Az Önkényes mintavétel egy interjú alapú projekt, amelyben azt kutattam, hogy a most pályakezdő művészetközvetítők / kurátorok miképp gondolkodnak szakmai közegükről, saját pozícióikról, kultúrpolitikai kérdésekről. Az interjúk azt próbálták feltérképezni, hogy a mezőből önkényesen kiemelt fiatal szereplők milyen háttérrel érkeztek és miként integrálódnak ebbe a képzőművészeti közegbe, miként formálták őket a különböző művészetelméleti képzések, mennyire reflektálnak a társadalmi pozíciójukra, a megszorítások és külső kényszerek milyen irányokat jelölhetnek ki számukra, mennyire kritikusak a megörökölt helyzettel szemben. Az Önkényes mintavétel nem reprezentatív felmérés, ezért nem tudunk a közegre minden körülmények között érvényes konklúziókat levonni, de már ez a kis merítés is alkalmas arra, hogy észrevegyük a jellemző gondolkodási és cselekvési mintákat, valamint segítheti a saját társadalmi/szakmai pozíciónkra való reflektálást, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a felmerült problémákra szereptudatosan reagáljunk, és hogy felismerjünk, az egyéni „szocproblémaként” (sic!) megfogalmazott nehézségek sokszor nem egyéni döntések eredményei, hanem a rendszer sajátosságaiból fakadnak.

Az interjúalanyok