Wicked

Országos bemutató: 2024. november 27.

A WICKED két évtizede az egyik legkedveltebb, legmegbízhatóbb színpadi musical, és most elkezdi régóta várt útját nagyszabású filmélményként a mozivásznon.

            A WICKED az Óz boszorkányainak nem ismert története, melyben az Emmy-, Grammy- és Tony-díjas Cynthia Erivo (Harriet - Szabadság vagy halál, a broadway-i Bíborszín) alakítja Elphabát, a szokatlan zöld bőrszíne miatt félreértett fiatal nőt, akinek még fel kell fedeznie az igazi erejét, és a Grammy-díjas, sokszoros platinalemezes szupersztár Ariana Grande alakítja Glindát, a kiváltságokban és ambícióban dúskáló népszerű fiatal nőt, akinek még fel kell fedeznie az igazi szívét és lelkét.

            Ők ketten a Shiz Egyetem diákjaiként találkoznak Óz csodaországában, és váratlan, de mély barátság szövődik köztük. Miután találkoznak Ózzal, a nagy varázslóval, a barátságuk válaszúthoz ér, és életük külön utakon folytatódik. Glinda rendíthetetlenül áhítozik a népszerűségre, ezért enged a hatalom csábításának, miközben Elphaba eltökélten hű akar maradni önmagához és a körülötte lévőkhöz, és ez váratlan és meglepő következményekkel jár a jövőjére nézve. Különleges kalandjaik során végül beteljesedik a sorsuk, belőlük lesz az északi jó boszorkány és a gonosz nyugati boszorkány Óz birodalmában.

            A szereplők közt van még az Oscar-díjas Michelle Yeoh; Jonathan Bailey (Bridgerton, Útitársak); a Tony-jelölt Ethan Slater (a broadway-i SpongyaBob Kockanadrág, Fosse/Verdon); Marissa Bode, akinek ez az első mozifilmje, és a popkulturális ikon Jeff Goldblum, mint a legendás Óz, a nagy varázsló.

            A filmet az elismert filmes, Jon M. Chu (Kőgazdag ázsiaiak, In the Heights - New York peremén) rendezte, és a tervek szerint a film második része 2025 novemberében érkezik a mozikba.

            A film producerei Marc Platt (Kaliforniai álom, A kis hableány), akinek a filmjei, tévéműsorai és színházi produkciói összesen 46 Oscar-, 58 Emmy- és 36 Tony-jelölést gyűjtöttek be; valamint a többszörös Tony-díjas David Stone (Kimberly Akimbo, Next to Normal), akivel Platt a WICKED nagysikerű színpadi változatát is készítette. A vezető producerek David Nicksay, Stephen Schwartz és Jared LeBoff. 

            A Gregory Maguire bestsellere alapján készült WICKED színpadi átiratát és forgatókönyvét Winnie Holzman jegyzi a legendás Grammy- és Oscar-díjas zeneszerző-szövegíró Stephen Schwartz-cal együtt.

meg amikor ötödik alkalommal tudták csak levenni tőlem a vért. mindenkit hazaengedtek (vagy tovább), de nekem le kellett ülnöm a doktornő mellé, mert féltek, hogy elájulok, annyira sápadt lettem pár perc alatt. az ajtóból figyelt, mert nyitva volt, és aggódott, mert végignézte az egészet. fogtam a kis vattát a két karomon, és éreztem, ahogy lüktetett, a fülem meg sípolt, de azért bíztatóan rámosolyogtam, hogy tudja: jól vagyok a körülményekhez képest. persze, ki akar olyat hallani az orvosától, hogy “én még ilyet nem láttam a (nem tudom hány éves) pályafutásom alatt” - majd odahívta a kolleganőjét, mintha valami vásári majom lennék. mondtam is nekik, hogy nincs itt semmi látnivaló, csupán boszorkány vagyok, és köztudott, hogy a bosziknak bizony vannak furcsaságaik. persze, ennyi szúrás után mindkét karom lila és zöld foltos lett szinte azonnal. de meg sem közelíti apáét. a kemoterápia miatt az ő karja gyakorlatilag mindenhol véraláfutásos, és súlyban meg már velem versenyez. másfél éve még ezt is ki gondolta volna, hogy itt fogunk tartani.

van egy fotó az unokaöcsémmel, ahol én 12 éves vagyok, ő meg csupán pár hónapos, és a fejem felé emelem, ahogy a babákat szokás játék során. eltelt közben 15 év azóta, és most magasabb, mint én. na, hát nem mintha ez önmagában nagy teljesítmény lenne, hiszen nálam nem nehéz magasabbra nőni, de azért furcsa így felnézni rá. most már nem tudnám a fejem felé emelni, de szeretem, jobban szeretem, mint bárkit. egyszerre volt az öcsém is, a fiam is, és ha tehetném, megóvnám ettől a világtól élete végéig, de itt áll a küszöbén a felnőtté válásnak, és nekem muszáj engedni. pedig bárcsak örökké olyan pici maradt volna. büszkébb vagyok rá, mint valaha, most volt a táncvizsgája, és ő volt az egyetlen mosolygós gyerek, mindenki a lábát vagy a tanárt nézte, számoltak, koncentráltak, ő meg mosolygott a kamerába, ahogy vettem fel. és nem rontotta el. de ha el is rontotta, ment tovább, vezette a lányt, és csak jól érezte magát. és jó volt ezt látni. jövő héten elballag az iskolából, és már egy ideje gondolkozok, hogy milyen sorokat adjak neki, hiszen szüksége lesz útravalóra, és szeretném megtalálni a tökéleteseket. kettőnk közül mindig én voltam a bolondabb (mondjuk mutass nekem egy embert, aki túltenne rajtam), ő meg sokkal inkább kimért és visszafogott, szóval szeretném arra emlékeztetni, hogy néha el kell veszteni a fejünket, néha kifejezetten meg kell őrülni, és nevetni, és szaladni és bolondozni. remélem sikerül.

na és összegyűjthetnék egy listát, aminek a címe az lenne, hogy “a mondatok, amiket nem hittem, hogy valaha elhangzanak majd a számból”. mert mostanában sok ilyen volt, és mindig amikor kimondom, utána arra gondolok, hogy várjunk, ez most én voltam? tegnap is azt mondta a buli közepén, hogy akkor veszekedjünk, mert ki kell jönnie a feszültségnek, ami bennünk van, én meg azt, hogy ennek megvan a maga helye és ideje. én ide jól érezni jöttem magamat - táncolni, nevetni és énekelni akarok. ezt majd rendezni fogjuk, de nem itt és nem most. én félre tudom ezt rakni felnőtt módjára, és tudok veled ettől függetlenül is jó lenni, te képes vagy rá? aztán azt mondta, hogy igen, és minden rendben is volt, jól éreztük magunkat. de tánc közben azért agyaltam azon, hogy vajon mikor utasítottam vissza egy jó kis kiadós veszekedést? mármint hogy ne lángoltam volna azonnal. szerintem soha. bár ugye, ami késik, nem múlik. de volt olyan is, amikor nem ő, mert ő soha, de valaki más erőszakoskodott velem, és én folyamatosan nemet mondtam, és nem akarta megérteni, vannak ilyen típusú srácok, akik azt hiszik, hogy minden “nem” egy késleltetett “igen”, miközben tévedés. de ő is épp ezt hitte, és annyira zavart, hogy nemes egyszerűséggel megkérdeztem tőle, hogy te még sosem hallottad a NEM-et? mire azt válaszolta, hogy nem tetszik neki, ahogy az erőszakot ennyire elutasítom, hagynom kellene magam. csak mosolyogtam. túl szép végszó volt ez ahhoz, hogy belerondítsak. itt cseng a fülemben azóta is: hagynom kellene magam. a nagy faszt. soha.

HEILUNG - Eivør - Lili Refrain - Barba Negra (2022.)

HEILUNG - Eivør - Lili Refrain - Barba Negra (2022.) - https://metalindex.hu/2022/12/05/heilung-eivor-lili-refrain-barba-negra-2022/ -

Péntek este jóbarátommal ellátogattunk a Lili Refrain, Eivør és Heilung koncertre, aminek a Barga Negra Red Stage adott helyet. Ezzel kapcsolatban fel is merült bennem az a kérdés, hogy ez a „red” elnevezés mire utalhat, ugyanis az S8 ugyanígy elkeresztelt „koncertterme” szintén egy másodlagos megoldás. Mindegy is.

Amit biztosan el lehet mondani a Barba Negra Szállító utcai sátor/könnyűszerkezetű intézményével kapcsolatban, az, hogy a biztonsági szervezetek nagyon profik, az ajtónyitás után perceken belül lezavarták a majdnem a kereszteződésig érő sort. Miután a koncert előtt 3 nappal már annyi ticketswap figyelmeztetést kaptam eladó jegyekről, nagyon meglepett, hogy kb teltházas lett ez a kicsinek nem mondható rendezvény. Rengeteg ember jött el megnézni a 3 gráciát, és udvartartásukat.

Ez egy szubjektív beszámoló lesz, bevallom, amikor megláttam, hogy jön a Heilung, mindössze kíváncsivá tett. Majd az eseménynél megjelent Lili Refrain, és akkor tudtam, hogy nekem ide el kell mennem.

Zajon is maximális kedvencem volt, korábbi lemezbemutatómban sem tudtam elfogultságtól mentesen írni a művésznőről, egyszerűen imádom (amit csinál). Legutóbbi albumának leginkább kiemelt dalait (Ichor, Mami Wata, Terra 2.0, Travellers) játszotta, a számomra továbbra is felfoghatatlan muzikalitással és énekhanggal felvértezett boszorkány. A loopokra felvett dob, csörgő, kolomp, ének elemekre annyi érzéssel énekelt, majd gitározott, hogy szokásához híven teljesen elvitt. Számomra ének szinten ő volt az est alfája és omegája. Egyszerre kapott itt helyet az egzotikum, az antik letisztultság, a törzsi lüktetés, és az igazán magasszintű vokális tudás. Színpadiassága az üstdob használatakor villant meg, de hát ilyen ez a taiko jellegű dobolás. Kellemes meglepetésemre a közönség hatalmas ovációval fogadta, amit megilletődve, szeretetteljesen köszönt meg a művésznő. Imádnivaló volt. Már itt említést kell tennem a fénytechnikáról. Szerintem kifogástalanul támogatta az egyemberes projektet, Lili Refrain esetén nagyon minimális, V/ék/kehely formájú fények ereszkedtek alá, amik mind erre a nádszálként lengő papnőre mutattak, aki épp kapcsolatot teremtett föld és ég között.

A nyúlfarknyi varázslat után jött az Eivør Pálsdóttir művésznő, és ahogy drága barátom mondta, a rendszergazda.

A művésznő gitározásával és énekével kápráztatta el a többnemzetiségű közönséget, mögötte pedig egy úriember (a rendszergazda) mindenféle samplerekkel építgette az álomszerű zenét. Nekem az egészről olyan benyomásom volt, mintha egy havas tájon járnék. Mondjuk sose szerettem a telet, de ez mindegy is. Eivør nagyon szép ruhát viselt, olyan gallérral, mintha egy nagy, narancssárga polip lógna a nyakából…tényleg látványos volt, míg munkatársa egy pólófarmer kombóban terelgette a biteket. Nem különösebben szokott ez érdekelni, de ha már ilyen hatásvadász valamiről van szó, talán ezzel kezdhettek volna valamit. Kétségtelen, hogy fantasztikus az izlandi énekesnő, viszont annyi modorosság szorult a számára is igen szűkre szabott produkcióba, ami nekem majdnem megfeküdte a gyomromat. A Heilung előtt szerintem igen nehéz nagyot villantani, és ha a rendelkezésedre álló 30-40 percet azzal töltöd ki, hogy hipnotikusan sziszegő mondatokkal, próbálod magyarázni a népnek, milyen volt az, amikor elvesztél gyermekkorodban (micsoda egyedi történet), akkor bennem ez kérdéseket vet fel. Szép produkció volt? Igen. A Heilung elé elfért? Igen. Enyhén nárci volt? Igen. Meg lehetett volna Lilinek is köszönni, hogy itt van? Igen.

És akkor dübörögjenek a sámándobok, eljött a várva várt pillanat…egy profin lezongorázott átszerelés következett, a ködös Germánia világképe bukkant fel a molinó mögül. Felcsillantak a kreatívabbnál kreatívabb arcfestések mögött ülő szemek, a kötöttsapkákra cipőfűzővel felkötözött biosz-szertáras kutyakoponyák fekete szemgödreiben zöld fény kezdte lidérci izzását, elsült egy-két egyedien vicces akela kiáltás, még a messzi északról (Szlovákia) érkezett közönség is lélegzetét visszafojtva állt. A római légiók szellemei remegve alkottak pajzsfalat, valahol Óbudán. Ahogy próbáltunk a keverőállás elé furakodni, a lakossági érzetet jól visszaadta a megvető pillantások erdeje. De vigasztalásképp senki nem számított arra, hogy több fedetlen mell lesz a színpadon, mint egy átlag 90-es évek béli Pantera koncert közönségében, Texasban.

A Heilung színpadképe nagyon fogósra sikeredett, hátul, középen egy nagy sámándob, mint a Nap, két oldalán a zenéért felelős barbárok primitív „pile of junk”-nak álcázott kütyüjei, balra elöl a főkütyüs pultja, és kürtjei. Miután a társulat egyik tagja füstölővel megszentelte a színpadot, és az arra érdemeseket, bevonult a tánckar.

Nehéz szavakba önteni mi is történt abban a kb két órában, amit a Heilung a színpadon töltött, de megpróbálom.

A nyitó ceremónia, amiben nagyon pc módon elmondták, hogy mindenki egy felsőbb lénytől származik, és mindnyájan testvérek vagyunk, számomra inkább egy kötelező biztonsági öv volt, mintsem egy odaillő mozzanat. Minden esetre előkészítette ezt a nagyon színpadias…színpadképes  előadást.

Az innentől induló blokk volt számomra az, ami inkább a zeneiségről szólt, és a produkció valódi, szépen felépített keretét adta. Az In Maidjan és az Anoana keretébe foglalt tíz dal, megspékelve a rituális elemekkel, egy csodálatos történetet bontakoztatott ki, amiben a háború, a halál, az áldozat hullámvölgyéből, a születés, felemelkedés, új élet hegyére mászhattunk fel. A fénytechnika a Heilung koncertje alatt olyat tett az asztalra, amit tátott szájjal néztem. A Nap szerepét betöltő sámándob megvilágítása, a stroboszkópok ütemes lüktetése, a lándzsáikat lengető harcosok árnyalakjaival kombinálva már-már egy modern színházi performanszra emlékeztetett. Maria és Uwe folyamatosan közvetítették a fény, és a sötétség egyensúlyát, keverékét. Olyanok voltak, mintha egy fekete és egy fehér tempera sohasem akarna összekeveredni a palettán. Számomra a trackek közti jelenetek csúcspontja az volt, amikor mindössze egy reflektor fényében ez a két szereplő szarvasokként összecsapott, miközben ezen az emberinek cseppet sem mondható ógermán nyelven megbeszélték a dolgokat…(travoltázok, mert nyilván egy szót sem értettem). Megformálódott egy ógermán jin-jang. Csodás volt. A másik ilyen, amikor Maria elhelyezkedett a Nap alatti trónon, a fehér fényebe ülve, a narancssárga korong alatt. Ez a lidérc jellegű figura újra teremtette a pogány madonna fogalmát. De említésre méltó a harcosok megáldása, a pajzsos tánc, az egyik harcos feláldozása, majd feltámasztása, hogy lángoló agancsokkal kezében jöjjön vissza. Az Anoana alatt olyan gyönyörűen úsztak a fénnyel kirajzolt primitív figurák sátrunk égboltjára, hogy nem is tudtam hova nézzek.

Maria kétségtelenül elragadó énekesnő, viszont a női vokál-kar annyira éterien egészítette ki énekeit, hogy attól egészen megborzongtam. A jin és jang dalnokok mikrofontorzítása kellőképp idegenné tette ezt a fura nyelvet, és bizonyos pillanatokban valóban azt hittem, hogy ezek az arcok csak félig emberek.

Számomra talán az Anoana pusztán azért volt egyfajta lezárás, mert egyrészt ez az általam ismert legutóbbi klip, másrészt valamiért a születés által hozott felemelkedés talán méltó csúcspont lehetett volna a produkcióban.

Ami ezután következett, nekem egy olyan ráadás volt, amiből pontosan fele ennyi is elég lett volna. Az utolsó négy track gyakorlatilag olyan volt, mintha valami goa party lenne, erős tribal hatásokkal. Ment a csűrdöngölés, a testrészek rázása. Nem is kívánnám ezt tovább ekézni, de a produkció első kétharmada után feljebb már tényleg nem volt.

Nem vagyok egy koncerteket felvételről nézegető forma, így összességében utólag jelenthetem ki, a Heilung nem koncertet adott. Ez egy zenés performansz volt, ami lehengerlő látványelemekkel, és előadással párosult. Zeneileg a sokszor brahi ütősök és pengetősök elhúzzák a mézesmadzagot, de ennyi talán megbocsátható, mivel ez nem egy koncert. Ha valakinek kicsit is tetszik ez a fajta világ, annak maximálisan ajánlott a Heilung. Főleg, ha egy olyan helyen tudja megnézni, ahol valaki nem kiabál be a legmeghittebb résznél, a szarvasok búgatásával kapcsolatban, illetve egy, saját ajkait már ronggyá rágott kislány nem sikoltozik folyamatosan, minden ütemet mellőzve. A Barba Negra még mindig a korrekt és segítőkész személyzet miatt jó…ez egy koncerthelyszínnél sovány vigasz.

Összességében egy fantasztikus élménnyel lettünk gazdagabbak, aminek talán lehetett volna egy kicsit méltóbb kivitelezése. Christopher Juul, aki mindössze a legutolsó táncnál adta tudtunkra, hogy az egész performansz agya (megjegyzem, ez nagyon szimpatikus), nagyszerű munkát végzett a Heilung összekomponálásával. Ez a csapat maximálisan eladható. Az első kétharmadban még talán spirituális mélységeket is megpendítettek.

  A fotókért hatalmas köszönet Briginek!

1. fejezet

1. fejezet

- Perselus! - Ahogy a kígyó is végre eltűnt és a mestere után ment, Eleonora úgy tört elő az eddigi búvóhelyéről, ahonnan csak Harryék miatt nem ugrott már korábban elő. Nem mintha sokat tehetett volna, de mégis… Egyikőjük sem gondolta volna, hogy Voldemort Piton ellen fog fordulni. A lány barátai nem akarták elhinni, hogy a professzoruk az ő oldalukon áll. Mostanáig nem. Ő tudta, a férfi a mentora volt, a barátja, már azóta, hogy először elé állt, és külön órákat kért tőle. A bájitalok és az alkotás, a kutatás iránti szenvedélyük kötötte össze őket. Lerogyott mellé, és a nyakára tette a reszkető kezét, a mély és csúnya sebre, amit Nagini harapása ejtett. - Meg ne merj halni! Hallod? 

- A méreg… terjed… kell egy üvegcse. - Lora összezavarodottan vett elő egy üres üvegcsét, míg Perselus könnyezve Harryt nézte, és rögtön megértette. A könnycsepp! A fiú kezébe nyomta az üveget.

- Fogd fel a könnycseppet, Harry! Később egy merengőben meg tudod ugyanúgy nézni, mint az emlékeket. - A fiú bólintva tette, amit a lány mondott neki, míg ő újra a férfira koncentrált. Megtörölte a saját könnyes arcát, ezzel összekoszolva, és a derekára erősített kis övtáskából elővett több bájitalos fiolát is. Vérpótló főzetet adott neki, majd egy sokkal kisebb fiolát tartott Perselus szájához. - Idd meg, ma még nem fogsz meghalni!

Alig volt már ereje nyelnie, egészen eddig azt gondolta a bájitalmester, hogy készen áll meghalni. Most azonban karnyújtásnyira a halál árnyékában, előtte a fiatal lánnyal, aki olyan daccal és határozottsággal nézett rá, feléledt benne az élni akarás. Régóta először volt, akik miatt élni akart. A göndör hajú, cserfes kis boszorka miatt. A lány okos, és jó humorú édesanyja miatt. Ha Lora olyan biztos benne, hogy ma még nem hal meg, akkor hinni fog benne. 

Ahogy ivott néhány kortyot a fiola tartalmából kitágult tekintettel meredt némán a fekete hajú boszorkányra. Az arcába visszatért némi szín, és ha rögtön jobban nem is lett, de már nem lángolt úgy mindene a méregtől.

 - Mit adtál a professzornak? - Hermione a két fiúval együtt megdöbbenve néztek rá, de ő Perselushoz fordult vissza. Boldog mosollyal az arcán simította meg a férfi arcát.

  - A bájital amin dolgoztunk, be tudtam fejezni. Ellenanyag Nagini mérgére. Nem tökéletes, de a baziliszkusz mérgét is használtam hozzá. Fogalmam sem volt, hogy működni fog-e. - Senki sem jutott szóhoz, mire Elenora térítette magához a barátait. A barátja zöld szemébe nézett. - Harry, menjetek! Nektek még dolgotok van, állítsátok meg Voldemortot. Perselusról én gondoskodom.

 - Vigyázz magadra, Lora!

 - Ti is! - Ron és Harry is bólintottak neki, míg Mione sután megölelte a barátnőjét, aztán ott hagyták őket. Segített a férfinek felülnie, noha az arca így is grimaszba torzult. Ámulattal nézte a fiatal tanítványát.

 - Egyedül fejezted be az ellenanyagot. Mégis mikor volt neked erre időd nélkülem, átkozott kis boszorka?

 - Míg Harryék oda voltak, és végül neked is ott kellett hagynod az iskolát. Nem tehettem sok mindent, amivel segíthetek, így azt csináltam, amiben jó vagyok: kutattam és kísérleteztem. De erre most nincs időnk, Perselus! - Egy apró brosst tűzött le az amúgy bársonyos, sötét zöld talárjáról, ami most vérfoltos és koszos volt. A másik kezébe nyomta, és rázárta a férfi ujjait a madár formájú brossra. - Zsupszkulcs, elvisz édesanyámhoz a kúriánkba. Ő el tud látni téged jobban, mint én.

 - Nem hagylak itt, különben édesanyád mit szólna? Te sem maradhatsz itt, Lora. - A lány halkan felsóhajtott, Eloise Moreau, az édesanyja előkelő, aranyvérű francia boszorka volt. A férje halála után fogta a lányát, Lorát, és Angliába jöttek. Azóta is a Szent Mungóban dolgozott, mint gyógyító, az anyja mindig is másokon segített. Amióta Perselus a mentora lett, a férfi jóban volt az anyjával. Mindketten tudták, hogy a nő sosem lenne dühös a férfira, amiért Lora nélkül jelenik meg, ahogyan a lányára sem, amiért a barátain akar segíteni.

 - Nem mehetek. Sokan vannak, akiken tudok segíteni, annyian megsérültek, Perselus… Rengeteg halálfaló már nem is Voldemort parancsait követi, csak öldökölnek.

 - Tudom. - Nagyot sóhajtott, aztán megpróbált Lora segítségével felkelni. Nem volt sok választásuk, Piton közel sem volt olyan állapotban, hogy a saját lábán állva bármit is tehessen, de ezt nehéz volt belátnia a makacs férfinek. Megszorította a kezében lévő brosst.

 - L’oiseau vole. A madár repül. Csak mond ki hangosan, és a zsupszkulcs aktiválódik. Üzenem a mamának, hogy jól vagyok. 

 - Úgy lesz. Vigyázz magadra, Eleonora. L’oiseau vole.

 - Au revoir, Perselus. - Ezúttal egyedül maradt ott a kísértetiesen csöndes csónakházban, a csata zajai alig értek el ide. Mély, reszketeg levegőt vett. Rettentően félt, hát hogyne félt volna. Elég egy rossz pillanat, és egy átok az életét veheti. De voltak ott mások, akiknek az élete pedig tőle is függhet. Volt nála elég bájital, és végre tudott hajtani alapvető gyógyító varázslatokat és bűbájokat. 

A pajzsbűbáját szinte folyamatosan fenntartotta, és az elsők között találta meg a Weasley ikreket, mellettük az anyjukkal. Molly szomorú, aggódó, de egyben megkönnyebbült pillantással nézte a lányt. Rontól tudták, hogy Lora jól van, de mindenki örült, ha egy ismerős arcot látott a káoszban. Fred azonban nem volt ilyen szerencsés. Mindent elkövetett, hogy a fiú ne vérezzen tovább, és amennyire csak tudta, igyekezett egyben tartani a fiút. Fred Weasley nem fog az orra előtt meghalni, ahogy senki más sem! A vörös fiú légzése legalább stabilabb lett, és már nem vérzett. Többet nem tehetett érte, csak remélni tudták, hogy kitart addig, amíg nem kap rendes ellátást is. 

George hol neki hálálkodott, hol a testvérének beszélt, míg Molly szoros ölelésbe vonta. Halkan felnevetett, nem gondolta, hogy ennyire sokat jelent amit tesz. Ő korántsem az édesanyja volt, akinek a gyógyítás a vérében volt. De talán büszke lesz a lányára, hogy amit tanított neki, azzal másokon segít. Lavander volt a következő, akik eszméletlenül talált meg a földön, fogalma sem volt, mi történhetett szegény lánnyal. Hermione szoba társa volt, különösebben nem voltak jóban vele, de ezek már rég nem azok az idők voltak, ahol ilyen gyerekes dolgokkal foglalkozhattak. Egy háztársuk volt, egy fiatal boszorkány. Lora elvitte a többi sérülthöz, és igyekezett stabilizálni a lány állapotát. 

Még egy tőlük fiatalabb hugrabugos fiút talált, akinek sürgős ellátás kellett, majd elindult, hogy körülnézzen. Többen is segítségre szorultak, de sokan nem voltak olyan rossz állapotban, vagy már… túl későn ért el hozzájuk a segítség. Sok élettelen arcot ismert fel a porban fekve a diák társai közül, ahogy halálfalókat is. Ennyi halál, és miért? A gondolataiba veszve olyasvalakibe botlott, akire egyáltalán nem számított. 

 - Mr. Malfoy. - Némi félelemmel vegyes döbbenettel nézte a szőke férfit, és rá sem ismert a máskor mindig makulátlan megjelenésű, elegáns varázslóra. A haja az arcába lógott, a szeme alatt mély karikák, sosem látta még ilyen legyőzöttnek a férfit. Az egyik kezével az oldalát szorongatta a bordái alatt, míg a másik kezében a pálcáját szegezte a lányra.

 - Mrs. Moreau… - Felismerte a boszorkányt, Piton egyik tanítványa volt. A lány is olyan meglepettnek tűnt, mint ahogy saját magát érezte. Azonban a leginkább akkor döbbent meg, amikor a tekintete az oldalát szorongató kezére siklott, és a félelem eltűnt a lány világos tekintetéből. Leengedett pálcával lépett közelebb hozzá, az ő szürke tekintetét keresve.

 - Mi történt magával? 

 - A Nagyúr nem szereti az árulókat. - Eleonora tekintete is megkeményedett hallva a férfi szavait, de csak ennyit kérdezett.

 - És a családja?

 - Narcissa fogta Dracot, és elvitte innen. A Nagyúr engem büntettet meg helyettük. - Félre nézett, miközben beszélt. A szégyen és a bűntudat váltogatták egymást, és közben fogalma sem volt, miért válaszol a lánynak, vagy a boszorka miért nem átkozta még meg. Már nem is érdekelte. A családja miatta került ekkora veszélybe, és Narcissa aligha fog neki megbocsátani. Legalább a fia már biztonságban volt, távol innen. 

 - Tessék, igya meg. - A tekintete visszatért a lányra, majd az elé tartott üvegcsére. Bájitalt adott adott neki, mire kétkedve elvette, de amikor beleszagolt az egyik szemöldöke a magasba szaladt. Energizáló főzet? Egy hosszú kortyban kiitta. - Megnézhetem? A bordáit. Nem vagyok gyógyító, de az édesanyám igen… 

 - Buta boszorkány, akár meg is átkozhattam volna.

 - De nem tette, ahogyan én sem. - Megrázva a fejét vette el a kezét a bordáiról, és engedte a lánynak, hogy egy diagnosztikai bűbájjal felmérje a sérüléseit. Amíg őt látta el, a boszorka figyelme lankadt, már csak arra eszmélt fel, hogy a férfi hirtelen feltartotta a pálcáját.

 - Avada kedavra! - Néma döbbenettel nézett Malfoy acélszürke szemébe, majd a mögöttük elterülő férfira. Egy halálfaló. Ha a varázsló nem elég figyelmes és gyors, Lora már halott lenne. 

 - Köszönöm. - Lucius csak bólintott, és ezúttal Eleonora újra dolgozni kezdett. A férfi érezte, ahogy a bordái a helyükre igazodnak, és könnyebben kap levegőt, noha a szúró érzés nem tűnt el. A cruciátustól megkínzott idegei pedig egy kicsit megnyugszanak. Mikor újabb fiolát nyomtak a kezébe, már nem kérdőjelezte meg, hogy mit ad neki a fiatal nő. Figyelte, ahogy koncentrálva mozgatja a pálcát tartó kezét, mire csöndesen megszólalt.

 - Miért segít nekem?

 - Mert maga nem egy rossz ember, csak egy férfi, aki sok rossz döntést hozott. - A lány viszonozta a tekintetét, és Lucius Malfoy mélyen hallgatott. A felesége elfordult tőle, az élete a feje tetejére állt, és nem maradtak barátai, vagy szövetségesei. Mind ez a saját hibájából, ez a fiatal boszorkány mégis mellette térdel, és azt mondja, nem rossz ember. Egy fiatal kis fruska, aki most mégis rajta segít. 

- Piton még él? - A kérdés meglepte a lányt, ahogy a téma váltás is, de a mosoly az arcán magáért beszélt.

- Jól van. Nagini megtámadta, de volt ellenmérgünk. Most az anyámmal van.

- Mindig megússza valahogyan a nyavalyás gazember. - Lorát megmosolyogtatták Lucius szavai, Perselustól tudta, hogy régen barátok voltak, és ő volt Draco keresztapja. A mosolya lassan eltűnt, nem most volt itt az ideje nosztalgiázni.

 - Menjen a családja után, Mr. Malfoy. Tűnjön el innen. - Lucius lassan bólintott, de nem hagyta azonnal ott a lányt. Hátulról fedezte, egészen addig, míg meg nem látta a nő egyik professzorát, Minervát. 

 - Köszönöm, Mrs. Moreau. Vigyázzon magára! - Eleonora mire szólásra nyitotta a száját, a férfi már eltűnt, így csak halkan suttogott el egy au revoirt. 

Nem tudta mi fog történni vele, vagy a férfival, de valahogy helyesnek érezte, amit tett. Malfoy és a családja már eleget szenvedtek, ahogy mindannyian. Már csak Harryn múlott az egész. Még egyszer végignézett az iskola omladozó falain, aztán csatlakozott Mollyékhoz. Megtette, ami tőle telt, így a figyelmét újra a sérülteknek szentelte, akiknek Madam Pomfrey állított fel néhány másik tanárral együtt egy sürgősségi szárnyat. Mindenki megviselt és fáradt volt, de halványan elmosolyodott, ahogy végig pillantott, és fölfedezte a legjobb barátnője, Camille arcát. Még nem volt minden veszve.

#1 Constance O’Neill

Constance O’Neill "A szerelem gyönyörűség - virág, csak az a baj, szakadék szélén terem." Becenév Conny Kor 17 Születési hely Sout Yorkshire, Anglia Születési dátum 1978. május. 23 Vér Aranyvér Faj Boszorkány Patrónus kékbegy Mumus Matt az Azkabanba kerülEdevis tükre Az emberek elfogadják egymást úgy ahogy vannak. Amortentia harangvirág, birsalma, szegfű, rózsa és narancshéj illata. Ház Hollóhát Évfolyam 6. évfolyam Háziállat Rabyn (holló) Pálca 11 hüvelyk, rózsafa, grifftoll maggal Play by Dianna Agron Család Anya  Daniella (née Prescott) O’Neill, 44 éves - Tudom, hogy büszke rám, mert látszik, hogy a lánya vagyok, de ettől még sosem mondanám el neki a legféltettebb titkaimat, már tapasztaltam, hogy képes szétkürtölni a családban azt amit csak neki mondtam és senki másnak. Apa Carl O’Neill, 45 éves - Oh hát az úgy volt, hogy én a Hollóhátba kerültem, nem pedig a Mardekárba ahogyan azt szerette volna, ennél fogva úgy hiszem nem én vagyok a kedvenc lánya, de szeret, szerencsémre és én is szeretem őt, mert mégis csak az apám. Testvér(ek) Clementina O'Neill , 17 éves - Amiért Ő nem ugyanabban a házban van mint én, még szerethetem, hiszen mégis csak az ikertestvérem, akit azért nem dobhat el magától egykönnyen a másik fél. Mardekáros létére jól kijövők vele és neki sokkal könnyebben átadok egy titkot, mint mondjuk anyának vagy a bátyánknak, aki aztán tényleg nem ért a nők dolgához. Demyan O'Neill, 19 éves - Az igazság az, hogy kicsiként azt hiszem szerelmes voltam belé, persze tudtam ő a bátyám és mégsem lehet köztünk semmi, mert az egész furcsa volna, de olyan jól esett megölelni őt s, azt mondani neki mennyire szeretem. Most így 17 évesen végre rájöhettem, hogy pusztán testvéri szeretetről volt szó, nem pedig valami egészen másról Egyéb hozzátartozó(k) Dylan O'Neill, 27 éves - Annyira szeretem a nagybátyámat, hogy az ő óráin képes vagyok teljes őszinteséggel figyelni. A Roxfortban tanít, fiatal és jó fej, legalábbis velem az. De nem hiszem, hogy kiválasztást tenne köztem és Tina között, ő egyformán szeret... legalábbis merem ajánlani neki. Külső és belső tulajdonságok KülsőHaj: Természetes szőkés barna, ami a hátam közepéig ér. Szeretem, mert egyedivé tesz és igazából bármilyen ruhához képes vagyok találtatni ha arról van szó. De amit szeretnék megjegyezni az az, hogy én igenis ápolom a hajam, arról azonban nem tehetek ha összekócolódik és úgy néz ki, mintha egy éve nem látott volna fésűt meg sampont. Ennek ellenére imádom a hajam színét! Szem: Olyan cuki mandulavágású zöld, hogy eszedbe sem jut az a mondás, miszerint a zöld szemű személyek büszkék és hűvösek. De ne felejtsük el, hogy mindemellett elég kreatív is vagyok, legalábbis azon a téren miként utasítsunk el másokat ha meg merik kérdezni megvan-e még az ártatlanságunk vagy sem. Mert olvastak valamit, hogy a zöld szemű lányok állítólag(!) ártatlanok, tiszta lelkűek és ennek fényében sokáig várnak az igazira. Amúgy ez rám is jellemző mármint ami az utóbbit illeti, az előbbiekben én egy kicsit vitatkoznék, de senkinek egy szót se róla! Ajkak: Szerintem ha versenyezni kellene abban, hogy kinek van a legátlagosabb ajka a Hollóhát házban, akkor azt a versenyt bizonyára én nyerném meg. Miért? Mert az én ajkaimról nem mondható el, hogy túl kicsi és pöttömke, sem pedig az, hogy széles és olyan mintha a kacsákat próbálnám meg utánozni minden egyes percben amikor beszélek. Rúzst csak néha használok, szerintem már alapból is elég piros ahhoz, hogy másoknak is feltűnjenek ha arról van szó. Bőr: Sosem panaszkodtam azért, mert érdes a bőröm és tele van hegekkel. Sőt ilyesmivel igazából nem is rendelkezem, hála Merlin-nek a nevelő szüleim még abban a koromban fogadtak örökbe amikor még lehetett mit kezdeni velem. Szóval nyoma sincs annak, hogy kicsi három évesként imádtam a fűben térden csúszkálni. Így elmondhatom, hogy amennyire elvárható az egy tini bőrétől simának nevezhető és világos színűnek. Nem szeretek lebarnulni nyáron, ezért mindent megteszek azért, hogy megóvjam a bőrét ettől. Testalkat: Sosem voltam kövér vagy vézna, én inkább azt mondanám, hogy a nevelő szüleim jól tartanak, tartottak és megvagyok elégedve a testsúlyommal. Nem, nem mondom meg mennyit nyom alattam a mérleg, ez csak rám tartozik. A magasságom nos, hát magas vagyok, maradjunk annyiban, ami néha idegesít, mert nagyon nehezen találni olyan személyt, lányt vagy fiút akire nem kell lenézni az alacsonysága miatt. Bár ha jobban meggondolom, magasnak lenni jó. Öltözködési stílus: Változó, attól függ milyen hangulatban vagyok. Voltam már, hogy megpróbáltam úgy kinézni, mint egy lolita, tudod, azok akik a viktoriánus korabeli gyerekdivatból merítenek ihletet. Csipke és mérhetetlen sok kiegészítő, ami még talán ha szerencsénk van jól is áll nekünk. De a hippisség sem állt távol tőlem. Elég vicces volt amikor egyik nap úgy döntöttem, hogy mostantól össze-vissza párosítom a színes ruháimat, trapéznadrágot hordok. Mostanra azonban már elmondhatom, hogy megtaláltam a saját stílusomat, amit igazából nem tudok mihez hasonlítani az eddigiekhez. De maradjunk annyiban, hogy az egyszerű és kissé divatos ruhák, néha jobbak bármely túlcsicsázott holmiknál. Belső Szívesen mondanám azt, hogy olyan vagyok, mint a többi lány, de ez hazugság. Én igenis eltérek a többiektől, nem adom meg magam egykönnyen, főleg ha egy fiú próbál meg szédíteni azzal mennyire összeillünk és több szeretne lenni a számomra, mint barát. A többsége csak a melltartóm méretét és a bugyim színét szeretné megtudni...vagy rosszabb estben, hogy mennyire puha az ágyam. Nem igazán engedem közel magamhoz az ismeretleneket, nem kötök egyből barátságokat csak azt keltem, hogy az első perctől fogva jóban vagyok az illetővel. Mondjuk megesik, hogy valakibe első perctől fogva beleszeretek – nem szó szerint értendő- és az illetőt megajándékozom a barátságommal. Sokak szerint az ikertestvérem ellentéte vagyok, de szerintem ez butaság, nekem is vannak titkaim, amikről aztán tényleg senki sem tud s, ha rajtam múlik akkor nem fog. Egy életre tanultam az esetből: anyának semmit sem jó elmondani, mert képtelen huzamosabb ideig titkot őrözni. Szeretek véleményt nyilvánítani, okoskodni, beleszólni olyan dolgokba, amihez semmi közöm sincs. Bár az igazat megvallva mindez édes kevés ahhoz, ha kezdeményezni kellene egy fiúnál. Kezdeményezni? Soha életemben nem jutott az eszembe, csak akkor amikor totál véletlenül megittam egy Veritaserum-ot és amikor Matthew Olsen kérdezősködni kezdett, nem hazudhattam neki. Egész idő alatt őszinte voltam s, olyasmit is megtudott, amiről inkább hallgattam volna egy ideig. Bár azt hiszem örülök, hogy így történt, mert már nem néz Demy kicsi húgának és azt hiszem számomra ez pont elég. Szeret: + Tina és Demy + csokis muffin + jojózás + bájitaltan + Rabyn-t (a hollóját) + Matthew "Matt" Olsen + fotózni Nem szeret: x sárgarépa x hideg x zaj x zsúfoltság x hazugság x erőszak x ha rosszul sikerül egy kép Előtörténet Hangos kacaj, ennyi csak amit tőle kaptam fizetségül. Pedig szépen megkértem, ne röhögjön már annyit a fűben, mert képtelen vagyok normális fényképet készíteni róla. A legjobb fiúbarátom, mégis képtelen vagyok parancsolni neki, pedig elvileg megszokta hallgatni a tanácsaimat. Hát látszik, most is ide oda forgolódik, nem kapja a helyét és csak nevetgél. Nevetgél? Istenem, ez sokkal rosszabb annál! Röhög, mint egy… hadd ne használjak most csúnya szavakat rá, elvégre egy barátomról van szó, aki legyen bármilyen tökkelütőt elfogadom olyannak, amilyen. Szerintem a röhögőgörcsét valami másnak köszönheti, csoda… nagyon nagy csoda, hogy nem kezd el fehér nyuszikat látni amint táncolnak vagy éppenséggel futkorásznak a bokrok között. Drogozik, most mondjam azt, hogy egy őrült amiért ilyet csinál és nem hallgat rám? Nem, én ugyan nem mondok róla ilyesmit, segíteni szeretnék rajta mert tudom az okát, hogy miért szokott rá. A szülei elváltak és tessék, ez lett belőle. Pedig iszonyat helyes fiú, csak egy fokkal lenne manipulatívabb, hogy jó útra téríthessem őt. – Biztos, hogy jól tartod te azt a fényképezőgépet? – hát szerintem komolyan megtámadhatta valami az agyát, de akkor is megígérte nekem, hogy készíthetek róla egy fotót. Én tehetek arról, ha ő megint gondolt egyet és rózsaszínben akarta látni a világot? Csak azt ne mondja nekem, hogy mellette kell lennem amikor alszik a biztonság kedvéért. Ő még álmában is füvezhet, bár én sem tudhatok mindent biztosra. Lehet szebbek az álmai, nincsenek apró rémek, amiktől az ember lánya idegbetegséget kap és utána már le sem mer pihenni éjjel. – Figyelj. Kettőnk közül ki a fotográfus? Te vagy én? – eszem ágában sem volt vitázni vele, csak mert tudom mindig kiforgatja a szavaimat és teljesen más értelmet ad nekik. Képes vagyok gyűlölni és szeretni őt egyaránt. Hogyan lehetséges ez? Könnyen, próbálj meg szerelmesnek lenni valakibe aztán igyekezz kiábrándulni a saját szerelmedből, majd körforgás szerűen ismételgesd ezt jó sokszor, hidd el teljes sikert fogsz elérni. Én már csak tudom, hiszen nem voltam elég őszinte hozzá. Andreas nem is sejti, hogy én egy kicsivel többet érzek iránta, mint puszta barátságot. Azonban amíg ilyen lesz én sosem fogom elmondani neki az igazat, ha kell kitartó leszek a halálig és megőrzöm a titkomat. – Ugyan kis bogár! Miért kell ennyit visítanod, szétszakad a dobhártyám a kiabáló hangodtól?! – képzelődött, ez a helyes kifejezés Andreas mostani állapotára. Felsóhajtottam és úgy döntöttem leülök mellé, várok egy kicsit aztán meglátjuk. Jobb szeretem ha tisztább a feje, a nappalt nem cseréli össze az éjszakával, meg ilyenek. Ha egy kicsikét normálisabb lenne, szerintem a tanárok sem panaszkodnának rá annyit, jobbak lennének a jegyei. – Szóval ilyen hamar feladod? Biztos nem szeretnél még egy kicsikét próbálkozni? Tudod, hogy én tudok várni. A türelmem a csillagos…Pillangók! Kapjunk el egyet! – megörült szegény, komolyan egy árva pillangó sem repkedett a közelünkben, nemhogy több. Megérintettem a homlokát, bár nem volt lázas ő igenis észnél volt, már amennyire tudott szegénykém. Ránéztem, egyenesen bele azokba a zöld szemekbe, igen megvolt a tökéletes pozíció, csak le kellett volna fotóznom őt. Próbáltam észrevétlenül a fényképezőgépemhez nyúlni és lefotózni őt, de túlontúl lassú voltam. Megint sikerült egy gúnyos grimaszt az arcára festeni. – Menj a Pokolba Andreas! Most nézd meg milyen lett a képed! – egyenesen az orra alá tartottam a gépemet, de hát ép elmével ezt most nem tudta felfogni. Tovább nevetgélt, azonban én semmi nevetnivalót nem láttam ebben. Hogy tud még mindig nevetni? Ihatott valamit még? Istenem mi lehetett az az ital és drog ami ezt tette vele? Vagy egyszerűen Andreas ilyen lenne és én sosem vettem észre, mert mindig csak a jó oldalát próbáltam keresni benne? Lehetetlen, hogy ez a röhögőgörcsöt kapott alak legyen az igazi fele! Nem, az kizárt! Képtelenség! Ő nem ilyen, egyszerűen nem lehet ilyen és kész. – Mégis mi a baj vele? Igazán elmagyarázhatnád, hogy mi nem tetszik benne. Műfotókat szeretnél, ahol a modellek nem lehetnek soha, de soha önmaguk?– kivételesen én kacagtam fel azon amit mondott. Ilyen okos kérdést is ritkán hallani tőle, ez most komolyan meglepett. Felsóhajtottam, végül felálltam és elindultam előre. – Most hová mész? Nem úgy volt, hogy fotókat készítesz rólam? – Andreas vette a lapot, tudta mikor kell utánam jönnie, hogy megbékítsen, kiengeszteljen és bocsánatot kérjen a viselkedése miatt. Kár, nagy kár, hogy igazából sosem fogok tudni haragudni rá, mert valamilyen szinten mégis szeretem őt. Sokat jelent nekem, ha ő most nem lenne itt, szerintem én most ott ücsörögnék a szobámban és unatkoznék. – Hová megyek? Derítsd ki, ha annyira tudni akarod! Fotókat csak készítenék rólad, mert veled nem lehet… komolyan nem lehet semmire sem jutni. Folyton mocorogsz, mint egy rossz kisfiú akinek… hjaj hagyjuk jó? Nincs kedvem veszekedni veled! – hátat fordítottam neki, bár igazából bűntudatom volt azért amit neki mondtam. Semmi rosszat sem tett, csak én reagáltam túl a dolgokat. Gyűlölt szerelem ugyebár? Ha a féltékenység megtámadja a szívemet, akkor attól már nincs menekvés. – Keressünk egy nyugodtabb helyet, az udvart tudod jól mennyire nem szeretem. Mit szólsz a Tiltott rengeteghez? Az elég természetes nem? - ez egy kicsikét röhejes helyzet, a fiúkról és a velük való erdős sétálgatások mindig rosszra késztetnek gondolni. Andreas esetében meg, hát őszintén nem tudom. – Nem megyünk sehová! Én mindvégig csak azt kértem, hogy maradj egy helyben. De lehetett neked beszélni? Nem, mert jobb szeretsz a saját fejed után menni. Mondd miért? Úgy mégis minek kell ilyennek lenned velem he? - költői kérdések rengetegét zúdítottam rá, választ nem is akartam igazán kapni, neki azonban szándékában állt válaszolni. – Mondjuk mert szeretlek? - jóízűen nevetni kezdtem. Kizárt. Szerintem csak félrehallottam a kérdést. Szeret? Na és nála az mit jelent? Netán engem is megajándékoz az ugrándozó nyulacskáival? Őszintén? Kész röhej ez az egész, fényképezni jövünk… de ő máris elkezdi terelni a témát. – Ha-ha-ha jó vicc. Legközelebb találj ki jobb szöveget! - talán gyávaságomnak köszönhetően visszaindultam a szobámba. Egyszerűen nem akartam tudomásul venni a szavait, mert tudom milyen sokat jelentene nekem ez az egész. Na meg ha ő most nem is gondolta komolyan azt amit mondott, akkor majd mit fogok én tenni? Ki lesz az akinek a vállán sírhatok majd? Oké, ezt inkább hagyjuk. Jobb magára hagyni Andreas-t, mint vele lenni és olyat tenni amit még megbánhatok.  

Konyvek, Filmek, Idezetek ‘20

2020 - könyvek 

John Paton (1824-1907) Önéletrajz. Misszionárius a csendes-óceáni kannibálok között 

J. I Packer: A megújulás teológiája 

Eugene H. Peterson: A lelkészi szolgálat három sarokpontja

Paul Washer: Gospel assurance & warnings

Lovas András: ÖLELÉSBEN - Igehirdetések a szexualitásról

Kovács Endre: Ti azért így imádkozzatok

Esto Creemos: La Confesión Baptista de Fe (1689-es londoni baptista hitvallás)

Evangelikál Fundamentumok / Helyettes Bűnhődés - ev.csop

Doug Pollock: Isten tér 

Pablo Matinez Vila: Imádság és lelkialkat

A Hópárduc felesége, Életem Erőss Zsolttal. Sterczer Hildával beszélget Révész Szilvia

Tóth Máté: A kálvinizmus bibliai alapjainak vizsgálata (szakdolgozat)

Kenessey Béla: keresztség témájú szakdolgozata

Czövek Tamás: Keresztség

BIBLIA

C.H.Spurgeon: Én, az Úr vagyok a te gyógyítód (2Móz 15:26) - Vigasztalás Krisztusban hívő betegeknek, szomorkodóknak és szükségét szenvedőknek

Ralf Dabelstein: A Szentlélek - az élet teremtője 

Thomas S. Greenspon: Amikor a jó nem elég jó 

J. I. Packer: Megismerni Istent

Leif Nummela: Benne lakozik a teljesség - Miért Jézus a Biblia megismerésének kulcsa?

Szabados Ádám: Örök életre választva - mit jelent az Apcsel 13,48? 

Evangelikal Csoport további kiadványai (5) + lektorálása 

John M. Frame: Salvation Belongs to the Lord: An Introduction to Systematic Theology + magyar fordítás 

John Piper: Krisztus és koronavírus 

Juan Carlos Ortiz: A szolgáló tanítványság útja

C. S. Lewis: NARNIA-Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény

Josh Buice (szerk.) Az Új Kálvinizmus - Új reformáció vagy teológiai hóbort 

Heinrich Langenberg: A Tituszhoz írt levél magyarázata 

A. W. Tozer - Isten utáni vágy

C.H.Spurgeon: Minden Kegyelem!

Szentmártoni Mihály: A vallásoktatás akkordjai - A hitoktatás technikája és művészete 

Mark Dever: What is a healthy Church? + magyar fordítás 

2020 - filmek 

Az ÍR

MESSIAH (Netflix sorozat) 10db

Kisasszonyok

La casa de papel (3. & 4. Évad) 

Merriage Story

Narcos Mexico 2.évad

Young Viktoria

Bucket List

Unstoppable (Bethany Hamilton)

School Life (La Vie scolaire)

Katalinka (16)

Indul a bakterház 

A Beszéd (Trianon 100)

Jézus film sor (The Chosen)#1

Homemade (Netflix - Carantene)

Anne Frank (Parralell Story Netflix)

Időről időre (kertmozi - major)

A vizsga (2011) magyar film

The Second Coming of Christ

Paul, Apostle of Christ

A Star is Born 

Elona Holmes

David Attenborough: A life on our planet

Akik maradtak 

The Social Dilemma

A Javító (- Shoeshine.hu dokumentumfilm) 

Money Heist - The Phenomenon

Patch Adams

Zöld könyv - Útmutató az élethez

Anyaméh gyümölcse jutalom  | Képmás

IDÉZETEK {2020}

“A függetlenség kölcsönös elvesztésére van szükség ahhoz, hogy egy szerelmi kapcsolat egészséges lehessen. Ez nem lehet egyoldalú.” - Tim Keller 

“Amig nem futod be {Pál / XY...} Isten szerinti pályádat, addig halhatatlan vagy”

„Fő dolgokban egység, egyebekben szabadság és mindenekben szeretet” Augusztinusz nyomán...

“Isten üzenete nem kerül krizisbe bennünk” - Varga László megyespüsp “Csak a határok vannak lezárva de az ég fele minden nyitott” - ugyanő

Ahogy a mondás tartja: „Az egyház a bűnösök kórháza és nem a szentek múzeuma.”

“A szeretet a legfelszabadítóbb szabadságvesztés.” - Tim Keller 

“A fegyelem és a kényszer ezek szerint csak akkor felszabadító, ha természetünk és képességeink szerint alkalmazzuk. A hal, mivel nem a levegőből, hanem a vízből nyeri az oxigént, csak akkor sza- bad, ha lakhelyét a vízre korlátozzák.” T.Keller

“Ha imádkozol, teológus vagy, ha teológus vagy imádkozol” - patrisztikus atya

 „... szentül hiszem, mint egy kisgyermek, hogy megszűnnek a szenvedések, behegednek a sebek” - Dosztojevszkij

„...kétségtelen hogy Isten nem használt senkit akit meg nem tört előtte nagyon” - (A. W. Tozer)

„Istenről nem lehet neutrálisán beszélni, mint ahogyan a fákról vagy madarakról beszélünk; hitelesen csak Istennel lehet beszélni, azaz a teológia imává lesz." - Martin Buber  

„a megszokás lekicsinylést szül”

"The Bible is my analytical tool..."

Közösség vagy közönség az online térben!? - Tisza Attila 

“Nem a tökéletességre törekszünk, hanem a kíválóságra” V? / K?

...egyik legnagyobb bűn a feledékenység…

“amilyen mértékben megfeledkezel a neked adatott kegyelemről, ugyanolyan mértékben fogsz megfeledkezni annak továbbadásáról” Paul David Tripp

A szelid és vad közötti különbség az erő használat = kontroll között van. 

„Nem vagy mérges? Miért az segít? - Tom Hanks - Bridge of Spies c. film  

„Az a szokatlanul túláradó békesség és öröm, amelyet éreztem (hajlandó voltam azt hinni), azt jelenti, hogy valami megpróbáltatás van a küszöbön...” - Wesley (83/)

Melyik a legvidámabb betű? Az “ü” betű - saját;)

C. S. Lewis, a világhírű, észak-ír származású író így fogalmaz: "Nem születhetnek teremtmények vágyakkal, ha lehetetlen, hogy azok kielégüljenek. A kisgyerek éhséget érez: van étel. A kiskacsa úszni akar: van víz. Az emberek szexuális vágyat éreznek: nos, van szex. Ha olyan vágyat találok magamban, amelyet semmilyen evilági tapasztalat nem tud kielégíteni, akkor az a legvalószínűbb magyarázat, hogy egy másik világ számára vagyok teremtve.

"Gyermekeknek azért mondunk meséket, hogy elaludjanak, felnőtteknek pedig azért, hogy felébredjenek."

"A gyermeknek azért mondanak mesét, hogy elaludjanak, felnőttnek, hogy ébredjen." - Ruediger Dahlke: A lélek árnyai 124 old. (Kalász nyomán)

Ha nincs meg benned a vágy, vágyd a vágyat! - Ronnie

“Az önmegtagadás a kegyesség első lépése” - Kálvin

“A legfontosabb, hogy a legfontosabb legyen a legfontosabb” - Kazi (2020)

„Nem a bűnbánat által látod meg Krisztust, hanem Krisztus meglátása visz bűnbánatra. - Spurgeon

„A kiválasztás az egyetlen indok/ok az üdvösségre, de a ki nem választottság nem az oka az elkárhozásnak. Egy emberi lélek sem tudna megmenekülni, ha Isten szuverén módon nem ragadná meg. Egyedül Isten beavatkozása, hogy újjászül bárkit is.” Martyn Lloyed-Jones

„Aki nem szereti az embereket az ne menjen papnak, ne menjen pedagógusnak...” interjú Mária Radio 

A nő meglátja az ablakból a férfit: Prostituált: Agusztin, én vagyok! Agusztin: De én már nem én vagyok.

“A hit nem egyszeri cselekedet, hanem a szív folyamatos rátekintése a Szentháromság-egy Istenre” Tozer

“Inkább gyakorlom a hitet, mint ismerjem pontos meghatározását” Kempis Tamás 

“Az ortodoxia vagy helyes vélemény a legjobb esetben is nagyon sovány része a hitéletnek. Jóllehet a helyes magatartások nem maradhatnak fenn helyes vélemények nélkül, mégis a helyes vélemények fennmaradhatnak helyes magatartások nélkül. Lehet megfelelő vélemény Istenről akár az iránta való szeretet, akár a helyes magatartás nélkül.” - John Wesley 

“Ragaszkodik Hozzád lelkem”- Zsoltárok 63:9

“Nincs szabadság felelősség és az igazság szeretete nélkül” II. János Pál?

“Egyedül a hit ment meg de a hit önmagában nem ment meg” Kálvin 

“Tiszta hangszereknek kell lennünk Isten kezében” Robert Murray M'Cheyne

“A nyájam legnagyobb szükséglete az én szentségem” 

🇭🇺"...A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.” Bibó István ‘56

“H valaki istállóban születik, attól még nem lesz ló” (Louis Palau) garázs->a

A mennybe megérkezve 3 nagy meglepetés vár majd ránk: 1 lesznek ott olyanok akikre nem számítottunk 2, nem lesznek ott olyanok akikre számítottunk, 3, mi ott leszunk - Ronnie

“Nincsenek üdvösség szerző cselekedetek csak üdvösség jelző” Révész Árpád 

Ha valaki nem képes hátsó szándék nélkül fordulni földi kedvesei felé, akiket lát, akkor alighanem Isten felé sem tud így közeledni, akit nem lát. C.S.Lewis

“be kell valljam, régen egy női testbe zárt férfi voltam… aztán megszülettem”

"Az adakozás az imadkozott böjt."

“The role of a preacher: afflict the comfortable and comfort the afflicted.” Fabiny

“A teológia lényegében az Ige alkalmazása az emberi élet valamennyi területére.” John M. Frame - röviden: “A teológia alkalmazás.”

Mindenki meghal de nem mindenki él - Magna Cum Laude

"When you know better, you do better." - Maya Angelou 

“We are the couriers of the message, not its editors.” - https://www.compellingtruth.org/sound-doctrine.html 

“Ha véget is érne holnap a világ én mégis ütletnék ma egy almafa csemetét” Luther (Fasori gimi)

„Így is összefoglalhatjuk a Biblia lényegét: az Ószövetség üzenete az, hogy „Isten Úr”, az Újszövetség üzenete pedig az, hogy „Jézus - is- Úr”. -  John M. Frame

„Az 1Mózesben is olvashatunk Istenről, de az 1Mózes szerzője a 2Mózes 3-ban találkozik Istennel.” John M. Frame

“A gyülekezet legfontosabb kiscsoportja az elöljáróság” Mike Sámuel

“A betegség és a különböző rendellenességek annak az Isten által adott tükörképei a fizikai világban, hogy milyen a bűn a szellemi világban.” John Piper 

“Egy személytelen igazság rajtam nem segít” - Barsi Balázs 

“A karácsony egy világ teremtése előtti gondolat/terv” - Barsi Balázs

„Halhatatlan vagyok, amíg Krisztus a munkáját rajtam keresztül el nem végezte.” Ez mélységesen igaz.” John Piper

“...mind az Ő szuverén akarata érvényesül. ... Éppen ezért a koronavírust Isten küldte.” John Piper

“ha megpróbáljuk elválasztani Istent attól, hogy Ő a szenvedésekben is mindenható, azzal feláldozzuk a mindenhatóságát afölött, hogy Ő mindent jóra tud fordítani.” - John Piper

“think outsid(er) of the box” Steve Jobs

“Az evangélizació egyik legeffektivebb fajtája a gyülekezet palantalas” - Peterson 

“Imádságunk által önmagunkat és nem Őt tanítjuk” Luther

Elegendő, elengedő, melege(n)dő - saját...

“A nagy küldetés nehéz? Nem; lehetetlen” Paul Washer

Ugyanő: mi a különbség a helyi lelkész és a misszionárius között? Egy dolog: lokalizáció (helyszín)

+ Nincs titok vagy missziós “módszer/stratégia” csak lusták vagyunk azt tenni amit Isten parancsol; az Igét. 

“Ő nem mindaz amire szükségünk van. Ő mindaz amink egyáltalán van” 

Nem az a baj, hogy nagyon gyengék vagyunk, hanem hogy valójában nem is tudjuk mennyire gyengék vagyunk”

Missziológiát -> Ekkléziológia alá! 

Ne tedd ki az egyházat k*rvává... / prostituálttá - Washer

A pragmatizmus legalább olyan ... mint a liberalizmus. Egyik sem hiszi el hogy elég az amit Isten mond...

“A problema manapság velünk lelkeszekkel, hogy senki sem akar minket megölni” - Stephen Lawson 

“Ami az Ószövetségben rejtve van, az az Újszövetségben feltárul.” Ágoston

“Istenről való gondolataid túlságosan emberiek!” Mondta Luther-> Erasmus

Akarod hallani Isten szavát/hangját? Olvasd a Bibliát hangosan! -H.Tolopilo

“A Lelket csak a Lélek által lehet megismerni” - Karl Barth

“A házasság különben munka, de gyönyörű munka” - Tapolyai Emőke

Ha nem tudok valakivel Istenről beszélni akkor Istennel beszélek arról a személyről🙏 - Paul Washer 

“Uram adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok valtoztatni, adj bátorságot, hogy megvaltoztassam azt amit lehet és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni” Assisi Szt. Ferenc

A komfort zónán belül megalvad a vér - Tapolyai Emőke 

A tokeletlenseg elfogadása felszabadít az alkotásra 

“Végső értelemben nem veszíthetünk el semmit és nem is nyerhetünk többet” Lovas András 

“A változás elkerülhetetlen, a növekedés választható” (?!) John Maxwell

Meg mindig sokkal jobb következetlenül biblikusnak lenni, mint következetesen nem biblikusnak” R.C Sproul

“A kárhozat az ember felelősségének emlékműve” Chesterton

“Isten kegyelmének bemutatása a nagyobb cél a haragja bemutatásánál.” Tóth Máté szakdolgozat

’Sok juh van kívül, és sok farkas belül’, Augustinus 

“Minél több tapasztalatra teszel szert az imádságban, annál jobban rájössz, mennyire képtelen vagy imádkozni. Imádságod egyre inkább abból fog állni, hogy a Lélek benned történő imádságába veted bizalmadat” Wilfrid Stinissen 

“„in Vetere Novum Lateat, et in Novo Vetus Pateat”. Augustinus 

“Itus et reditus” - Pascal 

“A szemlélődés bensőségesség Istennel... folytonos “benne maradás” A szemlélődés rácsodálkozás Isten uralmára.” - Kovács Endi

“A kevesebb több, ez már így is több volt a soknál” Lőrik Levente 

“Ha nem maradunk az imádságban, a kísértésben maradunk” - John Owen

“A természetünket felvett Istent elhagyta Isten” - John Murray (77/) 

“A világon a legszeretőbb Személy tanított a legtöbbet a pokolrol” Paul Washer

“A kedvesség olyan nyelv, amelyet a némák is beszélnek és a süketek is hallanak és értenek” William Barclay

“A tettek hangosabban beszélnek a szavaknál!” ...

“A másokra való odafigyelés megváltoztatja az életünket. Szilárdan a szívünkbe ülteti az embereket” - Doug Pollock

“Azok vagyunk amit nagy becsben tartunk, amit a legjobban becsülünk, azt vesszük észre leginkább” Doug Pollock

“Nagyon nehézen lehet igazunk valamiben anélkül, hogy meg ne sértenenk vele valakit” Dallas Willard

“Úgy predikalok mintha ez volna az utolsó mint haldokló ember a haldoklónak” Richard Baxter

“Istenem, segíts megváltoztatni, amit meg tudok változtatni, elfogadni azt, amin nem tudok változtatni, és különbséget tenni a kettő között.” ...Reinhold Niebuhr

“A lélek egyik legjobb orvosa a természet” Charles H. Spurgeon 

“When you are in a jungle (New York) you become an animal” Nicky Cruz

Chiu Mik: 6os (dics cikk) Megigazulás, Megszentelődés, Megdicsőülés

“Ha nem nevetnek ki az álmaidért, akkor nem is elég komolyak” HKovJud

“Nem vagyok a szavak embere, hanem a körmondatoké” HeizerTom

“Különbség teszi a különbséget” PJ

“Minél inkább átszövi életünket az elmelkedo magatartás, annál inkább atfolyik egymásba hétköznapi életünk és az imádság ideje” KovEnd

A győzelem nem egy egyszeri alkalom, hanem állandó. Az ember nem néha nyer, nem néha csinálja megfelelően a dolgait, hanem mindig így tesz. A győzelem megszokás kérdése. Sajnos a vereség is. - Vince Lombardi 

“Ha sosem figyelmeztetünk, feddünk vagy konfrontálódunk a gyülekezet tagjaival, az nem azért van mert szeretjük őket, hanem azért mert azt akarjuk, hogy szeressenek minket” Paul Washer

“A Szentírás imádságos konyv; elsodleges hivatása az imadsagos élet táplálása” Endi: (Ti azért így imádkozzatok)

‘Prayer is a two-way conversation between you and God.’ - Billy Graham

“A textus kontextus nélkül nem más mint pretextus (ürügy)” J H Jowett

Lelki kísérés: “őszintén, nyíltan és együttes erővel keressük Istent” Eugene Peterson

“Mindenki akinek valamilyen szenvedélye van, bizonyos mértékben magányos is” Søren Kierkegaard

“A lelki életben a legnagyobb hibákat nem az újoncok, hanem a szakértők követik el” Eugene Peterson

A lelkésznek is legyen lelki pásztora!

“Ha szombat este az Úrra bizod szívedet, urnapja reggelen Nála találod” Swinnock

“Az ÚR napján szív-munkát végzünk” Richard Baxter puritán szerző 

“Isten két könyvet adott az emberiségnek; az egyik a Biblia a másik a természet” Francis Bacon

“Az élet értelme 42” Galaxis útikalauz 

“Az a baj veled hogy te nem hiszed hanem tudod, hogy van Isten” Konstantin a démon vadasz

“Titokban sokan önmagukat keresik mindabban, amit véghezvisznek, és maguk sem tudják.” (Kempis Tamás: Krisztus követése. – XV. sz.)

Ahol a Szentlelek épít egy templomot ott az ördög is épít egy kápolnát...

“A kultúra világában mindennek lehet értelme Isten nélkül; a Bibliában Isten nélkül semminek nincs értelme” Eugene Peterson

“A technika még nem gyógyítás, az információ még nem ismeret” Merville

“Az újonnan születés egyedül Isten munkája az emberben, és ezért mindig és minden esetben ugyanaz a titokzatos folyamat megy végbe! A megtérés módja lehet hasonló, de mégis annyira más, akár két emberi arc”. John Paton misszi. életrajz 

“Lelkigondozas a szolgáló csoportok szintjén valósul meg leginkább”

“A sabbat: idő és hely elkülönítés, hogy meg lássuk mit tett és tesz Isten” Eugene Peterson 

Mi kell a jó házassághoz? 3H -> Hit, hűség és humor

“A lelkészek edzői az aszketikus teológusok” - Eugene Peterson 

“A hagyomány az egyetlen igazi demokrácia, mert abban egy szavazatot az elődeinknek adunk” - G. K. Chesterton

Emlékszem amikor 8 éves lehettem és minden szabad percemet a Harry Potter tette ki. Olvastam a könyveket, amíg már alig láttam a kislámpa fényénél. Minden este úgy aludtam el, hogy arról álmodoztam, hogy én is boszorkány vagyok, én is ott vagyok velük Roxfortban.

Valamikor ekkor és ott kezdődött az Anglia szeretetem. Egyre jobban megismertem ezt az országot, minél többet tudtam meg róla, annál jobban beleszerettem. Hisz ezért is voltam és vagyok egy sassenach. Annyira ki akartam jutni, ez volt minden vágyam.

És most itt állok. Már másfél napja angol földön sétálok. De ez a látvány ami itt fogad minden várakozásomat felülmúlja. A fű annyira zöld, amennyire talán még sosem láttam. Ameddig a szem ellát a végtelen kék óceán és a végtelen kék ég. Egy felhő sincs az égen, gyönyörűen süt a nap. Mintha csak értem sütött volna ki. Hisz 70 éve nem volt ilyen meleg áprilisban Angliában. Egy csepp eső egy bárányfelhő sem takarta el a kék eget. Ennél tökéletesebb nem is lehetne ez a pillanat.

A testem örömmel fogadja be a tiszta levegőt, amilyet még sosem érzett. Gyönyörű hófehér sziklaszirt, a távolban egy rég bezárt világító torony. Annyira tökéletes és bámulatos pillanat. Leülök a sziklaszirtre, próbálom magamba szívni a látványt, minden érzékszervemmel kapaszkodom belé és igyekszem mindent a tudatomba vésni. Életem legboldogabb pillanata, életemben most vagyok a legboldogabb. Örökké itt akarok maradni, bezárni ezt a pillanatot és ha szükség van rá elbújni benne.

Eszembe jut a Mama, aki sosem láthatta, de tudom hogy velem van ebben a percben is. Olyan mintha a Váratlan utazást, Anne-t és a Mesélő lányt élném meg. Behunyom a szemem és elképzelek mindent. Írni akarok, hiszen hirtelen minden eszembe jut. Ülni szeretnék itt órákig, napokig és írni mindig csak írni. Le��rni a történeteteket és az enyémet.

Köszönöm hogy megélhettem életem legszebb napját.

Carmen Mansilla  és Incze Mózes festménye

Úgy jutott eszembe Mansilla modellje, hogy van Incze Mózesnek egy hasonló  térd, női láb ábrázolós festménye, és ez azzal a tanulsággal bír, hogy ilyen gesztussal az érzéki befogadás és megtermékenyülés kifejezhető. Ebben az esetben a modell lábfejénél egy grafikus kép látható, boszorkány utalással. A boszorkány alatt nem feltétlenül a gonosz irányultságot értjük, talán nem is a tudatosan operáló zöld boszorkányokat, hanem a saját belső természetükhöz közelálló, vagy azzal egy nőket, lányokat, azokat akikről Lorella Paleni is beszél, és akiket fest. Lorella "kissé" feminista megközelítése, hogy történetileg férfi politikusok gyakran terelték el a figyelmet, saját dolgaikról boszorkányüldözésekkel, aminek rengeteg nő esett áldozatul, mivel a szemléleti hierarchiában a természet, az állatok és a nő egy legyőzendő, uralandó, alávetett kategóriának számított.

A fenti lány a lábánál lévő kép színével azonos maszkot, vagy talán halotti maszkot tart az ölében.

És mutattam az Incze Mózes festményt.

Ha nem jut eszembe erről az Incze képről Mansilla festménye, soha nem teszem megfontolás tárgyává, mivel önmagában redukáltnak, egyszerűnek tűnik a kép, és elintézhettem volna a továbblapozást annyival, csak egy gesztus és nem több....,

Persze a fentiek alapján már könnyű megfejteni ezt a szimbolizációt.

Külvilági Krónikák – A meseháború

1.      rész: A meselények érkezése! Párbaj a toronyban.

Történetünk egy különleges országról szól. Karadria volt a varázslók hazája. Lakói, a karadriaiak, csodálatos mágikus tárgyakat készítettek. Mielőtt ki akakult volna a vidék, egy rendkívüli képességű tündér boszorkányfákat és csodálatos szép virágokat teremtett a szigetre. A sziget nevét pedig legkedvesebb barátjáról, a félig-madár félig-ember Karadriaról nevezte el. Karadria gyógyító képességekkel rendelkezett, de mindenki félt tőle, mert összekeverték rosszindulatú rokonaival, a hárpiákkal. A Lumen kalendárium 1347. évében történt, hogy néhány hajó érkezett be a keleti kikötőbe. Rajta apró lények utaztak, amiket Karadriában azelőtt nem láttak. Emlős állatok voltak: Kutyák, macskák, rókák, menyétek, borzok, egerek, de felsorolni hosszú lenne mennyiféle állat szállt le a hajókról. A vámosok és határőrök megdöbbenésére ezek az állatok két lábon jártak, beszéltek, és egyszerű ruhákat viseltek magukon. A meglepődött vámos odalépett a mólón lépkedő színes társasághoz. -Itt nem szállhatnak csak úgy partra, kérem! –kiáltott rájuk a vámos, majd intett a határőröknek, jöjjenek ellenőrizni. -Tisztelt uram! –szólt vissza egy farkas. –Már nincs több hely, ahova mehetnénk. Menedékjogot kérünk a királytól. -Áhá, mert úgy gondolja, hogy az úgy csak megy. –mondta a vámos nevetve. -Nincs más választásunk ezen kívül, csak hogy a tengeren hajózzunk az idők végezetéig. –jött a komoly válasz miközben a farkas a bundáját simogatta a fején. Az egyik határőr a fejét rázva odalépett hozzájuk. -Nincsenek érvényes okmányaik, , amivel igazolhatnák magukat. -Kik maguk tulajdonképpen, ordas uram? –fortyant fel a vámos. A farkas igazított egyet a mellényén és kihúzta magát, amitől a két ember fölé magasodott. -Friedrich vagyok, a farkas. Fable vagyok…meselény egy másik bolygóról, ha úgy tetszik. -Egy másik bolygóról?! Nem mondja, mi van még? A húsvéti nyúl rokona is? –nevettek a határőrök. -A bolygónk egy kataklizma során elpusztult. Mindenünk odaveszett…értsék meg. –morgott a farkas, de a vele szemben álló emberi lények úgy érezték, vissza kell terelni az fablekat a hajóikba. -Mama! Mi lesz velünk? –kérdezte egy kisnyúl az anyjától. -Sose ér véget ez a hosszú vándorlás. –méltatlankodott egy hód, akinek kalap is volt a fején. -Vissza a hajókba! Ott várjanak, amíg… -fejezte volna be a mondatát a vámos, amikor egy fénycsóva az orra elé vágodott. A fablek összerezzentek. Az őrök is felkapták fejüket. A fénycsóva irányából kékes-fehér fény érkezett a mólóra, ahol a tömeg állt. Egy magas, fiatal lányt vett körbe, mintegy auraként ez a különös fény. Rövid, vörös haja volt, ragyogó kék szemei. A kezében göcsörtös pálcát tartott, aminek a vége fényben tündökölt. Fehér rakott szoknyát, fehér blúzt viselt. Mögüle előlépett egy másik személy, de sokkal kisebb volt nála. Bozontos haja volt. Fehér inget viselt, a nadrágját pedig nadrágtartóval hordta. A lábain nem volt cípő, mezítláb közlekedett. Lábai feltűnően szőrösek voltak. -Kik maguk? És hogy volt merszük ránk lőni? –fortyant fel az egyik őr. -Jerry! Állítsd le magad! –csítitotta el a vámos. –Elnézést, miss Holloway. -Mit csinálnak ezekkel a szerencsétlen utazókkal, mister Fulton? –kérdezte miss Holloway. -Visszatereljük őket a hajóikra. Nincs engedélyük belépni Karadriába és igazolni sem tudják magukat. Sajnos, de ez a hivatalos eljárás ebben az esetben. –magyarázta mister Fulton.

Dorothy! –rázta meg a szoknyája szélét a kis lény. –Jegyezzem fel ezt is? –kérdezte kezében pergament tartva. -Egy félszerzet! Nézzétek a lábát! –hüledezett az egyik határőr látva az apró kis embert. -Nah, mi lesz már, mister Fulton? –Kérdezte Dorothy morcosan. –Sajnos nem engedhetem be őket! –válaszolt a fejét vakarva Fulton. -Engedélyt adok rá Apám, a Király és Karadria kormánya nevében! –jelentette ki Dorothy. -Mmmm…értettem, Asszonyom. Intézkedem máris, de az édesapja nem fog örülni. A meselények boldogan éljenezték, hogy a vöröshajú varázslónő beengedte őket Karadriába. Az őrök megnyitották az összes kaput és tarka állatsereglet bevonult az országba. Amíg Dorothy intézkedett a félszerzet írnokkal az oldalán, a két vándor beszélgetett a hátuk mögött. -Te tudod ki ez a lány? -Dorothy Holloway, a király lánya. Úgy tudom a Merlin kalapjánál újságíró. -És mégis ekkora hatalma van? -Varázslók birodalmában vagyunk vagy szerinted nem? -De, csak ez nem volt az álláshirdetésben. -Gyere, menjünk be ezekkel a valamikkel biztonságosan a partról, mielőtt vízbe fúlnak és miss Holloway utánuk dob. -Rendben. Azzal mentek a dolgukat végezni. A hajók lassacskán megürültek (kettő volt belőlük). A több tucat fable elindult felfelé a köves úton, hogy felfedezzék új helyüket.

Hetekkel ezután a sziget északi részén. A Kihívás-torony tetején két mágus készült a harcra.  A kihívás torony neves varázslók kedvelt párbajvívó helyisége volt. A legnagyobbak küzdöttek benne pénzért, igazságért, becsületért vagy épp dícsőségért. Közönség is érkezett rendszeresen a varázspárbajokra. Egy öreg varázsló és egy fiatal boszorkány méregették egymást. A csata nemrég kezdődött. Az öreg varázslót Astrumnak hívták. Szakállát csipesszel fogta össze, kékesszürke, kopottas köpenyt viselt, kezében egy hófehér pálcát tartott, ami apró kristályokkal volt díszítve. Fején csúcsos varázslókalpag. A fiatal boszorkány a Morrigan Le Fay névre hallgatott. Arcán aranymaszkot viselt, ami valamilyen nagymacskára emlékeztető formára volt kialakítva. Hosszú göndör haja futott a hátán végig. Lila-fehér színű, ékkövekkel mintázott talárt viselt. Pálcája egy varjúfejbe végződő bot volt. A két varázsló csak körbe-körbejárt a torony tetején kialakított arénában. A bíró feszülten figyelt, mikor kezdődik meg a harc. -Hölgyeim és Uraim! A két híres mágus mindjárt egymásnak esik, micsoda izgalmak! –jelentette ki mikrofonjába beszélve. -Ha te nem kezdesz magaddal valamit, vén trotty, akkor majd én! –kezdte dühösen Morrigan és egy szempillantás alatt az öreg varázsló mögé került és lőni készült rá a pálcájával. -Jég alakzat: Kék Cinegék. –kiáltotta Astrum, mire minden irányból kismadár formájú jég csapok kezdtek zuhogni a meglepődött Morrigan felé. -A Felkelő Nap Képe! –varázsolt a nő maga köré ellentámadásként egy napkorongot. A kis cinegék a napkorongba ütközve szertefoszlottak. Az óriási nap hihetetlen meleget csinált az arénában. A közönség soraiból többen hátrébb húzódtak. A nap hirtelen kialudt és menten köddé is vált. Morrigan kilépett a kormos körből, ami mágiája rajzolt fel. Az öreg varázsló viszont eltünt. -Mi a fene? Ez meg hová tünt? –nézett körbe Morrigan. -Itt jövök! –jött a válasz fentről. Astrum iszonyatos sebességgel repült Morrigan felé. -Jég alakzat: óriás jégdárda! –rikoltotta, majd egyenesen ellenfele feje irányába fordította a pálcákát. Morrigannak ideje sem volt reagálni. A jégdárda elöl épphogy csak elhúzta a fejét, a dárda éles széle kettészelte a maszkot, ami az arcát takarta. Az ütközéstől pördült párat a tengelye körül, majd elterült a földön. -Micsoda párbaj! Úgy látom ma a tűz és jég harca folyik….de mi ez? –mutatott Morriganra a bíró mikrofonjával. A nő felkelt. Maszk nem lévén mindenki láthatta zöld arcbőrét, hosszúkás füleit és ragyás fejét. -Úristen! Ez egy ork! -Undorító! -Halál rá! Halál rá! Halál rá! –skandálta közönség. -Ez nem tartozik igazán a Kihívás-torony szellemiségéhez! Kérem, nyugodjanak meg! A harc folytatódik. Morrigan szemei égtek a dühtől, amit a közönség szavai hoztak elő belőle. Az öreg ellenfele odaszólt neki: Morrigan! Ne törődj velük. Mindegy, ki vagy. Folytassuk a… -Kuss legyen! –mordult rá az ork varázsló. –Előbb kinyírom ezeket az alantas férgeket! Utána veled is végzek, állj sorba! -Várj! Ezt nem teheted! –kiáltott rá az öreg. -Bazan Bazan Deskratos! Bazan Bazan Annihilatos! –mormolta a varázsigét. Minden jelenlévő alatt megnyílt a föld és zöld savszerű anyag kezdett kifolyni belőle, többek között a bíró úr lába körül is. -Úristen! Morrigan párbajozó megőrült! Meg akar mindnyájunkat ölni! Kérem, ne tegye! ÁÁÁ! –jajveszékelt a bíró. -A túlvilág mérge! Túlvilág mérge! Égesd el őket! –utasította Morrigan a varászlatot. Ekkor hirtelen hideg futott végig a hátán. –Mi a…franc? –csodálkozott el, de már esett is össze, mintha fáradt lenne. Astrum szegezte a pálcáját a nyakának, amin keresztül hideg típusú altató mágia került a fiatal ork testébe. Egy pillanatig még kapaszkodott az öeg köpenyébe, majd ájultan esett az aréna szabályos kockakövezetére. A savas téranomália eltűnt azon nyomban a közönség lábai alól. A bíró is megnyugodott. -Úgy látom, megvan a győztes. Astrum professzor az Új-Aranykalpag iskolából. A tömeg éljenzett, míg a Morrigant kicipelő biztonsági emberekre mindenki fújolt. Az öreg varázsló utasította őket, hogy vigyék a lányt a szobájába. –Innentől átveszem az ellenfelem. –tette hozzá. A torony rendkívül magas volt. Körülbelül a 100. emeleten lehetett a varázsló szobája. Astrum egy asztalnál ülve papírokat töltött ki és lesegetett néha a divány felé, ahol Morrigan Le Fay feküdt. A lány hirtelen felébredt, és dührohamban tört ki, ahogy egy jó orkhoz illik. -Nyomorult patkányok! Majd én megmondom kit öljetek meg! –bődült el éktelen haraggal, majd észrevette, hogy csak a másik varázsló halja a hangját. –Bocsánat! Veled nincs bajom…csak ezekkel A SZÖRNY… -Elég!!! Elég. –szólt rá határozottan Astrum és pálcájával intett, hogy üljön vissza a diványra. -Nagyon cuki, ahogy megmentett a csürhétől, de mi oka volt rá? –kezdte meg az interjúvolást Morrigan miközben a fülét vakarta. -Mert én is különleges vagyok, akárcsak te és mert hajdani királyunk nem engedett meg ilyen viselkedést más lényekkel. -Ki vagy te tulajdonképpen, azon kívül hogy egy vén trotty? -A nevem Oszkár Astrum, fél-jégóriás 3 diplomás mágus. Az ork mágus erre felkapta a fejét. -Jégóriás? Az micsoda? -Amikor a világ keletkezett jég- és tűzóriások építették fel azt, amit a három szent sárkány rájuk bízott. Ez a teremtés mítosz része. –felállt és odalépett Morrigan fölé. –Anyám jégóriás volt. Ezért van ilyen remek affinitásom a jégmágiához. No, és te? Hogy kerültél ide a világ déli sarkára? Draciel több ezer mérföldre van innen. -A királynő küldött ide, hogy megtanuljam az itteni mágiát és hazavigyem a sivatagba, hogy a klánok megtanulják és talán Draciel orkjai végül hagyjanak valamit az utókornak. –magyarázta Morrigan. Astrum fel-lejárkált közben a szobában. -Itteni mágiát, de rögtön a rosszat. Az alvilágot jobb, ha nem háborgatod azzal a savas igével. Ez csak egy jó tanács. -Mert mi történik? –kérdezte az orklány. -A nekronit mágia a felhasználót is elemészti, nemcsak az áldozatait. –Morrigan értetlenül bámult. –Megöl téged. -Áh, már értem. Ekkor hirtelen valami nagyot koppant az ablaküvegen. -Mi volt ez? –ugrott fel a diványról Morrigan újult erővel. -A hollóm a reggeli újsággal. Semmi baj. –mondta az öreg, majd kinyitotta az ablakot és felsegítette a madarat, aki persze méltatlankodva károgott. Az újságot felnyitva gyorsan megnézte a címeket, majd arcára nyugtalanság ült ki. -Mit ír? –kérdezte Morrigan és látta, hogy a képeken furcsa, lilabőrű, szárnyas lényeket lát, a másikon egy két lábon álló állatot látott, aki női ruhában állt valamilyen színpadon. -Rossz hírek, nyugtalanító dolgok. –morgott Astrum a bajsza alatt. -Mi történik? Bocsi, de én nem tudok se lumeniül, se seiuniul olvasni. -Éjtündér felvonulás Új Amerikában. –Morrigan a fejét rázta, hogy nem érti. - Az éjtündérekről tudni kell, hogy fajgyűlölők. Gyakorlatilag mindennel végeznek, ami piszkosnak, élettel nem összeegyeztethetőnek találnak. –sóhajtott, majd folytatta. –És itt vannak a Fablek, a meselények, akik nem rég érkeztek ide. Holnap lesz egy konferencia, ahol felszólal Roxalia bárónő, aki egy menyéthölgy a fablek közül. Félek, hogy ez a két ügy valahogy kísértetiesen össze fog kapcsolódni. -Mit akarsz tenni? -Szólok egy barátomnak és odamegyek a konferenciára megnézni, nincs-e veszély. –válaszolt Astrum, majd mindkét kezét az orklány vállára tette. -Neked adok egy doboz könyvet, amit elvihetsz Dracielbe és taníthatod nekik a mágiát. Jó utat kívánok előre is! –mondta mosolyogva ötletét az öreg varázsló, de az ork boszorkány így válaszolt: -Nem megyek haza. Segítek neked! Meg érdekelnek az éjtündérek. Szétrúgnám a hátsójukat! –nevetett fel Morrigan. -Ha ennyire akarod, gyere velem! Meg tudod védeni magad? -Göcsörtös Bunkó, jer elő! –kiáltotta az orklány, mire a semmiből odateleportált egy hatalmas bunkósbot. –Mi dracieli orkok, mind harcosok vagyunk, férfiak és nők is! -Remek. Ez igazán remek. Nagyszerű. –fejezte ki tetszését Astrum. Néhány perc múlva már reggeliztek is a torony vendégszobájában és készültek a konferenciára, amit sötét erők fognak körbe venni.

New Post has been published on Kreatív ötletek tárháza

New Post has been published on http://kreativ-otletek-tarhaza.com/2017/02/08/olcso-jelmez-otletek-farsangi-jelmezek/

Olcsó jelmez ötlet, farsangi jelmezek

Míg a farsang a gyerekek számára hatalmas móka, addig a szülőknek (a móka mellett) sok-sok fejtörés is egyben. Nem feltétlen kell farsangra drága jelmezeket kölcsönözni vagy vásárolni, nem kell, hogy a farsangi mulatságot az anyagiak befolyásolják.

A következőkben 12 klassz, egyszerű, klasszikus és olcsó jelmez ötletet találhatsz, amiket akár az otthon találtakból is könnyedén elkészíthetsz, mindenféle plusz költség nélkül.

Meríts az ötletekből! A jelmezekért kattints a “következő” gombra!

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

1/12

A legnagyobb klasszikus: a szellem

Ezt a klasszikus és közkedvelt jelmezt 0 költségből kihozhatod. Nem kell más hozzá, mint egy feláldozható fehér lepedő, amire aztán 2 lyukat vágsz.

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

2/12

Boszorkány

A boszorkány jelmez gyerekként és felnőttként is remek választás lehet.

Fekete ruhát egészen biztos, hogy találsz a ruhatáradban, a gyerkőcnek pedig nem is feltétlen kell, hogy fekete ruhája legyen, bármilyen tüllös szoknya megteszi. (Ha nincs tüll, légy kreatív! Improvizálhatsz akár régi függönnyel is, ha elég szorosan és sűrű rétegekben hajtva varrod össze tüllhatást érhetsz el vele.) Igazából, ami számít az a seprű, de ha seprűd nincs és kellően edzett vagy, akár a porszívót is viheted magaddal. 😉

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

3/12

Vámpír

Hála a televíziónak, a vámpír karakter egyre népszerűbb és szerencsére könnyen kivitelezhető jelmezként. Használj fekete és piros ruhát, illetve hasonló színű kiegészítőket. A sminkeléshez szükséged lehet világos púderre, vörös rúzsra és szemceruzára. (Egyéb kiegészítőket, mint például vámpírfogat, akár valamelyik százforintos üzletben is találhattok, de ez igazából elhanyagolható.)

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

4/12

Pantomim 

A pantomim jelmez igazán jól passzolhat a csendesebb, visszahúzódóbb gyerekeknek, de akár neked is, ha a nagy mulatozásban kímélni szeretnéd a hangodat. Valami fekete, valami fehér, valami csíkos, fehér arcfesték/púder, fekete szemceruza és kész is a pantomim jelmez.

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

5/12

Jósnő

A jósnő is egyike a könnyen kivitelezhető jelmezeknek. A hangsúly azon van, hogy minél színesebben öltözz fel. Élénk ruha, sok-sok színes, látványos kiegészítő és egy kendő elegendő ehhez a jelmezhez.

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

6/12

Múmia

A múmiákat minden fiú szereti és ez lehet a te nagy szerencséd, hiszen ehhez a jelmezhez elegendő egy jó hosszú géz, vagy olcsóbb (és mókásabb) megoldásként, akár wc papír is.

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

7/12

Görög istennő

Melyik lány ne szeretne hercegnő, istennő lenni, vagy melyik lány nem szereti az arany kiegészítőket? Le merem fogadni, hogy kevesen vannak. Ez a jelmez tuti találat nekik. Maga a ruha lehet egy szép fehér ruha de kreativitással és némi ügyességgel akár egy lepedő, vagy bármilyen fehér vászon, egyéb ruhaanyag is megteszi. Használj arany színű kiegészítőket, vagy vásárolj arany spay-t és alkosd meg a kiegészítőket te magad! 😉

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

8/12

Man in black

Man in black, vagy akár egyszerűen csak titkos ügynök bárki lehet, ha van egy elegánsabb öltözéke és egy napszemüvege. Ha még “fegyvere” is van, az csak hab a tortán!

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

9/12

Fogtündér

Láttál már fogtündért? Én se. Ez a szerencse. A jelmezhez bármilyen szép habos-babos ruha, vagy ruha kreálmány megteszi. Az egyértelműség kedvéért csinálj egy fog mintázatú kiegészítőt, akár egy varázspálcát, aminek használatával a kihullott fogak majd csokoládévá vagy pénzzé változnak.

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

10/12

Piroska

Egy piros ruha, piros kabát és egy fonott kosár, ennyiből áll a piroska jelmez.

Persze feldobhatod az egészet egy farkas plüssel, csak vigyázz, meg ne egye a nagymamát!

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

11/12

Denevér

Talán nem is gondoltad volna, hogy egy fekete szettből ennyi mindent ki lehet hozni, lehet Zorró, titkos ügynök, de akár denevér jelmez is.

Olcsó jelmez ötletek, farsangi jelmezek

12/12

Mario és Luigi 

Mario és Luigi igazi testvér jelmez, de természetesen önállóan is remek jelmez ötlet.

Egy kertész nadrág, zöld/piros pulóver és sapka elegendő is a mókás jelmezhez. 🙂

Ha tetszett és hasznosnak találtad a bejegyzést, oszd meg barátaiddal is!