Szomorú, mikor az emberek akkor veszik komolyan a problémádat, ha már tényleg komoly a baj. Undorító egy világban élünk.
222 notes
·
View notes
Megrekedt lélek vagyok, nehezen telnek a napok.
Szarul voltam most még szarabbul vagyok, ez van az élet igazságtalanul oszt lapot…
Olyan jó volt gyerekként nem gondoltam, hogy fájni fog minden emlék.
Egyre rosszabbak az esték.
Semmihez sincs kedvem,
Erős voltam sokáig aztán én is gyenge lettem!
Nem tudom mit tegyek, hogy a múltamat felejtsem.
Túl sok idő telt el, hogy ami menthető azt mentsem.
Mennyi barát volt mögöttem, most pedig egy sem.
A depresszió mély gödör en pedig bele estem.
Régóta nem találom a kiutat, amit mutatok az csak kirakat.
Most pihennem kell kicsim egy kicsit, de te ne várj meg.
Látom a szemed most is kisírt, de ne bánd meg…
Nem akarom tönkre tenni a te életedet is.
Tudom egyszer jól vagyok aztán meg nem is.
Ne aggódj jó helyre kerülök biztos vagyok benne, a Földön nekem ez az élet már csak szenvedés lenne. 🖤
Most azt kérdezed, hogy téged miért nem nézlek? Erre az elmém válaszol: öld meg magad, itt egy kész terv.
Megpróbáltál meggyógyítani egy szívet amit nem te törtél össze.
Most az egyszer nem kérdezem meg, hogy velem jössz-e…
Több mint ezer traumát láttam gyerekkoromban.
Mindenki azt gondolta: ezt már feldolgozta.
Mégis megzuhantam a mélybe vagyok megint,
Ismerős ez a hely jó párszor jártam már itt.
Nem vagyok jól ezt mindenki tudja,
De mégis a karját csak kevés ember nyújtja.
Istenem ,vajon miért fordult el mindenki tőlem?
Magamba nézek az én hibám, mindenkit ellöktem!!
Szenvedtem eleget..igen tudom, más is.
Ne csak nézz körül, hanem láss is!
Mentális betegség sajnos népbetegség.
Annyit kérek a sírom ne -e földre temessék.
Az élethez vagy a halálhoz vagyok a gyengébb?!
Nem tudom eldönteni, de mostmár nagyon mennék…🥀
Unknown
87 notes
·
View notes
Szeptember 28.
Érdekes nap. Emberi sorsok.
Szabadnapos voltam.
Olyan sokminden járt a fejemben.
Hol siklott ki az életem?
Valószínűleg már 10 éves koromban elkezdődött a borderline betegség kialakulása nálam.
Amikor a nővérem kezét fogtam, hogy betudja adagolni magának az aznapi heroin adagját.
Kisujj esküt tettem, hogy soha nem köpöm be.
Azt mondta, ha egyszer felnövök megtudom, mit jelent az orgazmus szó.
Mára már tudom.
Azt mondta : Timi, drága egyetlen húgocskám, minden alkalommal, mikor ezt teszem. Boldogság járja át a testem, mintha ezer orgazmusom lenne egyszerre.
Egyébként egy csodás lány volt, okos, szép.
Mindig felnéztem rá. A környezetem is.
Soha nem érhettem a nyomába.
20 éves korára, meg volt mindene, mama kedvence, örökölt házat. Autót, modellkedett, volt szakmája, tanult volt, jogosítványa. Minden alap tőkéje egy normális élethez.
Mentális betegségeket kaptam, örökségem ; egy halom tartozás, omló állapotban lévő falusi viskó, szorongás, depresszió, nulla önértékelés, megfelelési kényszer, naphosszat sorolhatnám eme értékes csodás dolgokat.
10 éves voltam mikor meghalt túladagolásban.
22 éves vagyok, nem jutottam még semmire, küzdök a mindennapokkal, 16 éves korom óta nem telt el nap, hogy ne dolgoztam volna.
Minden rosszban van valami jó, megtanultam ideje korán felnevelni magam.
Ő volt a tökéletesség megtestesülője én pedig a szerencsétlen, a semmirekellő, a csúnya.
Bár te haltál volna meg helyette.
A heroin függőség rossz aljas s sírba visz hamar.
Mára már azt kívánom, bár én haltam volna meg helyette.
@wandering-thoughts-blog
19 notes
·
View notes
Ne felejtsd el:
Míg veszekszem, addig harcolok és érdekel a dolog, de miután én elengedtem, és már veszekedni sem veszekszek dolgok miatt, már nem érdekel.
@gyurottpapir
265 notes
·
View notes