá szülinapok, családi rendezvények és az évszaknak megfelelő tematikus programok helyszíneként szolgál. Ha egy következő Hamilton lakozik bennünk, akkor a Hell Kart és Event Center adhat enyhülést a nyári melegben, és a Forma 1 – es szünetekben. Itt az erdők árnyékában kialakított 560 méteres pályán száguldhatunk a legmodernebb Rimo gokartokkal. A Miskolctapolcai Kaland Túraparkban 1000 négyzetméteren 33 különböző nehézségi pálya került kiépítésre, 3 – 9 méteres magasságban, ahol különböző hidakon tehetjük próbára kitartásunkat és határainkat. Itt képzett, barlangászatban és alpintechnikában jártas vezetőkkel emelkedhetünk a magasba. A barlangfürdő mellett található Miskolc első és egyetlen Bobpályája, ahol 800 méteres pályán száguldhatunk végig a Csónakázó – tóig, akár 42 km/h órával. A Bükk hegységben található Miskolc legmodernebb kalandparkja, a Lillafüredi Sport -, és Kalandpark, ahol rengeteg attrakció közül választhatunk, mint pl. a lézerharc, DVTK játszótér, Kötélpálya, Segway. A kalandpark munkatársai a legmagasabb biztonsági elvárásoknak megfelelően, animátorok segítségével mindig feldobják a kicsik és nagyobbak napját. Fedezzük fel, szórakozzunk Miskolc legjobb parkjaiban.

Lillafüredi Kalandpark bejárat

Lillafüredi Kalandpark játszótér

9. Nyári színházi esték és koncertek

Miskolc ma már egyre inkább a kultúra városa is, ahol a nyári szünetben sem maradunk színházi programok nélkül. A Miskolci Nemzeti Színház Nyári színházában alkalmanként remek előadásokat élvezhet a nagyérdemű. Itt tartják Miskolc leghíresebb fesztiváljának a Bartók Plusz Operafesztivál szabadtéri produkcióit is, amelyet jövőre is megrendeznek (2018. június 8 – 17.). A Miskolc – Tapolcán található Akropolisz Szabadtéri Színpadon nyáron indul be a boogie, ilyenkor számos bulvárprodukciót bemutatnak, amelyek laza kikapcsolódást jelentenek a nyári forróságban. A város legújabb attrakciója a Diósgyőri Vár tövében található Lovagi Tornák Tere, ahol már eddig is olyan nagynevű produkciók léptek fel, mint a Repülök, a Tankcsapda vagy a Magyar Nemzeti Lovasszínház. Idén Augusztus 22. – én a Madách Színház vendégszerepel náluk a Meseautó musicallel. Jegyek még korlátozott számba kaphatók. Figyeljük ki előre a legjobb színházi estéket, és áldozzunk a kultúra oltárán Miskolc legforróbb éjszakáin.

8. Diósgyőri vár

Miskolc arculatát régóta meghatározza a romantikus történetekben gazdag várunk, amely ma is a város kiemelt turisztikai attrakciója, amely nem csak a történelemre éhezők számára lehet érdekes. A felújított várkastély, a Bükk lábánál fekvő Diósgyőr városrészben található impozáns épület ma már a kor igényeinek megfelelő hangulatban, de modern igényeket kielégítő technikával mutatja be a középkori életet. Bár, a vár egyelőre várja új urát, de azért a várkisasszonyok minden nap nagy lelkesedéssel mutatják be az ország népének a hely történelmét, annak szellemiségében. Nagy élmény lehet felsétálni a vártoronyba, és élvezni a Bükkre és a városra nyíló csodálatos panorámát, megnézni Közép – Európa legnagyobb lovagtermét, bekukkantani a királyok és királynék legintimebb helyeire, megnézni a hálótermüket, valamint megnézni a Szent Hedvig kápolnát és ereklyét. A kis apródok és kísérőik megtekinthetik a vár történelméről szóló animációs filmet, a panoráma vetítés során, pénzt verhetnek, íjászkodhatnak, megismerkedhetnek az alkímiával, a középkori gasztronómiával és betekinthetnek a fémműhelybe. Az egész napos családi programok mellett, különböző nappali és esti rendezvényekkel is csábítja a nagyközönséget a vár, ezek közül kiemelhető a Lovagi Játékok és a Titokzatos éjszakák tematikus esték. Fedezzük fel Diósgyőr és a vár lenyűgöző történelmét, és éljük át újra a saját élményeiken keresztül. Mert mindenkit vár a Diósgyőri vár.

7. Fagyi

Miskolc egyre inkább fejlődik a gasztronómia terén, a városban folyamatosan nyílnak az éttermek, kávézók, desszertbirodalmak és fagyizók. Idén nyáron két új hely is megnyílt, ahol igazán finom fagyi kapható, ezek mellett a régi jól bevált fagylaltozókat is érdemes felkeresni. A Desszertem a város legújabb és legvonzóbb francia stílusú cukrászdája a Miskolci Nemzeti Színház mellett található, ahol a mennyei sütiken kívül, igazán finom fagylaltot is kóstolhatunk. Az igazi kedvencünk a sós karamella, amit mindenkinek ajánlunk. A másik újdonság a franchise rendszerben működő, kézműves fagyikat árusító Levendula fagylaltozó, amely a sétálóutcán található, a a belvárosi OTP – vel szemben. A virágra jellemző színekről ismerhetjük meg, illetve a bolt előtt parkoló bicikliről, de ami a legfontosabb a fagyi, és persze megint a sóskaramellre szeretnénk rávenni Önöket, de mindenki fedezze fel a legújabb ízeket. A Diósgyőri vár közelében található Diósgyőr és a város legjobb valamint legismertebb cukrászdája, a Kisgergely, ahol már igen régóta ehetünk finom kézműves fagyikat. De a régió egyik legfinomabb pogácsája és sajtos rolója is itt kapható. Aki a mézest szereti rossz ember nem lehet, de mindenképp kóstoljuk meg a minden évben megújuló ország tortáját is, vagy a zserbót. Fedezzük fel a helyiség gasztronómia szellemét, kóstoljunk bele a miskolci édes életbe, aztán La dolce Vita.

6. Csónakázás a Hámori tavon

A Hámori – tó Lillafüreden a Palotaszállóval szemben elterülő mesterséges tó, eredeti funkciója szerint az olvadék víz eltárolása, valamint a kohók vízigényének kielégítése volt. Ma már eredeti funkcióját elvesztette, inkább a turizmust szolgálja ki. A tavon tavasztól – őszig megjelenő színes kis csónakok mára már hozzátartoznak a látképhez. A tó és környezetének nyugalma igazi nyugalomterápia mint a testnek, mint a léleknek, persze fontos, hogy betartsuk a biztonsági előírásokat, hiszen a tó átlagos mélysége 9 m. A tónak a felén lehet csónakázni, a kölcsönzőhöz a Tókert Étterem bejáratától pár méterre található kis trafiknál lévő lépcsőn lehet lejutni. Április 15. és Október 15. között mindennap – kivéve ha esik – lehet hajókázni, 500 Ft/30 perces áron, de erről érdeklődjünk a helyszínen. 1945 – től évi rendszerességgel rendeztek csónak – és kajakversenyeket a tavon, amely hagyományt ideje lenne újraéleszteni.

Információk a Hello Miskolc weboldalán.

Hámori – Tó

5. Stresszmentesítő túrák a Bükkben

A Bükk árnyékos és hűvös erdeiben mindenképp érdemes ellátogatni a nyári kánikulában, hiszen a fák árnyékában akár 8 – 10 fokkal is hűvösebb lehet. A Bükkben számos túraútvonal található, amelyek színkódjai megegyeznek az országos turistajelzésekkel. A város közelében található Lillafüredről, Ómassáról, Majális – Parkból, vagy Bánkútról számos turistaút indul ki a hegység gyönyörű kilátóhelyeire, forrásaihoz, barlangjaihoz. Kerekedjünk fel, látogassuk meg a legismertebb és kevésbé ismert célpontokat, mint pl. a panorámájáról híres köveket (Három – kő, Látó – kő, Pes – kő, stb.), a Pálos – kolostort Szentléleken, a bánkúti Petőfi – kilátót, vagy a Bükk híres barlangjait, mint pl. a Szeleta, Kecske – lyuk, és utoljára, de nem utolsó sorban a Bükk – fennsík (Magas – Bükk) karsztformákban gazdag felszínét. Fedezzük fel ezt a spirituális tájat, amely minden évszakban más arcát mutatja nekünk meg.

Bükki pihenőfotel és tájrelaxáció

4. Barlangtúrák Lillafüreden

A Bükk – hegység karsztformákban és – jelenségekben gazdag terület, hiszen felszínét nagy részben erre a jelenségre hajlamos mészkő alkotja. A hegység két legszebb barlangja Lillafüreden található, az egyik a Szent István cseppkőbarlang, a másik az Anna mésztufa barlang. A fokozottan védett Szent István – barlang bejárata az egri főút mellett, a Palotaszállótól 500 méterre található, a nyári időszakban (március 26. – szeptember 30) naponta 9 – 17 óráig látogatható. A 25 perces túra indulásához minimum 5 fő szükséges, ajánlott meleg ruha. A barlangot a benne található cseppkő-, és oldásformák teszik izgalmassá. A fokozottan védett Anna – barlang Európában is egyedülálló, bejárata a Palotaszálló alatt lévő Függőkert aljából nyílik, a Szinva – vízesés mellett, Felsőhámor végén. A barlang kb. 150 – 200.000 évvel ezelőtt kezdett el kialakulni a Szinva – forrás mésztufájából, kialakulás összefügg az azonos nevű Anna – forrás működésével, kiépítésére 1927 – ben került sor. A nyári időszakban (március 26. – szeptember 30) naponta 10 – 16 óráig látogatható, minimális létszám 4 fő, kivétel a 12:00 – kor induló garantált túra, amely létszámfüggetlen. Fedezzük fel, a nyáron enyhülést hozó föld alatti csodavilágot, amely során megismerkedhetünk a Bükk hegység földrajzi és geológiai történetével.

3. Pisztrángevés a Lillafüredi Erdei Halsütöde

Kiváló nyári gasztroprogram a Lillafüredi Pisztrángtelepen található Erdei Halsütödében a helyben fogott halakból, titkos recept alapján készült grillezett, füstölt és rántott fogások megkóstolása. A fogások közül kiemelkedő a füstölt pisztráng, amely annyira jellemzően bükki, hogy megérdemli a Bükkcumnak nevezzük, hiszen az eljárás során használt Bükkfa lelke és aromája beépül a hal ízében, amelyet egy éjszakán át pácoltak az általuk kifejlesztett pácban, ami 12 féle fűszert tartalmaz. A pisztrángtelep hangulata és varázsa nem lenne teljes a Bükk látképe és friss levegője nélkül. A hegységben megbúvó étkezde, az Ómassát Lillafüreddel összekötő út közepén található, felismerhető a pisztrángos tábláról. Kóstoljuk meg az összes fogást, amelyet a házigazdák ott helyben sütnek és grilleznek meg számunkra. Mindenképp megér egy kitérőt, és aki szeretne friss hallal is távozhat, konyhakészre tisztítva. Az Erdei Halsütőt érdemes kisvonattal is megközelíteni, így még több élménnyel lehetünk gazdagabbak.

2. Libegő

Miskolc és Lillafüred legújabb és legvonzóbb attrakciója a Lillafüredi Libegőpark ahol madártávlatból szemlélhetjük meg a Bükk – hegység csodálatos bükkfáit, élővilágát és panorámáját. Ha szerencsénk van még nagyobb ragadozó madarakkal is találkozhatunk, de feltárul előttünk a lombkorona minden szintje amely mindenki számára új szemszögből világítja meg a fák magánéletét. A Libegő a lillafüredi üdülőövezetből (333 m) kiindulva 1080 méter hosszúságban szállítja a vendégeket Bükkszentkereszt irányába, a Jávorhegyre. Gyönyörű kilátás nyílik felfelé a Jávorhegyre, lefelé pedig a szemközti Létrás – tetőre, a lápákra (István – lápa, Kis – kút – lápa), amely szó dombot jelent, valamint a Vesszős – völgyre, és az egri főútra. A 2015 – ben átadott és 2016 – tól üzemelő drótkötélpályás felvonó folyamatos és szakszerű karbantartást igényel, amelyet minden évben elvégeznek. Amikor felértünk, induljunk el és fedezzük fel a környező látnivalókat, sétáljunk el Bükkszentkeresztre, vagy együnk egy finomat a Fehérkőlápai Turistaházban. Nézzük meg Lillafüred egyetlen sípályájának, a Nagylesíklónak a maradványát, amelynek nyomvonalán ma a Libegő fut, erről tábla is megemlékezik. Túravezetők irányításával Hegyi Roller és Monsterbike túrákat tehetünk a Libegő nyomvonalán. Ez a kb. 1 – 1,5 órás túra a Jávorhegy csúcsáról indul és a Libegő alsó állomásáig tart, a részvétel 16 éves kor felett lehetséges, ára 4990 Ft/fő, amely a Libegős utazást is tartalmazza. Fedezzük fel a környéket az Oxigén sétaúton, ahol 7 km – en keresztül megismerkedhetünk a Bükk élővilágával, spirituális helyeivel és forrásaival.

1. Strandok

Bár Miskolc nem a vizek város, de annak is hívhatnánk, hiszen három strand is található a városban, amelyek ilyenkor nyáron kiváló felfrissülést nyújtanak az ideérkezőknek. Miskolc kiemelkedő vizes attrakciója az Európában is egyedülálló Barlangfürdő, amely egy melegforrás felett lévő barlangrendszerben alakítottak ki. A Tavas – Barlangot a víz évezredek során mélyítette ki, a benne feltörő 30 fokos termálvíz, főként ízületi megbetegedésekre ajánlott, sótartalma nem éri el az 1000mg/l ezért bármeddig fürödhetünk benne. Számos élménymedence kapott helyett a barlangon belül és kívül, ezekről a Barlangfürdő weboldalán tájékozódhatunk. A Barlangfürdő számos Aquaterápiával és masszázzsal, valamint Spa kezeléssel és Szauna Parkkal várja az ideérkezőket. Miskolc – Tapolca másik strandja a Miskolctapolcai Strand megújulva, számos programmal és wellness lehetőséggel várja a fürdés szerelmeseit. Hánytatott sorsa 2004 – es végleges bezárása után, a 2016 – os újbóli megnyitásával ért véget. A város üdülőterületén mindig is híres fürdőkultúra volt, amely ma újra régi pompájában ragyog. Az árakról és a nyitva tartásról érdeklődjünk a weboldalon, vagy a helyszínen. Miskolc harmadik strandja, amely az egyik legnépszerűbb a Selyemréti Strandfürdő 1927 – ben nyílt meg, majd 2013 – ban teljesen megújult. A fürdő területén található medencék és élményelemek remek családi programnak adnak otthont. A strand vize a helyi törvények alapján nem minősül termálvíznek, de a helyiek szerint gyógyhatású. Szezonban és szezonon kívül is érdemes ide ellátogatni, a szolgáltatásokról, jegyárakról és nyitva tartásról tájékozódjunk előre. Miskolcon több szálloda is kínál Wellness és Spa szolgáltatásokat, amelyekről a helyi turisztikai oldalak, szálláskeresők és wellnesszel foglalkozó oldalak lehetnek segítségünkre. Kiemelném a Lillafüredi Hunguest Hotel Palotaszálló csendes wellness részlegét mint a legszebb helyen fekvőt, itt csodás környezetben pihenhetjük ki magunkat. A részlegben három medence, egy úszó, egy élmény és egy melegvizes jakuzzi, két merülőmedence, valamint egy kneipp medence kapott helyet. A kinti finn szauna mellett sókamrában gyógyulhatnak a légúti megbetegedésben szenvedők. Miskolc – Tapolca legújabb gyöngyszeme az Avalon Park – ban található Avalon Resort & Spa szaunavilággal, kültéri és beltéri medencékkel és egy kis luxussal vár minden kikapcsolódni vágyót. A melegvizes medencék vízének hőmérséklete 30 – 34 fok nyáron, télen a kinti medence 38 fokos. Az Avalon Spa egy igazi relaxbarlang, ahol elbújhatunk a mindennapok stressze elől és feltöltődhetünk a különböző masszázs és kezelések révén. A belső élménymedence és szauna világ, valamint pihenőszoba kellemes aurája kényeztetően hathat a léleknek és a testnek. Találjuk meg a számunkra legszimpatikusabb fürdőhelyet, és lazuljunk el a legmelegebb napokon is.

Kalandparkok:

Maya Játszóház:

MISKOLC TAPOLCA, IGLÓI ÚT 15. TELEFON: +36 46 200 240

EMAIL: [email protected] [email protected]

Hell Kart és Event Center

MISKOLC TAPOLCA, IGLÓI ÚT 15. TELEFON: +36 46 200 240 EMAIL: [email protected] [email protected]

Miskolctapolcai Kaland Túrapark

MISKOLC TAPOLCA, GARAS SÉTÁNY, A CSÓNAKÁZÓ TÓ MELLETT TELEFON: +36 30 519 1062 EMAIL: [email protected]

Bobpályája

MISKOLC TAPOLCA, BARLANGFÜRDŐ MELLETT TELEFON: +36 30 822 8552 EMAIL: [email protected]

Lillafüredi Sport -, és Kalandpark

MISKOLC – LILLAFÜRED, ERZSÉBET SÉTÁNY 8. TELEFON: +36 30 336 2176; +36 46 546 405 EMAIL: [email protected]

Színházak:

Miskolci Nemzeti Színház

MISKOLC, DÉRYNÉ U. 1. TELEFON: +36 46 516 735 EMAIL: [email protected]

Bartók Plusz Operafesztivál

Akropolisz Szabadtéri Színpadon

MISKOLC – TAPOLCA, GÖRÖMBÖLYI U. 3. TELEFON: +36 30 642 9559

Lovagi Tornák Tere

MISKOLC, TAPOLCARÉT UTCA TELEFON: +36 46 533 355

Diósgyőri vár:

MISKOLC, VÁR U. 24. TELEFON: +36 20 779 9144

Desszert helyek Fagyimádóknak:

Desszertem

MISKOLC, SZÉCHENYI U. 21 – 23. TELEFON: +36 46 613 801

Levendula fagylaltozó

MISKOLC, SZÉCHENYI U. 15.

Kisgergely

MISKOLC, NAGY LAJOS KIRÁLY ÚTJA 9 – 13. TELEFON: +36 46 531 241 EMAIL: [email protected]

Lillafüred és környéke:

Hunguest Hotel Palota (Palotaszálló)

MISKOLC – LILLAFÜRED, ERZSÉBET SÉTÁNY 1. TELEFON: +36 46 331 411 EMAIL: [email protected]

Lillafüredi Libegőpark

MISKOLC – LILLAFÜRED, ERZSÉBET SÉTÁNY 77. TELEFON: +36 46 572 078 EMAIL: [email protected]

Lillafüredi Erdei Halsütöde

MISKOLC – LILLAFÜRED, ERZSÉBET SÉTÁNY 55. TELEFON: +36 46 370 922

Strandok:

Barlangfürdő és Barlang Aquaterápia

MISKOLC – TAPOLCA, PAZÁR ISTVÁN SÉTÁNY 1. TELEFON: +36 46 560 030 EMAIL: [email protected]

Miskolctapolcai Strand

MISKOLC – TAPOLCA, ARADI SÉTÁNY 1. TELEFON: +36 70 683 3103 EMAIL: [email protected]

Selyemréti Strandfürdő

MISKOLC, BAJCSI – ZSILINSZKY 58. TELEFON: +36 46 411 399

Avalon Resort & SPA

MISKOLC TAPOLCA, IGLÓI ÚT 15. TELEFON: +36 46 200 240 EMAIL: [email protected] [email protected]

10 frankó nyári program (vagy őszi) Miskolcon Miskolc az ország harmadik legnagyobb városa, tele jobbnál jobb programokkal, eseményekkel. Ha itt szeretnél nyaralni, esetleg itt laksz de nem tudod mit csinálj a nyári szünetben, akkor ezek a neked való programok, amelyek egész évben várnak.

#Barlang #Barlangfürdő #fedezdfelmiskolc #ilovehungary #Libegő #lillafüred #Miskolc #MiskolcTapolca #Palotaszálló #travel #welovemiskolc

0 notes

napimagazinn-blog · 7 years

Text

http://www.napimagazin.hu/tisza-tavi-kalandozasok-a-mav-nosztalgia-szervezeseben/

New Post has been published on http://www.napimagazin.hu/tisza-tavi-kalandozasok-a-mav-nosztalgia-szervezeseben/

Tisza-tavi kalandozások a MÁV Nosztalgia szervezésében

A Tisza-tavi kalandozások elnevezésű MÁV Nosztalgia utazás az ország legnagyobb mesterséges tavához gördíti el utasait.

Nyári vonatukkal az egynapos kirándulások kedvelőinek szeretnének kedvezni, hogy fakultatív programkínálataik mellett, lehetőségük legyen akár egy könnyed strandolásra is benevezni.

Vonatukban a már megszokott étkező- és bárkocsi mellett bicikliszállító kocsi is közlekedik majd, így az utasok kerékpárjaikat is magukkal hozhatják, hogy akár Poroszlón, akár Tiszafüreden leszállva kerékpártúrára indulhassanak.

A kerékpárszállító kocsiban az ülőhelyek egy üvegezett fallal vannak elválasztva a kerékpároktól, így vendégeink az egész utazás során figyelemmel kísérhetik biciklijeiket.

A szerelvény vonóerejét Füzesabony állomásig a V42 527 “Leó” villanymozdony, Füzesabony és Hortobágy között pedig az M40 114 “Púpos” dízelmozdony biztosítja.

A célállomásokon változatos fakultatív, ökoturisztikai programot kínál a MÁV Nosztalgia, hogy a térség rengeteg látnivalója és élménye közül mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbbet. Természetesen egyéni programválasztásra is van lehetőség, sőt a fedélzeten számos érdekességet is megosztanak majd a célállomásról.

Megmutatjuk, milyen fakultatív programlehetőségek állnak a leendő utasok rendelkezésére.

A opció: Látogatás a Tisza-tavi Ökocentrumban (kb. 4-5 órás program, ebéddel; min létszám: 20 fő): 6.990 Ft/fő

Az Ökocentrum vendégfogadó és oktató központ, amely egy helyen gyűjti össze és tárja látogatói elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit, bemutatva Magyarország második legnagyobb tavának gazdag élővilágát. Négyszintes látogatóközpontja 2600 négyzetméteren várja az érdeklődőket, állandó kiállításai, 50 férőhelyes, háromdimenziós vetítőterme és hatalmas, több, mint egymillió liter össztérfogatú, édesvízi akváriuma révén – melyben több, mint 40 hazai halfaj mellett, közel 15 kétéltű- és hüllőfajt mutat be -, igazi természet közeli élményt nyújt.

A részvételi díj tartalmazza a belépőt a szabadidő parkba, a kilátó toronyba, főépületbe, egy 12 perces 3D-s film megtekintését és egy kb. 50 perces kishajós kirándulást a Tisza tavon (Időjárás függő program, rossz idő esetén az előre megváltott program ára nem téríthető vissza).

Igazi Tisza-parti ebéd egy helyi étteremben: halászlé, túrós csusza. Az Ökocentrum épülete kb. 20 perc séta az állomástól

B opció: Vizes programok Tiszafüreden – Csónaktúra a Tisza-tavon (kb. 4-5 órás program, ebéddel; min létszám: 30 fő): 6.990 Ft/fő

Az Élményvonat utasai Tiszafüred állomáson szállnak le a MÁV Nosztalgia szerelvényéről, rövid sétát követően érkeznek meg a tiszafüredi kikötőbe. Innen révhajóval utaznak tovább Szabics kikötőig (kb. 30 perces hajóút).

A tiszaörvényi Szabics kikötőből indulva utasaink végigjárhatják az 1500 m hosszú tanösvényt.

A Tiszavirág Ártéri Sétaút a Tisza-tó egyedüli, az ártéri erdőt, a Tisza-tó élővilágát és az elfeledett ősi mesterségeit bemutató tanösvénye. A Sétaút belső taván, a “Göbén” halász ladikok segítik a kirándulókat, hogy a tündérrózsák közé beevezve valóban a természet részévé váljanak. Különösen ajánljuk gyerekes családoknak, a természet szépségei iránt érdeklődő fotósoknak, kikapcsolódni vágyóknak.

A program részét képezi egy igazi Tisza-parti ebéd egy helyi étteremben: halászlé, túrós csusza.

A programon résztvevők az ebéd elfogyasztása után ismét révhajóra szállva jutnak vissza Tiszafüredre, ahol az Élményvonat indulásáig még marad szabadon eltölthető idejük.

Egyéb, egyéni programlehetőség Tiszafüreden és Poroszlón:

Hozza magával a bringáját, és tekerjen egy nagyot!

Fürdési lehetőség a Tiszafüredi Thermal Strand-és Gyógyfürdőben Csónakázási, kajakozási lehetőség Poroszlón és Tiszafüreden

C opció: Kisvasúttal a Hortobágyi Halastóhoz (kb. 4-5 órás program, ebéddel): 8.990 Ft/fő

Az élményvonat utasai érkezést követően rövid sétát tesznek a Hortobágyi Halastóhoz, ahol kisvasút várja őket.

A hortobágyi halastavak Közép-Európa egyik legnagyobb halastórendszerét alkotják, amelyek a tógazdasági hasznosítás mellett változatos és gazdag élővilágot rejtenek. A kisvasút lehetőséget biztosít a turisták számára, hogy gyönyörködjenek az egyedülálló tájban és a belső tavak madárvilágában. A végállomáson 400 méter hosszú pallóút valamint egy 10 méter magas kilátó várja a vendégeket (kb. 2óra). Visszaérkezést követően busztranszfer a Hortobágyi Csárdába, ahol háromfogásos ebédet fogyaszthatnak el (a menü az italfogyasztást nem tartalmazza).

Ezt követően a csoport ellátogat a csárda közelében lévő Madárkórházhoz, ahol négy évszak élővilágát és a madarakat fenyegető veszélyeket bemutató kiállítását és látványkórházat tekinthetik meg.

Végül szabad program (Kilenclyukú híd), és visszaindulás az állomásra.

D) Hortobágy nevezetességei (kb. 4-5 órás program, ebéddel): 9.990 Ft/fő

Az élményvonat utasai Hortobágyra érkezést követően egy Pusztaprogramban vehetnek részt.

A másfél órás fogatozás során a puszta ma is élő természeti és kultúrtörténeti értékeit, pásztorhagyományait ismerhetik meg. Az egyedi szépségű, sajátos hangulatú tájban vendégeink megismerhetik a hagyományos legeltető állattartást rackanyájjal, szürke marha gulyával, ménessel, mangalica kondával, bivaly gulyával. A csikós bemutató közben rácsodálkozhatnak a csikósok és lovaik közti tökéletes összhangra. Megfigyelhetik a pásztorok viseletét, munkaeszközeit, munkájukat, és a pusztára jellemző pásztorépítményeket „seggen ülő” hodályt, a gémeskutat, a karámot, a vasalót. A program befejeztével az érdeklődők meglátogathatják a ménes istállóit is.

A Mátai Ménes közel 270 lovával Magyarország egyik jelentős lótenyésztő központja, állami ménesként működik a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. kezelésében. Legfontosabb feladata a 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniusz fajta génmegőrzése és napjaink igényeinek megfelelő holsteini fajtára alapozott magyar sportló tenyésztése. Emellett a ménesnek a természetvédelmi területek kezelésében is meghatározó a szerepe. A pusztaprogramot követően vendégeink háromfogásos ebédet fogyasztanak el a Hortobágyi Csárdában és innen sétálnak át a hortobágyi Madárkórházhoz, ahol megtekinthetik az országban egyedülálló intézményt.

A kórház az egész ország területéről, de főként a Hortobágyi és Bükki Nemzeti Parkból bekerülő, sérült, beteg, védett madarak állatorvosi ellátását, kórházi ápolását és rehabilitációját végzi. Az évente beérkező 200-300 beteg közül 35-40 % kerül vissza a természetbe. A kórház nyitott, melyet a hortobágyi Madárparkban a látogatók számára látványkórház, madármentő kiállítás és öko-teleház egészít ki. A látványkórházban egyoldalú átláthatóságot biztosító üvegfalon keresztül. A látogatók megnézhetik a sérült, beteg, gyógyulófélben lévő madarakat, a vállalkozóbb kedvűek egy-egy műtétet is megtekinthetnek. A diorámás négy évszak és madármentő kiállítás a madarakat fenyegető veszélyekre hívja fel a látogatók figyelmét. A Madárparkban látogatható nagyröpdével, tavakkal, játszótérrel felszerelt pihenőpark szeretettel várja kedves látogatóit.

A Madárkórházi látogatás után a vonat indulásáig még marad idő szabad programra (Kilenclyukú híd), majd visszaindulás az állomásra.

Néhány mondatban a környékről

Tisza-tó

A 127 négyzetkilométer kiterjedésű Tisza-tó hazánk második legnagyobb összefüggő vízfelülete. Négy évszakos horgászvíz, romantikus vadvízország számtalan szigettel, holtággal és hínármezővel. A tó kedvelt úti célja a csónakázni, horgászni, fürdőzni és kikapcsolódni vágyóknak. Legszebb területe a Poroszlói és Tiszavalki medencében található Tisza-tavi Madárrezervátum, ahol mintegy kétszáz madárfajt figyeltek meg eddig. Az Abádszalók és Kisköre között elterülő mintegy 14 négyzetkilométer kiterjedésű nyílt vízfelület kiválóan alkalmas a különböző vizisportok megismerésére. Hat szabadvizi strandja van. A Tisza menti emberek hagyományőrző, az alföldi népi kultúra értékeit ápoló emberek, a fazekasság, a néptánc, a vessző és sásfonás, a halászat és pákászat nemcsak múzeumokban, hanem a valóságban is megtapasztalható.

Hortobágy

A természet és az ember harmonikus együttélését kiemelkedően példázó első hazai nemzeti parkunk 1999-ben a világörökség részévé vált. A Hortobágy Közép-Európa egyetlen hatalmas, összefüggő füves pusztája töretlen látóhatárával, egyedülálló növény- és állatvilágával, növekvő jószágállományával, erősödő pásztorságával és gazdag kulturális hagyományával Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi helyszíne. E lebilincselő, egyedi szépségű tájon a tiszta vizet, a tiszta levegőt és a puszta természeti értékeit megőrizve többszörösére növekedett a régi magyar haszonállatok (szürke marha, nóniusz ló, hortobágyi racka, mangalica, házi bivaly) hortobágyi állománya. Itt – Magyarország és Európa legnagyobb ellenőrzött ökológiai területén – található a magyar természetvédelem génbanki állatállományának több mint fele.

Menetrend, részvételi díjak, jelentkezés (még van néhány helyjegy, de érdemes sietni, mert hamar betelik): MÁV Nosztalgia honlap

#élményvonat #kirándulás #máv nosztalgia #program #programajánló #tisza-tó

0 notes

homregeszet · 2 years

Text

Kézművesség napja 2.

Kézzel formált edények az őskorból

Az évezredek alatt a technikai fejlődésben messze kerültünk őskori elődeinktől, fejlettebbek lettünk náluk – gondoljuk itt, a 21. században. Az őskori kézművesség és ennek részeként az edénykészítés remekei azonban rácáfolnak erre!

1. kép. A bronzkori füzesabonyi kultúra edényei Mezőkeresztesről és Tiszakeszi-Szódadombról (fotó: Baranczó Benedek) A háztartásokban használt edényeket, akár mindennapi, akár különleges darabokról van szó, manapság főként nem agyagból és fából/növényekből készítjük, mint az őskorban, hanem üvegből, fémből és műanyagból– nagyipari szinten. Mégsem feltétlenül tudjuk újraalkotni azokat a tárgyakat, azokkal a technikákkal, melyekkel az őskori kerámiakészítők és fazekasok dolgoztak. A neolitikum (újkőkor) egyik fontos újítása volt az agyagból készített, kiégetett edény, mely lehetővé tette a főzést, és a nedvességtől elzárt tárolást. A fából, háncsból, vesszőből készült evőeszközök, edények, tárolók továbbra is használatban voltak, de ezek a szerves anyagból való tárgyak nem maradtak ránk a Kárpát-medence talajviszonyai között.

Az újkőkorban (Kr. e. 6100–4500) és a rézkorban (Kr.e. 4500–2700) az egyes háztartások maguk készítették használati és rituális célú kerámiáikat, míg a bronzkorban (Kr. e. 2700–900) és a vaskorban (Kr. e. 900 – Kr. e. 1. század vége) már erre szakosodott fazekasok, fazekasműhelyek is működtek. A kézzel hajtott korongon készült edények a vaskorban, a szkíta kultúrával jelentek meg hazánk területén, és a keltákkal terjedtek el igazán. A fazekaskorong létrehozását a tömegtermelés igénye hozta el. A megelőző korszakokban mindvégig kézzel formálták az agyagedényeket. Ennek ellenére, vagy talán éppen ennek köszönhetően változatos és szemet gyönyörködtető tárgyakkal találkozhatunk. :)

2. kép. A neolitikus bükki kultúra edényei Garadnáról és Felsővadász-Várdombról (fotó: Baranczó Benedek) A Kr.e. 5200–5000 között élt neolitikus bükki kultúra kerámiakészítői például tojáshéj vékonyságú edényeket adtak ki a kezük közül! Ezeket gyönyörű, sűrű bekarcolásokból álló mintákkal látták el, sokszor színes festékekkel kitöltve a díszítéseket (inkrusztáció). Tudjuk, hogy a festékbetéteket színes/színezett agyagból készítették, de maguknak az edényeknek és a bekarcolásoknak a készítési technikáját nem ismerjük pontosan, és korabeli technikákkal és eszközökkel utánozni sem tudjuk.

3. kép. Formázási technikák: 1. hurka-/szalagtechnika, 2. laptechnika, 3. modellálás, 4. formába nyomás, 5. kalapálás (Solnay 2021, 4. kép) A kisméretű, egyszerű formájú őskori edényeket egy agyagtömbből alakíthatták ki nyomkodással, míg a nagyobbakat lapított agyagszalagokból, agyaghurkákból, vagy lapokból építették fel. Előfordul, hogy az elhasználódott edények építőelemeik illesztése mentén törtek el, és így találjuk meg őket a régészeti leletanyagban. Szintén előfordul az Afrikában ma is használatos edénykészítési mód, amikor egy agyagtömbből, ütögetés általi nyújtással, felhúzással, kézi elfordítás mellett alakították ki az edények formáját. Ismert eljárás volt a formába, vagy formára nyomás is, melynek során egy ütő segítségével dolgozták rá, vagy bele az agyagot a formába. A bütyköket és egyéb díszítéseket egyszerűen „rátették” az edények oldalára, vagy hígabb agyag segítségével odaragasztották. A neolitikum végén megjelenő, és attól fogva elterjedten használt edényfüleket is ilyen módon, vagy „csapolással” illesztették a helyükre.

4. kép. Fülcsapolás nyoma rézkori edényen (Horváth T. 2010, 8/5. kép) Az őskorban a kerámiakészítéshez nem a ma ismert agyagnyerő helyek „tiszta” agyagját termelték ki, hanem a folyó- és patakpartok szűrt, de sokszor kőzettörmelékekkel, kvarchomokkal és egyéb szennyeződésekkel vegyes, agyagos üledékét használták. Vagyis a legrosszabb nyersanyagból is tudtak kerámiát készíteni! A neolitikumban növényi részeket is kevertek az előkészített agyaghoz, de előfordul az összetört edények soványítóanyagként való felhasználása is. Ez nem csupán technológiai fogás lehetett, hanem az identitás megőrzésében, az ősökkel való folytonosság fenntartásában is szerepet játszhatott.

5. kép. Félig lekopott neolitikus edénybevonat Sajószentpéter-Vasúti őrház lelőhelyről (fotó: a szerző) A soványított agyag egyenetlenségeit egy finomabb agyagból készített, híg agyaglé segítségével tüntették el, melybe belemártották az edényeket. Az így keletkezett bevonatokat sokszor még fényezték is egy kaviccsal vagy fadarabbal, amivel az edény vízáteresztő képességét csökkentették.

6. kép. Kátrányos fekete festés a neolitikumból Szentistvánbaksáról (fotó: a szerző, rajz: Homola Krisztina) A plasztikus és bekarcolt díszítések mellett égetés előtti és utáni festéseket is alkalmaztak, melyhez ásványi nyersanyagokat, vagy növényi színezékeket használtak. Égetés előtt vitték fel például a nyírfakéreg kátrányból készült fekete festékeket. Az égetést kezdetben máglyán vagy gödrökben oldották meg, a bronzkorban és a vaskorban viszont már ásatásokon előkerülő nyoma is van a rostélyos fazekaskemencék használatának. Az edények formája alapvetően a funkciótól függött, de az egyes közösségek számára a hagyományok is meghatározóak voltak, hiszem magát a kerámiakészítést is ezzel együtt sajátították el mestereiktől/felmenőiktől. Mindenhol találunk főzésre-sütésre használatos fazekakat és tepsiket, folyadéktárolásra szolgáló „amforákat” vagy „korsókat”, ivópoharakat és/vagy füles bögréket, tálakat és különleges edényeket, de minden korszak és „kultúra” edénykészlete más és más. Ez nagyban segíti a kormeghatározást is a régészek számára.

7. kép. Különleges díszítésű arcos edény Garadnáról (rajz: Homola Krisztina) Az őskori kézzel formált edények hűen mutatják egy-egy közösség technológiai tudását, a modern kémiai vizsgálatokkal pedig közelebb kerülhetünk az edények funkciójának meghatározásához. Ugyanakkor az edényekre került, szintén nem öncélú, hanem az adott közösség számára határozott jelentéssel bíró, akár identitást kifejező szerepű díszítőmotívumok megfejtése lehetetlen feladat marad…

Csengeri Piroska

Ajánlott irodalom:

Füzesi András: A késő neolitikus edények megformálásának technikai jellegzetességei – Öcsöd-Kováshalom leletegyüttese alapján. In: Vicze Magdolna – Kovács Gabriella (szerk.), MΩMOΣ X. Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete. Őskori technikák, őskori technológiák, Százhalombatta, 2017. április 6–8. Százhalombatta, 2019, 84–109. p

Gucsi László: Kerámiatechnikai megfigyelések a badeni kultúra leletein. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXII, 2000, 89–99. p

Gucsi László: Rézkori és kora bronzkori kerámiákon végzett technikai megfigyelések. In: Holló Szilvia Andrea – Szulovszky János (szerk.), Az agyagművesség évezredei a Kárpát-medencében. Budapest – Veszprém, 2006, 7–18. p

Horváth Tünde: Megfigyelések a középső és késő rézkori kultúrák fazekasáruin Balatonőszöd–Temetői dűlő lelőhelyen. Készítéstechnikai vizsgálatok. Archeometriai Műhely 2010/1, 51–81. p

Jakucs János – Sándorné Kovács Judit: Északkelet-magyarországi és északnyugat-romániai középső neolit festett kerámiák festékanyagának azonosítása Fourier-transzformációs Infravörös Spektrofotometriai (FTIR) módszerrel. In: Kreiter Attila – Pető Ákos – Tugya Beáta (szerk.): Környezet–Ember–Kultúra: Az alkalmazott természettudományok és a régészet párbeszéde. Budapest, 2012, 307–316. p

Kreiter Attila: Bronzkori kerámia technológiai vizsgálata Százhalombatta-Földvárról. In: Kolozsi Barbara (szerk.), MΩMOΣ IV. Őskoros Kutatók IV. Összejövetelének konferenciakötete, Debrecen, 2005. március 22–24. Debrecen, 2012, 251–277. p

Mihály Judith et al.: A bükki kerámia inkrusztált díszítéseinek vizsgálata mikoranalitikai módszerekkel. Archeometriai Műhely 2010/4, 249–257. p

Solnay Eszter: A kerámiaedények formázásnak technológiai vizsgálata: Áttekintés a módszertan alapjairól és alkalmazásáról. Archaeologiai Értesítő 146, 2021, 197–224. p

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #homrégészet #kézművesség #régészet #archaeology #múzeum #magyarrégészet #pottery #fazekasság #neolitikum #neolithic #rézkor #copperage #bronzkor #bronzeage #Csengeripiroska

9 notes · View notes

homregeszet · 2 years

Text

Kézművesség napja 1.

Az értelmező kéziszótár szerint a „kézműves” (melléknév) egy olyan cég vagy személy, ahol kis mennyiségben, egyszerű szerszámokkal, házi vagy népi módszerekkel történik a termelés. A „kézműves” (főnév) pedig kis mennyiségben, egyszerű szerszámokkal, házi vagy népi módszerekkel termelő személy.

Kézműves termékeknek tekinthetjük-e a régészeti leleteket? Mondhatjuk-e egy bükki edényre, hogy kézműves termék? Egy pattintott kőre, hogy egyedi darab?

Minden csak nézőpont kérdése.

Minden kő és kerámia egyedi jegyeket visel – így minden kőeszköz és elkészült edény, még ha egy sémára készültek is, egyedinek tekinthető. Olykor látható a kerámiákon a készítő ujjlenyomata – és mitől lehetne valami igazán unikálissá, ha nem ettől?! 😊

Ha pedig az első bekezdésben leírtakat vesszük alapul, akkor is igen a válasz minden kérdésünkre. Egyszerű szerszámokkal történő megművelés, népi módszerekkel, iparinak egyáltalán nem mondható méretben történő „termeléssel” készülő tárgyakról van szó.

A kőeszközök végig jelen vannak az emberiség teljes történelmében, a kezdetektől (mely dátumot éppen ezek a kis méretű eszközök jelölik) még akár napjainkig is. Használatuk mindig is előnyös volt eleink számra, hiszen a nyersanyaguk a természetben készen megtalálható, s megmunkálásához kevesebb technikai ismeret szükségeltetik, mint például a fémek megmunkáláshoz. A különböző időszakok során fontossági szerepük változott – míg a paleolitikum alatt az eszköztár teljes anyagát ezek adták, a vadászathoz kapcsolódó hegyektől kezdve a levadászott állatok húsának feldolgozását segítő pengékig, szilánkokig. A növényi részek begyűjtését és fogyasztását is kőeszközök használatával tették; az aratáshoz és az őrléshez is kövekre volt szükség.

A fém időszakok berobbanásával, hozzávetőlegesen a bronzkortól, számuk és minőségük némileg csökken, azonban még így sem tudják őket a réz és bronz eszközök teljesen kiszorítani.

Hogy miként és mire is használták őket valójában, arra a különböző kísérleti régészeti projektek igyekeznek választ találni. Ezek keretében régészek és régészet kedvelők eszköz másolatokat használnak fel például hús daraboláshoz, növényi részek vágásához, vagy akár kisebb gallyak háncsolásához. A folyamatok közben a tárgyakon megjelenő kopás- és használati nyomok összevetése a régészeti leletekkel segít meghatározni azok keletkezési körülményeit az archaikus darabokon.

A kézművesség világnapja alkalmából az alábbi kis fotósorozattal gondoljunk ezekre az olykor csak pár mm-es, mégis oly fontos kis eszközökre. :)

Pattintott nyílhegy Bükkábrány-bánya VIII/E lelőhelyről

Sarlófényes kőpenge Bükkábrány-bánya VIII/E lelőhelyről

Kísérleti régészeti projekt során aratásnál használt szilánkon látható sarlófény. Mikroszkópos felvételt készítette: dr. Tóth Zsuzsa

Felhasznált irodalom ExArch (Utolsó elérés: 2022. június 7.)

Gucsi László - Kerámiatechnikai megfigyelések a badeni kultúra leletein (Utolsó elérés: 2022. június 7.)

Horváth Tünde – Megfigyelések a középső és késő rézkori kultúrák fazekasáruin Balatonőszöd – Temetői-dűlő lelőhelyen. (Utolsó elérés: 2022. június 7.)

Mester Zsolt - Alapismeretek a kőeszközök régészeti feldolgozásához. Budapest, 2015.

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #homrégészet #kézművesség #régészet #archaeology #kőeszköz #kőeszközök #pattintott kő #stone tools #kovácsniki

3 notes · View notes

homregeszet · 3 years

Text

Keretes történetek: Középső újkőkori (neolitikus) temetkezésekről a Hejőpapi-Darvasföld délkelet lelőhelyen feltárt sírok kapcsán

Hejőpapi-Darvas-föld délkelet lelőhelyen az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúra (AVK) egyik telepének részletét tártuk fel. Az előkerült (több esetben bolygatott) tíz sír – Mezőkövesd-Mocsolyáshoz hasonlóan - ÉK-DNy-i sávban főként az agyag alkotta altalajban helyezkedett el az egykori települési objektumoktól kissé távolabb.

Négy esetben figyeltünk meg kisebb-nagyobb hordó és hengeres alakú Spondylus gyöngyöt az elhunytak felsőtestén (váll, kar, csukló tájékon), emellett az egyik sírban csüngőre bukkantunk. Két esetben pedig pattintott kőeszköz mellékletet fedeztünk fel.

Mai szemmel talán különösnek tűnhet egy újkőkori sír (azontúl, hogy megdöbbenést kelthetnek a többezeréves emberi csontok), legszembetűnőbb a szokatlan testhelyzet: az elhunyt kezeit (összekulcsolva) az arc elé helyezik, lábait behajlítva a has irányába húzzák fel (zsugorítás). Jellemzője továbbá a DK-ÉNy-i tájolás, mely többé-kevésbé egységesen, nemtől függetlenül jelentkezik, akárcsak a bal oldali fektetés. Előfordul, hogy két (vagy akár több) csontvázat találunk egy sírban, és ismerünk nyújtott csontvázas temetkezéseket. Újabb ásatási eredmények alapján megjelenik a hamvasztásos rítus, emellett koporsó nyomát is sikerült kimutatni ebből az időszakból.

Előfordulnak különleges esetek, Polgár-Ferenci-háton például fej nélküli férfiak csontvázai kerültek elő. Az antropológiai vizsgálatok alapján a koponyákat bizonyíthatóan jóval a temetkezést követően emelték ki, így e cselekedetek mögött az élők és a holtak közti valamiféle (számunkra ismeretlen) kapcsolat, kommunikáció sejthető.

1. kép: Újkőkori sír bontása közben, Hejőpapi-Darvas-föld délkelet (Fotó: Balogh Marcell)

Ugyancsak Polgáron ovális, trapéz alakú sírgödröket sikerült elkülöníteniük a régészeknek, de hulladék gödrökből is tártak fel csontvázakat. A bükki kultúrából pedig barlangi temetkezésekről van tudomásunk.

Magyarország területéről külön temetőket nem ismerünk, csak telepeken belüli sírokról vannak adataink. Valószínű a lakosság egy kisebb (kiváltságos) részét temették el a házak közelében, ugyanis a feltárt sírok száma nincs összhangban a házak és egyéb települési objektumok számából rekonstruálható közösség méretével, a neolitikus lakosság kis százalékát reprezentálják csupán. Emellett egyenetlen a nemek szerinti eloszlás és a gyermek sírok nagy része is hiányzik.

Füzesabony-Gubakúton és Bükkábrány-Bánya, VII.-Vasúti-dűlő lelőhelyen az oszlophelyekkel jelzett hosszúházak bejárat felőli oldalánál helyezkedtek el a sírok. Mezőkövesd-Mocsolyáson a halottakat ÉK-DNy-i sávban, kisebb-nagyobb csoportokba rendeződve, a mindennapi élettől elkülönítve, de mégis a „élőkhöz” közel temették el. Újabb megfigyelések alapján a középső neolitikumban a temetkezések, házak és egyéb település jelenségek alapján tudatos térhasználat feltételezhető.

2. kép: A sírba helyezett kőpengék dokumentálás közben, Hejőpapi-Darvas-föld délkelet (Fotó: Balogh Marcell)

Ekkor a temetkezési és mellékletadási szokások illetve a sírokban jelenlévő presztízstárgyak alapján nem állapítható meg el nem és korcsoport szerinti különbség vagy társadalmi differenciálódás.

A sírokban gyakran találkozunk az egykori viseletet jelképező Spondylus kagylóból készült ékszerekkel, melyek lehetnek gyöngyök, korongok, csüngők, karperecek. A több száz kilométerről cserehálózaton keresztül érkező nyersanyagból készült ékszer jelenléte egy sírban birtoklója presztízsét jelölhette, aki fontos szerepet tölthetett be egy-egy közösségen belül.

3. kép: Egymás közelében elhelyezkedő sírok Hejőpapiban (Fotó: Balogh Marcell)

A halottak okkerrel történő festése vagy okkerrög sírba való helyezésének gyakorlata szintén jellemző a neolitikumban, alkalmazásának hagyománya az őskőkor (paleolitikum) időszakára nyúlik vissza. Emellett mellékletként edénybe helyezett okkerről is van tudomásunk. A vörös szín jelenléte a csontvázakon, mint a vér, az élet szimbóluma különleges tartalomra utalhat. Ugyanakkor gyakran alkalmazzák (ép és töredékes formában előkerült) agyagplasztikákon, edények felszínén, melyeket rituális cselekedetek, különleges alkalmak, ünnepségek során használhattak.

4. kép: Hidasnémeti-Kiserdő lelőhelyen egy felnőtt és ez gyermek csontvázát tartalmazó sírt tártunk fel, a csontokon pedig okkerfestéket figyeltünk meg (Fotó: L. Hajdu Melinda)

A halottakról való gondoskodást jelképezték a sírokba helyezett edények is, melyekből általában egy-egy edényt találunk, de Polgár-Ferenci-hátról ismerünk olyat is, ahol tíz feletti a számuk, ezzel együtt szarvasmarha agyszobrocskája is került a sírba. Van arra is példa miszerint e tárgyak a temetkezést követően, bizonyos idő elteltével utólag kerültek a sírba.

Az elhunyt mellékletét képezhették a különböző nyersanyagú pattintott kövek, pengék. Ismerünk obszidián magkövetek tartalmazó férfi sírokat, az őrlőkövek mindkét nem és gyerekek sírjaiban megjelennek.

5. kép: Újkőkori sír Spondylus gyöngyökkel Hejőpapiból (Fotó: Balogh Marcell)

És végül fontos kiemelni, hogy a csontvázakon végzett antropológiai megfigyelések illetve a temetkezési módok, rítusok és a sírokba helyezett tárgyak elemzése mellett a természettudományos (patológia, genetika, izotóp-geokémia) vizsgáltok alkalmazása új távlatokat nyitott az újkőkori közösségek életmódjának, táplálkozási szokásainak, betegségeinek kutatásában, segítségükkel lehetőség nyílt egyéni életutak rekonstruálására is.

A kőeszköz mellékletes sírhoz készült 3D-s animáció megtekinthető a következő linken (Készítette: Honti Szabolcs, Fotó: Kiss Dániel):

https://skfb.ly/6WFTS

L. Hajdu Melinda

Kapcsolódó tartalmaink:

https://homregeszet.tumblr.com/post/635944067839164416/kedves-ásatási-naplóm-hejőpapi-darvas-föld https://homregeszet.tumblr.com/post/635745538756771840/keretes-történetek-mi-az-a-spondylus-különleges

Felhasznált irodalom:

Anders Alexandra: Csontváztól az emberig. Neolitikus temetkezések kutatásának újabb eredményei Polgár környékén I.

http://files.archaeolingua.hu/2016NY/Anders_H16NY.pdf (Utolsó látogatás: 2020. 11. 30.)

Domboróczki, László: The Füzesabony-Gubakút Settlement Development Model of the Alföld Linear Pottery Culture in the Light of the Recent Archaeological Discoveries at Hejőpapi- Szeméttelep (2008-2011) and Bükkábrány-Bánya VII -Vasúti Dűlő (2009-2011)

https://independent.academia.edu/LaszloDomboroczki (Utolsó látogatás: 2020. 11.30.)

Csengeri P.: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának késői csoportjai Északkelet-Magyarországon (Az újabb kutatások eredményei Borsod–Abaúj–Zemplén megyében) Doktori disszertáció. 2013

Kalicz N. – Koós J.: A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a Kr. e. 6. évezred második feléből, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Régészeti Emlékei 9, Miskolc 2014

Kalli András – K. Tutkovics Eszter • Meddő idők – Régészeti kutatások a Csincse-patak völgyében...

http://files.archaeolingua.hu/2017TA/kalli_tutkovics_h17ta.pdf (Utolsó látogatás: 2020. 11. 27.)

Siklósi Zs.: A társadalmi egyenlőtlenség nyomai a késő neolitikumban a Kárpát-medence keleti felén. Doktori disszertáció. 2010

Siklósi Zs.: Prestige goods in the Neolithic of the Carpathian Basin. Material manifestations of social differentiation

13 notes · View notes