Last Seen Blogs
collegedouchebag-blog
America's Douchiest Colleges
from-stone-to-stone-au
From Stone To Stone
ironsiides-blog
rebjorn;;
misha-peacha
Modeling'n'stuff
cogobikeshare
COGO B I K E S H A R E
Text
Annyira nem is hülyeség. A gatyábbikat felraktam licitre. Már 25 rongyon áll, és még van négy nap. 😬
Eldugott arany helyett mindig ilyen hülyeségeket találok. Kéménybontás közben előkerült Hofherr-traktor rendszámok. Azt se tudtam, hogy létezik ilyen.
+ kéménybontás közben előkerült Tibor. Mondjuk erre számítottam.
37 notes
·
View notes
Text
Probstner János (1943-2022): Kancsó, 1973
Szignált, vélhetően prototípus a Kodály Intézet részére tervezett étkészlethez.
8 notes
·
View notes
Text
Nincs arany. :( Még némi babot találtam egy 1978-as liszteszacskóban.
Eldugott arany helyett mindig ilyen hülyeségeket találok. Kéménybontás közben előkerült Hofherr-traktor rendszámok. Azt se tudtam, hogy létezik ilyen.
+ kéménybontás közben előkerült Tibor. Mondjuk erre számítottam.
37 notes
·
View notes
Text
Eldugott arany helyett mindig ilyen hülyeségeket találok. Kéménybontás közben előkerült Hofherr-traktor rendszámok. Azt se tudtam, hogy létezik ilyen.
+ kéménybontás közben előkerült Tibor. Mondjuk erre számítottam.
37 notes
·
View notes
Text
á, csak ha télleg
van itt olyan
aki ért festmények értékbecsléséhez, eladásához?
ugyanez a kérdés él kerámiákkal kapcsolatban. főként tófej, hollókői, herendi.
KURVÁRA ÚTBAN VAN
18 notes
·
View notes
Text
Wostok Ostwok Generalskie
A peresztrojka akkora fless volt, hogy egy svájci cég a '90-es években rebrandelt vosztokokat terített a nyugati piacon.
11 notes
·
View notes
Text
Néha benéz az üzletbe. Jó arc, és eléggé komolyan veszi ezt a dolgot.
Ivott már valaki ilyet?
19 notes
·
View notes
Text
"Báró Mednyánszky László csak a hivatásának és az elesettek megsegítésének szentelte az életét. Az ő szerelme egy nála 8 évvel fiatalabb férfi - Kurdi Bálint - volt. A festő a kapcsolatukat, melynek mélységéről nincs hiteles forrás, felvállalta és végrendeletében meghagyta, hogy fiatalon TBC-ben elhunyt barátja mellé temessék majd a váci temetőben. Ezt a végakaratot a család nem hajtotta végre. A Kerepesi temetőben van eltemetve. Próbáltam kicsit javítani a helyzeten és amikor régebben Diósjenőn volt telkünk, hazafelé megálltam a váci temetőnél és egy nagy cserép földet megtöltöttem majd másnap kivittem Mednyánszky sírjához és pár marok földdel a sírt körbe szórtam, majd a virágot elhelyeztem a tetején."
via fb, szenior műkereskedő kolléga bejegyzése
László Mednyánszky (Hungarian, 1852 - 1919) - Peasant Lad
102 notes
·
View notes
Text
Jó, igazából csak városban megy ki. Amúgy MPL vaterafutár címiratkitöltő, földi halandók is használhatják. Drágább, mint ha szerződésed lenne, de olcsóbb, mint ha a postán veszik fel (márhogy a postás pötyögi be az adatokat). Illetve mivel nem egyszerre emelik a díjakat, most éppen házhoz és postapontra olcsóbb, csomagautomatába egy százassal drágább.
Nyilván egy marhaság rákényszeríteni bármilyen webshoptulajdonosra bármit, ha holnaptól a foxpost lenne kötelező, először én is anyáznék, hogy egy kétezer forintos tétellel kocsiba kell üljek, de amíg felszámolhatom az üzemanyagot is, addig nagyjából oké.
Ez is jol sult el... 😁
48 notes
·
View notes
Text
Nem feltétlenül, szerződéssel az MPL-csomagautomata pl. olcsóbb, mint a sokak által használt gls-é.
Amúgy pont tegnap szaladtam bele egy ilyen csudawebshopba, ahol fel volt tüntetve ez az opció is, de a megrendelésnél már csak gls. Fizetési lehetőségeknél elméletileg bankkártya/simple pay, gyakorlatilag meg utalás vagy utánvét. Nyilván nem ott vettem meg.
@tomanovicsgergely milyen plusz macera a többi céghez képest? Kipipálod a kis négyzetet, és a posta ugyanúgy kimegy a feladandó csomagodért.
Ez is jol sult el... 😁
48 notes
·
View notes
Text
Hehe. Annak idején fater feldobott egy gurigát, ha lecsapatom. Nadehát elvek is vannak a világon.
sose volt még new balance-om
37 notes
·
View notes
Text
mér áll neki ilyesmit ai generálni valaki, aki mechanikus órát sem látott még meg római számot se???
30 notes
·
View notes
Text
A miénkek megfognak mindent, DE ÁRA VAN!!!
Életképtelen
17 notes
·
View notes
Text
It's probably a subsequent title by an art historian or a curator. I'm pretty sure he knew almost all his modell's name, but it's not important. He was the painter of the poor and drifters (also one of our greatest landscape painter), these are not classical portraits, it's more like a representation of a character rather than an actual person. Or he didn't know anyone's name, he just liked to paint young attractive men because he was gay. (Kidding, he knew.)
László Mednyánszky (Hungarian, 1852 - 1919) - Peasant Lad
102 notes
·
View notes
Text
Faragott márvány, eredeti keretében, 1900 körül.
Jó, az ilyen találatok nem a fantasztikus művészi kvalitás (bár nyilvánvalóan becsületes iparosmunka), hanem a vételár és a valós érték közti különbség miatt említésre méltók*. Mondjuk nem mindennapos darab, főleg ennyire intakt állapotban.
(*Magyarul gombokért vettem.)
6 notes
·
View notes
Text
Krisztus a sütiben.
Gépi fordítás, az eredetiben nyilván "en bisque" szerepelt. A biszkvit matt, máz nélküli porcelán, ezzel a technikával sokkal részletgazdagabb darabok készülhetnek, viszont semmiféle égetési, vagy egyéb hibát nem lehet mázzal elfedni, így a sokkal magasabb selejthányad miatt ezek a készítmények általában drágábbak is voltak mázas társaiknál.
9 notes
·
View notes
Text
ugyanez mégegyszer
már úton van
TLDR
Még a múlt héten lőttem a piacon.
Szeciben nálunk inkább a francia, osztrák vonal ment, a magyaros szecesszió népi motívumokat felhasználó stílusjegyei a korabeli épületeken aránylag gyakran (Lechner és követői, ugye), bútorokon nem annyira gyakran (Thoroczkay-Wiegand, Komor Marcell, a gödöllőiek) tárgyakon viszont egészen ritkán bukkannak fel. Szóval sem stílusában, sem minőségében nem mindennapos darab, érdemes utánamenni. Jelzés nyilván nulla, úgyhogy először is íróasztali készleteket, meg levélbontókat nézeget az ember, semmi. (Illetve az egyik ilyen adokveszek oldalon megtaláltam a párját, azt gyorsan meg is vettem, meg felbukkant egy magyar gyártó neve). Akkor nézegessünk népiszeci épületeket. Aránylag sok van. Akkor nézegessünk tervezőket fejből (bútor nyilván, mert az gyakoribb). Thoroczkay-Wiegandnak mindjárt meg is örültem, hát biztos ő volt!
Hát nyilván nem ő volt, mivel ez nem úgy működött, hogy aki ilyesmit akart tervezni, az lement az alföldre és nekiállt szűrmintákat másolni, hanem előszedte Huszka József (aki ezt a melót már megcsinálta) Magyar díszítő styl c. munkáját, és abból inspirálódott. De így kb. az összes építész, meg Zsolnayék, meg mindenki, úgyhogy jelentős stílusbeli átfedések vannak. Szopó. Amúgy pár tervező után feladja az ember, és jön a szorgos aprómunka: Magyar Iparművészet, az első számtól, egyesével, laponként. Mondjuk ez aránylag kurva unalmas, úgyhogy közben az ember rákeres dolgokra, próbál más irányba is tapógatózni, és a végén nyitva van már ötven oldal. Mindegy. Magyaros szecesszió, akkor az ember előbb utóbb eljut az Országházig. Igaz hogy neogót, de belül van szeci bőven (szerintem addig basztatták Steindlt, hogy nem elég magyaros meg modernes, hogy belement, mert ha végül mégsem lesz menő ez az új stíl, a díszítőfestést át lehet meszelni, stukkókat leverni, bútorokat kivinni). Van ez az országházi séták (vagy mi) könyvsorozat, aminek az utolsó része pont ezt a témát vesézi, pár oldal fent is van belőle, és pont szerepelteti a miniszterelnöki dolgozószoba néhány bútorát.
Már előzőleg is felbukkant Steindl egyik asszisztense, Foerk Ernő építész neve (a fenti Zsolnay csempéket is ő tervezte), akire aránylag sok belsőépítészeti munkát rábíztak, de kb. huszonhat helyről összefésülve az adatokat kiderült, hogy elvileg ő tervezte a és miniszterelnöki és miniszteri szobák berendezését, bútorokkal, csillárokkal, és a bronz íróasztali készletekkel együtt. (Illetve egy készletet emlegetnek mindenhol, a miniszterelnök számára készült szettet, de nem egy készült). Itt még hozzájön az a bizonyos cég, amelynek a neve már az elején megvolt, és számos fémmunkát készített az Országház számára.
Milyen kurvajó lenne, ha lenne egy korabeli fotó egy ilyen készletről!
Következő lépés: Csányi - Birchbauer: Az új Országház, 1902.
Tádáám. A probléma csak annyi, hogy a könyvben bármiről is legyen szó, a gyártót megemlítik, meg még azt is, aki felkalapálta az ónlemezt a tetőre, de tervezőt, azt nem. Meg hogy a készletből összesen ez a két darab van reprodukálva. :S
Szerencsére találtam egy 1905-ös, szar minőségű, szénné retusált fotót a miniszterelnöki iróasztalról az inkriminált írószettel, és a fenti két fotó megerősíti, hogy ez az eredetileg ide tervezett készlet. Most már megvan a tervezőnk, megvan a készletünk, csak éppen lófasz sem látszik belőle, meg a megérzésen kívül semmi bizonyíték rá, hogy az általam birtokolt basznak bármi köze lenne hozzá.
Korabeli fotó, ahol felbukkan a cucc, nincstöbb. Még csak ilyen 10-12 órát toltam a dologba, de még egyáltalán nem untam szinte nagyon (vicc, nem unalmas), hogy megyorsítsam a dolgot tudományos metódust dolgoztam ki: hol van a készlet? A Zországházban. Akkor nézegessünk a hírarchívumban régi parlamenti MTI-fotókat. Piff, 10 perc alatt meg is volt:
Hát ott a készlet, meg ott a kés!!! És itt jött a következő probléma. Kés. Fekszik, hülye szögben nyilván, ha kinagyítod szétesik. Mondjuk formára-méretre olyan, de csak százszázalékos azonosság elfogadható, kevesebb nem. A készlet többi része aránylag kivehető, a mintázat alapján elvileg a kés is azonosítható lenne, viszont itt a másik baj: a készlet stílusban van tartva, de minden egyes darab más mintával készült (az egyetlen egyezés a kalamáris a fenti gyertyatartó talapzata közt van). Nézegessünk tovább képeket.
Ezeken kívül körülbelül csillió fotón ott van, normálisan persze sehol sem látszik, de egyszercsak:
Hát végre látszik szinte! Isten áldja a Lubomír Strougalt és a Csehszlovák küldöttséget! Meg a fotóst. Darab azonosítva, hátra lehet dőlni. Nyilván csak másnapig, mert még csak magamat győztem meg, de nem 100% match. Mindegy, még fél óra keresés után:
Problem solved. Hősöm: Rozmann Antal teremőr.
Bronz lapozó, az Országház számára készült íróasztali készlet része. Terv: Foerk Ernő (1868-1934), 1898. Kivitelező: Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt., 1900k.
(Amennyire visszakövethető, valószínűleg minden miniszteri szobába készült belőle, a miniszterelnöki valamivel májerebb volt a gyertyatartóval, lámpával, valamint a több fotón is felbukkanó tálkával. Eredeti helyükről hamar kikerültek (a nem is tudom melyik miniszter pl. már 1908-ban lecserélte a teljes dolgozószoba-berendezést, a kiegészítőkkel együtt, mik vannak), de egész 1989-ig felbukkannak protokolláris eseményeken. Hasonló, meghatározott helyre készült darabok kereskedelmi forgalomba nem nagyon kerülhettek, meg azokat általában a gyártó jelezte is. Bár valószínűtlen, de lehetséges, hogy a készítőnél maradt pótlás, vagy mintadarab, de valószínűbb, hogy leköszönő honatya lopta kapta ajándékba, vagy ilyesmi.)
117 notes
·
View notes