#stermeczky zsolt gábor | Explore Tumblr Posts and Blogs

tartsdmegazaprot · 8 months

Text

jó

sokat gondoltam már az elmúlt évek

célirányos vágyakozásaira,

hogy félhessek a kudarc ismétlődésétől.

most mintha nem lenne miért,

mert addig hitegettem magam, hogy ő a cél,

amíg el nem fogadtam, hogy talán inkább útitárs,

ekkor derült ki, mennyire jó négyszemközt lenni vele.

hallgatni, ahogyan a családjáról mesél, legyen

épp tragikus, komikus, vagy a kettő keveréke.

egyszerre vigyázni vele és rá. komolyan venni

a vicceit, hogy számon kérhesse, miért nem

veszem csak viccnek, aztán belátni, hogy

neki van igaza. barátkozni a gondolattal,

hogy a humor nem azonos a hazugsággal.

bevallani az egyedüllét fájdalmát, ami miatt

korábban őt vontam volna felelősségre,

mostanra viszont tudom, hogy semmi köze

hozzá. meglepődni, amikor együtt érez. pár

pillanatig meztelenebbnek érezni magam a meztelennél.

zavarba jönni és másról beszélni, mondjuk

zenéről. elmondani a jazzel kapcsolatos

nézeteimet (honnan is lettek hirtelen?),

említeni a saját kedvenceimet,

és megjegyezni, mennyire jól áll az

énekhangjának az angol.

hallgatni az önmagában való kétkedését, és

minden hátsó szándék nélkül elfogadni.

meglepődni, amikor hirtelen arra kér,

masszírozzam meg a lábát,

még egyszer, amikor kiderül, hogy jól csinálom,

és legutoljára, amikor engedi, hogy fizessem a teáját.

aztán szó nélkül követni a szűk járdán a Puskin

utcában egy minimalista libasor egyik feleként,

és végre nem érezni kínosnak a csendet.

(Stermeczky Zsolt Gábor)

6 notes · View notes