Meguntam a várakozást.

Nem is tudom mi lett volna velem nélküled.

Jah, boldog életem :)

Szeretném hallani utoljára a hangod.

Mindenki elhagy. De jól is teszik.

Nem kell nekem senki.

A szerelem egy gyönyörű hazugság.

Volt egy álmom. Egy szörnyű álmom. Ahol te voltál. És hirtelen eltűntél a sötétben.

Van egy kék madár a szívemben, ami állandóan ki akar szabadulni, de túl kemény vagyok vele, és azt mondom, itt maradsz bent, és nem engedem, hogy bárki lásson.

Az igazságért harcolni kell. Ha elbukod, igazságtalan maradsz.

Ki emlékszik a fájdalomra, ha már elmúlt? Csak valamiféle árny marad belőle, nem is az ember lelkében, hanem a testében. A fájdalom nyomot hagy az emberen, láthatatlan, mély nyomot.

Nem filmben élünk.

Ez a keserű valóság..

Senki nem tud olyan nagyot ütni, mint az élet.

Úgyis elmúlik minden, amiben hittem..

A fájdalom lassan átveszi a boldogság helyét.

És végül ő fogja uralni a testem.

Őrűltnek lenni sohasem könnyű.

Rettegés: váratlanul tör ránk és felemészt minket a pusztítás irracionális érzésével.

Fáj, hogy nem fáj neked, ami nekem.

A mosolygós embereknek sem könnyű a sorsa, csak másképp élik meg.