#Csehország | Explore Tumblr Posts and Blogs

pokmajom · 5 months

Text

A halügyi posztomhoz

beérkezett kérdéseket, az alábbiakban szeretném egyben megválaszolni:

Azt kérdezném, hogy az ecetes hal pacolasanal a sorrend tényleg úgy néz ki, hogy a rántott halat már készen, bundában érlelem napokig? Masszívan halevő vagyok, de ez némileg broáf 😀 Igen, forró olajban aranybarnára kell rántani és úgy pácolni. A bunda meglepően egyben marad és jó az íze a pácolás után. De csinálják ezeket, csak simán, bunda nélkül sütve és pácolva is.

@sztupy: Azt lehet tudni, hogy a brit lengyel boltokban árult pontyot karácsonykor honnan szerzik be? Mivel a pontytermelés dobogósai: 1. Csehország, 2. Lengyelország, 3. Magyarország, azt gyanítom, hogy a lengyel boltban, lengyel hal van. Termelnek amúgy pontyot a UK-ban is, de csak horgászatra nagy halakat.

@eleteskonyvtar: A tiszai szürke harcsa is tenyésztből jön? Valahogy sokkal jobb az íze mint az afrikainak, mondjuk aranyárban is van… Bár a szürke harcsát is lehet medencékben, tápon nevelni, a Magyarországon legálisan kapható szürke harcsa, a halastavakból származik. Ide 1-2% arányban azért telepítik, hogy kicsit edzésben tartsa a pontyokat és hogy kiegye a feltöltő vízzel bekerülő, gazdaságilag nem annyira értékes halakat. Főleg az ezüstkárászt. Mivel a halastóban, kb ugyanazt eszi, mint amit egy természetes vízben enne, ha a tó a Tiszából kapja a vizét, akár tiszai szürke harcsának is nevezhetjük ezeket a ragadozókat.

@verunikornis: Jobb megvenni a hűtőpultból és lefagyasztani vagy akkor már vehetek mirelitet? Van hogy majd később akarom megsütni. Mélyhűtött halakat, sokkoló hűtővel, nagyon gyorsan hűtik le -20 fokra. A te otthoni hűtőd ezt nem tudja, de 2-3 hetes mélyhűtés abban sem fog jelentős minőségromlást eredményezni. Pár hónap után viszont már érezhető lesz az avasodás. Általában eltér egymástól a friss és a mirelit hal kínálat, de ha valamiből van ugyanazon fajból készült termék, érdemesebb a frisset venni. Például az afrikai harcsa növekvő népszerűségével, megjelent a boltokban a Vietnámban termelt afrikai harcsa (önmagában is szép történet, egyszer megírom) fagyasztva, de a friss az még azért, helyi magyar termelés. Jobb, környezetkímélőbb és a helyi gazdaságot erősíted a fogyasztásával. Rá van írva egyébként minden haltermékre, hogy hol fogták vagy termelték.

@korivagyok: a pácolt halaknak (pl. hering) hogyan változik csomag bontás után az omega-3? mire érdemes figyelni? Na ehhez nem értek. Ennyire nem vagyok otthon a tartósítási technológiákban. Csak okoskodásból azt mondanám, hogy szerintem az ecetes tartósítás is gátolja a zsírsav oxidációt, úgyhogy az omega-3 zsírsav tartalom nagy része megmarad ezekben a termékekben is. Valaki esetleg ért hozzá?

47 notes · View notes

kgyst · 4 months

Text

F-35-vásárlók, köztük Lengyelország (36), Csehország (24+12) és Románia (32 + 16).

Vannak érdekes arányok, pl az angolok csak 74 gépet vettek (első körben), míg a finnek a szokásos 64-et (nekik az a maximum megengedett).

Magyarország természetesen 0 (nulla) gépet vesz.

#F-35

24 notes · View notes

sronti · 1 year

Text

Húsz éve hallok a "középhatalmi státuszról" de még mindig semmilyen fogalmam sincs, mit jelent ez a kifejezés. Oroszország középhatalom? Csehország? Lengyelország? Mihez képest középhatalom egy ország?

100 notes · View notes

frankyoungestein · 5 months

Text

oroszok pofátlanságának határa

nem ismert.

Van bőr a képükön az ENSZ meg a tökös Csehország idejét pocsékolni

#stand with ukraine

17 notes · View notes

ruddentropptabornok · 3 months

Text

A World Happiness Report 2024-es ranglistája:

Finnország

Dánia

Izland

Svédország

Izrael

Hollandia

Norvégia

Luxemburg

Svájc

Ausztrália

Új-Zéland

Costa Rica

Kuvait

Ausztria

Kanada

Belgium

Írország

Csehország

Litvánia

Egyesült Királyság

…

56. Magyarország

5 notes · View notes

samuraisam · 8 months

Text

szokásos módon félrevezető cím, kép és kezdet a cikkhez. valójában nem 600 ezer üres lakás van, hanem 600 ezer nem lakhatási célra használt lakás - ebben benne van az üres, az airbnbtől a vendégházig az összes turisztikai használat, meg az iroda meg fogorvosi rendelő. konkrétabb adatok, tehát hogy hol miből mennyi van, úgy tűnik, nincsenek, a cikk is csak feltételezésekkel dolgozik.

budapesten 17,7 százalék a nem lakhatási célra használt lakások aránya, ezen belül az V. kerületben 37%, az I-VI-VII-VIII-XI-XII. kerületekben 22-32%, és a II meg XII-ban is a bp-i átlag fölöttti, tehát valószínűleg ezek belvárosi részein szintén jó magas. ehhez képest ezek azok a kerületek/városrészek, amik a legkeresettebek a lakáspiacon, és itt nem is valami torzító folyamatról van szó, hanem 1) ez az ország egyetlen nagyvárosának a belvárosa és 2) kb itt lehetne relatíve kicsi módosításokkal jó lakókörülményeket teremteni magyarországon belül.

ehhez képest ez az egész sehol nem téma (kivéve persze @praesensperfectum - valószínűleg részben azért is, mert ezek az adatok nincsenek meg sehol, de közben meg az ember budapesten ezt azért eléggé érzékeli, hogy mennyi lakásban van iroda stb. valamiért építészetileg meg városépítészetileg sem sikerült erre ötleteket vagy válaszokat találni a rendszerváltás óta, ha valahol valami épül, az jellemzően lakóépületek ahol minimális tér van a földszinteken irodáknak/üzleteknek, vagy pedig kurvanagy irodaházak/irodanegyedek (váci út, infopark) vagy ami még ennél is rosszabb, a városszéli iparipark-üzlet-irodanegyed. (valamiért pl. a felhagyott ipari területek ilyen jellegű újrahasznosítása sem jelent meg magyarországon, pedig ezzel tele van egész európa (csehország meg lengyelország is, nem csak a "nyugat"). ehhez képest budapesten mostanában dózerolják le a megmaradt műemlék gyárcsarnokokat és társaikat.)

eközben van egy csomó gazdasági szereplő (nem írok vállalkozást, mert pl. egy orvosi rendelő nem az), amelyik 1) túl kicsi, hogy egy ilyen irodaházban legyen, 2) az emberek lakóhelyének a közelében tud létezni/megélni. ezeknek lényegében nincs más választásuk, mint lakásokat "elidegeníteni" (németül mondják így, nem tudom van-e rá magyar kifejezés).

7 notes · View notes

homregeszet · 1 year

Text

A víz világnapja

Víznyerés 7000 évvel ezelőtt – kutak a vonaldíszes kultúrából

A neolitikumban hatalmas léptékű változások történtek az emberiség életében. A Kárpát-medencébe Kr. e. 6000 táján jutottak el ezek az újítások a Balkán felől érkező közösségekkel, viszont a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyét csak Kr. e. 5500-at követően, a középső neolitikumban érték el.

Az egyik legfontosabb változás talán az, hogy a vadon termő növények és vadon élő állatok háziasításával, a földművelés-állattartás kialakulásával párhuzamosan létrejöttek az első állandó települések. A feltárásokon gyakran találunk e korai telepekhez tartozó házakat jelölő oszlophelyeket, az azokat kísérő vagy közelükben elhelyezkedő anyagnyerő gödröket, emellett kisebb-nagyobb tároló-, munkagödröket, sírokat és kutakat (1. kép).

1. kép. Arnót-Arnóti-oldal Dél neolitikus településrészlete kúttal (kék színnel) (térkép: Tóth Krisztián)

Egy-egy nagyobb felületű ásatáson egy-két, vagy akár több neolitikus kút is előkerülhet. Feltárásuk még mai korszerű eszközök, technika használata mellett sem egyszerű feladat, hiszen akár 7 méter mélyek is lehetnek. Ilyenkor mi magunk is elcsodálkozunk több ezer évvel ezelőtt élt őseink ügyességén, akik ásóbotok, kőszerszámok segítségével ásták, alakították ki az olyan kutakat, amelyek teljes kibontását mi biztonsági okokból csak markológép segítségével tudjuk befejezni (2. kép).

2. kép. Neolitikus kút metszete Hejőpapi-Nyögő-dűlőből, 2022 (fotó: Hajdu Melinda)

2012 november-decemberében egy akkor még egyedi jelenségre bukkantak a Herman Ottó Múzeum munkatársai Király Ágnes és Tóth Krisztián régészek vezetésével. Egy kiváló állapotban megőrződött fabéléses víznyerő kutat tártak fel a középső neolitikumból (alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája) Sajószentpéter határában (3. kép).

3. kép. Neolitikus bodonkút maradványai Sajószentpéter-Harmadik vető, 3. lelőhelyről, 2012 (fotó: Tóth Krisztián)

A bodonszerű faszerkezet 60 cm magas, 90 cm átmérőjű maradványai kerültek elő, melyek Dr. Grynaeus András vizsgálatai szerint egyetlen tölgyfából készültek. A törzset négy panelre vágták, amelyeket később szintén tölgyfa gallyakból csavart kötegek segítségével fogtak össze (4. kép). A kút faelemeit kőbalták segítségével munkálták meg (5. kép), betöltéséből növényi maradványokkal, levelekkel, rovarpáncélokkal együtt egy különleges fatárgy is napvilágot látott (4. kép).

4. kép. Nagyméretű fatárgy maradványa a sajószentpéteri neolitikus kútból (fotó: Kulcsár Géza)

2014-ben Arnót közelében egy újabb fabéléses középső neolitikus kutat fedezett fel munkatársaival Tóth Krisztián, melynél azonban a fatörzsnek csak egy kis része maradt meg a kút alján. Ezt követően sokasodni kezdtek a több, mint 7000 éves fabéléses kútmaradványok Magyarországon: Berettyóújfalu, Tiszakürt, Budapest, stb. Ezzel mi is felkerültünk a vonaldíszes kutak európai térképére.

5. kép. Megmunkálás nyomok a sajószentpéteri neolitikus kút bélésének darabjain (fotó: Kulcsár Géza)

Sokáig ugyanis általános volt az a vélekedés, hogy a neolitikus közösségek más módon oldották meg a létfontosságú víz beszerzését – még nem ástak kutakat, hanem a természetes vízforrásokat használták. 1990-ben került elő az első fabéléses neolitikus kút a németországi Erkelenz-Kückhovenben (vonaldíszes kultúra). Ma már 53 kutat tartanak számon ebből az időszakból Közép-Európában. Németország és Csehország élen jár ezek kutatásában, ahol olyan eredményekkel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik annak rekonstruálását, hogy egy adott kutat mikor, milyen szerszámokkal és hogyan ástak ki; a fabélésként szolgáló fákat hány éves korukban vágták ki, és hogyan munkálták meg, illesztették össze azok darabjait; valamint azt is, hogy mennyi ideig tartott a kutak élete, vagy milyen vad és termesztett növények éltek környezetükben (6. kép).

6. kép. Vonaldíszes kút rekonstruált metszete Kückhovenből (Weiner 2016, 1. kép)

Ilyen eredmények nálunk még nem állnak rendelkezésre, de a sajószentpéteri és arnóti esetekből kiindulva tavaly mi is elkezdtük a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található középső neolitikus kutak, illetve nagyobb léptékben az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája kútjainak részletes vizsgálatát. Első eredményeinket a Budapesten megrendezett EAA nemzetközi régészeti konferencián mutattuk be.

Eddig összesen 32 lelőhelyről, vagyis neolitikus településről 72 kutat gyűjtöttünk össze (famaradványokkal vagy azok nélkül). Vizsgáltuk a kutak településeken és közösségeken belüli helyét és szerepét, valamint a korszak településszerkezeti jellemzőit. A kutatás jelenleg is tart, néhány megállapítást azonban már tehettünk. A középső neolitikus kutak általában egy nagy kerek, vagy ovális legfelső résszel indulnak, amely egy bizonyos mélységig folyamatosan szűkül, innen pedig 80-90 cm átmérővel, függőleges falakkal mélyül tovább (7. kép). Van arra is példa, hogy egy sekély, igen nagy méretű és alaktalan felső részbe egy keskenyebb, szintén 80-90 cm átmérőjű, kerek gödröt mélyítettek. Végül vannak kútgödrök, amelyeket nagy agyagkitermelő gödrök aljába ástak hasonló módon. A középső neolitikus kutak az eddigiek alapján kerek, fabéléses bodonkutak lehettek Északkelet-Magyarországon, míg a késő neolitikumban feltűnnek a szögletes, ácsolt kútbélések. Ezzel ellentétben Németország és Csehország területén már a vonaldíszes időszakban használják mindkét fajta kútbélést.

7. kép. Neolitikus kút metszete Arnót-Arnóti-oldal Dél lelőhelyről (digitalizálás: Herman Ottó Múzeum)

Szerencsés esetben a famaradványok is megőrződnek. Megyénkből a fent említett két példa mellett további egyet ismerünk Nyékládháza határából, Gál Viktor és munkatársai feltárásából. Sok esetben viszont nem találjuk faszerkezet nyomát, csupán a kiásott kút mély gödrét (2. kép). Ennek az lehet az oka, hogy a fa, mivel szerves anyag, az évezredek során lebomlott.

Jellemző az is, hogy egy településen belül több kutat is ástak, melyek sokszor a település magasabb részein helyezkednek, így biztosítva a tiszta ivóvizet. Előfordulnak azonban a települések szélén, a természetes vizekhez közel ásott kútgödrök is (1. kép). Több alkalommal pedig azt tapasztaljuk, hogy egy-egy lelőhelyen a különböző korok népességei ugyanazon a kis területen mélyítették kútjaikat (például Rásonysápberencs-Szőlő alján neolitikus, bronzkori, császárkori germán, avar kori és Árpád-kori kutakat találunk kis körzetben). A kutak helyének kiválasztása szándékos lehetett, melyet természeti adottságok és közösségi szokások határozhattak meg.

A kutak elsődleges feladata a tiszta víz biztosítása volt. Ennek köszönhetően sokszor találunk az aljukon vízvételre szolgáló edényeket, főként nyakas, gömbtestű korsókat füllel, vagy kiöntőcsövekkel ellátva (8. kép).

8. kép. Vízvételre használt edények neolitikus kutakból (1–2. Miskolc-Hejő mellett, 3. lelőhely, 3. Sajószentpéter) (fotó: Baranczó Benedek)

Előfordult azonban, hogy a kutak nem tudtak többé tiszta vizet, vagy egyáltalán vizet szolgáltatni, emiatt használatuk befejeződött, és elkerülendő a balesetveszélyt, szándékosan feltöltötték őket. Ezzel sem ért véget azonban feltétlenül az életük. Több alkalommal másodlagos, általában rituális célú használat nyomait lehet megfigyelni bennük vastag kerámia- és/vagy paticsrétegek (például Hejőpapi-Darvas-földek Délkelet egyik kútja), esetenként pedig különleges edények, tárgyegyüttesek formájában. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből egyetlen olyan középső neolitikus kút ismert, melyet eleve rituális célból áshattak. A Rásonysápberencs-Szőlő alján, Horváth Antónia által vezetett feltáráson előkerült kút kis mérete kizárja a vízellátó funkciót, de feneke elérte a talajvízszintet, belőle pedig egy különleges, kétszájú edény és egy igen nagy méretű őrlőkő látott napvilágot (9. kép).

9. kép. Különleges kétszájú edény és nagy méretű őrlőkő a rásonysápberencsi rituális kútból (fotó: Baranczó Benedek)

A kutak a belőlük megszerezhető, fogyasztásra, főzésre, állatok ellátására alkalmas ivóvíz miatt létfontosságúak voltak az egykori közösségek életében. A fizikai és gazdasági szükségletek mellett kulturális, társadalmi és politikai szempontok is meghatározták elhelyezkedésüket, kialakításukat és használatukat, mely azonban a neolitikus Kárpát-medencét tekintve még csak részleteiben ismert számunkra.

Csengeri Piroska – Hajdu Melinda – Tóth Krisztián*

(* kutató- és szerzőtársunk a Dornyay Béla Múzeum régésze, a Herman Ottó Múzeum volt munkatársa)

Irodalom:

Elburg, R. és munkatársai: Field Trials in Neolithic Woodworking – (Re)Learning to Use Early Neolithic Stone Adzes. Experimental Archaeology 2015/2

Fülöp Kristóf: The Ritual Role of Wells beyond their Everyday Water-providing Function. A Late Bronze Age well from Pusztataskony-Ledence. Dissertationes Archeologicae Supplementum 3, 2020, 171–192.

Füzesi András és munkatársai: Preliminary Report on the field surveys and excavations in the vicinity of Berettyóújfalu. Dissertationes Archeologicae Ser. 3. No. 3, 2015, 223–239.

Király, Ágnes – Tóth, Krisztián: Preliminary Report on the Middle Neolithic Well from Sajószentpéter (North-Eastern Hungary). Dissertationes Archeologicae Ser. 3. No. 3, 2015, 213–221.

Kraus Dávid: Hétezer éves fabéléses kút a Budafoki útnál. http://regeszet.aquincum.hu/hetezer-eves-fabeleses-kut-a-budafoki-utnal/?utm_source=pestbuda&utm_medium=link&utm_campaign_pestbuda_202208 (utolsó letöltés: 2023. március 17.)

Tegel, W. és munkatársai: Early Neolithic Water Wells Reveal the World’s Oldest Wood Architecture. PLoS ONE 7 (12), e51374, 2012

Váczi Gábor és munkatársai: Előzetes jelentés Tiszakürt–Zsilke-tanya lelőhely feltárásáról. Tisicum XXVIII, 2020, 93–105.

Vostrovská, I. és munkatársai: Wooden Well at the First Farmers’ Settlement Area in Uničov, Czech Republic. Památky Archeologické CXI, 2020, 61–111.

Weiner, J.: Kühl, klar und köstlich. Wasserversorgung und Brunnen im Neolithikum. In: Otten, T. – Kunow, J. – Rind, M. M. – Trier, M. (szerk.): Revolution Jungsteinzeit. Darmstadt, 2016, 156–169.

#hermanottómúzeum #homregeszet #miskolcimúzeum #miskolc #múzeum #muzeum #magyarrégészet #csengeripiroska #hajdumelinda #tóthkrisztián #víz #vízvilágnap #világnapok #régészet #regeszet #jelesnapok

16 notes · View notes

felvidek · 1 year

Text

youtube

Társadalmi szerződésnek mondjuk nehezen lehetne jellemezni a normalizációt, de belefér. Annyira nagy hülyeségeket nem mondtam azzal együtt, hogy jobban a szakterületem a pártpolitika, mint a társadalmi háttér. Annak, akit érdekel Csehország.

#Youtube

8 notes · View notes

szepkerekkocka · 2 years

Text

#holdblog #vakmajom #Csehország #euró #eur #eurczk

0 notes

dzitavagyok · 2 years

Text

új munkahely, új telephely látogatás. tiszaújváros helyett csehország. itt nincs bide

#dzitavagyoking

43 notes · View notes

dedibelyegei · 6 months

Text

Ugrunk tíz évet előre az időben, és vissza is jövünk Európába, régen volt már itt csehszlovák bélyeg aránylag. A bélyeg és a sorozat csehszlovák, azonban a sorozat témája nem igazán, vagy hát érintőlegesen. Kicsit meg is lepődtem, hogy 1983-ban még egy ilyen témájú sorozat kijött, de persze azért ott akkor még keményebb volt a szocialista rendszer mint nálunk ekkortájt.

Merthogy a háromtagú sorozat címe, Szovjet Parancsnokok és hát ahogy néztem, ezek valóban orosz emberek, nem igazán van érdemi kötődésük Csehszlovákiához, hacsak nem világháborús tevékenységük... Azért majd megnézzük ám Ivánt, mert van egy-két érdekes momentuma a mi szempontunkból is.

Szóval három szovjet marsallunk van, Ivan a legnagyobb példányszámú és legkisebb értékű, 50 haleres, aztán van Andrej Ivanovic Jeremenko 1 koronáért, és végül Rodion Jakovlevic Malinovszkij. Mind szolgáltak mindkét világháborúban. A bélyegekből sok milliót nyomtak, 10-12-t, kivéve a két koronás, abból 'csak' hárommilliót, szóval értéktelenek lényegében, meg hát nyilván a kedves urak sem túl szimpik a világ nagyobbik felén. Szóval a hármas sorozatot száz forintért postatisztán (!) lehet beszerezni.

No és akkor Iván Sztyepanovics Konyev:

1897 végén születik Oroszországban, logyejnói paraszti családban. Iskola után fűrészáru gyártással kezdett foglalkozni, de 1916-ban besorozzák a cári hadseregbe, ahonnan egy év múlva a bolsevik forradalom győzelme után le is szerelik. 1919-ben belép a kommunista pártba és a Vörös Hadseregbe, a polgárháború alatt tüzérként harcol.

1926-ban elvégzi a katonai akadémiát, majd az évek során egyre jelentősebb katonai kerületek irányítását bízzák rá, '38-ban pedig már egy teljes hadtest parancsnoka. Az ebben az évben történő sztálini tisztogatástól, csak segítséggel tud megmenekülni. Amikor a németek megtámadják a Szovjetuniót, '41-től átveszi a XIX. hadsereg parancsnokságát, és védelmi harcokban vesz részt, az ország területén. Moszkvát is védi, tíz hónapig a Kalinyi Front parancsnokságát látja el, nagy szerepe van az ellentámadás megindításában. Innentől a háború végéig a legkülönbözőbb frontokon irányítja legfelsőbb szinten a harcokat, többek közt a kurszki csatában is részt vesz, illetve a háború végén az I. Ukrán front parancsnoka. Több ukrán nagyvárost ő foglal vissza '44-ben, Belgorodot, Kijevet, Harkovot és Odesszát is. '44 végén kiűzi a németeket a helyi partizánok segítségével Szlovákia területéről, ekkoriban megfordul a mai Csehország és Lengyelország területén is. '45 elején felszabadítja Krakkót is a nácik maradéka alól. Résztvesz a Berlin elleni végső offenzívában is.

A háború után kinevezik a megszállt keletnémet és osztrák területek főparancsnokának, majd '46-ban a kegyvesztett Zukov helyére a szárazföldi erők főparancsnokának. 1950-ben aztán (szerencséjére) Sztálin csak meneszti, de Hruscsov hatalomra kerülésével, visszakapja tisztségét. 1956-ban lesz a Varsói Szerződés haderejének főparancsnoka, ami azt jelentette, hogy ebben az évben személyesen ő iránytja a Forgószél Hadműveletet, mely bizony nem más, mint a budapesti forradalom leverése orosz hadinyelven. Végül 1960-ban nyugdíjba vonul, de haláláig a Vörös Hadsereg legnépszerűbb vezéreként tartják számon. 75 évesen, rákban hunyt el Moszkvában.

#bélyeg #stamp #csehszlovákia #czechoslovakia #50 haler #1983 #ivan stepanovich konev #szovjetunió #marsall #marshall #military #vörös hadsereg #red army

3 notes · View notes

nyeznajka · 1 year

Text

Tegnapelőtt váratlan üzenet a messengeren a középső unokaöcsémtől, hogy másnap, azaz tegnap errefelé járnak, találkozzunk.

Egy erősen lepukkant Fiat Seicentóval krúzoltak kettesben a haverjával. Eredetileg Prágában voltak metál fesztiválon, és egy kicsit kalandoztak odafelé meg vissza. (Bresciában lakik, apja olasz). A kocsi hátuljában 6 rekesz cseh sör.

Amúgy ovóbácsi képző egyetemre jár, de nem veszi túl komolyan a tanulást, viszont melózik is már a középiskola vége óta. Először egy kínai étteremben dolgozott, aztán a kovid felbukkanása előtt egy fél évvel találta a tuti állást, gyászhuszár lett egy temetkezési vállalatnál. Aztán ugye márciusban beütött Bergamóban a szörnyűség, az meg ott van tőlük 50 km talán. Volt rengeteg temetés, képzelhetitek.

Aztán elmesélte, hogy benevezett a csotrogánnyal a jövő évi Budapest-Bamako rallyra. Meg hogy majd még előtte nyáron elautózik Mongóliába. Nem semmi kölyök.

Dumálgattunk négyesben, a fiam is ott volt, meg sétáltunk Ravensburg belvárosában, aztán fiamnak támadt a remek ötlete, hogy vacsorázzunk a Q Muh nevű burgeresben.

Volt a srácnak egy érdekes megjegyzése, miszerint pár nap Csehország után itt találkozott először mosolygós pincérrel. Kap is tőlem a hely egy ötcsillagos minősítést, mert persze a kaja is remek volt.

Aztán persze nálam aludtak, előtte még egy kicsit Mario Cartoztak a fiatalok. Frankó kis este volt.

13 notes · View notes

plumsworld · 10 months

Text

2 notes · View notes

tobbpenztazembereknek · 1 year

Text

Nézzük végül a számokat az „oroszpártiságról”. A magyarság még a súlyosan jogfosztó ukrán nemzetiségpolitikával együtt sem a legoroszbarátabb ország az Európai Unióban. Bulgária és Szlovákia az, de vannak olyan mutatók, ahol a románok is hátrébb állnak a magyaroknál. Ez az igazság, és ezt nem egy magyar felmérés mondja. A magyar kormánnyal szemben nagyon is kritikus pozsonyi GLOBSEC kutatócsoportjának friss kutatása szerint az ukrán menekültek támogatottsága Magyarországon a legnagyobb az egész térségben (90%), Romániában ez 64%, Szlovákiában 59%, Bulgáriában 52%. A magyarok többsége (54%) Oroszországot látja a fő felelősnek a háborúért, míg Szlovákiában és Bulgáriában ez a kisebbségi álláspont (44, illetve 40%). A NATO-ba vetett bizalom (77%) nagyobb nálunk, mint Litvániában (75%), Romániában (73%), Szlovákiában (54%) vagy Bulgáriában (53%). Az Amerika-ellenesség nálunk 25%, Szlovákiában 50%, igen 50%. Az ukrán elnököt is többen kedvelik, mint Bulgáriában vagy Szlovákiában, míg Vlagyimir Putyin elutasítottsága 71%. Több magyar maradna az EU-ban, mint lengyel, lett, cseh, bolgár vagy szlovák. A románok 78 százaléka gondolja, hogy az EU úgy diktál nekik, hogy abba nincs a románságnak beleszólása, a másik véglet Magyarország 39 százalékkal. Talán épp azért, mert Budapest nem fogad el minden „nyugati fényt” szó nélkül, mint a többi térségbeli ország, ahol a kormányok mukkanni sem mernek. A másik két magabiztosabb ország Lengyelország és Csehország egyébként, az összes többi országban a többség úgy gondolja, hogy az EU diktál, és a saját kormányzat csupán végrehajt – nincs szavuk az unióban. Biztos ok nélküli ez? Mindenkinek csak ajánlani tudom a GLOBSEC-kutatás számait, valódi nemzetközi összehasonlítást ad. Különösen azoknak, akik nem ismerik a térséget, és elnézést, de tapasztalataim szerint ez a magyar progresszív-liberális értelmiség jelentős része. Akinek minden útja nyugatra vezet, csak elhussan vele a táj az M1-esen a kéklő Alpok felé, az keveset ért. Érdemes ám bejárni a keletet és délt is. Nagy lesz a meglepetés, hogy nemcsak szlovák és bolgár, hanem bizonyos dolgokban még a román társadalom is Nyugat-ellenesebb, mint a magyar. Pedig annyit senki sem kapott a Nyugattól, mint a románok és szlovákok a szomszédaink közül. Na ezt fejtse meg valaki.

@megittvagyunk

4 notes · View notes