Tumgik
#piton
renmoldovan · 2 months
Text
Tumblr media
Soufrière, St. Lucia
Instagram | Prints
235 notes · View notes
dominique-ea · 7 months
Text
Tumblr media
47 notes · View notes
lovesickdeadsims · 1 year
Photo
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Potion Master in the making.
46 notes · View notes
Text
-Lily, ennyi év után is?
-Örökké!
Kicsit félek, hogy olyan vagy nekem mint Pitonnak Lily, örök, reménytelen szerelem, az utolsó szívdobbanásig.
41 notes · View notes
hagalepuesmiamor · 9 months
Text
Tumblr media
Hágale con Warabihime mi amor
7 notes · View notes
Text
Tumblr media
14 notes · View notes
dareptiless · 2 years
Text
9 notes · View notes
lynx8lynx · 2 years
Text
1. Fejezet: Elmélkedések seprűháton
A tizenöt éves Harry James Potter alig pár perce indult el a Privet Drive 4-es számú házból, és emelkedett fel a felhők közé az érte küldött kisebb gárdányi aurorral körülvéve, a gondolatai is messze szárnyaltak. Egész pontosan az elmúlt napok egy varázsló életéhez képest is váratlan eseményeire gondolt vissza. Emlékeiből csak Rémszem Mordon időnkénti, recsegő hangon közölt irányításai rángatták vissza a valóságba.
A furcsa emlékek a dementor-incidens utáni napon következtek be. Ő maga feküdt a szobájában, azon gondolkodva, vajon mi lesz most vele, mikor is meghallotta, hogy Petunia néni visít. Ez önmagában nem volt ritka jelenség, főleg, ha ő a közelben volt és valamit nem jól csinált, ám ezúttal nem ez volt a helyzet. Percek múlva Vernon bácsi is üvölteni kezdett, ezúttal neki, hogy azonnal jöjjön le.
Dursley-ék ugyanis újabb levelet kaptak Dumbledore-tól egy vaskos borítékban, amelyben két levél volt; egy Harrynek és egy nekik. Petunia nénit, mint utólag kiderült, a saját levelük tartalma késztette az akusztikus armageddon felszabadítására. Ezt Harry sosem olvasta el, ugyanis Vernon bácsi elégette, de miután a kezébe nyomták a saját levelét, még látta, hogy a papír hátuljára két betűt írtak: L. W.
A fiú tudta, hogy ez egy monogram, de fogalma sem volt, ki az az L. W. Odafent nekiesett az igazgató levelének, amely meglepő választ adott a kérdésére. Még élénken fel tudta idézni az idős varázsló szavait.
"Kedves Harry!
Őszintén remélem, hogy a tegnapi balesetet sikerült kiheverned neked és az unokatestvérednek is. Tisztában vagyok vele, mekkora feszültséget helyez egy kiskorú varázslóra, ha tárgyaláson kell részt vennie. Ennek ellenére arra kérnélek, hogy nyugodj meg. Mondanom sem kell, hogy  Weasleyék, iskolánk tanárai és még sok kedves barátom mind hisznek neked és melletted állnak.
Egyúttal szeretnék egy olyan személyes jellegű  információt közölni veled, amely hatással lesz hátralévő életedre. Te ugyebár úgy tudod, hogy Petunia nénikéden és családján kívül nincs élő rokonod, ezért bíztalak az ő gondjaikra. Ez azonban nem az egész igazság. Van rajtuk kívül egy hölgyrokonod, egészen pontosan egy nagynénéd, aki szeretne veled még a tanév előtt találkozni.
Ő már ismer téged, távolról többször is látott, sőt figyelt is, ha arra kértem, de nem lépett veled kapcsolatba. Mindezt a te érdekedben tette, mivel mint később meglátod, fiatalon olyan szakmát választott magának, amely még nagyobb veszélybe sodort volna téged, mint amennyitől a házatokat körülvevő bűbáj megvédhetett volna. Ezen kívül  személyes okokból nincs beszélő viszonyban a nagynénédékkel, ezért rajtuk keresztül te sem értesülhettél a létezéséről.
Amit viszont biztosan tudok az, hogy szeret téged, és mostantól, ha te is úgy akarod, része lesz az életednek és végigkísér azon, ami előtted áll. Ezt ő mondta, szó szerint, ahogy leírom. Megnyerő modorú hölgy, és rendkívüli harci képességekkel rendelkező boszorkány.
Mivel a tárgyalásodig még van egy kis idő, hamarosan érkezik érted egy kisebb küldöttség. Hogyha hazaértek, ott fog veled találkozni. Nem szeretnék rögvest mindent elárulni róla, hiszen nehéz is lenne az elmúlt tizenöt évet erre a papírlapra sűríteni. Jobb is lenne, ha közvetítő nélkül beszélgetnétek el egymással, ha biztonságban megérkeztél.
Addig is kerülj mindenféle és fajta mágiát, ahogy Arthur megkért.
Üdvözlettel:
Albus Dumbledore"
Harry nem tudta, meddig bámult ezután teljesen lefagyva maga elé, de mire elkezdte összerakni a fejében szétszaladt információrészeket, már kora délután volt. Legalább megúszott egy ebédet Dursley-ékkel, gondolta. Dumbledore még mágusszemmel n��zve is furcsa ember volt, ezt mindenki tudta, de ez mégiscsak túllépte az eddigi bogarait.
Úgy élte volna le az első másfél évtizedet az életéből, hogy nem ismerte egy családtagját, aki túlélte Voldemort mészárlását, és Dumbledore erről az egészről tudott? Az erre felhozott indok értelmetlennek tűnt Harry szemében. Ha valaki jól tudta, mivel jár kétes reputációval együtt élni, ennek ellenére mindig ott volt mellette Ron és Hermione, meg egy csomó felnőtt, akik kitartottak mellette. És nem is mindig voltak kifejezetten biztonságban, súgta a hangocska a fejében. A szemei előtt megjelent a kővé dermesztett Hermione, a sakkfigura által fejbevágott Ron és a látszólag élettelenül fekvő Ginny. Szintén eszébe jutott a párbaj Peter Pettigrew-val és a vérfarkassá alakult Lupin professzorral, nem beszélve a menekülésről a tiltott rengetegből árkon-pókon keresztül. A barátai nem mindig jöttek ki jól abból, hogy követték őt.
Bűntudata támadt, de egyben nyugtalanította a gondolat, hogy vajon miféle munkája lehet az "új" nagynénjének, ami ennyire veszélyes? Auror? Azok büszkén vállalják a hivatásukat. Valami illegális? Akkor Dumbledore be se akarná mutatni őket. Sorba vette a világ legveszélyesebb munkáit, míg el nem jutott egy filmig, amit Dudley nézett a ki tudja hányadik tévéjén. Természetesen nem volt gyerekeknek való, de a szülei a hisztéria első jeleinek hatására engedtek neki. Harry csak arra emlékezett, hogy titkos ügynökökről szólt és Amerikában játszódott, mint szinte minden akciófilm. Semmi érdekes. Hacsak...
Lehet a néni titkos ügynök, vagy kém? Végül is Dumbledore leírta, hogy harci képességei vannak... Létezik egyáltalán ilyesmi a varázsvilágban? Valószínűleg nem. Akkor a muglik közé állt? És miféle veszélyes csoporthoz vagy szervezethez csatlakozott, hogy ellenségei lettek? És mi változott most? Voldemort visszatérése hogyan teremthetett elég biztonságos közeget ahhoz, hogy most ismerkedjenek meg, és vállalják fel a rokoni kapcsolatunkat? Felvállalják egyáltalán? Jó kérdés, gondolta bosszúsan. Biztos, hogy nem.
Apropó Dursley-ék... "Személyes okok miatt nincsenek beszélő viszonyban"? Harry majdnem elnevette magát a fogalmazáson. Le merte volna fogadni, hogy ez annyit tesz: Vernon bácsiék sikeresen megutáltatták magukat vele is. Hogy is ne utálnák?! Aztán más irányból is belegondolt. Ha Dursley-ék csak azért nem bántak vele rosszabbul, mert féltek a titokzatos nagynéni bosszújától?
Harry gondolatmenete hirtelen megszakadt ezen a ponton. Féltek. De ismerték egyáltalán ezt a nőt? Mi több, kinek a testvére a nő? Ez meg se fordult a fejében. Az anyja testvére, vagy az apjáé? És idősebb vagy fiatalabb, mint ők? Mekkora lehet köztük a korkülönbség?
- Teljesen elment az eszed, Rémszem? Egytől egyig hozzáfagytunk a seprűhöz! Ha állandóan vargabetűket teszünk, a jövő héten se érünk oda! - ordított le Tonks Mordonnak, végleg megzavarva Harry elmélkedését a hideg éjszakában.
- Kezdjük meg a leereszkedést! Harry, kövesd Tonksot! - utasította Lupin.
Harry szeme előtt egyre részletesebben tűnt fel egy kisváros felülnézete, majd halk cipőtalp-koppanások jelezték az éji vándorok érkezését. A környék nem volt éppen bizalomgerjesztő. A régi házak és a gondozatlan kertek tömkelege között álltak kicsi, szintén elhanyagolt, füves téren. Tonks eloldozta Harry ládáját és Hedvig kalitkáját, amit eddig maga után vontatott, és várakozóan Rémszemre nézett.
Említett személy hosszas kotorászás után előszedett egy ezüst öngyújtóhoz hasonlító tárgyat. Egy nyomás után az egyik utcalámpa halk pukkanással kialudt. Mordon addig kattintgatta a kis tárgyat, amíg a teret csak a holdsarló világította be.
- Dumbledore-tól kértem kölcsön - recsegte - Most már hiába leskelődnek a muglik. No gyerünk, egy-kettő!
Karon ragadta a megfagyott Harryt és húzta maga után, utánuk a poggyászt cipelő Lupin és Tonks, majd a többi auror baktatott. Mordon megállt az egyik ház előtt, előrántott egy darab papírt, és Harry kezébe nyomta.
- Gyorsan olvasd el és jegyezd meg!
Harry az öreg auror pálcájának fényében ezt olvasta:
"A Főnix Rendjének főhadiszállása a londoni Grimmauld tér 12. szám alatt található."
Harry zavartan ismételgette a mondatot, majd egy perc múlva bólintott.
- Mi az a Főnix...
- Nem itt, fiam! - reccsent rá Mordon - Majd a házban!
A dolognak az volt az egyetlen szépséghibája, hogy a 11-es és 13-as ház közé egy egér se fért volna be, nem hogy egy harmadik épület.
- De hát hol van...
- Idézd fel magadban, amit az imént olvastál! - mondta Lupin.
Harry a fagyott elméjétől telhető legjobb koncentrációt összpontosította arra, hogy a két ház közé megjelenhet egy harmadik a semmiből. Azon nyomban, mintha odafújták volna gumiból, a két ház szétfeszült, falai között megjelent a 12-es számú épület. Harrynek nem sok ideje volt álmélkodni, mert Mordon máris erőteljes mozdulatokkal tessékelte befelé a kapun, majd az ajtón.
- Csak néhány lépést menj és ne nyúlj semmihez! - figyelmeztette Lupin.
Harry a hangsúlyból ítélve jobbnak látta, ha így is tesz. Mordon lámpát gyújtott, és az előszoba még a környéknél is melankólikusabb képet festett a pislákoló fényben. Az ósdi gázlámpák megvilágították a falakat és a padlót borító, erősen hámló tapétát és szőnyegeket, a pókhálós, fényevesztett csillárt, és a falakon lógó, ferde festményeket. A rozoga előszobai asztalkán álló kandeláberek kígyót mintáztak, ahogy a csillár vasrudai is.
A következő pillanatban sietős léptek hangjára lett figyelmes. Mrs. Weasley sietett felé, és csontropogtató ölelésbe zárta.
- Jaj, Harry drágám, de örülök, hogy itt vagy! - suttogta örömmel teli hangon, majd tetőtől talpig végigmérte Harryt - Milyen sovány vagy! Na, várj csak, majd én felhizlallak... De a mai vacsorára sajnos még egy kicsit várnod kell.
Harryből ekkor bukott elő minden előzmény nélkül a kérdés.
- Hol a nagynéném?
Molly értetlenül nézett rá.
- Hol lenne, édesem? Otthon a fiával és a férjével. Csak most jöttél el tőlük.
- Nem ő - mondta ugyanazon a nyugodt hangon Harry. - Akit most kell megismernem. Dumbledore mondta. Bent van?
Az asszony elképedt arckifejezése arról árulkodott, hogy fogalma sincs, Harry miről beszél.
- Erről én nem tudok, drágám. Tényleg ezt mondta? Biztos az egyike annak a négy embernek, akiket vendégül látunk ma. Még nem mutatkoztak be. Rád vártak.
- Lehet - mondta Harry bizonytalanul.
- Nagyszerű! - sikkantott Mrs. Weasley - Ha befejeződött a tárgyalás, meg is kérdezheted őket!
Ezúttal Harry nézett úgy, mint aki nem ért semmit.
- Milyen tárgyalás?
4 notes · View notes
Text
Tumblr media
6 notes · View notes
d-bovet · 2 years
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
High climbing (10%) on the top of Piton Saint-Leu (Reunion Island) Indian Ocean
2 notes · View notes
renmoldovan · 2 months
Text
Tumblr media
Soufrière, St. Lucia
Instagram | Prints
17 notes · View notes
covrettcreative · 18 days
Text
Tumblr media
When I Dream
Seen near Soufriere, St. Lucia.
1 note · View note
lovesickdeadsims · 1 year
Photo
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Poor Sev got his ass kicked by James in a duel. Will he ever get revenge on his arch-rival?
10 notes · View notes
blogoslibertarios · 8 months
Text
Pela 1ª vez, verme de cobras píton é achado no cérebro humano
  Parasita comumente encontrado em cobras píton, um verme de oito centímetros foi identificado no cérebro de uma mulher de 64 anos, em um caso inédito para a Medicina. A paciente, que reside em Nova Gales do Sul, na Austrália, buscou o hospital após apresentar sintomas como dor abdominal, depressão, perda de memória, problemas intestinais e tosse seca. Por meio de uma ressonância magnética, os…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
jyfhz-arts · 9 months
Text
Tumblr media
Personaje N.8: Solid Snake
Snake? Snake!? Snaaaaaakee!!!
Las Pitones Bola son Bonitas!
1 note · View note
muchachospitones · 9 months
Text
Tumblr media
0 notes