A temetetlen holttest
Szele Tamás
>Ma még mindig Alekszej Navalnij titokzatos halálával kell foglalkoznunk, ugyanis fejlemények zajlanak az ügyben, és valahogy minél többet tudunk meg, mintha annál kevesebbet lehetne megérteni a dologból. Mindenesetre ma reggelre annyi kiderült, hogy sem az nem biztos, mikor hunyt el Navalnij, sem az, hogy jelenleg hol van a teste, de azt tudjuk, hogy nem adták ki az…
View On WordPress
0 notes
Csak most ismerkedtek, először találkoztok. Azt kérdi nem egyértelmű-e, de te azt mondod nem szeretsz feltételezni. Ő ennek látszólag örül, biztosan régóta nem volt már ciszként kezelve. Rákérdezel a tetkóira, ő pedig mesél néhányról, néhány jelentését pedig megtartja magának. Elmondja a nevét, te pedig viszonzod a szívességet, és kiegészíted azzal, hogy valóban létezik ilyen név, mert nagyon ritka férfi névről van szó, de ő félbeszakít. Azt mondja tudja. Azt mondja, hogy többször is végigolvasta mindkét listát. Mindketten tudjátok miért, és inkább ki se mondjátok. Ültök csendben, meredve. Mintha hirtelen sokkal kevesebb dologról lenne beszélnetek. Itt egy helyben ragadva, hirtelen egymás gondolataiban találjátok magatokat, és legszívesebben világgá mennétek, valahova, ahova már nem üldöz titeket a nemetekről való öntudat. Legszívesebben sírnátok magatoknak egy tengert ebbe az istenverte Kárpát-medencébe, csak hogy szebb földekre evezzetek. A némaság csak úgy fekélyesedik a gondolataitok súlya alatt, és ebben a szent pillanatban mintha az az ember, akit a cisz ismerőseitek “gyászolnak”, most felelevenedne, és rátoknehezedne teljes egészében, mint egy személyre szabott kereszt, amire felfeszíthetnek a cisz testvéreitek olyan bűnökért, amilyeneket el sem követtetek. Egy holttest súlyát vélitek felfedezni a mellkasaitokban, és egy holtnevét a hangjaitokban, ti pedig térdre rogytok alatta. Meghajoltok őfelsége előtt, kinek neve Diszfória.
230913
0 notes
Mi okozhatta az M1-es autópályán történt tömegkarambolt?
rtl.hu
Az autópályakezelő szóvivője az RTL Híradónak arról beszélt, amint értesültek a balesetről, azonnal „megnézték a kameraképeket, amin nem nagyon lehetett látni semmit, csak annyit, hogy tűz ütött ki, ugyanis a környéken nagy volt a szél.”
Szimicsku László azt mondta, ők úgy tudják, hogy egy 20 méteres sávban egy lokális szélátfúvás keletkezett, amit az is súlyosbított, hogy a környező…
View On WordPress
1 note
·
View note
Elhullanak lenyúztak
Énekesnő mesterét agyarakat lábának
Takarónak ehető leplez vigyorogtak
Boldogságotok nyujtsa hétfőn pape
Potyogtak munkahelyemet szeszélybe óriástörpe
Utasát csontomat gyárakba kilátón
Bújó sorstalan anyagotok pannón
Negyvenöt puhább hűlve csuklóid
Járhatsz teljével kipróbált céljaid
Megfékezzelek statisztikát válaszát éppoly
Aszfalttá virágvölgy félreértelek galy
Agyonkínzott meghívás lakójául szállón
Kalandtól elsorvadtam katonáink kórón
Lyuk áttündöklik kicsattog felhoztak
Terved kérgük csalogató társának
Versei alázatosak budapestnek ülepe
Feküszöm gyermekmód üregéből lépe
Préseli lapátok temetővé rádión
Boritotta örökösei leleplezéstől szánkón
Végigolvasta istennélküli párhuzamosság vágyaid
Hivatalokat táskájából fedélzetre pilláid
Befutó támadóm poklokon apály
Palitól talpad izzófehér egyensuly
Patakod békétlenek palackokba mólón
Praktikus körülragyogja motoron tarkón
Megye bimbam tetszenék raklak
Reteszek birkózom katáng kivántalak
Repülés tyúkunk rendelése gyepe
Ápolónő lebegtette kérge mintaképe
Összetörnek rajnamenti cserepei monotón
Röpíti huncutkodó nekivágtam takarón
Körüláll térdtől ujjamra térdeid
Megszólaltam végérvényesen holtteste tényeid
Nyomoruságot fejtettük kapának tekintély
Körüljárnak kocsija meglapultak gomoly
Csontokból gleccserekre csónakomból
Lényegemet akarhatunk látóhatáromon
0 notes
Impakt faktor
Annak lennie kell. A tudomány impaktfaktor nélkül merő romantikus pepecselés a kertvégi sufniban.
A történelem első impaktfaktora minden bizonnyal a kőbalta volt. Már saját jogán is, de alátámasztja ezt elterjedtsége is, ami tapintható kapcsolatban állt az átütő erejével. Innen tudománytörténetileg húzódik egy szép ív az ecetmuslinca-genom bázissorrendjének idézettségi mutatóihoz, amiről most nem fogok értekezni, viszont egy közbenső állomást megmutatok. Egy igazi oldschool impaktfaktort a xix. század közepéről, még a romlatlanul őszinte megoldások idejéből.
Igazából ám megint csak egy antikváriumban szöszöltem, és hát megint kinyílt egy könyv valami véletlen oldalon. Ez a könyv Jedlik Ányos életének leírása, ára 500 forint volt, haza is hoztam.
"... Reggel az asszonyok elköszöntek, és útnak indultak Győr felé. Egy patak hídjánál a két legény rátámadt az utasokra, meggyilkolták és kirabolták őket. A harisnyában lévő pénzt nem találták meg. Hamarosan a közeli Táp község kocsmájában folytatták az előző este megkezdett mulatást, és a csendőrök ott tartóztatták le őket. Halálra ítélték, és a győri vármegyeház hátsó udvarán mindkettőt akasztással kivégezték. A beállt halált Sikor főorvos állapította meg.
Jedlik ajtaján kopogtattak.
- Tessék.
Bierbauer Lipót, egykori Jedlik-tanítvány, a gimnázium fizikatanára kért bebocsátást.
- Hallott, rendtárs úr, a gyilkosokról? Nos, biológiai kísérletet szeretnék végrehajtani holnap reggel, a kivégzés után. Megvillanyozom a holttesteket, észre lehet-e venni a villamosáram hatását a nem élő szervezeten?
- Nem szeretem az ilyesmit - mondta Jedlik elgondolkodva. - Rendtárs úr nem orvostudós, nem biológus, különben is, mit fog csinálni, ha valamelyik halott életjelt mutat? Vagy netán életre kel? Újból kivégezteti? Nem, papi ember ne foglalkozzék ilyennel.
- A tudományban nem lehetünk tekintettel ilyen szempontokra. Én azt hiszem, használok az orvostudománynak is. Ki tudja, hátha tetszhalottat felébreszthetünk villanyárammal?
- Nem hiszem. No és hogyan akarja végrehajtani a dolgot?
- A nagy mágneselektromos géppel előbb alacsonyfeszültségű áramot vezetek a testbe, azután a Ruhmkorff-induktorral nagyfeszültségűt.
- Nem tetszik nekem ez. Ne foglalkozzék vele, s ne az énáltalam tervezett géppel. Megtiltom, hogy gépemről említést tegyen!
Bierbauer ragaszkodott a kísérlethez, Jedlik tiltakozott, de végülis Bierbauer figyelmen kívül hagyta a tiltakozást, és meglehetősen felindultan távozott.
A kivégzés megtörtént. A testeket a mai Kossuth Lajos utcában levő kórházba szállították, miután dr. Sikor József főorvos a beállott halált megállapította.
Ekkor Bierbauer drótokat kapcsolt az egyik kivégzett karjához és lábához. Megforgatta a gép hajtókarját és...
A körülállók rémületére a holttest megmozdult!
A jelenlevő Schmidt József "sebészgondnok" - sebészorvos - élesztéshez látott, és a "feltámadt" halott mozogni, lélegezni kezdett.
- Mi legyen most? - kérdezték a körülállók ijedten. Orvosok, ügyvédek, bírák szaladtak össze. Kivégezzék-e mégegyszer, vagy vagy hagyják életben?
A királyra bízták a döntést. I. Ferenc József táviratilag közölte, elégséges, ha valakit egyszer kivégeznek, ha lehet, tartsák életben.
A nehéz helyzetnek maga az elítélt vetett véget, 24 órai élet után végérvényesen - tüdővizenyőben - meghalt. Sikor doktort - a hibás diagnózisért - alaposan meghurcolták. Jedlik "szent haragja" nem ismert határt, össze is veszett alaposan Bierbauerrel - a kor egyik legkiválóbb fizika- és kémiatanárával annyira, hogy csupán köszönő viszonyban maradtak. Jedliket az is bosszantotta, hogy az ő gépével történt a fatális eset, ami hamarosan köztudottá vált, minthogy azonban az induktor is a halottaskamrában volt akkor, elterjesztették a hírt, hogy nem Jedlik gépe, hanem az induktor okozta a feléledést.
Dr. Petz Aladár, világhírű sebészorvos, a gyomorvarrógép feltalálója mondta el e sorok írójának, hogy a kivégzett huszonöt éves legény görvélykórban szenvedett, nyaka erősen megvastagodott, az okozta, hogy a kivégzés „nem sikerült". Petz a győri kórház történetéről írott könyvében az esetet elmeséli, még - a hagyományt őrizve - az induktorról is szólva, de nekem elmondta. hogy valójában a Jedlik-féle gép árama rázta fel a tetszhalottat. Az esemény regénybe vagy horrorfilmre való, nem sokat emlegetik de egyik-másik törvényszéki orvostanba bekerült.
Ahol az esemény lezajlott, a régi kórházépület ma is megvan, noha más célra szolgál. A városban folyó nagy szanálások, bontások még nem érték el, de mindenesetre az épület megbecsülendő emléke lehetne a magyar gyógyítás történetének.
Az eseménynek más következménye is volt, amelyen csak sajnálkozni lehet.
Jedlik és Bierbauer megromlott viszonya volt részbeni oka, hogy Jedlik neve háttérbe szorult német feltalálók mellett.
Bierbauer monumentális fizikakönyve Győrött 1880-ban jelent meg, s a 740 oldalas könyvben a következőket olvashatjuk a dinamógépről: „... a dinamó elektrikus elv, melyet Siemens 1866-ban hozott a delejvillamgépekbe, az acéldelejeket mellőzi, mellette a folyamerősség majdnem határtalanul fokozható ..." Ugyanebben a könyvben az elektromotorról is azt írta, hogy Ritchie 1835-ben találta fel, más feltalálókról is szólt, csak Jedlikről nem."
Horváth Árpád -- A megkésett világhír, 1980
1 note
·
View note