Egyből a földgolyó másik felére utazunk, annak is egy aránylag kicsi és eldugott szegletébe, Új-Kaledóniába! Hát ha hallottunk is róla, esetleg be is tudjuk lőni kb. merre van, lássuk be többségünk nem tud túl sokat erről az országról/tengerentúli területről. Így pár sorban ezzel kezdjük, úgyis később is lesz még innen bélyeg, bizonyám!

Új-Kaledónia Franciaország egyik tengerentúli területe, egy nagy és több kisebb szigetből áll, a Csendes-óceán délnyugati részén, Ausztráliától jó 1500 km-re itt:

Nagyjából 280 ezren lakják, 90% Grande Terrén a nagy főszigeten él. Alapvetően három fő népcsoport él itt, az őshonos melanéz kanakok, idetelepült franciák, és egyéb óceániai bevándorlók. Történelmileg klasszikus gyarmati múlttal rendelkezik, nagyjából i.e. 1500 óta élnek itt a melanéz őslakosok. Mindenki békében elhegesztgetett magában a szigeten, némi egyéb polinéz keveredés mellett, egészen 1774-ig amikor ki más, mint a jó öreg James Cook ide is betette lábát (hajóját). Jelenlegi nevét is ő adta a szigetnek, Kaledónia egyébként Skócia latin neve. Eleinte nem volt rossz kapcsolat az érkezők és a bennszülöttek között, de aztán az európaiak által behurcolt betegségek elkezdték tizedelni a helyi népeket, és megromlott a viszony. Ez odaáig eszkalálódott, hogy 1849-ben az egyik törzs egy itt kikötő hajó legénységét megette! Ezután sajnos itt is beköszöntött a rabszolgakereskedelem időszaka, Fidzsire és Queenslandbe hurcolták az embereket az ültetvényekre. A XX. század elején szűnt csak meg a gyakorlat, a rabszolgakereskedők áldozatait nevezék kanakasnak, ez rövidült kanakká, mely aztán az őslakosok összefoglaló neve lett. A sziget egyébként 1853-ban került Franciaország birtokába, III. Napóleon azon törekvései okán, hogy ellensúlyt képezzen a britek ausztrál és új-zélandi gyarmataival szemben. A II. világháborúban aztán az Egyesült Államok épített ki itt erős támaszpontokat a szövetséges hatalmakkal karöltve, a japánokkal szemben, Nouméában - a jelenlegi fővárosban - volt a teljes csendes-óceáni haderő főparancsnoksága. A háború után lényegében továbbra is francia gyarmati sorban maradt a terület, a kanakok jogai és lehetőségei számtalan módon korlátozva voltak, ha nem is olyan kemény apartheid rendszer volt mint Dél-Afrikában, de annak egy enyhébb változata. Ez a '80-as évek közepére vezetett komolyabb forrongásokba, és a '80-as évek végén meg is kezdődik a függetlenedés folyamata, különböző egyezmények kimondják, hogy Új-Kaledónia fokozatosan elválik Franciaországtól, és ez elkerülhetetlen folyamat. Bevezették a külön új-kaledón állampolgárságot, csak ekkor lett az országnak külön zászlaja, címere, ami amúgy nagyon menő:

Ez a folyamat olyannyira szépen haladt, hogy 2018-ban népszavazást tartottak a teljes függetlenedésről, melyen 80%-os részvétel mellett, több mint 56%-al a maradáspártiak győztek. Mivel azonban az eredmény szoros volt, két év múlva megismételték a szavazást, 2020-ban már több mint 85%-os volt a részvétel, és még szorosabb eredmény született: a maradáspártiak győztek, de már csak 53%-al. Így történt tehát, hogy a sziget(ek) még mindig francia terület maradt, bár azokból talán a legfüggetlenebb, jog szerint az egyetlen autonóm francia terület, a gyakorlatban a külügyön, hadügyön, rendőri ügyeken, és valutaügyeken kívül minden más területen teljes a függetlenség a francia államtól. Valószínűsíthető, hogy 10-20 éven belül régi-új teljesen önálló ország születik itt.

A bélyeg a helyi Ifjúsági Kereskedelmi Kamara 10 éves évfordulójára készült 1972-ben. Ez még értelemszerűen teljes francia kontroll alatt alakult, a 'rendszerváltás' óta már nem létezik, rendes saját Kereskedelmi és Iparkamara lett azóta, gondolom Parragh László nélkül hálistennek. A bélyegen látható alak egy 'arany kanak', egy őslakos alakja, mely címeres pajzsot tart, amin a kamara jelképe látható, egy földtérkép - számunkra - sajátos nézetből. A háttér erre reflektál a szélességi körökkel, kék alapon. A bélyeg 12 frankos, és bizony, a mai napig Franciaország tengerentúli területein (kivéve a tengerentúli megyéket), nem történt meg az eurósítás és frankot használnak még most is. Innen Magyarországról könnyen gondolhatnánk, hogy ez biztos egy nagyon értékes bélyeg, de az a helyzet, hogy nem annyira, állapottól függően 0,50-2 euró közt be lehet szerezni. Mivel évfordulóra készült, magányos bélyeg, nem tagja sorozatnak.

Ha valamit nagyon megutáltam az elmúlt 10 évben, az a “nemzeti” szó, végeztem egy gyűjtést, de korántsem teljes Nemzeti Dohánybolt Nemzeti Közművek Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzeti Mobilfizetési Rendszer Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Vagyonkezelő Nemzeti Regiszter Nemzeti Táncszínház Nemzeti Védelmi Szolgálat Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt. Nemzeti Klímavédelmi Hatóság Nemzeti Fórum Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály Nemzeti Pedagógus Kar Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Művelődési Intézet Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Nemzeti Örökség Intézete Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform Nemzeti Választási Bizottság Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Nemzeti Földügyi Központ Nemzeti Akkreditáló Hatóság Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat Nemzeti Együttműködési Alap Pálinka Nemzeti Tanács Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft Nemzeti Biztonsági Felügyelet Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Kibervédelmi Intézet Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Nemzeti Tehetség Program Nemzeti Földügyi Központ Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia Nemzeti Összetartozás Bizottsága Nemzeti Hauszmann Program Nemzeti Víztudományi Program Nemzeti Ifjúsági Tanács Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Nemzeti Drog Fókuszpont Magyar Nemzeti Szívalapítvány Nemzeti Audiovizuális Archívum Nemzeti Lovarda Nemzeti Agykutatási Program Digitális Nemzet Fejlesztési Program Magyar Nemzeti Drón Szövetség Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Új Nemzeti Kiválóság Program Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség Nemzeti Vágta Nemzeti Panteon Alapítvány Nemzeti InternetFigyelő Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

Nem bírták a kritikát: nagyon fontos fórumot nyírt ki az Orbán-kormány

Huszonhat év után idén először nem rendezik meg a Magyar-Német Fórumot. A kormányt a német kritikák is zavarták és az is, hogy Balázs Pétert nem sikerült kigolyózni a szervezők közül.

A magyar külpolitika egyik legfontosabb fóruma halt el a kormány kicsinyessége miatt: 1992 óta először idén nem rendezik meg a Magyar-Német Fórumot. Ezzel újabb mélypontjukhoz érkeztek a magyar-német kapcsolatok azok után, hogy mint korábban megírtuk, a kétoldalú stratégiai szerződések megkötésének 25. évfordulója alkalmából Angela Merkel személyesen találkozott Bohuslav Sobotka cseh, valamint Robert Fico szlovák kormányfővel, miközben magyar részről nemhogy miniszterelnöki, még egy miniszteri szintű találkozó sem jött létre. Ugyancsak elmaradt májusban egy előre tervezett V4-Németország külügyminiszteri találkozó is.

A Magyar-Német Fórumot személyesen Antall József és Helmut Kohl alapították 1992-ben. A testület tavalyig összesen 26 ülést tartott, felváltva hol Berlinben, hol Budapesten. Bár az eredeti elképzelések szerint a fórumnak Magyarország euroatlanti csatlakozását kellett volna segítenie, a találkozók nem üresedtek ki NATO-, majd uniós integrációnk után sem, sőt, egészen a legutóbbi időkig a legfontosabb terepét adták a magyar-német politikai-, gazdasági-, tudományos-, kulturális együttműködések megvitatásának.

A fórumokon hagyományosan a magyar és a német külügyminiszter is megjelent, csakúgy mint a két ország gazdasági-, tudományos életének vezetői. A szervezésben részt vett többek között a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a berlini Európai Politikai Intézet és az Európa Mozgalom Magyar Nemzeti Tanácsa. A fórum egyedülálló volt a térségben, egy diplomáciai forrásunk szerint a környező országok „néha kifejezetten irigykedtek ránk miatta”, mivel a német kormány hasonló fórumokat csak stratégiai jelentőségű partnerekkel tart fenn. Az, hogy Magyarország esetében létrejöhetett, alapvetően a határnyitással kivívott német szimpátiának köszönhető.

http://mno.hu/

Csakhogy a nyílt párbeszéd azt eredményezte, hogy 2010 után egyre több kritikus ügy is a fórumok napirendjére került – legalábbis a német fél úgy érezte, hogy ha már van egy ilyen fórum, azon miért ne vitassanak meg adott esetben vitás ügyeket is. Ismert, hogy Berlinben nagyon kritikus szemmel figyelték a médiatörvényt, a kormányzati térfoglalást a médiatulajdonlásban, a civilek elleni kormányzati lejáratókampányt, az EU-ellenes retorikát vagy éppen a CEU ellehetetlenítésére tett kísérleteket. A magyar kormány először csak – átlátszó indokokkal – azt érte el, hogy a 2012-es berlini fórum után egy évvel ismét a német fővárosban rendezzék a találkozót, hogy kisebb legyen a médiafigyelem. A 2014-es választások előtt a magyar kormánynak már végképp nem hiányzott, hogy Frank-Walter Steinmeier akkori külügyminiszter esetleg Budapesten kritizálja őket, így azt kérte, hogy a fórumra ismét Berlinben kerüljön sor. Steinmeier természetesen átlátta a tényeges indokot, így onnantól egyetlen fórumon sem vett részt. „Cserébe” a legutóbbi két alkalommal magyar részről már a lehető legalacsonyabb szintű delegáltakkal képviselte magát a kormány.

http://mno.hu/

Így jutottunk el a 2017-es évig, amikor egyáltalán nem tartották meg Magyar-Német Fórumra. Pontosabban éppen ezekben a napokban ülésezik ugyan egy Magyar-Német Ifjúsági Fórum, de ez már messze van a kormányközi találkozótól. Ez egyébként már hat éve létezik, de nem azért hívták életre, hogy a „nagy” fórumot helyettesítse. Ráadásul a szervezést egy forrásunk szerint a Balog Zoltán EMMI-miniszterhez köthető Deutsch-Ungarisches Jugendwerk egyesület uralja, igaz, részt vesz benne az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem is.

http://mno.hu/

A fórumok ellehetetlenítésének magyar részről van még egy érdekes személyi vonatkozása is. Az egyik már említett társszervező, az Európa Mozgalom Magyar Nemzeti Tanácsa ugyanis már hosszú évek óta Balázs Pétert, az első magyar uniós biztost, a Bajnai-kormány volt külügyminiszterét, a CEU tanárát delegálja társelnökként. (Balázs Péter neve ellenzéki miniszterelnökjelöltként is felmerült a napokban.) Német részről Elmar Brok kereszténydemokrata EP-képviselő a társelnök. Forrásaink szerint a magyar külügy már évek óta fúrja Balázs Pétert az Európa Mozgalomnál, ők azonban nem voltak hajlandóak visszahívni a társelnökségről.

A magyar kormány így egy olyan, a kétoldalú párbeszéd lehetőségét biztosító fórumot küldött süllyesztőbe, amire a mélypontjukat élő magyar-német kapcsolatok miatt kifejezetten fontos feladat hárult volna.

Nem bírták a kritikát: nagyon fontos fórumot nyírt ki az Orbán-kormány a Nemzeti.net-en jelent meg,