Last Seen Blogs
trungtambaohanhtissot
Trung Tâm Bảo HĂ nh Tissot ChĂnh HĂŁng Tại Việt Nam
marketingdissociation-blog
Marketing Dissociation
stylebriefs
stylebriefs
whattimeisitfic
What Time Is It?
store-admit-director-least
Untitled
Text
Tiéd a szerelmem, az időm, minden napom első és utolsó gondolata, tiéd a testem, tiéd a lelkem, a legtöbb mosolyom és nevetésem, tiéd az aggodalmam, a félelmem, tiéd a hitem, a reményem, a jövőm. Tiéd mindenem. A tiéd vagyok.
És még csak kérned sem kellett.
6K notes
·
View notes
Text
amikor a halál
megfogja a kezemet
a másikkal a tiédet fogom majd
Ă©s ĂgĂ©rem hogy megtalállak
minden Ă©letemben
- a nap és az ő virágai
414 notes
·
View notes
Text
038.
Amikor először megláttalak, az volt az első gondolatom, hogy milyen gyönyörű a szemed. Mint az első tavaszi kék égbolt, olyan ritka és különleges. Majd észrevettem benne egy csillanást, amelyhez hasonlót soha, senki szemében nem láttam eddig. A lelked volt az. Ekkor határoztam el, meg kell, hogy ismerjelek. Pedig még csak fél perce néztünk először egymás szemébe.
-Éjjeli gondolatok, nagyon sokadik rész
228 notes
·
View notes
Text
Köszönöm, hogy az életem része vagy. Köszönöm, hogy minden nap okot adsz a boldogságra. Hálás vagyok a sorsnak minden egyes nap, hogy megismertelek. Szeretlek.
66 notes
·
View notes
Text
Fontosnak tartom, hogy tudd, milyen ember is vagyok valójában. Sajnos nem lesz velem könnyű dolgod.
Mindig is tudtam, hogy remĂ©nytelenĂĽl romantikus vagyok. Vágyom az igaz szerelemre, de a valĂłság az, hogy falakat Ă©pĂtettem magam körĂ©. Mert rettegek…
Irigykedem azokra a nĹ‘kre, akik könnyedĂ©n át tudják adni magukat a szerelemnek. Akik kĂ©pesek a tenyerĂĽkön átnyĂşjtani a szĂvĂĽket a lehetsĂ©ges fájdalmak ellenĂ©re is. Számomra ez nem könnyű dolog. MegnyĂlni Ă©s szeretni, miközben talán összetörik a szĂvemet.
Ez nehéz nekem.
Pedig mennyire vágyom rá!
Büszke vagyok arra, milyen jól kijövök az emberekkel. De, amikor a szerelemről és a bensőséges kapcsolatokról van szó, akkor óvatossá válok.
Hiszen az embereket látszólag könnyű pótolni.
FĂ©lek, hogy abban a percben, amikor kitárom felĂ©d a szĂvemet, te egyszerűen kilĂ©psz az ajtĂłn. Mert találtál valakit, aki szerinted jobb, mint Ă©n. Ez a te választásod, ezĂ©rt nem hibáztathatlak, de rettegek tĹ‘le.
Ami az Ă©rzelmi szerencsejátĂ©kot illeti, inkább visszafogottan teszem meg a tĂ©teket. FĂ©lek attĂłl, hogy mi lesz, ha nem sikerĂĽl. Mi lesz, ha megsĂ©rĂĽlök? Mi lesz, ha összetörik a szĂvemet?
SzĂłval, szerelmem, sajnálom, hogy nem lesz könnyű dolgod velem. Kitartásra Ă©s tĂĽrelemre lesz szĂĽksĂ©ged. ElĹ‘re is sajnálom, ha nĂ©ha eltaszĂtalak. Ez nem azĂ©rt lesz, mert nem szeretlek.
Mindössze magammal fogok harcolni ezekben a pillanatokban. A vágy, hogy kinyissam felĂ©d a szĂvem, fog szembemenni az eszemmel. De ilyenkor lesz rád a legnagyobb szĂĽksĂ©gem.
Sajnálom, hogy még mindig félek a csalódásoktól a múltbeli veszteségeim miatt. Nem tudtam őket elengedni, pedig nagyon szeretném. Tehát légy türelmes velem, mert nagyon szeretnék újra nyitott lenni.
Tudom, hogy el fogok rejtĹ‘zni elĹ‘led a kezdetek kezdetĂ©n, de remĂ©lem, elĂ©g kitartĂł leszel ahhoz, hogy rám találj. Tudom, nem ez lesz a legkönnyebb kapcsolatod, de megĂgĂ©rhetem: abban a pillanatban, amikor kinyitom a szĂvem kapuját, ezĂĽsttálcán fogom neked átnyĂşjtani minden szeretetĂ©vel.
Annyira foglak szeretni, amennyire más még soha nem szeretett.
Csak kérlek…
Tarts ki mellettem!
-Iđź’•
4 notes
·
View notes
Text
Ha nem aggĂłdnĂ©k azon, hogy felĂ©breszt az ĂĽzenetem, akkor megĂrnám neked, hogy most Ă©pp hajnali 2 van, amikor ezt Ărni kezdem, Ă©s Ă©n mĂ©g mindig csak rád gondolok.
Olyan távol vagy tĹ‘lem, mĂ©gis naprĂłl napra közelebb. MegĂrnám azt is, hogy ilyen közel mĂ©g azok sem voltak hozzám, akik valaha megĂ©rintettek. MegĂrnám azt is, hogy ha tudnám mindenki Ă©rintĂ©sĂ©t lemosnám a bĹ‘römrĹ‘l, hogy Te, önmagam legtisztább verziĂłját kaphasd.
MegĂrnám, hogy szeretnĂ©m Ă©n is lecsĂłkolni mások fájdalmas Ă©rintĂ©sĂ©t rĂłlad, hogy lásd; nekem nálad nincs tisztább.
MegĂrnám, hogy te lettĂ©l a boldogságom forrása, hogy ami az Ă©n Ă©letem fontos, az mind a Te neveddel kezdĹ‘dik vagy vĂ©gzĹ‘dik.
MegĂrnám, hogy a szeretet amit irántad Ă©rzek, nem sablonos. És, hogy olyan intenzĂv, hogy Ăşj szĂłt kellene kitalálni rá.
MegĂrnám, hogy a nap minden Ă©bren töltött percĂ©ben rád gondolok, Ă©s aludni is azĂ©rt megyek csak, hogy gyorsabban teljen az idĹ‘ amĂg nem beszĂ©lĂĽnk.
KivĂ©ve most, mert annyira tele veled a szĂvem, hogy nem hagy elaludni.
MegĂrnám, hogy nem csak a boldogságom, de a nyugalmam Ă©s a biztonságom forrása is vagy. MegĂrnám, - bár párszor már megtettem- hogy mennyire csodálatos ember vagy, hogy a világ legkĂĽlönlegesebb Ă©s legjobb dolgait Ă©rdemled.
MegĂrnám, hogy borzasztĂłan fĂ©lek, ha eszembe jut, hogy elveszĂtelek. Hogy a szemeidben látom a jövĹ‘t. Hogy nálad erĹ‘sebb emberrel nem találkoztam, hogy elbĂrnád az egĂ©sz világot.
És megĂrnám azt is, hogy nem kell egyedĂĽl elbĂrnod a világot, mert fogni akarom, fogni fogom a kezed.
MegĂrnám, hogy mennyire csodállak, amiĂ©rt ilyen ambiciĂłzus vagy, elszánt, Ĺ‘szinte, Ă©rett, felelĹ‘ssĂ©gteljes, határozott, humoros Ă©s megnyugtatĂł vagy.
MegĂrnám, hogy nem találkoztam ennyire okos, önállĂł, nyitott Ă©s sokoldalĂş fĂ©rfivel mĂ©g soha.
MegĂrnám, hogy mennyire ĂĽgyes vagy, tehetsĂ©ges.
És hogy én pedig a világ legszerencsésebb nője, melletted.
Ha most nem 2:20 lenne, megĂrnám hogy a belsĹ‘d után a kĂĽlsĹ‘d vett le a lábamrĂłl, hogy nincs mĂ©g egy ember aki ennyire tetszene a szĂvemnek Ă©s a szememnek egyszerre.
Hogy mennyire tetszik, mikor olyan dologról beszélsz amit szeretsz, hogy órákig tudnám hallgatni akkor is, ha éppen fogalmam sincs miről van szó.
MegĂrnám, hogy bár mĂ©g meg sem Ă©rintettĂ©l, már rĂ©g tiĂ©d mindenem.
Hogy szeretek veled komoly dolgokról beszélni, és imádom ha viccelődsz, hogy a nevetésed feltölti a lelkem.
MegĂrnám, hogy azĂ©rt, hogy tĂ©ged megismerjelek, nekem már Ă©rdemes volt megszĂĽletnem.
Hogy az én születendő gyermekeimnek, nálad jobb apát el sem tudnék képzelni.
És megĂrnám, hogy teljesen elvetted az eszem, amiĂ©rt ennyire elĹ‘re tervezek, de nem bĂrok leállni.
MegĂrnám, hogy nem is akarok leállni. El akarom hinni, hogy ez most megtörtĂ©nik, megtörtĂ©nhet. Hogy ez sokáig tart.
MegĂrnám, hogy nagyon nehĂ©z lesz, de a nehĂ©zsĂ©geket is csak veled vállalnám. Hogy nem számĂt mi fog törtĂ©nni, mert minden bizalmam benned van.
MegĂrnám, hogy te vagy a gyĂłgyulásom, amirĹ‘l azt hittem sosem jön el.. Ă©s azt is, hogy nem lehetek elĂ©g hálás Ă©rted.
MegĂrnám, hogy szeretnĂ©k veled Ă©bredni, Ă©s veled aludni el Ă©s minden mást csinálni a közte lĂ©vĹ‘ idĹ‘ben.
MegĂrnám, hogy elkĂ©pzelhetetlen, hogy valaha is eleget kapok belĹ‘led. Hogy megtestesĂĽlĂ©se vagy a legmerĂ©szebb álmaimnak.
De most éppen 2:40 van, és én félek, hogy felébrednél az üzenetemre.
De ha nem fĂ©lnĂ©k ettĹ‘l, megĂrnám, hogy a szerelmed olyan, mint egy háborĂş, amibe Ă©szrevĂ©tlenĂĽl sodrĂłdtam bele, vĂ©get vetni neki pedig akkor sem lenne esĂ©lyem, ha szeretnĂ©m.
MegĂrnám, hogy tudom.. az Ă©n igazi Ă©letem melletted fog elkezdĹ‘dni.
MegĂrnám, mekkora megnyugvás, hogy a szĂvemmel Ă©s az eszemmel egyszerre tudlak szeretni, mert mindkettĹ‘ ugyanazt mondja rĂłlad.
MegĂrnám, hogy minden nap Ăşjra Ă©s Ăşjra tĂ©ged foglak választani.
És azt is, hogy isten, a sors -vagy nevezzük bárminek- kedvencének érzem magam, mert a legtöbb ember úgy éli le az egész életét, hogy sosem kerül ilyen közel senkihez.
MegĂrnám, hogy minden ami elĹ‘tted törtĂ©nt velem, azĂ©rt volt, hogy veled találkozzak. És, hogy minden ami kettĹ‘nkkel egyĂĽtt fog törtĂ©nni, határozza majd meg az egĂ©sz Ă©letem.
MegĂrnám, hogy mĂ©g soha nem Ă©reztem magam sebezhetĹ‘bbnek, mint most. Ugyanakkor most elĹ‘ször nem fĂ©lek attĂłl, hogy megsebeznek.
MegĂrnám, hogy Ă©leted utolsĂł szerelme szeretnĂ©k lenni, ahogy szeretnĂ©m azt is, hogy Ă©letem utolsĂł szerelme legyĂ©l Te.
MegĂrnám, hogy 20-30 vagy 40 Ă©v mĂşlva, a közös Ă©letĂĽnkre visszatekintve, elszeretnĂ©m mondani, hogy Te meg Ă©n a kezdetektĹ‘l fogva összeillĹ‘k voltunk. Hogy nem adtuk fel önmagunkat, mert közösek voltak az Ă©rtĂ©keink Ă©s a cĂ©ljaink nagyrĂ©sze is.
MegĂrnám ezt neked mind, de most 3:00 van Ă©s fĂ©lek, hogy az ĂĽzenetem felĂ©bresztene...
2 notes
·
View notes
Text
A kedvenc szĂnem a kĂ©k.
Mert emlékeztet az óceánra, az égre.
És a te szemeidre.
-Iđź’•
1 note
·
View note
Text
Köszönöm, hogy besétáltál az életembe és nem hagyod, hogy megfutamodjak.
Köszönöm, hogy minden nap újra és újra okot adsz arra, hogy elhiggyem melletted a helyem.
Köszönöm, hogy úgy bánsz velem, mintha mindig is ismertél volna.
Köszönöm, hogy értelmet adsz a gyógyulásomnak, a mindennapjaimnak.
Köszönöm, hogy Ăgy, hibákkal teli is megfelelĹ‘nek tartasz magad mellĂ©.
Hálás vagyok, hogy egymásra találtunk.
Hihetetlen a kettőnk története, de én úgyis az ilyen realitástól elrugaszkodott sztorikat szeretem.
1 note
·
View note