A Kútmúzeum a Nagy Gyula Területi Múzeum része, előzetes bejelentkezéssel 

látogatható.

Békés Megyei Hírlap, 2003.05.29.

Muszlim őslakosok Magyarországon - hazajönnek, ha hozzánk jönnek?

New Post has been published on https://zarojel.hu/muszlim-oslakosok-magyarorszagon/

Muszlim őslakosok Magyarországon - hazajönnek, ha hozzánk jönnek?

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Érdekes fordulat – a kormány-kommunikációval szöges ellentétben álló – a magyar eredettörténetben: a tizedik század környékén muszlim vallásúak lakták Orosháza környékét. Vagyis őslakosokként tekinthetünk rájuk. Akkor most csak hazajönnek? Migráns magyarok?[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtZWxzJUM1JTkxLXolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMTQwMzUyMjM4NSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”141615″ img_size=”800×600″ alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1503300706594background-image: url(https://www.zarojel.hu/wp-content/uploads/2017/04/small_header_bg-1.png?id=4336) !important;background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;”][vc_column_text]

A muszlim menekültek hazajönnek?

Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly – véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója.

2004-ben, a 47-es főút orosházi elkerülő szakaszának építésekor kezdődött az ásatás, amely során egy Árpád-kori települést, 400 objektumot, sok kerámiát és többek között több mint 15 ezer állatcsontot találtak.

“Ez Magyarország második legnagyobb, Árpád-kori, feldolgozott állatcsontanyaga”

Találtak számos palackmaradványt is, amelyek összefüggésben lehetnek a muszlim előírással, a kötelező rituális mosakodás szokásával. Emellett Orosházától északra egy 1400-as évekből származó oklevél említ egy Böszörményestelek nevű települést. A telek szó már nem lakott területre utal, a böszörmény szóban a muszurmán-muzulmán-muszlim szavak fedezhetők fel, amely nem etnikumot, hanem vallást jelöl – magyarázta Rózsa Zoltán.

„Kizártuk, hogy nem zsidók lakták a területet, hanem valószínűleg a Volgai Bolgárországból érkezett, sókereskedelemmel és pénzváltással foglalkozó muszlim vallású kálizok.”

A honfoglalás idején már bizonyítottan érkeztek muszlimok a Kárpát-medencébe; Anonymus pedig azt írta, hogy 970 körül bolgár földről, a Volga és a Káma összefolyásának vidékéről, a mai Kazany térségéből izmaeliták sokasága érkezett ide.

“Az igazolható, hogy a kálizok a 11. században már itt éltek. 1150-1153 között egy arab utazó leírta, hogy tízezerszámra élnek muszlimok a Kárpát-medencében. A hvarezmiek kamarai és pénzügyletekkel foglalkoztak, a magrebiták pedig a katonai réteget alkották”

– fűzte hozzá Rózsa Zoltán.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtbSVDMyVBMXNvZGlrLXolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMjg4MDI1NTU4OCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

A bizonyíték

A 12. század közepén kezdhettek az Orosháza környékén élő muszlimok piacot és pénzváltóhelyet üzemeltetni. Előbbit igazolja a szakember szerint, hogy a kálizoknak három nagy központjuk volt az akkori Magyarországon, mind fontos sókereskedelmi útvonalak mentén: Nyitrán (az északi kereskedelmi útvonal mellett), Przemsyl-ben és Orosházán (az Erdélybe és Délvidékre irányuló kereskedelmi út mentén).

A pénzváltásra is találtak bizonyítékot, a múzeum régészei civil fémkeresők segítségével mintegy negyven ólomsúlyra bukkantak, amelyek a kutatásaik alapján az úgynevezett budai márka egységeinek feleltethetők meg. Az ólomsúlyt nehéz keltezni, de közvetlen környezetükben bizánci és osztrák pénzek is voltak, amelyek főként a 12. század második fele és a 13. század első évtizedei között voltak használatosak – magyarázta a régész.

Írásos források szerint a budai márka 1271-ben jelent meg, mint történelmi tömegegység, pénzverési alapsúly, amellyel már a pénz ezüsttartalmát is képesek voltak mérni, ami így egy pénzreformnak számított a folyamatos pénzrontás-pénzmegújítás korszakában. A budai mérték használatát Luxemburgi Zsigmond király tette kötelezővé 1405-ben.

A pontos pénzváltási, számítási ismeretek miatt válhattak a muszlimok a pénzügyek és a kamarai ügyletek lebonyolítóivá – vélekedik a régész. Orosháza környékéről a tatárjárást (1241-1242) követően tűntek el a muszlimok, ami azzal is magyarázható, hogy áthelyezték a sószállítási útvonalakat – tette hozzá.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtaGFybWFkaWsteiVDMyVBMXIlQzMlQjNqZWwlMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0MzU2OTg4NzgyJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRSUzQyUyRmNlbnRlciUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

A középkorban muszlimok élhettek a mai Békés megyében, Orosháza környékén

A középkorban muszlimok élhettek a mai Békés megyében, Orosháza környékén

Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly – véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója.

(more…)

View On WordPress

A kútmúzeum jelenleg is látogatható a Nagy Gyula Területi Múzeum kollégáival előzetes időpont egyeztetés alapján

Békés Megyei Hírlap, 2002.05.22.

Régészet és történelem - Árpád-kori érméket és friesachi denárokat találtak Békés megyében

Régészet és történelem – Árpád-kori érméket és friesachi denárokat találtak Békés megyében

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi denárok és egy angol penny is – hangzott el kedden a múzeumban tartott sajtótájékoztatón.

(more…)

View On WordPress