#zemplén | Explore Tumblr Posts and Blogs

homregeszet · 1 year

Text

A víz világnapja

Víznyerés 7000 évvel ezelőtt – kutak a vonaldíszes kultúrából

A neolitikumban hatalmas léptékű változások történtek az emberiség életében. A Kárpát-medencébe Kr. e. 6000 táján jutottak el ezek az újítások a Balkán felől érkező közösségekkel, viszont a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyét csak Kr. e. 5500-at követően, a középső neolitikumban érték el.

Az egyik legfontosabb változás talán az, hogy a vadon termő növények és vadon élő állatok háziasításával, a földművelés-állattartás kialakulásával párhuzamosan létrejöttek az első állandó települések. A feltárásokon gyakran találunk e korai telepekhez tartozó házakat jelölő oszlophelyeket, az azokat kísérő vagy közelükben elhelyezkedő anyagnyerő gödröket, emellett kisebb-nagyobb tároló-, munkagödröket, sírokat és kutakat (1. kép).

1. kép. Arnót-Arnóti-oldal Dél neolitikus településrészlete kúttal (kék színnel) (térkép: Tóth Krisztián)

Egy-egy nagyobb felületű ásatáson egy-két, vagy akár több neolitikus kút is előkerülhet. Feltárásuk még mai korszerű eszközök, technika használata mellett sem egyszerű feladat, hiszen akár 7 méter mélyek is lehetnek. Ilyenkor mi magunk is elcsodálkozunk több ezer évvel ezelőtt élt őseink ügyességén, akik ásóbotok, kőszerszámok segítségével ásták, alakították ki az olyan kutakat, amelyek teljes kibontását mi biztonsági okokból csak markológép segítségével tudjuk befejezni (2. kép).

2. kép. Neolitikus kút metszete Hejőpapi-Nyögő-dűlőből, 2022 (fotó: Hajdu Melinda)

2012 november-decemberében egy akkor még egyedi jelenségre bukkantak a Herman Ottó Múzeum munkatársai Király Ágnes és Tóth Krisztián régészek vezetésével. Egy kiváló állapotban megőrződött fabéléses víznyerő kutat tártak fel a középső neolitikumból (alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája) Sajószentpéter határában (3. kép).

3. kép. Neolitikus bodonkút maradványai Sajószentpéter-Harmadik vető, 3. lelőhelyről, 2012 (fotó: Tóth Krisztián)

A bodonszerű faszerkezet 60 cm magas, 90 cm átmérőjű maradványai kerültek elő, melyek Dr. Grynaeus András vizsgálatai szerint egyetlen tölgyfából készültek. A törzset négy panelre vágták, amelyeket később szintén tölgyfa gallyakból csavart kötegek segítségével fogtak össze (4. kép). A kút faelemeit kőbalták segítségével munkálták meg (5. kép), betöltéséből növényi maradványokkal, levelekkel, rovarpáncélokkal együtt egy különleges fatárgy is napvilágot látott (4. kép).

4. kép. Nagyméretű fatárgy maradványa a sajószentpéteri neolitikus kútból (fotó: Kulcsár Géza)

2014-ben Arnót közelében egy újabb fabéléses középső neolitikus kutat fedezett fel munkatársaival Tóth Krisztián, melynél azonban a fatörzsnek csak egy kis része maradt meg a kút alján. Ezt követően sokasodni kezdtek a több, mint 7000 éves fabéléses kútmaradványok Magyarországon: Berettyóújfalu, Tiszakürt, Budapest, stb. Ezzel mi is felkerültünk a vonaldíszes kutak európai térképére.

5. kép. Megmunkálás nyomok a sajószentpéteri neolitikus kút bélésének darabjain (fotó: Kulcsár Géza)

Sokáig ugyanis általános volt az a vélekedés, hogy a neolitikus közösségek más módon oldották meg a létfontosságú víz beszerzését – még nem ástak kutakat, hanem a természetes vízforrásokat használták. 1990-ben került elő az első fabéléses neolitikus kút a németországi Erkelenz-Kückhovenben (vonaldíszes kultúra). Ma már 53 kutat tartanak számon ebből az időszakból Közép-Európában. Németország és Csehország élen jár ezek kutatásában, ahol olyan eredményekkel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik annak rekonstruálását, hogy egy adott kutat mikor, milyen szerszámokkal és hogyan ástak ki; a fabélésként szolgáló fákat hány éves korukban vágták ki, és hogyan munkálták meg, illesztették össze azok darabjait; valamint azt is, hogy mennyi ideig tartott a kutak élete, vagy milyen vad és termesztett növények éltek környezetükben (6. kép).

6. kép. Vonaldíszes kút rekonstruált metszete Kückhovenből (Weiner 2016, 1. kép)

Ilyen eredmények nálunk még nem állnak rendelkezésre, de a sajószentpéteri és arnóti esetekből kiindulva tavaly mi is elkezdtük a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található középső neolitikus kutak, illetve nagyobb léptékben az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája kútjainak részletes vizsgálatát. Első eredményeinket a Budapesten megrendezett EAA nemzetközi régészeti konferencián mutattuk be.

Eddig összesen 32 lelőhelyről, vagyis neolitikus településről 72 kutat gyűjtöttünk össze (famaradványokkal vagy azok nélkül). Vizsgáltuk a kutak településeken és közösségeken belüli helyét és szerepét, valamint a korszak településszerkezeti jellemzőit. A kutatás jelenleg is tart, néhány megállapítást azonban már tehettünk. A középső neolitikus kutak általában egy nagy kerek, vagy ovális legfelső résszel indulnak, amely egy bizonyos mélységig folyamatosan szűkül, innen pedig 80-90 cm átmérővel, függőleges falakkal mélyül tovább (7. kép). Van arra is példa, hogy egy sekély, igen nagy méretű és alaktalan felső részbe egy keskenyebb, szintén 80-90 cm átmérőjű, kerek gödröt mélyítettek. Végül vannak kútgödrök, amelyeket nagy agyagkitermelő gödrök aljába ástak hasonló módon. A középső neolitikus kutak az eddigiek alapján kerek, fabéléses bodonkutak lehettek Északkelet-Magyarországon, míg a késő neolitikumban feltűnnek a szögletes, ácsolt kútbélések. Ezzel ellentétben Németország és Csehország területén már a vonaldíszes időszakban használják mindkét fajta kútbélést.

7. kép. Neolitikus kút metszete Arnót-Arnóti-oldal Dél lelőhelyről (digitalizálás: Herman Ottó Múzeum)

Szerencsés esetben a famaradványok is megőrződnek. Megyénkből a fent említett két példa mellett további egyet ismerünk Nyékládháza határából, Gál Viktor és munkatársai feltárásából. Sok esetben viszont nem találjuk faszerkezet nyomát, csupán a kiásott kút mély gödrét (2. kép). Ennek az lehet az oka, hogy a fa, mivel szerves anyag, az évezredek során lebomlott.

Jellemző az is, hogy egy településen belül több kutat is ástak, melyek sokszor a település magasabb részein helyezkednek, így biztosítva a tiszta ivóvizet. Előfordulnak azonban a települések szélén, a természetes vizekhez közel ásott kútgödrök is (1. kép). Több alkalommal pedig azt tapasztaljuk, hogy egy-egy lelőhelyen a különböző korok népességei ugyanazon a kis területen mélyítették kútjaikat (például Rásonysápberencs-Szőlő alján neolitikus, bronzkori, császárkori germán, avar kori és Árpád-kori kutakat találunk kis körzetben). A kutak helyének kiválasztása szándékos lehetett, melyet természeti adottságok és közösségi szokások határozhattak meg.

A kutak elsődleges feladata a tiszta víz biztosítása volt. Ennek köszönhetően sokszor találunk az aljukon vízvételre szolgáló edényeket, főként nyakas, gömbtestű korsókat füllel, vagy kiöntőcsövekkel ellátva (8. kép).

8. kép. Vízvételre használt edények neolitikus kutakból (1–2. Miskolc-Hejő mellett, 3. lelőhely, 3. Sajószentpéter) (fotó: Baranczó Benedek)

Előfordult azonban, hogy a kutak nem tudtak többé tiszta vizet, vagy egyáltalán vizet szolgáltatni, emiatt használatuk befejeződött, és elkerülendő a balesetveszélyt, szándékosan feltöltötték őket. Ezzel sem ért véget azonban feltétlenül az életük. Több alkalommal másodlagos, általában rituális célú használat nyomait lehet megfigyelni bennük vastag kerámia- és/vagy paticsrétegek (például Hejőpapi-Darvas-földek Délkelet egyik kútja), esetenként pedig különleges edények, tárgyegyüttesek formájában. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből egyetlen olyan középső neolitikus kút ismert, melyet eleve rituális célból áshattak. A Rásonysápberencs-Szőlő alján, Horváth Antónia által vezetett feltáráson előkerült kút kis mérete kizárja a vízellátó funkciót, de feneke elérte a talajvízszintet, belőle pedig egy különleges, kétszájú edény és egy igen nagy méretű őrlőkő látott napvilágot (9. kép).

9. kép. Különleges kétszájú edény és nagy méretű őrlőkő a rásonysápberencsi rituális kútból (fotó: Baranczó Benedek)

A kutak a belőlük megszerezhető, fogyasztásra, főzésre, állatok ellátására alkalmas ivóvíz miatt létfontosságúak voltak az egykori közösségek életében. A fizikai és gazdasági szükségletek mellett kulturális, társadalmi és politikai szempontok is meghatározták elhelyezkedésüket, kialakításukat és használatukat, mely azonban a neolitikus Kárpát-medencét tekintve még csak részleteiben ismert számunkra.

Csengeri Piroska – Hajdu Melinda – Tóth Krisztián*

(* kutató- és szerzőtársunk a Dornyay Béla Múzeum régésze, a Herman Ottó Múzeum volt munkatársa)

Irodalom:

Elburg, R. és munkatársai: Field Trials in Neolithic Woodworking – (Re)Learning to Use Early Neolithic Stone Adzes. Experimental Archaeology 2015/2

Fülöp Kristóf: The Ritual Role of Wells beyond their Everyday Water-providing Function. A Late Bronze Age well from Pusztataskony-Ledence. Dissertationes Archeologicae Supplementum 3, 2020, 171–192.

Füzesi András és munkatársai: Preliminary Report on the field surveys and excavations in the vicinity of Berettyóújfalu. Dissertationes Archeologicae Ser. 3. No. 3, 2015, 223–239.

Király, Ágnes – Tóth, Krisztián: Preliminary Report on the Middle Neolithic Well from Sajószentpéter (North-Eastern Hungary). Dissertationes Archeologicae Ser. 3. No. 3, 2015, 213–221.

Kraus Dávid: Hétezer éves fabéléses kút a Budafoki útnál. http://regeszet.aquincum.hu/hetezer-eves-fabeleses-kut-a-budafoki-utnal/?utm_source=pestbuda&utm_medium=link&utm_campaign_pestbuda_202208 (utolsó letöltés: 2023. március 17.)

Tegel, W. és munkatársai: Early Neolithic Water Wells Reveal the World’s Oldest Wood Architecture. PLoS ONE 7 (12), e51374, 2012

Váczi Gábor és munkatársai: Előzetes jelentés Tiszakürt–Zsilke-tanya lelőhely feltárásáról. Tisicum XXVIII, 2020, 93–105.

Vostrovská, I. és munkatársai: Wooden Well at the First Farmers’ Settlement Area in Uničov, Czech Republic. Památky Archeologické CXI, 2020, 61–111.

Weiner, J.: Kühl, klar und köstlich. Wasserversorgung und Brunnen im Neolithikum. In: Otten, T. – Kunow, J. – Rind, M. M. – Trier, M. (szerk.): Revolution Jungsteinzeit. Darmstadt, 2016, 156–169.

#hermanottómúzeum #homregeszet #miskolcimúzeum #miskolc #múzeum #muzeum #magyarrégészet #csengeripiroska #hajdumelinda #tóthkrisztián #víz #vízvilágnap #világnapok #régészet #regeszet #jelesnapok

16 notes · View notes