Az igazi

Egyszerűen csak tudni fogod, hogy ő a másik feled. Hogy őt kereste a lelked ebben a szenvedéssel teli világban. Nála megnyugvásra talált, és ezt veled is tudatni fogja. Ez az az ismeretlen érzés amikor megkérdezik miért szerettél belé. A válasz nem tudom. Ezt a lelkem és az ő lelke tudja igazán.

Onnan tudod hogy valódi, hogy nem múlik, egyszerűen csak megtanulsz szépen lassan nélküle élni.

Az emberek egész életükben keresik azt a helyet, ahol megnyugvásra lelnek. Az én helyem a karjaidban van.

Az igaz szerelemnek nincs boldog vége Mert ha valódi, akkor soha nem ér véget

gnash - Happy Never After

Tényleg nehéz rájönni arra, hogy lehetne feledni.

Hogy lehetne feledni csak úgy... könnyen.

Mert igen, érzem, mintha fogva tartana valami..

Úgy érzem, mintha sose szabadulnék meg attól, mi fogva tart.

..Valami, ami láthatatlan.

By @buzaviragoslany

Minden kapcsolat unalmassá válik, miután sokáig együtt voltál valakivel.

A szerelem nem egy érzés. Ez egy elkötelezettség, hogy gondoskodsz az adott illetőről érzelmileg, fizikailag és lelkileg minden nap. Nem számit mit érzel az adott pillanatban.

Az emberek manapság olyan gyorsan eldobnak egy egész kapcsolatot, csak azért, mert a dolgok megnehezedtek. Ennek nem így kellene működnie.

Egy szilárd kapcsolathoz idő, munka, erőfeszítés kell. Nem lesz mindig minden napfény és százszorszép. A boldogság csak egy érzés, és az érzések ideiglenesek. Ha valódi, akkor szeretni fogod őt. függetlenül attól, hogy mit érzel.

Legyél valami újnak a kezdete a kapcsolatodban! Amikor a szeretetével megnehezíti a dolgodat, akkor is szeresd őt, mert azt akarod majd, hogy akkor is szeressen amikor te megnehezíted a dolgát. Azt akarod, hogy feltétel nélkül szeressenek, igaz? Feltétel nélküli szeretetet kell mutatnod! Ne légy idióta!

A szeretet olyan akarat, amely folyamatos erőfeszítést igényel részünkről. Nem elég egyszerűen szeretni. Időt kell szánnunk arra, hogy ő is érezze, hogy szeretjük!

Ha valódi volt köztünk a szerelem, akkor újra találkozni fogunk. Lehet, hogy nem hetek, hónapok vagy akár évek múlva, de újra kapcsolódni fognak az útjaink. S akkor majd jobban fogjuk csinálni, de addig maradunk idegenek...

Olasz ingatlanos fejlemény

Talán a vége eleje.

Találtam egy másik szerelmet, ami semmiben sam hasonlít a korábbi elképzeléseimhez, de megmozdította a lekem mélyén élő remetét. Ott kezdődik, hogy mindig azt gondoltam, hogy ha házam lenne, magas kőfallal venném körbe a kertet. Itt van. Tégla fal van mindkét oldalon és az egész egy apró zárt kert köré épült. Lehet, hogy valamikor lesz egy tengerre néző lakásom vagy házam, de most arra nincs pénzem. Viszont egy órányira a tengertől lehetne egy teljesen saját zugom, kerttel. Egy órányira Milánótól és egy órányira Genovától. (amúgy autópályán kevesebb mint egy óra) Az mondjuk beszarás, hogy szinte minden faluban van egy strand. Hát, ebben is van. Tényleg olyan ez mint a szerelem, baszki, hogy mondhatsz bármit, hogy ilyet szeretnél meg olyat, ez legyen, az legyen, de valójában egyszercsak beleszeretsz valami teljesen másfajta emberbe. mert a terveid valami korábbi helyzetben voltak validak, a szerelem meg a valódi vágyaidat érinti meg. (amúgy ez kurva szomorú dolog, ha jobban belegondolok) Van egy FB oldal Olasz Ingatlanok - olaszországi ingatlanvásárlás, asszisztencia

Őket kerestem meg, mert ők vállalják, hogy odamennek és megnézik a kiválasztott ingatlant. Levideózzák az összes szart amit csak találnak, megnéznek mindent, megkérdezik a kétséges dolgokat. 150 euro. tekintve, hogy egy kétnapos út két embernek nem jönne ki 150 ezer alatt (és ha már kiruccannék naná, hogy nem két napra mert elmennék tengerezni vagy valami, szóval inkább 250), ez a 60 ezer forint megéri. merthogy komolyak a szándékaim. És bizony, lehet, hogy kidobott pénz lesz. Ha viszont megveszem, akkor még rengeteg sok pénzt fogok erre a kis rémségre költeni, amibe beleszerettem. Valójában a kert egyik sarkába szerettem bele. Ez a valóság.

Ha minden igaz, szombaton lesz a megszemlélés.

Közben, éjszaka olyan szépen összeállt a fejemben. Jövő nyár már lehetne ott. Mondjuk 3 hónap. Az alatt azért már rendbe lehet csapni a kertet, ha rákészült az ember egy rakás javítást, festést meg lehet csinálni. Annyi pénzt nem keresek, hogy havonta eltapsoljak 70-80 ezret az utazásra. Ezt is körül kell járni, hogy van-e olcsóbb megoldás. És most van az, hogy nem szabad ennyire beleálmodnom magam, mert kurvanagy csalódás lehet, és akkor neház lesz a padlóról feltápászkodni. Logan azt mondta, hogy az a lényeg, hogy el tudom-e képzelni magam abban a dologban amit kinéztem magamnak. Sajna, én egy bolond művésznek látom magam, hiába szerettem volna elegáns úrinő lenni. Félő, hogy kagylókkal a hajamban, és csilingelő érmékkel a szoknyám szélén végzem.

Ja, fémkeresőzni fogok a kiszáradt Pó medrében. Bringával meg rollerrel megyek közértbe, kerámiaképeket adok el Luccában, a kertben csillogó lámpafűzérel lesznek, és süteményeket sütök a vendégeimnek. Éjjel csend lesz, és látni fogom a csillagokat. Ez a terv. Juhéj!!!!

Azt kérdezted miért szerettem beléd…

Azóta sem tudom, de azt igen, hogy soha életemben nem voltam ennél biztosabb abban, hogy ez valódi szerelem

Megmaradsz a szívemben,

mint egy nagy szerelem,

mely volt viszonzott és viszonzatlan,

boldog és fájdalmas,

de főleg

valódi.

A szexuális élményt hihetetlenül fokozza a lebegés, a levegőben szeretkezünk, az ágyhoz kötött béna testünk ügyetlenkedése nélkül. Behúzzuk a függönyöket, meztelenül elnyúlunk az ágyon, megnyomjuk a gombot, és a teljes sötétségben lassan felemelkedünk, olyan sötét van, hogy nem számít, behunyjuk vagy tágra nyitjuk-e a szemünket. Összeölelkezünk anélkül, hogy tudnánk, melyikünk van felül és melyikünk alul, mert hirtelen megszűnik a tér iránya. Csak testek vagyunk, száraz és nedves részekkel, meleg és érdes részekkel, szőrös és sima felületekkel, savanykás és lúgos ízekkel, lágy és duzzadt részekkel. Faljuk egymást, összekulcsolódunk, egymás üregeibe hatolunk, elveszítjük és megtaláljuk egymást a koromsötétben mind nedvesebben és forróbban, miközben a semmibe kapaszkodó ujjunkkal egymás ujjához, talpához vagy vállához, hajához, a másik szájához vagy szemhéjához érünk, hogy felénk forduljon, és még közelebb legyen. Mi is majdnem fémesen kattanunk, mint két mágnespatkó, de a kattanásunk a lelki térben jön létre, és egy hihetetlen fényvillanásban kulminál, ami közel sem a találkánk végét jelenti az érintetlen ágy fölött. Miután az önkívület sikolyai elhalnak, és testrészeink lecsillapodnak, felkapcsoljuk a villanyt, a tükörben élesen látszik a tükörképünk, lebegő testünk körül sperma és izzadságcseppek, kibomlott hajunk csuromvizes, testrészeink és nemi szervünk mohón betöltik az egyaránt idegen és elviselhetetlen realitást. Ráfekszünk a lepedőre, alattunk behorpad a recsegő ágy, elnehezülünk, mintha ólomvértet viselnénk, és megint eloltjuk a villanyt, elmerülünk (erre a pillanatra vártam már órákkal ezelőtt is, amikor vetkőzni kezdtünk) a valódi titkos életünkben, hozzá képest a testi szerelem gyenge és jelentéktelen előjáték.

Egyszerűen szerelmes vagyok beléd. Az egész tiszta lényedbe. Senkire se tudok úgy nézni mint ahogy rád szoktam. Tudom, hogy sokszor elviselhetetlen és hisztis vagyok, de ennek ellenére is szorosan átölelsz, hogy megnyugtass. Sose akarlak elveszíteni.

Valójában fogalmatok sincs mi az igazi szerelem lényege,egészen addig a pontig amíg nem értitek meg,hogy nem arról szól egy hosszú kapcsolat,hogy minden reggel kapsz egy “Joreggelt” vagy este egy “Joejszakat” üzenetet. Nem arról szól,hogy mekkora virágcsokrot vett neked,vagy épp hanyadik plüss figurát kapod meg. Ez pénz. Pénz,ha el visz enni,pénz ha ajándékokkal halmoz el. De egy kapcsolatot,ami tartós sosem tudsz megvenni, és tudod ez nem arról szól,hogy ezek a dolgok nem fontosak. De nem a legfontosabbak. Nem attól lesztek erősek,nem az fog titeket összehozni,hogy hány csillagos étterembe visz el,vagy épp nem visz el,mert nincs rá kerete. Nem az fogja meghatározni,hogy mennyi pénze van rád,mert akkor gyakorlatilag csak megvásárolja a figyelmed. Nem ezek azok az élmények vagy érzések amiket egy valódi kapcsolat magába rejt. Nem két,vagy három hónap az amíg ez ki alakul. Sok évnek,és rengeteg mindennek kell ahhoz történni,hogy ez igazi legyen.

A valós igazi kapcsolat rengeteg,de iszonyatosan rengeteg fájdalommal és áldozattal fog járni. Csalódni fogsz. Ha tetszik,ha nem. Megfog pofozni a valóság. És itt kezdődik el valami, hiszen nem tökéletes. És te ezt meglátod. Tapasztalod a saját bőrödön,hibázik és sírni fogsz,fájni fog néha pedig ez hetekig is eltart. És akkor ott megtanulod amit személy szerint nekem már fiatalon meg kellett. És ez igazi bármilyen nemű kapcsolatodra ez életedben.

Az emberek hibáznak,és megfognak bántani,viszont tudnod kell mérlegelni,hogy a hibák nagyobbak e mint az irántuk érzet tiszteleted,és szereteted.

Mert hogy ilyen világban élünk,ilyenben éltünk mindig is,nem lesz mindig tökéletesen jó.

Viszont együtt kell azzá tenni,tudni kell bocsánatot kérni,és megbocsátani. Minden mögé oda látni,megérteni,hogy milyen ő és mit miért mire mit és hogyan reagál le. Miért teszi azt amit tesz. Számít hogyan,és milyen mértékig. Megkell tanulni egymást kezelni,hogyan kell szeretni,hol faj neki a legjobban és mi teszi igazán boldoggá. Figyelni kell a másikra. És ez nem ott ér véget,hogy elveszel valakit feleségül,vagy belemész egy a kapcsolatba vele,nem dőlhetsz hátra. Mert minden ember más,nem egy oldala van,nem egy gondolat menetén fut egész életemben. És ez lesz a valódi szerelem,mikor látod vagy hallod majd először megtörni,mikor látod a gyengeségeit. Mikor majd először néz a szemedbe mikor hibázott. Mikor először fordít hátat. Mikor majd megpróbál téged megkerülni,mert valamitől félt,vagy épp nem biztos a dolgában. Mikor először botlik el,kérdés hogy ott leszel e hogy elkapd. Összeomlik az élete vagy épp a tiéd. Vajon tudtok e egymás romjaiból új házat épiteni?

Na és ez kemény munka,de tudod és tudnod kell,hogy ki éri meg ezeket az áldozatokat. Kire lehet ennyi időt rá szentelni,és ki érdemes arra,hogy az életet vele éld le, és vele éld meg. Minden jó és rossz mellett.

És így alakul ki valójában az a szerelem,ami akkor is szerelem ha szegények vagytok, és ha mindenetek megvan. Ami akkor is az mikor sírni fogsz, és akkor is mikor folyamatosan megnevettet.

Ez egy kibaszott mérleg. Amihez mindketten kelletek hogy egyensúlyba billenjen.

Es hidd el,akiért ezt megéri végig járni,sosem fog magadra hagyni. És minden vissza fog fizetődni.

A szívem hozzád tartozik. Ezt attól a perctől kezdve tudom, hogy először megláttalak. Soha nem fogom bánni, hogy beléd szerettem, még akkor sem, ha nem lehetünk együtt. Szeretni foglak ebben az életben és a következőben is.

JÓZSEF ATTILA ARS POETICA

Németh Andornak

Költő vagyok - mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az éji folyó csillaga.

Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világot, habzó éggel a tetején.

Szép a forrás - fürödni abban! A nyugalom, a remegés egymást öleli s kél a habban kecsesen okos csevegés.

Más költők - mi gondom ezekkel? Mocskolván magukat szegyig, koholt képekkel és szeszekkel mímeljen mámort mindegyik.

Én túllépek e mai kocsmán, az értelemig és tovább! Szabad ésszel nem adom ocsmány módon a szolga ostobát.

Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad! Sziszegve se szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat.

Nincs alku - én hadd legyek boldog! Másként akárki meggyaláz s megjelölnek pirosló foltok, elissza nedveim a láz.

Én nem fogom be pörös számat. A tudásnak teszek panaszt. Rám tekint, pártfogón, e század: rám gondol, szántván, a paraszt;

engem sejdít a munkás teste két merev mozdulat között; rám vár a mozi előtt este suhanc, a rosszul öltözött.

S hol táborokba gyűlt bitangok verseim rendjét üldözik, fölindulnak testvéri tankok szertedüb��gni rímeit.

Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem!

1937. február-március

Á L M O D T A M

Annyit álmodtam rólad, hogy már nem is vagy valóságos. Van még időm, hogy elérjem lélegző tested, hogy megcsókoljam szádat, és újra életre keltsem kedves hangodat?

Annyit álmodtam rólad, hogy karjaim, amelyek megszokták, hogy keresztbe fonódnak a mellkasomon, miközben az árnyékodat ölelem, talán nem hajlanak a tested formájához. Mert szembenézve annak valódi alakjával, ami oly sok napon és éven át kísértett és kormányzott, biztosan árnyékká válnék.

Ó, az érzés mérlege.

Annyit álmodtam rólad, hogy bizonyára már nincs időm felébredni. Lábamon alszom, az élet és a szerelem minden formájának prédájaként, és te, az egyetlen, aki ma számomra számít, nem tudom jobban megérinteni arcodat és ajkadat, mint ahogyan nem tudom megérinteni valamelyik járókelő ajkát és arcát.

Annyit álmodtam rólad, annyit sétáltam, annyit beszéltem, annyit aludtam a fantomoddal, hogy talán már csak az maradt számomra, hogy fantommá váljak a fantomok között, árnyékká, százszor nagyobb árnyékká, mint az árnyék, amely mozog és mozog tovább, fényesen, életed napórája fölött.