Érkezik is az 1987-es Kastélyok második fele, a Kastélyok III. Tokyo Drift, úgymond betömni a lukat az előző értékek között. Kicsivel később jelentek meg ezek a bélyegek abban az évben, mint társaik, és a 100-as kivételével némileg kevesebb is készült belőlük, ezt a tiszta 50 Ft-ost néhány száz forintért vesztegetik, a 70 Ft-os postatisztán közelítheti az ezrest is akár, kár hogy az enyém picit be van tépve :( Itt már feltűnnek nem annyira 'elsővonalas' kastélyok is a minták közt, érdekes még, ahogy a 40-50-en kicsit viccesen oldották meg a hosszú név okozta problémát, de végülis eredetibb mintha kétsorban írták volna. Lássuk hát őket:

Edelény - L'Huillier-Coburg kastély (40 Ft)

A kastélyt 1716-ban kezdi el építettetni Jean-François L’Huillier. Na de, hogy kerül Edelénybe egy ilyen nyilvánvalóan francia ember. Nos Jean-François Elzászban született, és akkoriban sok fiatalemberhez hasonlatosan katonának ment. Úgy esett, hogy 18 évesen résztvett Buda várának visszafoglalásában a töröktől, aztán jól itt is ragadt, egészen a XVII. század legvégéig résztvesz a törökök elleni végleges kiszorító csatákban, majd 1700-ban magától II.Rákóczi Ferenctől (aki ekkor még 'csak' főispán) tíz évre bérbeveszi az edelényi birtokot. Ekkor azonban még sok minden nem történik, hiszen beköszönt a szabadságharc ideje, és hősünket is letartóztatják összeesküvés gyanújával, de aztán szük egy év után ártatlanságát nagy nehezen bizonyítva szabadul, és rövid időre el is hagyja az országot. Végülis a sok viszontagság és kisebb káosz után, végülis a meghosszabodott bérleti szerződéssel hozzájut birtokához és a fent írt évtől megkezdődik az építkezés, mely egészen 1730-ig tartott, és a gróf maga már nem érte meg az elkészülést, a '20-as évek végén meghal, neje fejezi be az építkezést. Egyébként Magyarország hetedik és egyik legnagyobb barokk kastélya az épület. Az 1770-es években a gróf unokája és férje (Esterházy István) nagyobb átalakításokat eszközöl, 'rokokósít' ekkor készül el a hat falfestmény is, ami az egyik legjelentősebb látványosság itt. A birtok a pár halála után Dessewffy Ferencre száll, azonban miután ő utódok nélkül huny el 1820-ban, az egész uradalom visszaszállt a kincstárra. A kincstártól 1831-ben vásárolja meg a német Szász-Coburg-Gotha családból származó Ferdinánd herceg, így lesz ez a kastély második neve. Ez a család azonban nem itt székel, az edelényi birtokot és vele az épületet inkább gazdasági és befektetési megfontolásból vásárolta. Az 1840-es években cukorgyár alapul, a területen pedig komoly mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A kastélyt az 1860-as évek elejétől elkezdik bérbeadni államigazgatási célokra, és közben az épület lassú pusztulásnak indult, hiszen lényegében a Dessewfy időszak óta nem volt főúri rezidenciaként használva. A századfordulón egyes épületeket le is bontanak, és a kertet is átalakítják (de szarul). A XX.század első évtizedeire annyira leromlik az állapot, hogy muszáj felújításokat eszközölni, ezek persze átalakításokkal is járnak, megjelenik a neobarokk stílus, manzárdtetőt emelnek, ilyesmik, összességében itt jelentősen megváltozik a kastély képe és struktúrája. '12-től bérbe adják a Bódvavölgyi bányatársaságnak, míg aztán végül 1928-ban végül megvásárolja a család leszármazottaitól az Igazságügyi Minisztérium. Innen a II.világháború végéig egy kis fellendülés történt a kastély életőben, több részét rendberakták és járásbíróság költözött bele, aztán viszont sajnos 1945-ben inkább már szovjet parancsnokság. Eztán a kastély több része a 'múltat végképp eltörölni' elv áldozata lett, visszabontások, pusztítás, minden ami kell. A '80-as évektől elkezdve bekövetkezett a teljes leromlás, főleg a beázások miatt, a falképek egy része megsemmisült, a tető, ereszek, párkányok teljesen tönkrementek, a falak szétrepedtek a fagytól. 2001-ben kerül aztán át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésébe, akik elkezdik a minimális rendbehozatalt, illetve pályázatokon induni a kastély és a kert rekonstrukciója érdekében. Végül 2009-ben sikerrel járnak, két és fél milliárd forintból kívülről és a parkban teljes, belül kétharmados megújítás történik, ezek 2013-ban fejeződnek be. Eztán egy második ütemben, megújult maga a kastélysziget és környéke és beindultak a programok is. Jelenleg állandó kastélykiállítást, illetve múzeumpedagógiai foglalkozásokat lehet látogatni, valami rendezvényhelyszínként is igénybe lehet venni bizonyos részeit.

Szirák - Teleki-Degenfeld kastély (50 Ft)

Visszatérünk Nógrád megyébe, és talán ez az ismertebb kastélyok közé tartozik, lehet páran voltak is már itt, kiderül majd miért. Az elnevezés faramuci, mert épp annak a nevét nem őríztük meg aki a kastélyt emelte (KÉTSZER!) 1748-ban építette Királyfalvi Roth Tamás és felesége Wattay Borbála, majd eztán nagyon hamar le is égett az egész egy tűzvészben, így újraépítették, olasz támogatással, barokk stílusban. Egyetlen gyermekük Johanna, 1762-ben ment hozzá a felvilágosult Teleki Józsefhez, így kerül a kastély a családhoz. A sors fintora, hogy később aztán a Telekiektől, szintén egy házasodás útján kerül el a birtok a Degenfeldekhez a XIX. században. Ezalatt egy 4000 kötetes könyvtár is létrejön itt. 1944-ben aztán az oroszok elfoglalják, katonai kórházként üzemel, a teljes könyvtárat és értékes berendezést elégetik, a díszterem lóistállóként üzemel... Innentől kezdve az épület állapota rohamosan és nagymértékben leromlik, egészen 1977-ig, mikoris pályázatot írnak ki a kastély renoválására, amit az Országos Kőolajipari Tröszt nyer el, és nyolc évbe telik, és ezután már háromcsillagos szállodaként nyílik meg, szóval a többi társához képest korán elindul tartós kastélyszállói pályafutása. 1998-tól már négycsillagos szállóként várja vendégeit, 2002 óta pedig a Forever Resorts nemzetközi lánc egyik tagja. Ha valaki esetleg kedvet kapott hozzá, akkor amúgy:

Kajak ELADÓ!

Pácin - Mágóchy-kastély (70 Ft)

Ahogy egy kicsit talán a nevén is érződik, Pácin a szlovák határon fekvő 1.500 fős falu, határátkelője is van, nincs messze egyébként már a szlovák-ukrán-magyar hármashatártól sem. Látnivalói ez a kastély, melyet sokszor egyszerűen csak Pácini Várkastélynak is neveznek, illetve egy Turul-szobor. A kastély régebbi, mint a fentebbiek, 1581-ben építette Mágóchy András, nemes, a török korhoz képest komfortosabban, és kevésbé komoly védelemmel, mivel Pácin már kellő távolságban volt a nagyobb harcoktól, rendszeres török megszálló tevékenységtől. Azért persze épültek tornyok és falak, de ezek inkább csak a rablóbandák ellen nyújtottak védelmet. Sokáig így sem élvezhette újdonsült kastélyát Mágóchy úr, mert 1586-ban egy szolgája megmérgezi. Eztán némi kis zűrzavar után a kastély az özvegy családjához az Alaghyakhoz kerül, de aztán ez a család is kihal férfiágon 1631-ben, így a Sennyeiek kaparintják meg. Az 1600-as évek végén azonban a kuruc-labanc összecsapások nyomán komolyabban megrongálódik, a gazdátlanná váló épületek ép részeit, berendezéseit a lakosság elhordja idővel. A XIX. században aztán Sennyei István teljesen rendbehozatja, de már átépítve, romantikus stílusban, de végül 1977-1987 között egy teljes rekonstruckió során visszaállítják XVI. századi késő reneszánsz formáját. Elvileg látogatható, a Bodrogközi Kastélymúzeum állandó kiállítása látható benne.