Nagylány

Kicsiként én is "nagylány" szerettem volna lenni. Azt hittem, hogy milyen jó nekik.

Irigyeltem hogy sminkelhetnek,

de nem tudtam hogy azért teszik mert csúnyának érzik magukat.

Irigyeltem hogy kivágott felsőket és rövid szoknyákat hordhatnak hidegebb időben is,

de nem tudtam hogy azért teszik, mert különben nem veszik észre őket.

Irigyeltem, hogy buliba járhatnak,

de nem tudtam, hogy lekurvázzák őket.

Irigyeltem, hogy kint lehetnek éjszaka a városban,

de nem tudtam, hogy menekülnek otthonról.

Irigyeltem, hogy sokáig fent maradhatnak,

de nem tudtam hogy a tanulás vagy az alvászavar miatt.

Irigyeltem, hogy milyen sok barátjuk van,

de nem tudtam hogy kihasználják őket.

Irigyeltem, hogy van párjuk,

de nem tudtam mennyit sírtak a szerelem miatt.

Irigyeltem, hogy ihatnak,

de nem tudtam, hogy azért teszik mert felejteni akarnak.

Irigyletem, hogy cigizhetnek,

de nem tudtam, hogy azért teszik mert csak ez nyugtatja meg őket.

Irigyeltem, hogy összejárnak a barátnők,

de nem tudtam, hogy valaki összetört szívét ápolják.

Irigyeltem, hogy egyedül csinálnak egy mindent és hatalmuk van,

de nem tudtam, hogy mekkora a felelősség rajtuk.

Irigyeltem az életüket, de nem tudtam mi van mögötte.

Paradoxon

Újra és újra belehalok az életbe.

Csak egy biztos pontnak akarlak az elbaszott világomba...

Nem a szerelem tesz depresszióssá, hanem a család...

Hogy lettem?

Nézegettem az óvodás kori képemet, és elgondolkoztam, hogy abból a boldog hiperaktív kislányból, hogy lett ez a depressziós lány aki nem tud bízni és nem lát kiutat....

Amikor már úgy szívja a nyakad, hogy az már fáj, de a világért nem adnád ezt a pillanatot

Bizalom

Kést adni valakinek a kezébe és ráhagyni hogy megvéd vagy hátbaszúr vele.

Végig simítani a vágások után maradt hegeket a testeden és felidézni az összes fájdalmat...

Lehet önzőség, de nem bírom addig amig jó lesz.

Feladom

Jött és betöltötte az űrt... Elhittem hogy szeret és segíteni akar... 2 nap múlva fogalmam se volt hol van... Ő se volt más, csak elhitette

Olvasd végig kerlek.

Sziasztok.

Ezt azér írom most le ,hogy miis az amit soha senkinek nem kívánok!

2-3éve észre vettek nállam egy agydaganatot. Már akkor elég rosszúl érintett. Megnyugtattak az orvosok, hogy ez jó indulatú! Viszont 6 hónaponta mennem kellett vizsgálatra. Pár napja megint voltam egy ilyen vizsgálaton. Az eredmény viszont csak rá 4 napra jött meg. Egy átlagos napnak indúlt a keddi napom. Reggel felkeltem elmentem iskolába hazajottem. Mikor egyszer csak anyukám sirva behívott magához. Nem tudtam elképzelni mi lehet a baj. Egyszer csak megszolal: “Lányom tudod jol, hogy szeretünk és itt leszünk veled bármi baj történnyen. Sajnálom, hogy ezt kell átéld de nött az agydaganatod és már nem jó indulatú.” Elkezdtem zokogni. Egyből elmondtam a barátomnak és a legjobb barátnőmnek. Jöttek hozzám. Sirtam és sirtam. Hugom bejott, hogy mi a baj? Annyit mondtam bogár ment a szemembe és ezért sirok. Aztán anyukám elmondta neki az igazságot. Csak sirt.. és láttam rajta hogy fél.. fél, hogy elveszít. Barátomi is sirt és a barátnőmis! Megfogadtam nekik és a családomnak,hogy erős leszek és meggyógyulok nem hagyom itt őket!! Mindenki csak kérdezte, hogy miért pont én? Mindenki sir miattam és próbál segiteni. Mindenkinek köszönöm. És arra szeretnélek kérni kedves olvasó ha idáig elolvastad kerlek nyomj a reblog gombra és segits ennyivel nekem. És akik színtén ilyen bajban szenvednek legyenek erősek, mert az erő és a szeretet mindent legyőz!! Köszönöm, hogy végig olvastad!!

"Tetszik, hogy nem vagy tömeglány"

Egy életed van, akkor azt miért mások elvárásai szerint éled?

Utálnak? 3 dolgot tehetsz: beletörődsz, kihasználod, vagy változtatsz rajta...

Bele látok mások fejébe, de amikor beléd néztem elborzadtam, hogy miért pont neked kellett ezeken keresztül menned... Nagyon sok fájdalmon

Lépj ki egy olyan kapcsolatból ahol csak te segíted a másikat, egy kapcsolat arról szól, hogy toljuk egymás biciklijét, de ha a másik csak húzza a tiéd, az téged tesz csak tönkre.