“egy gyöngédebb lénynek

a gondolat, pohárban méreg,”

Ion Barbu

Érettségi bizonyitvány

Érettség

Mi az össze függés?

József Attila versei?

Talán a Plumb George Bacoviatól?

Vagy esetleg Lucian Blaga költészete?

Vagy épp Alexandru Ioan Cuza reformjai?

Az alpok és a kárpátok közötti hasonlóság?

Talán realizmus-naturalizmus az irodalomban?

Egy perc alatt el tud menni a kedvem az egész naptól. És hiába lenne fontos dolgom. Hiába vannak terveim. Nem csinálom meg. Csak bűntudattal a hasamban végig fekszem az egész napot. Megint.

Senki sem kér bocsánatot azért, ahogy bántak velem csak hibáztatnak azért, ahogy reagáltam..

A traumaim arat fizettem

A lelkem osszes darabjaval

Mi odaveszett….

Furcsák az emberek...

Viccelődnek olyan dologgal ami neked lehet egy fájó pont...

De ha te egy idő után besokallsz és úgy döntesz, hogy válaszolsz egy olyan dologgal ami esetleg neki egy fájó pont...

Az már nem annyira vicces...

Hogy is van ez?

Már napok óta mást sem érzek csak valami nyomasztó ürességet a lelkem helyén. Ami mellett, mintha az összes többi érzés, amit ezidáig éreztem megszűnt volna, vagy legalábbis elhalványult volna.

Mintha a lelkem belefáradt volna az egészbe, a túl sok engem ért stresszbe, a túl sok szenvedésbe, a túl sok túlélésbe, de érzem, hogy valami kicsit megváltozott, ha rövid időre is, de megváltozott....

"A cigaretta gyújtója a döntések apró lángja, amely kivilágítja az abszurditás sötét útjait. A füst körülveszi az embert, mint a szabadság és kötelesség vékony ködét együtt."

- Jean-Paul Sartre

“Az öröm az, hogy nem veszem észre az apró örömöket. Ebben rejlik a szabadságom és az abszurditás szépsége. De ha van egy jó kávé, azért hajlandó vagyok elgondolkodni a létezés értelmén.”

~Jean Paul Sartre

“Hell is other people.”

— Jean-Paul Sarte

Az alvás már nem a pihenésről szól.

Sokkal inkább a valóság elől való menekülésről.

@mindigvankiut

Legmélyebb okuk azoknak a lelkiállapotoknak van, amelyeknek látszólag semmi okuk sincs.

- Lucian Blaga

Az asztalnak van 4 lába és egy lapja, ami összetartja ezeket az elemeket.

‌Az asztal legelső lába a szeretet.

‌A második lába a jó kommunikáció - tudsz e beszélgetni a partnereddel, közös e az érdeklődési körötök.

‌A harmadik láb a jó szex - ami minden kapcsolatban nagy szerepet játszik.

‌Az utolsó elem a pénz, a munka - ez azért fontos, hogy ha összekötöd valakivel az életed , életképes legyen ez a kapcsolat, ahhoz ez is elengedhetetlen.

‌Az asztal lapja pedig a bizalom. - Ha ez nincs, nincs ami összetartja az elemeket, minden összedől.

Viszont ha az asztalnak akár csak egyetlen egy lába hiányzik, az attól még nem dől el, ugyanúgy áll, kicsit instabilan. Egészen addig a pillanatig, amíg akár egy kis külső hatás nem éri, ez lehet akár egy kis szél fuvallat is- felborul az asztal. Egy kapcsolat pont ilyen. Mint egy asztal.

"Túl sok vihart éltem túl ahhoz, hogy az esőcseppek zavarjanak."

“Mikor nem az ismerős melankólia, az elpazarolt potenciálod húz az ágyba. Akár egy madár, akinek szárnyai vannak, mégsem tud repülni. Lehet, hogy igazuk van és ez csak egy gyenge kifogás. Hogy amikor mások a fiatal éveiket a jövőre való felkészüléssel töltötték, minden energiád arra fordítottad, hogy életben maradj. De lehet nem. Mert ott állsz huszonévesen és nyom mindenki súlya, akiről úgy érzed, hogy bármilyen tekintetben előtted van. Köröket rajzolsz a pohár szélén, egy enyhe mosollyal, miközben próbálják megindokolni, hogy miért kellett volna felkészülnöd egy olyan jövőre, amelyről nem is gondoltad, hogy eljön majd. A múlt meg sem történt, a jövő lázálom. Minden ingóságunk a jelen. Talán azt hiszed, hogy neked ez jutott, hogy nem volt szerencséd. De nem a szerencsés emberek mennek tovább, hanem a bátrak.”

Alexander Levin: Things I wish someone told me when I was young

Nem merem bevallani saját magamnak sem, hogy nem vagyok jól.