#visszaesés
Text
Szerintem kezdek megint olyan lelki állapotba kerülni - amilyenbe kurvára nem kellene
542 notes
·
View notes
Text
Esti rutinom:
Fürdés
Vacsora
Több évadnyi sorozat
Random pár órányi sírás
Alvás
És igazából ugyan ezt csinálom a nap többi részében is.
Nem tudom hol kezdődik a depresszió, de félek, hogy jó úton haladok a visszaesés felé.
#magyar tumblr#magyar tumblisok#hungary#magyar#tumblr magyarorszag#tumblr#artists on tumblr#saját#depresszió#sírás#alvás#visszaesés
37 notes
·
View notes
Text
Nem ígértem rózsakertet - csak azért emelem ki a címet, mert nehéz lehet elolvasni
ez a könyv zseniális! szerencsém van, több jó könyvet olvastam már idén, de a legjobb háromban szerepel
a történetben Deborah-t ismerhetjük meg, aki 16 évesen pszichiátriára kerül. lehetne ez egy szomorú történet vagy egy olyan, amitől az ember kellemetlenül érzi magát. de nem az!
Deborah egy külön világban él, ami szépen lassan átveszi a mindennapok felett az uralmat. a kórházban elvállalja az esetét egy pszichiáter. a közös munkára utal a könyv címe, ugyanis a terápia nem könnyű, sőt, van, hogy annyira kemény, hogy zárt osztály lesz a "következménye"
a könyv azért különleges, mert úgy mutatja be Deborah saját világát, hogy az mindvégig olvasmányos, miközben bepillantást enged egy pszichiátria mindennapjaiba, belső viszonyaiba. nem szenzációhajhász, nem sok, viszont nagyon igaz és valós, élettel teli. s bár nem teljesen, de képet kapunk Deborah családjának megéléséről is, s arról, milyen terheket tettek akaratlanul is a lányra, s hogy viszonyulnak a kórházi kezeléshez
a legkülönlegesebb az, hogy a szerző a saját élményeiről ír, arról a három évről, amit pszichiátrián töltött
akárhol hagytam félbe az olvasást, mindig zökkenőmentesen tudtam azonnal felvenni a fonalat újra, s ez az írásmódot dicséri. akármilyen fura, hogy egy ilyen témájú könyvet ennyire élveztem, mégis kiváló választás volt a valenciai útra
azért is fantasztikus ez a könyv, mert elgondolkodtat. régóta foglalkoztat a felépülés kérdése, s itt nagyon jelen van. nem csak csodás fordulat formájában, hanem megküzdésként, magában hordozva a visszaesés lehetőségét, s az újabb és újabb felállást. és benne van az is, hogy meg kell találnunk a dolgok helyét az életünkben, akár a démonok vagy a saját világ szereplőinek helyét is. és pont ettől olyan ez a könyv, ami az első oldaltól az utolsóig leköt: mert nem adja könnyen a válaszokat, nem hagyja ki a nehéz részeket
20 notes
·
View notes
Text
Változási félelmek
És új dolgok jönnek.
Picit olyan ez, mint a válóper. Mire odáig ér az ember, a kapcsolat már kuka, a hivatalos ügyintézés kötelesség, a korrekt viselkedés a másikkal szemben elemi, valójában én pl tök barátságos hangulatban és kommunikációban váltam, de színház volt az egész. Hiszen éveket éltem együtt azzal a másikkal és akárhogyan is volt, belenőtt az elmémbe, a szívembe, a mindennapjaimba. Akkor is, ha elszántam magam arra, hogy ezt leszakítom. Eljátszottam, hogy könnyű. Aztán évekig dolgoztam rajta, hogy ne legyen se lelkiismeretfurdalásom, se semmi, amiért magamat választottam.
Félek az üressétől a szívemben ami be fog következni. Egy ideig biztos lesz, mert eldöntöttem, hogy az életemnek ezt a részét leteszem. Már egy éve eldöntöttem és tartottam is magam, ez a visszaesés... hát vitt a nosztalgia.
Ma reggel döbbentem rá, hogy marhaságot csináltam. Nem kellett volna beszállnom a kollégám mellé segíteni. Ha nem teszem, akkor szépen kidomborodik, hogy a társaság lófaszt sem csinál, és a projekt némi drámázás közepette elhal. Megspóroltam volna másfél hónap kőkemény pluszmunkát mindkettőnknek.
Nem vettem észre, hogy mi lenne jobb.
Csak a bennem levő tevékenységi megszállottság meg a nosztalgia vitt, hiszen olyan rég óta ismerem őket.
Csakhát ez a srác... ő a szívem csücske. Ha azt mondaná, hogy hajtogassam össze a holdat, én biztos megpróbálnám. Talán azért mert akkor ő meg lefestené az eget kékre.
Amit elvállal, megcsinálja. Többnyire többet is. Igyekszik a legjobban.
Picit maximalista, picit megszállott, picit autista – na, ő se tudja kiosztani a munkát. Egyrészt van az, hogy mire elmondja az ember, annyi idő alatt meg is csinálja, a másik meg, hogy NEM HISZED EL. Nem hiszed el, hogy felnőtt emberek nem értik mit kellene csinálni, nem látják át, nem alkalmazkodnak, nem hatékonyak. Viszont önérzetük, véleményük, nagypofájuk az van bőven.
Szóval, kitolom őket a perifériára.
Persze marad űr, és jó dolgokkal kéne kitöltenem ezt a belső hiányérzetet. Tanulás, mozgás, írás, tudatosabb időhasználat.
Tényleg olyan mint a válás.
Nem jó együtt, de fáj, hogy elmegyek.
19 notes
·
View notes
Text
Perintfalvi Rita Publik
Húsz év alatt megfeleződött a római katolikusok száma, az elmúlt évtizedben pedig 1,1 millió lelket vesztett el a római katolikus egyház! 2001-ben 5,3 millió, 2011-ben 3,7 millió és 2022-ben már csupán 2,6 millió a KSH frissen napvilágot látott adatai szerint. Ez mindenképpen brutális adat! Szeretném hallani Erdő Péter bíboros úrtól, hogy ő a magyar katolikus egyház fejeként miben látja a drasztikus visszaesés okait és milyen stratégiák kidolgozásában gondolkodik, hogy 10 év múlva ne egy újabb milliós veszteséggel kelljen számolnia. Hiszen, ha 2032-re már csak 1,5-1,6 millió katolikus lesz, akkor 2042-re egy ötszázezres törpeegyházzá fog zsugorodni. És nem gondolom elégséges válasznak azt, hogy mindennek az oka a „genderszörny támadása”, a feminizmus meg az "LMBTQ-lobbi aljas mesterkedése” vagy a „keresztényüldöző dollárbaloldal” lenne. Jóllehet az egyházak szeretik a saját kudarcuk okait külső, tőlük független hatásokban magyarázni, csakhogy ez nem segít rajtuk.
Nyilván az elvallástalanodás egy valós jelenség Európában, amit a hazai egyházak politikai kollaborációja nem lassít, hanem gyorsít. Szerintem ez a legfőbb tanulsága a 2022-es népszámlálási adatoknak. Az egyházak megfizetik a kollaborálás árát! S úgy tűnik, hogy sokkal gyorsabban, mint amire számítani lehetett. Ez viszont mégis jó jel. A hívő emberek immunrendszerének egészségességét mutatja.
De mik lehetnek az okok? Mi történt a hívők lelkében, fejében?
Nem tudom elmondani, hogy milyen sok emberrel beszélgettem az elmúlt az években, akik 2015 óta képtelenek azonosulni a saját egyházaikkal, súlyos identitásválságba kerültek. Az volt ugyanis az az év, amikor a menekültválság kapcsán először megmutatkozott, hogy az egyházak nem segítettek a bajbajutott embereknek, vagy azért, mert féltek a kormány büntetésétől vagy azért, mert maguk is elhitték, hogy a sötét bőrű, muzulmán vallású idegenek – akik sokezer kilométert megtéve menekültek hazájukból és akiket állattok módjára tartott a kormány hetekig a Keleti Pályaudvaron – nem is emberek. Ekkor sok gyakorló római katolikus is elgondolkodott azon, hogy de a Mester tanítása nem az, hogy a bajbajutott szerencsétleneknek segíteni kell? Még akkor is, ha sötét a bőre színe vagy más a vallása? A Mester mikor tanított az ember és ember közti megkülönböztetésről, ha az élete megmentése a kérdés?
Aztán jött rengeteg olyan társadalmi téma, amikor az egyháznak hallatnia kellett volna a prófétai kritika hangját, de csupán mély hallgatásba burkolódzott. Például akkor, amikor a magyar kormány kriminalizálta a hajléktalanságot vagy bevezette a szegényeket a maguk sorsáért felelőssé tevő új szociális törvényt. Ez ellen legalább Székely János püspök tiltakozott. De vajon miért nem vett példát Ferenc pápáról a focistadionnal, négycsillagos szállodával, wellnesközponttal, luxusétteremmel és sorolhatnám még mivel rendelkező Kiss-Rigó László szegedi püspök, aki, ha csupán a vagyonának felét eladná és szétosztaná a szegények között, rengeteg embert tudna megmenteni? Amikor a hívők ezt a püspököt látják, vajon mennyire forog a gyomruk?
Majd jöttek azok a törvények és alaptörvény módosítások, amelyek egy kisebbségi csoport – a szexuális kisebbségek – mindennapi életét tették pokollá, megbélyegezve, szinte keresztre feszítve őket. Melyik püspök emelte fel a szavát ez ellen, ki állt ki értük?
Vagy melyik püspök szólalt meg, amikor Iványi Gábor egyházától elvették az egyházi státuszt és a magyar kormány azóta is üldözi, sőt az egész szervezet kivéreztetésén dolgozik szisztematikusan? Vagy melyik püspök ajánlott neki anyagi segítséget azokból a javakból, amiket ő oly bőségesen megkapott az elmúlt 13 évben?
Pál Feri atyán kívül – aki csupán egy mezei katolikus pap – kinek a hangját hallottátok, aki elítélte volna azt, hogy a szószékekről az orosz háborús propagandát terjesszék? Vagy ki emelte fel a szavát az ellen, hogy a magyar kormány Európában egyedüli államként az orosz agresszor pártjára állt és Ukrajnát, azaz az áldozatot hibáztatta? Sőt annyira igyekszik kimosni a magyar emberek agyát, hogy tényleg elhiszik, hogy Putyin területszerző ás népirtó brutalitásától nekik nem kell félniük, mert a jóságos pszichopata Putyin még Kárpátalját is odaadja. Dehogyis adja! Inkább elveszi majd még azt is, amink van!
Vagy melyik püspök tiltakozott az ellen, amikor Lázár János nemrégiben elkezdte rehabilitálni a sok százezer zsidó honfitársunk haláláért felelős Horthy Miklóst, feltépve ezzel rengeteg magyar ember legfájóbb sebeit?
A magyar katolikus egyháznak meg kell tanulnia végre, hogy a vétkesek közt cinkos az, aki néma! És ha szeretné túlélni a 21. századot, akkor újra hitelessé kellene válnia. Óscar Romero mártír érsek szavait idézném intésül a számukra: „Ha már oly sok ember eltávolodott az egyháztól, az arra vezethető vissza, hogy az egyház maga távolodott el túlságosan az emberektől. De egy olyan egyház, amely az emberek mindennapi tapasztalatait jól ismeri és érti, amely minden ember szenvedését, reményét és félelmét a saját testében érzi, az ilyen egyház valóban élő Krisztussá változik – és ezért az emberek várni és szeretni fogják.”
Hát ennyi.
22 notes
·
View notes
Text
'"Az idei év egyik nagy vitája volt, hogy több vagy kevesebb vendég van-e a Balatonnál. A mai jelentéssel júliusra vannak már pontos számaink, amelyek azt mutatják, hogy a belföldi vendégek 8,9%-kal kevesebb, a külföldiek 13,3%-kal több éjszakát töltöttek ebben a turisztikai térségben. Mivel előbbi kör súlya sokkal nagyobb, ezért összesen 5,8%-os a visszaesés.
VAGYIS A BALATONI SZEZON TÉNYLEG GYENGÉBB VOLT A TAVALYINÁL.
A vendégforgalom csökkenése ellenére a szállásdíjbevételek növekedni tudtak, összesen 15%-kal. (Az infláció 17,6%-os volt.). Ennek természetesen az óriási drágulás az oka, ami ellensúlyozni tudta a a kevesebb vendégéjszakát. Egyetlen területen, a panziók belföldi vendégforgalmában maradt el a szállásdíjbevétel az egy évvel korábbitól (-1,8%). Az inflációt is figyelembe véve ez jelentős reálárbevétel-zsugorodást jelent."
TROMBITÁS MERRE VAGY?
16 notes
·
View notes
Text
öt napon keresztül szenvedtem a gerincemmel, sajnos volt egy kis visszaesés most, erre elmetrózok a Nyugatitól Kökiig, és ez teljesen megszünteti a fájdalmat
méghogy semmire nem jó az orosz technológia!
12 notes
·
View notes
Text
Mindenki azt mondja az idő gyógyít
De még ennyi idő után is a lelkem ordít
Miért nincs válasz arra hogy mégis mennyi idő
És miért nem mondják hogy ehhez nem kell más csak erő
Hányszor akartad vissza tekerni
És minden újból átélni
Hányszor akartad megállítani
És örökké egy helyben maradni
Az idő nem gyógyít hanem bánt
És minden alkalommal magával ránt
Az idő tönkretesz
Hülyeség az hogy mindent helyretesz
Az idő egy örökkévalóság
A hely amiben megéled az pedig csak egy fogság
Szeretni valakit életed végéig
Majd őt kívánni mindig éjféltől éjfélig
Az idő gyűlöletet kelt
A szemed pedig könnycseppel megtelt
Olyannal lenni akit szeretsz
De ő az akit legbelül temetsz
Azt hinni hogy minden jó lehet
Ez csak egy nagyon ritka eset
Ölelni, csókolni míg teheted
És érezni hogy mennyire szereted
Majd felfogni azt hogy gyűlölöd is
Rájössz hogy ez már nem csak egy fázis
Elhidegülsz és feladod
Vissza emlékszel hogy ez volt a tegnapod
Rettegni attól hogy mi jöhet még
De biztos lenni abba hogy belőle már tényleg elég
Remélni hogy a visszaesés szóba se jöhet
De àrnyéka minden percben csak téged követ
Szereted de utálod egyben
De mégis róla írsz ebben a percben
Ezt teszi az annyira dicsért idő
Azt üzeni minek ide jövő
Bàrcsak ne múlna az idő
Egyszerűen bárcsak ne lenne olyan hogy idő
Talán sokkal könnyebb lenne nélküled
És ezt a hülyeséget még elis hiszed
Ő mindig is ott lesz a szívedben
Minden szeretetben és gyűlöletben
Félig elengedve de mégis tartva
Reménykedsz hogy nézel még mosolyogva a napra
9 notes
·
View notes
Text
"És ezzel kaptunk egy új tényezőt, hiszen ha az importból leszámítjuk a reexportot, akkor sokkal nagyobb az importvisszaesés. Ez a visszaesés nem az energiaszámla csökkenése miatt következett be, hanem más okból. Nevezetesen a beruházások és a fogyasztás visszaesése miatt. Vagyis a külkereskedelmi mérleg javulásának egyik fontos oka a recesszió, a belső felhasználás zsugorodása, ami visszafogta a magyar gazdaság importigényét."
összeomló belső fogyasztás=külkereskedelmi siker!!!
ne feledjük, a gdp számítsánál a külereskedelmi mérleget is figyelembe szokták venni, ami, ha jól értem a cikket 2022 és 2023 között közel 20 milliárd eurót, 7,5 ezer milliárd forintot javult. a ksh szerint 2022-ben 66 ezer mrd forint volt a gdp. tehát hiába adott 22-ről 23-ra 10%-ot a gdp-hez a külker, így is sikerült összehozni egy recssziót, ami 17,6%-os inflációval párosult.
2 notes
·
View notes
Text
Megjelenik mikor már nem minden gondolatod Róla szól, mintha csak megérezné és amilyen hirtelen jött, úgy tűnik el.
Te hiába nem akarod, felkavar benned mindent és kezdhetsz mindent elölről...
#magyar tumblr#magyar tumblisok#hungary#magyar#tumblr magyarorszag#tumblr#artists on tumblr#saját#magyar idézetek#viszonzatlan szerelem#reménytelen szerelem#szerelem#hiányzol#rólad#visszaesés#visszatérés
18 notes
·
View notes
Text
Tegnaphoz képest erős visszaesés..
Hát hol van az hogy a kelő nappal én is kelek?
Felkeltem én, és Te hol vagy ☀️??
5 notes
·
View notes
Text
Minden szarból várat
Úgy gondolom (vagy áltatom magam vele), hogy én mindenből, de tényleg mindenből tudok kiszedni valami hasznosat. Szar filmből, buta vagy bosszantó eseményből, ronda alkotásból. Mind felvet valami érdekes kérdést vagy hoz valami apró információmorzsát amit a nélkül a dolog nélkül nem ismertem volna meg. Sokszor ezért olvasgatok szar (számomra kellemetlen, ellenséges érzelmű vagy politikai beállítottságú, vagy egyéb nem az én világom) blogokat is, egész addig amíg úgy nem érzem, hogy elég, már semmi haszna és letiltom.
Te mennyi hülyeséggel tudsz foglalkozni, mondta Logan is valamikor, ami persze nem esett jól, hiszen valahol büszke vagyok rá, hogy van bennem ez az érdeklődő, forgó kaleidoszkóp. Ő nem élvezte, nem tudta szeretni, mások igen.
Amúgy csak annyi van, hogy nézek egy sorozatot (Sherlock és Watson – Jonny Lee Miller/Lucy Liu) és bár a sorozatot néha annyira unom, hogy tényleg remekül lehet mellette dolgozni, de egy érdekes dolgot felvetett az előbb.
Az anonim függők gyűlésén, ahol amúgy nem szokott beszélni, megnyílni, mondja el Sherlock, miután rájön, hogy annyira unja a gyűléseket, a mások ismétlődő problémáit, az egész gépies és örökké tartó muszájt, hogy inkább nem járt, mert ő egyedül is képes tiszta maradni. Aztán elmegy és elmondja ezt:
Én vagyok a legokosabb közöttünk. Annyival okosabb vagyok a sorstársaimnál, hogy úgy véltem én erősebben élem meg az unalmamat. Ami egy új dilemma elé állít. Arrogancia. Az arroganciám, pontosabban. És talán ez lehet az achilles sarka a tervnek, hogy meggyógyuljak.
Hányan hisszük azt, hogy okosabbak vagyunk, vagy kivételek, a mi nehézségeink nagyobbak, a problémáink kivételesek vagy mindenki másnál jobban látjuk, hogy hiába minden, a betegségünk, helyeztünk az egész életünk megoldhatatlan? Hányan vagyunk akiket az arrogancia akadályoz benne, hogy gyógyuljunk? Mert ragaszkodunk ahhoz a picihez, ami megmaradt az énképünkből, miután az élet már mindent lerombolt, hogy okosak vagyunk, okosabbak. Mi jobban tudjuk a helyzetünket (hogy megoldhatatlan) és senkinek nem volt még ilyen nehéz és senkinek nem fájt még ennyire?
Hát ez volt az egyik.
A másik, hogy egy pillanatban valahogy kivilágosodott előttem az út, amit bejártam. Hogy tényleg fejlődtem. És az elmúlt 10 évben rengeteget változtam. Nagyon sok melót tettem bele azzal, hogy amiket olvastam azt nem úgy kezeltem, hogy az csak másokkal történik, hanem mindent mindig megvizsgáltam, hogy mi van, ha én is ezt csinálom? Ha én is így viselkedek, így reagálok? Ha én is ebben a tévedésben élek?
Sok dolgon próbáltam változtatni, de míg megérteni valami logikáját könnyű, az érzelmi életünkön változtatni kibaszott melós. Sok visszaesés, és sokszor érzi az ember, hogy sosem fog sikerülni. Ráadásul nincs tapsvihar, nincs elismerés a sikerekért, csak ülsz egy reggel az ágyon és nézel magad elé, hogy úristen, nekem most jobb az életem. És szabad azt csinálnom, ami nekem jó.
Amúgy meg itt van egy recept, hogy gyorsan jobban legyél:
Mosolyogj legalább egy percig. Akkor is, ha semmi mosolyognivalód nincs, állítsd mosolyra a szád, még ha vicsorgásnak érzed, akkor is!
Kívánj 3 jó dolgot magadnak a mai napra.
Kíván valami jót három embernek (magadban).
Kívánj valami jót valakinek, akit utálsz (magadban).
Idézz fel három jó emléket.
Idézd fel három dolgot amiért hálás vagy.
Piszok könnyű az agyunkat pozitívra kapcsolni. De nem tesszük mert szerintem az első ami beugrik a türelmetlenség, hogy nincs nekem erre időm.
Aztán hagyjuk, hogy a napi szar feldarálja az agyunkat, mert arra viszont jut időnk. Bosszankodásra, vitára, valaminek a gyűlöletére jut időn valami szocmédia felületen. De öt perc jó dolgokra, akár fogmosás közben, arra nincs idő.
Amúgy a siralmakhoz szeretnek jobban kapcsolódni az emberek, jobban örülnek, ha másnak is szar, mert az biztosítja az ő megoldhatatlan problémájuk létjogosultságát, szóval tényleg jövedelmezőbb bizonyos szempontból.
De mulatságos, nem? :)
13 notes
·
View notes
Text
Szeretnél valamiről leszokni, de folyamatosan visszaesel? Úgy érzed, valami baj van veled, gyenge ember vagy, akinek még ez sem megy? Ne tedd! Nincs veled semmi baj!
A függőség nagyon emberi reakció - akárcsak a visszaesés. Nagyon nehéz felülírni az idegrendszeredbe, az elmédbe évek alatt behuzalozott szokásokat.
Amikor jelentkezik a sóvárgás, fogadd el. Ne kezd el bírálni magad, ne kezdj harcolni ellene! Köszönd meg a Nagy Ellenőr Énednek, hogy vigyáz rád, és küld el kicsit pihenni. De ne is engedj rögtön a szenvedélynek. Tarts egy kis szünetet, mielőtt bármit tennél.
Ülj le kényelmesen, hunyd be a szemed. Kezd el kíváncsian, együttérzőn figyelni magad, mint ahogy egy bajba jutott barátoddal tennéd. Ha visszaesel, ha a szenvedély túl erős: az nem totális kudarc. Abból is tanulhatsz!
Ezt a módszert vágy-szörfözésnek (urge surfing) hívják.
Vizualizáld a szenvedélyt, mint egy hullámot a tengeren. Hiába látszik először félelmetesnek és hatalmasnak, végül minden hullám elül. Ahogy a parthoz közeledik, feltornyosul, úgy tűnik, mintha az eget fenyegetné - de aztán megtörik a fövenyen és megszelídül. Ilyen a szenvedélyed is.
Figyeld meg, mikor jelentkezik a sóvárgás: vajon valamilyen speciális helyzetben, szituációban, társas érintkezéssel történik ez? Van valami érzés, ami kiváltja belőled? Vagy egy bizonyos ember? Ha azonosítod a triggereket és jeleket, amik a visszaeséshez vezetnek, sokat tanulhatsz belőle!
Figyeld meg a testedben jelentkező fizikai észleléseket!
Vajon mivel jár együtt a sóvárgás? Melyik testrészeidben és mit érzel? Vedd őket sorra! Szkenneld gondolatban a tested. Milyen érzések, milyen gondolatok jelentkeznek? Ne fojtsd el őket - címkézd fel, nevezd meg őket! Milyen érzésekkel járnak együtt?
Összpontosíts a lélegzetedre!
A lélegzeted mindig egyfajta horgony, amihez biztonsággal visszatérhetsz, ha az elméd elkalandozik. És mindig el fog kalandozni, ez az elme természete. De ha szelíden, kedvesen visszatérsz a lélegzetedhez, akkor azt fogod tapasztalni, hogy a szenvedélyek megszelídülnek, mint a parton megtörő hullámok.
És ha nem sikerül, ha újra visszaesel: ne keseredj el, adj időt magadnak! Ha gyakorolsz, akkor is fejlődsz, ha esetleg te magad még nem veszed észre.
Olvasd el a Drogriporteren a visszaesésről szóló cikket: https://drogriporter.hu/szorfolni-a-szenvedelyek-hullamain/
Ha tetszett, kérünk, támogasd a munkánkat, csak úgy tudjuk folytatni, ha találunk pár száz embert, aki havonta legalább pár száz forintot rászán erre: https://drogriporter.hu/tamogass/
3 notes
·
View notes
Text
Európa nyugati felén Brüsszel elhibázott politikájának tudható be az is, hogy a Belügyminiszterek Tanácsa az új migrációs paktum elfogadásával, a kötelező kvóták erőltetésével szabad utat ad nemcsak a déli, hanem az északi, keleti, valamint a nyugati migrációnak is. Ha ezt is elfogadjuk, teljes káosz, mindennapos félelem, rettegés, bűnbandák randalírozása, gazdasági visszaesés, illetve antik, zsidó, keresztény kultúránk, európaiságunk lényegének és szociális jólétünknek a teljes felszámolása vár ránk.
Németh Szilárd bemutatja, hogy Brüsszel a migrációval felszámolná azt a hatalmas magyar szociális jólétet, bezzeg embercsempészeket szabadon engedni, az oké
9 notes
·
View notes
Last Seen Blogs
gothcure
ELAN
things-college-kids-say-and-do
I probably shouldn't be saying this, but...
santiagoavida
strawbey short
sncils
☆ 𝐒𝐍𝐀𝐈𝐋'𝐒 𝐌𝐔𝐒𝐄𝐒
☆
yourblogcoach1
Your Blog Coach