Szenzáció: különleges falképekre bukkantak a veszprémi várnegyed épületeinek megújításakor

Szenzáció: különleges falképekre bukkantak a veszprémi várnegyed épületeinek megújításakor

A Szent Imre Templomban (piarista templomban) Lukács evangélista, a korábban kanonokházként működő Tejfalusy Házban egy marcona osztrák katona alakja bukkant elő a veszprémi várnegyedben zajló műemléki feltárás során. A most megismert alkotások két délnémet származású, a magyarországi templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó alkotó, idősebb és ifjabb Franz Xaver Bucher nevéhez köthetők.…

View On WordPress

Érkezik is az 1987-es Kastélyok második fele, a Kastélyok III. Tokyo Drift, úgymond betömni a lukat az előző értékek között. Kicsivel később jelentek meg ezek a bélyegek abban az évben, mint társaik, és a 100-as kivételével némileg kevesebb is készült belőlük, ezt a tiszta 50 Ft-ost néhány száz forintért vesztegetik, a 70 Ft-os postatisztán közelítheti az ezrest is akár, kár hogy az enyém picit be van tépve :( Itt már feltűnnek nem annyira 'elsővonalas' kastélyok is a minták közt, érdekes még, ahogy a 40-50-en kicsit viccesen oldották meg a hosszú név okozta problémát, de végülis eredetibb mintha kétsorban írták volna. Lássuk hát őket:

Edelény - L'Huillier-Coburg kastély (40 Ft)

A kastélyt 1716-ban kezdi el építettetni Jean-François L’Huillier. Na de, hogy kerül Edelénybe egy ilyen nyilvánvalóan francia ember. Nos Jean-François Elzászban született, és akkoriban sok fiatalemberhez hasonlatosan katonának ment. Úgy esett, hogy 18 évesen résztvett Buda várának visszafoglalásában a töröktől, aztán jól itt is ragadt, egészen a XVII. század legvégéig résztvesz a törökök elleni végleges kiszorító csatákban, majd 1700-ban magától II.Rákóczi Ferenctől (aki ekkor még 'csak' főispán) tíz évre bérbeveszi az edelényi birtokot. Ekkor azonban még sok minden nem történik, hiszen beköszönt a szabadságharc ideje, és hősünket is letartóztatják összeesküvés gyanújával, de aztán szük egy év után ártatlanságát nagy nehezen bizonyítva szabadul, és rövid időre el is hagyja az országot. Végülis a sok viszontagság és kisebb káosz után, végülis a meghosszabodott bérleti szerződéssel hozzájut birtokához és a fent írt évtől megkezdődik az építkezés, mely egészen 1730-ig tartott, és a gróf maga már nem érte meg az elkészülést, a '20-as évek végén meghal, neje fejezi be az építkezést. Egyébként Magyarország hetedik és egyik legnagyobb barokk kastélya az épület. Az 1770-es években a gróf unokája és férje (Esterházy István) nagyobb átalakításokat eszközöl, 'rokokósít' ekkor készül el a hat falfestmény is, ami az egyik legjelentősebb látványosság itt. A birtok a pár halála után Dessewffy Ferencre száll, azonban miután ő utódok nélkül huny el 1820-ban, az egész uradalom visszaszállt a kincstárra. A kincstártól 1831-ben vásárolja meg a német Szász-Coburg-Gotha családból származó Ferdinánd herceg, így lesz ez a kastély második neve. Ez a család azonban nem itt székel, az edelényi birtokot és vele az épületet inkább gazdasági és befektetési megfontolásból vásárolta. Az 1840-es években cukorgyár alapul, a területen pedig komoly mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A kastélyt az 1860-as évek elejétől elkezdik bérbeadni államigazgatási célokra, és közben az épület lassú pusztulásnak indult, hiszen lényegében a Dessewfy időszak óta nem volt főúri rezidenciaként használva. A századfordulón egyes épületeket le is bontanak, és a kertet is átalakítják (de szarul). A XX.század első évtizedeire annyira leromlik az állapot, hogy muszáj felújításokat eszközölni, ezek persze átalakításokkal is járnak, megjelenik a neobarokk stílus, manzárdtetőt emelnek, ilyesmik, összességében itt jelentősen megváltozik a kastély képe és struktúrája. '12-től bérbe adják a Bódvavölgyi bányatársaságnak, míg aztán végül 1928-ban végül megvásárolja a család leszármazottaitól az Igazságügyi Minisztérium. Innen a II.világháború végéig egy kis fellendülés történt a kastély életőben, több részét rendberakták és járásbíróság költözött bele, aztán viszont sajnos 1945-ben inkább már szovjet parancsnokság. Eztán a kastély több része a 'múltat végképp eltörölni' elv áldozata lett, visszabontások, pusztítás, minden ami kell. A '80-as évektől elkezdve bekövetkezett a teljes leromlás, főleg a beázások miatt, a falképek egy része megsemmisült, a tető, ereszek, párkányok teljesen tönkrementek, a falak szétrepedtek a fagytól. 2001-ben kerül aztán át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésébe, akik elkezdik a minimális rendbehozatalt, illetve pályázatokon induni a kastély és a kert rekonstrukciója érdekében. Végül 2009-ben sikerrel járnak, két és fél milliárd forintból kívülről és a parkban teljes, belül kétharmados megújítás történik, ezek 2013-ban fejeződnek be. Eztán egy második ütemben, megújult maga a kastélysziget és környéke és beindultak a programok is. Jelenleg állandó kastélykiállítást, illetve múzeumpedagógiai foglalkozásokat lehet látogatni, valami rendezvényhelyszínként is igénybe lehet venni bizonyos részeit.

Szirák - Teleki-Degenfeld kastély (50 Ft)

Visszatérünk Nógrád megyébe, és talán ez az ismertebb kastélyok közé tartozik, lehet páran voltak is már itt, kiderül majd miért. Az elnevezés faramuci, mert épp annak a nevét nem őríztük meg aki a kastélyt emelte (KÉTSZER!) 1748-ban építette Királyfalvi Roth Tamás és felesége Wattay Borbála, majd eztán nagyon hamar le is égett az egész egy tűzvészben, így újraépítették, olasz támogatással, barokk stílusban. Egyetlen gyermekük Johanna, 1762-ben ment hozzá a felvilágosult Teleki Józsefhez, így kerül a kastély a családhoz. A sors fintora, hogy később aztán a Telekiektől, szintén egy házasodás útján kerül el a birtok a Degenfeldekhez a XIX. században. Ezalatt egy 4000 kötetes könyvtár is létrejön itt. 1944-ben aztán az oroszok elfoglalják, katonai kórházként üzemel, a teljes könyvtárat és értékes berendezést elégetik, a díszterem lóistállóként üzemel... Innentől kezdve az épület állapota rohamosan és nagymértékben leromlik, egészen 1977-ig, mikoris pályázatot írnak ki a kastély renoválására, amit az Országos Kőolajipari Tröszt nyer el, és nyolc évbe telik, és ezután már háromcsillagos szállodaként nyílik meg, szóval a többi társához képest korán elindul tartós kastélyszállói pályafutása. 1998-tól már négycsillagos szállóként várja vendégeit, 2002 óta pedig a Forever Resorts nemzetközi lánc egyik tagja. Ha valaki esetleg kedvet kapott hozzá, akkor amúgy:

Kajak ELADÓ!

Pácin - Mágóchy-kastély (70 Ft)

Ahogy egy kicsit talán a nevén is érződik, Pácin a szlovák határon fekvő 1.500 fős falu, határátkelője is van, nincs messze egyébként már a szlovák-ukrán-magyar hármashatártól sem. Látnivalói ez a kastély, melyet sokszor egyszerűen csak Pácini Várkastélynak is neveznek, illetve egy Turul-szobor. A kastély régebbi, mint a fentebbiek, 1581-ben építette Mágóchy András, nemes, a török korhoz képest komfortosabban, és kevésbé komoly védelemmel, mivel Pácin már kellő távolságban volt a nagyobb harcoktól, rendszeres török megszálló tevékenységtől. Azért persze épültek tornyok és falak, de ezek inkább csak a rablóbandák ellen nyújtottak védelmet. Sokáig így sem élvezhette újdonsült kastélyát Mágóchy úr, mert 1586-ban egy szolgája megmérgezi. Eztán némi kis zűrzavar után a kastély az özvegy családjához az Alaghyakhoz kerül, de aztán ez a család is kihal férfiágon 1631-ben, így a Sennyeiek kaparintják meg. Az 1600-as évek végén azonban a kuruc-labanc összecsapások nyomán komolyabban megrongálódik, a gazdátlanná váló épületek ép részeit, berendezéseit a lakosság elhordja idővel. A XIX. században aztán Sennyei István teljesen rendbehozatja, de már átépítve, romantikus stílusban, de végül 1977-1987 között egy teljes rekonstruckió során visszaállítják XVI. századi késő reneszánsz formáját. Elvileg látogatható, a Bodrogközi Kastélymúzeum állandó kiállítása látható benne.

Názáret 

A Szentföld egyik legfontosabb zarándokhelye. Azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mária háza állt és az Úr angyala megjövendölte Jézus születését, áll a 20. századi katolikus Angyali üdvözlet bazilika (felszentelése 1969), a következő felirattal Hic verbum caro factum est – „Itt vált az ige testté”.

Názáret különleges jelentősége a mai napig abban rejlik, hogy  keresztény hagyomány szerint ez a város az isteni akarat kinyilatkoztatásának helye, a názáreti Jézus gyermekkorának helyszíne. Az evangélisták beszámolója szerint Jézus itt élt szüleivel Máriával és Józseffel. Mivel a Római Birodalomban ekkor volt népszámlálás, a Lukács evangéliuma szerint minden családfő születése helyére kellett mennie, ezért József a terhes Máriával Betlehembe indult, ahol Jézus megszületett. Mivel a család visszatért Názáretbe, Jézus ott nőtt föl.

1730-ban egy kis kápolnát építettek, amit 1877-ben bővítettek. Ezt azonban lebontották 1955-ben. 1954-ben a Szeplőtelen fogantatás centenáriumán a ferences tartomány főnök elhatározta a templom megépítését. Az izraeli külügyminisztérium szerint a közel-kelet legnagyobb méretű kegyhely építménye.

A templom egy domboldalba épült egy barlang fölé. A domborzati viszonyok miatt kétszintes templom. A felső templom falain egy-egy kisebb fülkében 5-6 méteres falképek díszítik, amelyek egy-egy ország művészei alkottak és adományozták a templomnak. Az altemplomban van a barlang és a keresztes korból való templomnak az alapkövei.

Számtalan nemzet készített Madonna ábrázolásokat, a saját országuk ízlése illetve hagyományaira támaszkodva. A magyar mozaikot Kolozsváry Moldován István készítette 1967-ben.

Gyarmati András, a győri székesegyház főrestaurátora a felújítási munkálatokról http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/news/2019/04/04/gyarmati-andras-a-gyori-szekesegyhaz-forestauratora-a-felujitasi-munkalatokrol/?feed_id=15172&_unique_id=5ca5cc46cb6ca 2019. április 4., csütörtök | 11:10 A Győri Egyházmegye főtemplomának, a győri Nagyboldogasszony-székesegyháznak a belső megújulásáért felelős szakemberrel, Gyarmati András restaurátorral készített interjút az egyházmegye honlapja. Veres András győri megyéspüspök és Gyarmati András, a Gyarmati és Társai Mérnöki és Szolgáltató Kft. ügyvezetője 2018. december 21-én írták alá a székesegyház rekonstrukciójának második üteméről szóló szerződést a Püspökvárban. – Mettől meddig tart majd a székesegyház felújítása, és miket fog érinteni? Milyen feladatok előtt állnak? – 2019 februárjától 2022 májusának végéig tartanak a helyszíni munkák. Elsőként a déli hajó három mellékoltárát és padjait szállítottuk restaurátor műhelybe, majd március 18-án megkezdhettük az állványozást is. Az első, az idei szakasz február 1. és november 8. között valósul meg, a Szent István-hajót és az orgonakarzatot érinti, ennek az állványozását már láthatjuk. A Héderváry-kápolnát csak részlegesen érinti ez a beavatkozás: ugyan alapvetően jó állapotú a kápolna, de a korábbi villanyvezetékek nyomának javítása, az Apor-szarkofág és mögötte látható, Mattioni Eszter által készített hímeskő alkotás restaurálása elengedhetetlenné vált. Ha sikerül befejezni a tervezett munkálatokat, akkor már idén novemberben átkerülnek az állványok az északi hajóba, és ott folytatódik a restaurálás az ottani mellékoltárok, a festmények, szobrok, rátétdíszítmények műterembe szállítása után. 2020 kora tavaszán szeretnénk a főhajó szentélyét felállványozni a szembemiséző oltár előtti lépcső vonaláig. Várhatóan ez a szakasz 2020 november közepére zárul majd le. 2021 tavaszán állványoznánk fel a teljes főhajót, és előreláthatólag 2022. május végéig folynak e szakasznak a munkálatai. Ekkor készülne el a karzat alatti felvizesedett lábazatok restaurálása is, illetve ekkor újulnak meg a főhajó műterembe szállított padjai is. Megújul a káptalani sekrestye, az ott lévő barokk szekrények restaurálása is megvalósul: darabokra szereljük, műterembe kerül, és kész állapotában szállítjuk vissza. A bútorzat mellett különös tekintettel foglalkozunk a falképekkel, a Magyarok Nagyasszonya-oltárral és Zichy Ferenc püspök portréjával. – Mennyire összetett a restaurátori munka, milyen szakterületek érintettek? – Festmények, aranyozott faszobrok miatt festő- és faszobor-restaurátori munkák egyaránt sorra kerülnek, amint erre már ki is tértem. Ezenkívül jelentős munkát kapnak a kőszobrász restaurátorok, hiszen a Szent István-oltár oszlopai, az oltárok lépcsői ide sorolhatók. A további kőszobrász-restaurátori feladatok közé tartozik a műmárvány felületek restaurálása is, mely az oldalfalak jelentős hányadát díszíti. Meg kell még említenem a fémrestaurátori szakágat is, hiszen a szószék korlátja, a szentélyrekesztő rácsok és Mollinarolo híres fekete oltárai, illetve több más műtárgy is fémből készült. Külön szakterületet képviselnek a textilrestaurátorok, akik a falikárpitokat, baldachinokat és a templomi zászlókat újítják fel. – A felújítások során lesz olyan időszak, mikor a bazilika liturgikus funkciója esetleg szünetelni kényszerül? – Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy minden felújítási szakaszban biztosítunk egy olyan oltárt – akár a főhajó, akár valamelyik mellékhajó oltárát –, amelyik méltó állapotban lesz a liturgiához. – Mivel ilyen nagyívű restaurálásról van szó, számítanak esetleg arra, hogy a székesegyház történetével kapcsolatban a tudományos kutatás számára is hozhat újdonságot? – A Könnyező Szűzanya-kegyoltár felújításakor már szereztünk tapasztalatot a székesegyház műtárgyállományával kapcsolatban, amit úgy összegezhetünk, hogy sok műtárgy jóval rosszabb állapotban volt, mint ahogy azt a korábbi kutatás felmérte. Én a saját szakterületemen, a falképek helyreállítási munkálatai során – mivel nagyon jól dokumentált az egyes helyreállítások története – nem számítok különösebb újdonságokra, meglepetésekre. A falképeket többször és sokan kezelték már különböző módszerekkel az elmúlt száz évben. A felújítás során azokat a másodlagos vagy esetleg sokadlagos kiegészítéseket, átfestéseket, amelyek az értelmezést vagy a formaérzékelést nem zavarják és nem bántóak, meghagyjuk, hiszen jellemzően nagyon kevés maradt meg a 18. századi, eredeti falképekből. Úgy gondolom, hogy elsősorban restaurálástörténeti megfigyeléseket tehetünk: mikor milyen színvonalon, milyen technikával és igényességgel dolgoztak korábban az elődeink. – A székesegyház barokk átépítés előtti állapotáról megtudhatunk-e valamit? – A barokk átépítés oly mértékben megváltoztatta a bazilika térképzését és felületkezelését, hogy nagyon nehéz lenne visszanyúlni korábbi korszakokhoz a barokk részletek rongálása nélkül. Munkánk célja most elsősorban az, hogy a Győri Egyházmegye főtemplomának eredeti barokk szépségét helyreállítsuk. Forrás: Nemes Gábor/Győri Egyházmegye Fotó: Hencz Márton Magyar Kurír Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is! © Híreink csak a szerkesztőség engedélyével, „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel használhatók fel. Vezető híreink – olvasta már? 2019. április 3., szerda 2019. április 3., szerda

Egy eddig ismeretlen Szent László falképre bukkantak Erdélyben

A somogyomi templomban megmaradt falképek összfelülete meghaladja a száz négyzetmétert. 

Szent László legendáját ábrázoló falképre bukkantak a kutatók az erdélyi Somogyom szász evangélikus templomában. Az októberben tett felfedezésről Kiss Loránd erdélyi falkép-restaurátor számolt be.

  Elmondta: néhány társával évek óta önkéntesként járnak vissza a Szeben és Maros megye határán fekvő település középkori templomába kisebb karbantartási munkákat elvégezni, az eltörött tetőcserepeket kicserélni, és amikor lehetőség van rá, falkutatást is végeznek. Így állapították meg néhány héttel ezelőtt, hogy a középkori templom belső falain a fehér mészréteg alatt található Erdély egyik legösszefüggőbb középkori falképegyüttese, melynek egyik regisztere a Szent László-legendát ábrázolja.

  Ennek egyelőre csak az üldözési jelenetét sikerült láthatóvá tenni, a legenda ábrázolásának mintegy négyötödét még a későbbi mészrétegek borítják. Hozzátette: a somogyomi templomban megmaradt falképek összfelülete meghaladja a száz négyzetmétert.

  Megőrződött a mészréteg alatt

  Kiss Loránd elmagyarázta: Somogyomban a teljes szentély falfestése megőrződött a mészréteg alatt, és a hajó északi falán négy egymás fölötti regiszterben láthatók figurális falképek. A legfelsőbb regiszter ábrázolja Szent László legendáját. Hozzátette, hogy egy regiszterben – a képregényekhez hasonlóan – egy legenda, történet főbb jeleneteit ábrázolták. A Szent László-legenda képsora általában a szent királynak a nagyváradi várból való kivonulását, a magyar lányt elraboló kun vitéz üldözését, a kun vitézzel vívott csata jelenetét, a legyőzött vitéz lefejezését és a pihenés jelenetét ábrázolja. Hozzátette: a legenda jelenetei szinte valamennyi ismert ábrázoláson ugyanazok, a falképek csak a részletekben és a festő stílusában térnek el egymástól. Ezért is gondolják, hogy lehetett egy korai ábrázolás, előkép, amit a későbbi festők utánozni próbáltak. Azt is megjegyezte, hogy a legtöbb Szent László-legendát ugyanabban az időszakban, 14. század második és a 15. század első felében festették.

  A falkép-restaurátor szerint a szász templomokban őrzött képek azt igazolják, hogy Szent László kultusza nemcsak Székelyföldön volt hangsúlyos, hanem a történelmi magyar királyság más területein is. Megjegyezte: Erdélyben arra is van példa, hogy a magyar szenteket, középkori görög-keleti templomok belső falára is felfestették. Példaként a Hunyad megyei Kristyor (Criscior) és Ribice (Ribita) ortodox templomait említette.

  A székenyhon.ro-nak elmondta, hogy turisztikai szempontból is hasznosítható egy-egy település templomának restaurált freskója. A szászivánfalvi templom – amelynek helyreállítása egy nagyobb európai uniós program része volt, és ahol a Szent László legendára bukkantak – most ennek köszönhetően látogatókat vonz.

  MTI/szekelyhon.ro

Nyitókép: szekelyhon.ro