#annyira hülye vagyok
Text
Néha azt kívánom, bár jobb lennék.
Jobb ember.
#érzés#érzések#jelenlegi érzéseim#gondolatok#gondolat#jobb ember#jobb lesz majd#jobb leszek#bárcsak jobb lennék#bárcsak#bárcsak értenél#sajnálom#annyira hülye vagyok#próbálkozok#igyekszem#kívánságok#magyar#magyar tumblisok#magyar tumblr#tumbrl közösség#tumblr#tumblr magyarorszag#tumblr world#magyartumblr
183 notes
·
View notes
Text
1 note
·
View note
Text
Van egy nagy üvegem
egy kávésüveg, tele tízforintosokkal.
Anyukám gyűjtötte vagyis dobálta bele az aprót a pénztárcájából, hogy ne húzza a táskáját. Meg, nem az a fillérekért kotorászós fajta volt, inkább az, aki kicsapja az ezreseket. Rátarti, kicsit teátrális.
Mindegy milyen volt, már teljesen mindegy.
Most csak egy 45 kilós demens nénike, aki mindent udvariasan megköszön. Ez maradt meg végül, ez a jólneveltség. Bár nem tudom hol szedte fel, nem odahaza. A nagyszüleim nem voltak jólneveltek vagy különösebben udvariasak.
De anyámat neveltették, gimnáziumba járt, főiskolára is akart menni.
Nem lehet tudni hogyan lett volna jobb, mert amit akart megcsinált így is. Tőle örököltem.
Már nincs gond vele. Alig beszél, azt is valahogy gyermekien. És már nem is tör össze amikor meglátogatom. Könnyebb is így, gyakrabban is megyek. Örül nekem. Azt hiszem, azt gondolja vagy úgy érzi, hogy az anyukája vagyok. Megetetem, rendberakom a körmét, a haját, mesét olvasok neki. Közben utolsó morzsáig megeszi amit viszek, aztán visszagömbölyödik az ágyába. Elégedett.
Szóval van nekem ez az üveg tízforintos. Ebből szoktam a munkahelyemen kávét meg csokit venni éjjel az automatából.
És, ki lehet engem nevetni, minden alkalommal megköszönöm az anyukámnak. Mintha direkt nekem gyűjtötte volna, mintha a kávét vagy csokit éppen ő adná nekem. Megköszönöm, és hálával gondolok rá.
A napokban rájöttem, hogy el fog fogyni, már csak negyedig van pénzzel az üveg. Nagyon megijedtem. Ha elfogy, többet nem kapok tőle semmit. Akkor elvesztem azt a gondolatot, hogy az anyámtól kapok valamit. Másoknak, akiknek él az anyukája, jut egy ölelés, egy simogatás, egy ebéd, egy telefonhívás. Nekem sok éve semmi.
Ott álltam a kávéautomata előtt, és tudtam, hogy hülye vagyok, hogy minden szenvedés forrása a saját fejemben van, hogy képzelgés, felesleges érzelgősség, az egész játékot én találtam ki. Az eszemmel tudtam, de mégsem tudtam elengedni az érzést, hogy amíg van pénz az üvegben, addig anyu, az aki még megismert, még gondolt rám, velem van.
Azóta nem az üvegből veszem ki a pénzt a kávéra, hanem a saját tárcámból. Aztán majd néha, ha nagyon szükségét érzem, majd veszek az üvegből. Amikor igazán mélyen rám tör a magány.
Amikor félek annyira egyedül érezni magam, hogy még az a csoki vagy kávé se jusson, amit megköszönhetek valakinek.
191 notes
·
View notes
Text
Ezt most csak felnőttek olvassák, ha kérhetem.
Elmúltál 18 éves?
Akkor olvashatod :-)
Nem tudom, mert erről nem illik beszélgetni, de másnak is van olyanja, hogy annyira vágyakozik valakire, hogy nem tud aludni?
Úgy értem, hogy én szerettem volna aludni, csak nem tudtam kiverni a fejemből azt a képet, hogy Gabi a vörösre lakkozott kezével izgatja önmagát. Sosem láttam ezt valóságban, csak elképzeltem, de nem úgy képzeltem el, hogy ezt akartam elképzelni, hanem ez a képzet befészkelte magát az agyamba, kiűzhetetlenül. Majd klönféle vágyak jelentek meg arról, hogy én ezzel a helyzettel mit kezdenék. Szagolnám, puszilgatnám, szopogatnám, nyalnám, szuszognék, dúdolnék. Így röviden.
Mint kiderült persze, nem egyedül volt Bécsben, minimum ketten voltak, csak akivel volt, azt nem rakta fel, csak a koccintásukat a forralt borral - forró teával.
Megőrülök, mert úgy érzem, hogy már kevésbé vagyok szerelmes Gabiba, de mégis ezek a képek jönnek néha folyamatosan és képtelen vagyok miattuk aludni. Néha nem csak éjszaka, hanem nappal is, akkor meg képtelen vagyok koncentrálni bármire is.
És, hülye dolog, de úgy döntöttem, hogy elmegyek manikűröshöz, és megcsináltatom én is a kezemet. Nem pont arra a színre, mint Gabié, de hasonlítani fog hozzá. Ha rám ilyen hatással van Gabi lakkozott körme, akkor lehet, hogy az enyém is tetszeni fog másoknak. Így 52 évesen már a menopauzában viccesnek érzem ezt a vágyamat, de hát ha így alakult, akkor így alakult. Mindent el lehet kezdeni valamikor a lakkozott körmöket is.
24 notes
·
View notes
Text
Hetekkel ezelőtt lenn voltam Békéscsabán, a textilkonferencián. Nézem a ruhákat, meg az egyéb textiliákat, nem értem mi még csak meg sem voltunk említve. Az egész tájegység kb kompletten kimaradt, bezzeg a matyók giccs boltos szarja ki volt állítva. A népi hímzésben legyenek trendi színek, meg persze jó ha ismered a szervezőket. A mesterszakács màr kinézett az ebédnél. 400+főből engem, ez nagyon imponált. Utálom a férfiakat. A következő héten jött hozzánk legjobb barátnőm, még megnyugodtam, hogy tudok főzni. Gluténmentes tiramisu, meg lassagne. Két boltban sem lehetett tojást kapni, nagyanyámtól kunyeráltam a piskótához. Koncerten vagyok, ringok. A napsütötte rész. Közben egyre vékonyabb vagyok, újra élesen látszik az álkapcsom. Kihányom a mekis kaját is, el vagyok szokva az ételtől. Másnap egész nap az ágyban fekszünk, beszélünk. A varráson azt mondja a semmi mesternő, hogy buta vagyok, lassú, és haszontalan, főleg ahhoz képest, hogy van diplomám. Elkezdem utálni. Gyűlölöm, az anyám beszél így velem. Varrok itthon, két pólót, az elsőt viszkózból, szétvágom. A második elmegy, lehet benne lesétálni a Tiszára. A szomszédasszony beletolat az autómba. Elsőre nem tudom, kihívom a rendőröket egy halálraítélt bizonnyoságával. Hát biztos beletoltak háromszor egy kézi beton keverőt…és ezt a szakértők mondják, reménytelen. Mindenki is hülye. Aztán jön a szomszéd, bocsika, néha a férjemébe is belemegyek. Egy full új tolatóradaros hondával, én meg büszke vagyok, hogy a böhöm kombival csak hátsó távolságjelző van, és képes vagyok tolatva is parkolni, pusztán tükörből. Tök mindegy, más 10 x többet érő autóval is izomból beletolat. Az exem is megmondta, agykapacitás nuku, de legalább a konyhában zsigerből feltalálom magam, genetika. Este színházban vagyok az anyámmal. Ismerősök. Meghalt Gyurika. Anyám már hívja is a barátnőjét, akivel nem beszélt egy éve, hogy jaj, sajnálja, hogy meghalt az exférje. Mondja Zs. hogy nagyon nem halt meg, már új gyereke is van a több évtizeddel fiatalabb nőjétől. Ciki. Kiderült, hogy nem is az a Gyurika. Meg mondom anyukának, milyen lenne, ha netalántán édesapám elhalálozna, és neki nyilvánítanának részvétet. Na ugye. Anyám felfogja a hajam, legyen 15cm-vel rövidebb. Szerinte nem vagyok elég szép, megy beszélgetni az ismerősökkel. Színház után találkozom H-val, egy hónapja ígérem, vagyok annyira elkeseredve, hogy legyen kedvem. Olyan primitív. Egy tátra tea megoldja. Ellopok egy jägeres poharat, már van 2 otthon. Egy emberekkel teli asztalról veszem el, mindenki megvan rökönyödve, dehát kell a készlet. Nem vagyok normális. Nyári nadrágokat varrok. Tökéletesek. A térd alá érnek. Húsvétra anyám Hévízen nyugtatja az idegeit, én egy napra felmennék barátnőmhöz Pestre. Lemondom. Nagyanyám bömböl a telefonba, inkább elhozom. Ez van. A második napja, és nem is olyan rossz. Összeségében meg vagyok elégedve az életemmel. Szeretnék zokogni, de a legközelebb enyhén ittasan voltam hozzá a H-s estén. Néha egy hosszú nap után szét tudnék verni valamit. Bennem van a melankolikus bizonyosság, hogy örökre az anyám nyakán maradok, hiába fogok dolgozni, itt maradok. Nem bánom, hogy elmenekültem innen 19-ben, sokat tapasztaltam, és most rehabilitáltak. Újra tisztelnek az emberek, fogad a fogorvos, hogy újra tömje a kijött tömésem, aki az apám osztálytársa volt, és tart az anyámtól. Sok év után újra egy báb vagyok. Fojtom el magam, de nem érdekel, legalább van hol lennem.
8 notes
·
View notes
Text
Csörög a telefonom. Magánszám. Utálom a magánszámokat. De, mert illedelmes ember vagyok, felveszem. Géphang tájékoztat, hogy a bank akar beszélni velem és mindjárt kapcsolnak egy hangot, ami nem gép. A mindjárt legalább egy perc, addig a fülemben dübörög valami klasszikus.
Végre beleszólnak.
- Jó napot, Mikovecz Krisztina vagyok, XY banktól telefonálok, alkalmas most Önnek az időpont?
Tudom, nagy hibám, de szeretek igazat szólni, és mert épp nincs jobb dolgom, azt válaszolom, hogy alkalmas.
- Rendben. Tájékoztatom, hogy a beszélgetésünkről hangfelvétel készül.
- Az meg miért kell?
- Hát, hogy később ne legyen köztünk félreértés.
- Sajnos már most az van, ugyanis nem szeretném, ha felvennék a beszélgetést. A csevejben benne vagyok, de ne tessenek engem archiválni.
- Tehát akkor nem egyezik bele a hangfelvételbe?
- Nem egyezem bele.
- Értem. Várna picit? Intézem a kollégámmal.
Eltűnik a vonalból. Aztán pár pillanat múlva visszatér, de nem hozzám beszél, hanem valaki máshoz.
- Bécikém! A vonalban vagyok egy banyával, aki már az elején kiidegel. Azt akarja, hogy a csodaszép operaénekes hangja ne kerüljön nálunk szalagra. Ki tudnád kapcsolni?
- Nálad is ott a kapcsoló.
- Jaj, Bécike, tudod, mennyire hülye vagyok ezekhez a kütyükhöz...
Szívem szerint beleszólnék, hogy tán nem csak ezekhez, de visszafogom magam.
- Jó, kikapcsolom - válaszolja Béla.
Intézőm visszatér.
- Kedves ügyfelünk, a felvétel kikapcsolásra került.
- Biztos? Béla megoldotta?
- Ööö... Hogy tetszik mondani?!
Szinte látom magam előtt, ahogy vörösödik a csaj füle. Meg úgy az egész feje.
- Jaj, vonalban tetszett maradni? Izé, bocsánat...
- Nem tetszettem, de így alakult. Mi, banyák már csak ilyenek vagyunk.
- Nem akartam megbántani.
- Hát, ez nem jött össze. Na, lapozzunk. Mi a nagy hír?
- Igazából csak pár termékünket szerettem volna Önnek ajánlani.
- Mint például?
- Előtte egyeztetnünk kell pár személyes adatot.
Leegyeztetjük.
- Szóval?
Kivár picit.
- Hallott már a Babaváró hitelünkről?
- Miért hallottam volna?
- Hát, mert ez most a legnépszerűbb termékünk.
- Édes szívem, az előbb egyeztettük le az adataimat.
- És?
- Mit és? Emlékszik, hogy mit diktáltam be születési évnek?
- Bocsánat, de átsiklottam felette.
- Az elég baj. 1942-őt, drága gyerekem, 1942-őt! Nekem maximum Nyanyaváró hitelt tud ajánlani, de már lassan azt sem, annyira vén vagyok!
- Ugyan, manapság már egyre később vállalnak gyereket a nők.
- Az lehet, de én már 78 éves vagyok. Vállaltam én eleget.
- Pedig milyen fiatalos a hangja. Lehet, hogy az zavart meg. Akkor viszont... Ajánlhatok egy jó kis életbiztosítást?
- Na, látja, az már kézenfekvőbb lenne, de olyanom már van.
- Folyószámla hitel?
- Fizettem már elég hitelt az életemben, köszönöm, többet nem szeretnék.
- Fiatal házasok kölcsöne?
- Honnan tudja, hogy épp férjhez menés előtt vagyok?
- Na, akkor ez pont jól jönne maguknak.
- Igen, mi a két fiatal. Én 78, a párom 85 éves.
- Hm, azt hiszem erre a korra már nem adják meg a hitelt...
- Miért? Most mondta, hogy ez milyen jó lenne nekünk.
- Bocsánat, megint figyelmetlen voltam.
- Csöppet. Mi van még?
- Lakáshitel? Van hol lakniuk?
- Hát, az még akad, még nem kell mennünk a híd alá.
- És nem vágynak nagyobb lakásra? Érdekli Önöket a CSOK?
- A csók? Hogyne érdekelne! Sőt, más egyéb izgalmasabb dolgok is...
- Mint például?
- Ebbe most nem mennék bele...
- Értem. Akkor egyik termékünk sem érdekli behatóbban?
- Ezek közül egyik sem.
- Sajnos most ezek vannak palettán. Máskor is hívhatom, ha új ajánlataink lennének?
- Persze, ha el akarja ütni az időt, unaloműzőnek felhívhat. Csak szóljon előtte Bécinek, hogy kapásból lője ki a felvétel gombot.
- Ó, addigra szerintem megtanulom a használatát!
- Úgy gondolja? De kis optimista... Nekem azért vannak kételyeim. Na, viszlát! Vagyis: Csók!
- Mi?! Hogy mit tetszik mondani? Mégis érdekelné a CSOK? Mondanám a részleteket. Halló, halló, itt van még?
Már nem voltam ott. Idejekorán kinyomtam a telefont, mielőtt még jött volna az újabb agymenéseivel.
Mondtam már hogy utálom, ha magánszámról hívnak?😂😂😂😂🙈
Szerző: Őszi Róbert
7 notes
·
View notes
Text
tegnap megjelent egy fószer. Arcról emlékeztem rá, de nyilván nem tudtam hová tenni, csak mikor elmondta, hogy miért volt itt legutóbb. A sztorija: van 5 lakása, 2-3 szobásak. Mindet kiadja, de nem a lakást, hanem a szobákat, diákoknak. Jó drágán. Új építésú lakások lévén el is kérheti a pénzt, semmi közöm hozzá, amíg szar van, légy is lesz...
Már ott kerekedett a szemem, hogy hetente feljár a lakásokba ellenőrizgetni, hogy ki van-e takarítva, tiszta-e a mikró, a zuhanyfüggönyt (!!!) kimossák-e, el van-e pakolva a mosogató csurgatójából, levitték-e a szemetet, a csaptelep le van-e vízkövetlenítve...meg ilyenek. (btw én nem vagyok egy retek asszony, de a zuhanyfüggönyt félévente kidobom, 2700-ért veszek újat, a csaptelepeket évente max 2x baszkódom vízkőoldóval...) Itt már nagyon kellett magam türtőztetni, felnőtt emberekről (nőkről, egyetemistákról) beszélünk, akik kifizetnek 2 havi kauciót, majd beköltöznek, nyilván tanulnak, buliznak, élnek, gondolván naivan, hogy a pecó, amiért fizetnek adott, a cuccaikhoz senki nem nyúl, végre anyám se baszogat, hogy rakjak rendet...mind voltunk fiatalok, mások a prioritások. Én szülőként is elküldeném az ilyen főbérlőt mondjuk a kurvaanyjába, de ezek szerint ez így van, akinek elfogadható. Majd meséli, hogy az egyik lány (orvostanhallgató) bezárta magát a lakásba és beszedett egy csomó gyógyszert, a rendőröknek kellett rátörni az ajtót, mert öngyilkos akart lenni. (egy szobatársának írt sms-t, kvázi búcsúzóul) A csóka új bejárati ajtót akart, mivel a biztosító nem fizet így, hogy rendőrségi feltörés volt. Hangsúlyoznám, hogy 2 havi kaució van bent minimum 12-15 bérlőtől, és beszed 40-50 ezer Ft-ot havonta (+rezsi)/ fő. Nem kell matek zseninek lenni, hogy kiszámoljuk, hogy nincsenek kenyér gondjai.
A lányt elvitték a mentők, 3 hét pszichiátria, az ok: sclerosis multiplex diagnózis, amit a lány úgy értékelt, mint egy halálos ítéletet, és inkább meg akart halni. Még el is meséli, hogy amúgy a lány ösztöndíjas, egy nagyon okos lány, nem érti, hogy lehetett ilyen hülye, hát ez a betegség semmi...(wtf???)
Szóval faszkalapkám bejön tegnap, hogy akkor megrendelné majd az ajtót, a lány családjától természetesen behajtja a pénzt, az mégse járja, hogy ne fizessék ki. Mondom neki (nagyon nagy önuralmat magamra erőltetve), hogy de a család jómódú? Nálunk ez azért borsos lesz, tokkal-vonóval 250 ezer... Nem, valami faluból jött a lány, a faterja földműves, az anyja nem dolgozik, mert beteg, de hát ez nem az ő gondja, neki kára van, ezt mindenki láthatja. Ráadásul, mondja, a kretén rendőrök is: első emelet. Hát nem tudtak volna bemászni az ablakon ahelyett, hogy betörik az ajtót????- de mondom az élet védelme az első, nyilván nem kezdtek el kalkulálni, hogy mivel okoznak MAGÁNAK kisebb kárt, hát el is vérezhetett volna, megfulladhatott volna vagy bármi, amíg ők arra vigyáznak, hogy jajj nehogy a bejárati ajtó megsérüljön... Annyira felbaszott, hogy alig bírtam magam türtőztetni! Hogy bazmeg hogy lehet valaki ilyen fillérbaszó utolsó rohadék szemétláda! Komolyan ott tartok, hogy megmondom neki, ha visszajön, hogy itt magának nincs eladó ajtó! Annyira elkeserít ez a sztori, hogy kibújik belőlem ilyenkor a szociális népnevelő, és legszívesebben elmagyaráznám neki, hogy bazmeg 2 forintért az anyádat is megcsinálnád a főtéren, hát nincs benned semmi együttérzés, hogy inkább segíts, te kretén szemétláda?...
Nagyon felzaklat ez az egész... :(
110 notes
·
View notes
Text
Amikor bekopog a valóság:
Felszámolom a bérelt lakást Meissenben, mert annyira keveset használom (havi max négy éjszakát), hogy az emelt bérrel már jobban megéri egy Airbnb-t vagy Bookingos szállást lőni, amikor itt vagyok.
A barátomtól SOS-megoldásként, két éve kapott 35 éves NDK tűzhelyet meghirdetem ingyen délben, jelentkezik egy Mariupolból menekült huszonéves pár. Idejönnek érte gyalog, fél órával később boltba indulva látom, hogy még mindig a ház előtt állnak hárman, a férj, a feleség és a tűzhely, mert aki fuvart ígért, nem veszi fel a telefont.
Intek, hogy jöjjenek, mind az öten (férj, feleség, tűzhely, a lányom és én) beülünk az autóba, el- és felvisszük a tűzhelyet a tök üres lakásba.
Este 11-kor aztán még azt egyeztetjük, hogy csütörtökön átviszem az ágyamat (egy éjszakát még elalszom felfújhatós matracon), a mikrót, hűtőt, éjjeli szekrényeket, polcot, szóval mindent, amit nem ciki odaadni, és eredetileg haza akartam hurcolni, hogy jók lesznek még valamire, de mire lehetnék jók, ha nem erre, hogy ők elkezdjék velük az új, rakétamentes életüket, ha már a régit egy faszonbaszott Vologya épp a fejük felett aprította miszlikbe egy kurva rakétával, míg a pincében rettegtek.
El ne felejtsem, hogy megnézzem, van-e lámpájuk a plafonon, mert ezek a hülye németek itt két szál dróttal a plafonon adják át a lakásokat, és ha nincs, egy sarok tőlük az Obi, beszaladok már öt rizslámpáért foglalattal, és azt is felrakom, ültek már eleget sötétben.
306 notes
·
View notes
Text
Szóval ma megint kifejezetten szentélylátogató napot tartottam. Az első hely a Yushima Tenmangu szentély volt, ahol több másik szentélyhez hasonlóan ahol már Oszakában és Kiotóban is jártam, Sugawara no Michizane (Tenjin) Kamija lakik. A szentély leginkább a diákok körében népszerű, akik sikeres vizsgákért szoktak itt imádkozni. Itt egész sokan voltak ezen a szép szombat délelőttön, de meglepő módon magamon kívül kizárólag csak japánokat láttam. Egy nagyon szép, rendezett szentély, gyönyörű parkkal és a világ legjóságosabb arcú bikaszobrával. A Sugawara no Michizane-nek szentelt szentélyekben egyébként azért találhatók meg a bikaszobrok, mert a legenda szerint a költőt halála után egy ökrösszekér húzta a hintót. A bika azonban egy helyen hirtelen megállt, és nem volt hajlandó továbbmenni. Sugawara no Michizane-t később ezen a helyen, Fukoukában temették el, ahol később a Dazaifu Tenmangu szentélyt emelték.
A következő két szentély a Gojoten Jinja és a Hanazono Inari Jinja volt, amelyek gyakorlatilag egy területen találhatók az Ueno Parkban. A Gojoten Jinja három Kamija Okuninushi, Sukunabikona, és Sugawara no Michizane, itt tehát főként betegségekből való felgyógyulásért és sikeres vizsgákért imádkoznak a látogatók. A Hanazono Inari Jinja pedig egy gyönyör kis Inari szentély, sok karmazsinvörös toriival. Mindkét szentély nagyon kellemes és nyugodt hangulatú, a sok turista ellenére is. Így a cseresznyevirágzás idején pedig különösen gyönyörűek.
Végül pedig a Kanda-Myojin szentélyban voltam, ami egy minden szempontból lenyűgöző hely. Egyrészt építészetileg, másrészt az 1300 éves múltja miatt, végül pedig azért, mert itt láttam először omamori automatát. Ez a szentély egyébként arról is híres, hogy mivel a tech-világ egyik középpontjában, Akihabarában található, így akár az elektronikai cikkeink védelme érdekébe is vásárolhatunk itt omamorit.
Egyébként édesanyám gyakran mondogatta nekem fiatalkoromban, hogy "hülye vagy, fiam", amit egy ideje nem mondott, mert szerintem azt hiszi, hogy így 30 felett már nem vagyok annyira hülye, de hát az a helyzet, hogy hazafelé betévedtem egy bolhapiacra az Ueno Parkban, ahol a napi (vagy inkább a heti) büdzsém maradékát két dologra verhettem el: az egyik egy Yamato Transport kisautó, a másik pedig az olcsó kimonóárus portékája volt. Szóval hát az a helyzet, hogy kicsit fáj a szívem a kisautó miatt, de belegondoltam, hogy csak 35 éves leszek idén, úgyhogy hirtelen felindulásból vettem egy haorit, ami amúgy szerintem kurva jól néz ki, de így igazából ötletem nincs, hogy mikor és hová tudnám én ezt felvenni, pláne, hogy egy rendes kimono szetthez most akkor minimum egy olcsó nagagit is szereznem kellene obival meg ilyenekkel. DE amúgy annyira kényelmes anyaga van, hogy beszarsz.
Igen, persze, nyilván tudom, hogy nem így kell hordani, csak úgy felkaptam mutatóba a pólóra és a mackóalsóra, kövezzetek meg. Mazsom-san sokkal elegánsabb nálam.
Ja, amúgy ez a tízezredik posztom.
#Japán#Tokió#goshuin#Yushima Tenmangu Jinja#Gojoten Jinja#Hanazono Inari Jinja#Kanda-Myojin Jinja#gpoy
19 notes
·
View notes
Text
500 leggyakoribb (legalább négy betűs) szó
Hogy csak volt vagy, mert akkor most mint kell lehet nagyon minden. Olyan vagyok; lesz amikor ilyen majd.
Nincs azért mindig nekem, pedig volna amit tudom. Magyar lenne valami nagy, miért? Után!
Szerintem hanem aztán elég ember tényleg, milyen valaki mikor egyik szerint arra mondjuk vannak, persze lett egész amúgy neki annyira, ahogy miatt kicsit igen! Több pont, szóval inkább egyszer akik első semmi.
Mindenki legyen, ahol viszont ezek alatt erre ezért jobb emberek, biztos kellett magam. Soha voltam vele teljesen, talán ezzel szép lenni!
Saját benne másik annak nélkül. Legalább őket senki neked kéne! Dolog mindent előtt között, egyébként jobban azzal.
Közben ennek tudok eddig legjobb. Megint kurva ebben, mintha megy vissza:
"Tudja arról, engem ugye rossz Orbán sokkal mégis szar." - mondta azon, sajnos mivel azok értem, néha tegnap, végre ezen újra este.
Együtt mennyire hozzá mellett, remélem voltak éves, hogyan bele akarok láttam: igaz reggel tudod mind egyetlen kellene.
Semmit, valamit, velem fontos tudtam. Sosem világ nyilván magát, három össze vagyunk éppen. Sikerült, akár eszembe.
Igazán gondolom, vajon hiszem lehetne szeretem. Illetve akar addig amíg tovább összes akinek sokat rajta. Például kedves fogok kedvenc: abban FIDESZ utolsó.
Mondom, mire nekik erről annyi sincs. Utána először hiszen egyre mindegy. Élet attól róla leszek boldog érzem.
Egyedül, esetleg férfi helyett egyszerűen ennyi jött mondani való!
Tehát kérdés teljes jelent ellen igazi. Azóta szeretnék kibaszott többet!
Nagyobb maga ahhoz, nehéz pontosan ennyire. Ebből holnap menni veled kormány! Egyáltalán látom gondoltam, akit komolyan, annyit mindenkinek köszönöm.
Ilyet alapján akartam mondja, miközben majdnem úgyhogy, legnagyobb igazából ezeket néhány vége lehetett. Végül belőle történt!
Jutott Budapest, régi gyerek. Ehhez végén lassan lány: otthon szabad! - Által hittem, érdekes szépen tetszik politikai második.
Csinálni akarom, melyik venni hosszú nemzeti kívül? Egyet ment, magad tudni. Szinte európai! Ezer érdekel, vicces megyek Magyarország következő egészen ország; ilyenkor ráadásul simán!
Valahogy fogom mondtam. Fekete főleg film, sose elmúlt. Érdemes.
Többi vettem ugyan régen tűnik tenni adott Magyarországon. Képes!
Később itthon, haza: életem hülye. Szól perc ennél; lennék, marad része kaptam téged. Fogja amerikai, kurvára embert évek, dolgok.
Viktor belül ettől, amely nézni minek eléggé; ugyanis hasonló. Megvan természetesen, szeretném tőle általában, your hiába.
Azonban alig gyorsan szemben nálam pénzt számára azert, miután tökéletes fehér múlva négy. Mennyi valószínűleg dolgot módon dolgokat, erős nálunk ideje.
Köszi, egyes azokat helyzet látni. Kevés! Mekkora helyen végig szeretlek felé. Német írni, kapott látszik! Tumblr közül közös, előbb előre lesznek, nekünk valahol amiben keresztül, külön.
Amire tudnak esetben, napi azonnal hely. Sokan képet hirtelen olvastam. Bennem imádom, tudsz élni, aminek szoktam isten érzés!
Tuti emlékszem, that szomorú újabb valakit idén dolgozni.
Péter hiányzik, héten embereket orosz biztosan.
Gyönyörű, sokszor fognak maradt került valójában. Képest működik valóban, mások lévő, történik hatalmas. Vagyis amugy, szegény plusz tudják korábban akarsz kapcsolatban.
-- Szia, nincsenek abból amiket millió
-- Valakinek bazmeg tudjuk hány - észre véletlenül.
Egyszerű szintén, úgyis komoly érte. Mellé szerelem, cikk tele!
Rendben, számít mást rosszul. Valamint állami évben normális fiatal munka. Egymást írtam, miert szívesen. Tart pénz című, amik találtam körül mindenkit.
Gyerekek egyszerre minket tavaly, folyamatosan.
Itten van szivárványszínű rákfelhőben is!
Az ennyike sajnos nem fért ide, úgyhogy neki külön szentelünk egy megemlékezést
Nem szeretsz olvasni? Podcaszttal ébredsz meg alszol? Itt van hangoskönyben is, sajnos nem Samuel L. Jackson előadásában
youtube
110 notes
·
View notes
Text
Autóeladás őrület
Hirdetem az egyik kocsinkat. Annyira halbiológus vagyok ezekhez a dolgokhoz, hogy az már fáj, de íme egy érdekes sztori, csak hogy tanuljatok belőle.
Tegnap ember felhív, hogy érdekelné az autó. Egy idősebb úr, de nagyon korrekt, magánszemélyként venné, beszélgetünk, alaposan körbekérdez. Eközben fontos esemény, hogy rákérdez, a kocsinak tulajdonsa vagy üzembentartója vagyok, ekkor hibásan azt mondom, hogy tulajdonosa, rá se néztem. (nem az voltam akkor még) Illetve rákérdezett, hogy banki hiteles-e az autó, mondtam, hogy már nem, végtörlesztve van, és nálam van a törzskönyv. Szintén az én hülyeségem, hogy azt sem néztem meg, csak örvendtem, amikor megkaptam, hogy végre enyém a kocsi, mitöbb, a rengeteg iratba sem néztem bele, amit a törzskönyvvel együtt a bank megküldött, pedig ha átnéztem volna, rögtön feltűnt volna a felszólító szép üzenet, hogy menjek be a jenőhöz a pógármesteribe, és irassam a kocsit a nevemre ezzel a papírral. Na mindegy vissza a jelenbe, szóval mondja nekem az ember, hogy utánanézett a kocsinak, és azon még elidegenítési tiltás van, azt rendezzem már le, mielőtt nyélbeütnénk az üzletet. Mondom oké, köszi hogy szólt, megyek és intézem. Ma reggel a hivatalban mondja nekem az ügyéntéző nő, hogy hát akkor ez átiratás is lesz, mert most válok tulajdonossá. Mondtam oké. Mellette csak úgy mellékesen elmeséltem, hogy én mennyire hülye vagyok, mert nem is tudtam, hogy ezt kell, és az autót eladjuk, és a leendő vevő hívta fel a figyelmem a tiltásra. Erre néz nagy szemekkel a nő, hogy akkor ezt a kört megspórolhattam volna, mert a leendő vevő is pont ugyanígy bejöhetett volna ezzel a papírral és forgalmival és törzskönyvvel, és azonnal a saját nevére is irathatta volna. Mondom nem baj, elég kötözködős a vevő, azt mondja a nő, akkor inkább jobb is így, mert ez a teljesen szabályos menete a dolognak egyébként is. Na én nagy boldogan eljöttem azzal, hogy akkor most már semmi nem állhat útjába a biznisznek, hívom is az embert, elmesélem a történteket, hogy hát nem csak tilalmi volt, hanem mint kiderült, én tudtam rosszul és üzembentartó voltam, most lettem tulajdonos. Nagy csend a vonal másik végén... Hát, akkor ebben az esetben nem érdekli az autó, mert neki csak olyan jármű kell, aminek ő lehet a második tulajdonosa. De mondom, én vagyok az első ember, aki beleült a kocsiba. Igen, de eladáskor az már egy árcsökkentő tényező, ha a tulajdoni lapon ő csak a harmadik tulajdonos jogilag.
Teljesen le vagyok forrázva. Egyrészt nyilván én vagyok a hülye, hogy ennyire nem voltam képben a saját jogi helyzetemmel az autómat illetően. Másrészt úgy esek el az üzlettől, hogy teljesen jóhiszeműen cselekedtem - és mellesleg szabályosan is. Harmadrészt meg nem értem, ha most a 2 évvel ezelőtt végtörlesztettem volna a kocsit, nem lett volna rajta ez az elidegenítési tiltás, és a forgalmiban én lettem volna már a tulajdonos, akkor simán megvette volna, ha nem mondom el neki, hogy hitelből vettem az autót? Boldogan használta volna második valódi tulajdonosként, és harmadik jogi tulajdonsoként?
Fasz kivan.
17 notes
·
View notes
Text
nézegettem ezt a tumblr „szerelemtérkép”-et
és egészen meglepő volt, hogy a legnagyobb csomópontok közül van olyan, aki köztudottan rettenetesen ostoba, van aki nem annyira köztudottan, de hazudozó viszont az látványos, hogy elég káros faszságokat beszél, és ezekre az emberekre nagyon rengeteg, amúgy értelmesnek tűnő user van ráfüggve, vagyis építi, terjeszti a faszságaikat.
Hogy jön ez egy pszichológizáló, analizálós blogba?
Ezen gondolkodtam ma reggel, hogy miért vész el a kritikai érzék, ha biztonságosnak és elfogadottnak gondolt közegben van az ember.
Jellemeznek-e minket a szórakozásaink?
A tumbli egészének is van egy "személyisége". Ha a tapasztalataim alapján meg akarnám határozni (úgy, hogy nem vagyok szakember, szóval szegényes a készlet) akkor látszik, hogy egyrészt van egy nagy elfogadás, megfelelnivágyás az elfogadásban, másrészt van egy egészen hisztérikus ítélkezés, a felszínen nagyon vicces és vidám, de a gyermetegnek ítélt válságokkal elutasító, a napi, kicsinyes problémákkal szemben viszont ismétcsak elfogadó. A kritikát nem tűri. Függőséget alakít ki.
Személyiségzavarnak tűnik. :) :) :)
A tumblr-ért csak rajongani szabad, aki nem a családjának, végső menedékének tekinti, hanem csak egy kommunikációs térnek, az jobb, ha kussol.
Úgy egészében nagyon könnyen manipulálható közeg.
Valójában, azt gondolom, hogy személyre lebontva rettenetesen veszélyesen manipulálható mások által.
És ahogy az elején írtam, a tumbli, mint tömeg, kritika nélküli. Ha látszólag ki is vet magából valakit, egész meglepő módon azt is magába forrasztja, emlegeti, mérceként állítja, becézgeti, sztorizgat vele vagyis befogadja.
Az is meglepő, hogy egyetlen személy köré mekkora királyság épült az évek folyamán (most attól függetlenül, hogy amúgy pozitív figura és egyáltalán nem érzékelhető benne vezetői ambíció), de mint jelenség érdekes képződmény egy ilyen királyság.
Marhára izgalmas lenne kikutatni, hogy a posztok mennyisége és időbelisége vagy a minősége a meghatározóbb ezeknél a királyságoknál. Ez utóbbi gyakorlatilag kutathatatlan :(
Igazán azon rágódtam, hogy a fideszeseket folyamatosan leszóljuk, hogy milyen hülyék, miközben én a tumbli tömegét sem látom másnak, mint egy kritika nélküli, érzelmekkel túlfűtött "tömeg"nek, ahol egyénre lebontva teljesen más értékek jönnek ki, mint a nagy egészet nézve.
Szóval, leszóljuk a fideszeseket, hogy idióták, de napi szinten reblogolunk idiótákat, elismerve, hogy milyen érdekesek, de legalábbis fenntartva a létüket.
Na még egy személyes dolog eszembe jutott, ezt elmesélem, hátha ennek hatására nem veszik véremet.
Egyszer volt egy vitám egy tumblis csávóval. Barátkozgattunk, barátkozgattunk, fú tényleg milyen érdekes, milyen vicces, milyen jófej vagyok, ő is nagyon érdekes meg vicces, meg értelmes volt, kölcsönös volt a lelkesedés. Lájkolgattam, reblogolgattam, de egy idő után észrevettem, hogy légüres térben vagyok. Sosem lájkol, sosem reblogol, sosem reagál. De messengeren ment a levelezgetés néha ugyanazokról a posztokról, amikre nem reagált, mintha látta volna úgy hozta fel.
Hihetetlenül zavaró volt. De közben, milyen gyerekes dolog azon problémázni, amikor beszélgetsz valakivel, hogy jóember, hol vannak a simogató lájkok, az inspiráló reblogok?
Nagykislány is tudok lenni, rákérdeztem amikor már nagyon zavart.
Nem látja, nem tudja, nem érti miről beszélek. Magyarázkodás arról, hogy milyen hülye vagyok, hogy ilyesmivel foglalkozom. Hülyének is éreztem magam! :D Főleg attól, hogy dehát fizikailag lehetetlenség, hogy nem látja a posztjaimat, miről beszélünk? Évekig ment ez a fura dolog, hogy soha semmire nem reagált, akkor sem, ha én reagáltam az ő posztjára. Próbáltam kizárni a tudatomból, hogy ez valami szándékos dolog, mert aki érdekel, annak a blogját akkor is megnézem, ha nem dobja elém a tumbli. De csak szar érzés volt, hogy semmi, de tényleg soha semmi nem éri el az ingerküszöbét?
Aztán egy nap megoldottam a dolgot, letiltottam a picsába a tumblin.
Mivel sosem vette észre, hogy le van tiltva, végre megnyugodtam.
Tényleg nem érdekelték a posztjaim. :(
Na, ő az egyik legnagyobb trash építő. :D
66 notes
·
View notes
Text
Reggel van, hazajöttem a nénémhez, bámulom a még sötét falakat a festményekkel. Most még a szatmár-beregi végeken vagyok, délutánra már Dél-Baranyában leszek. Hurrá. Hiányzik a nevetés. Kissé groteszk, de a barátnőm nagyanyjának a temetése után egy délután alatt együtt többet nevettünk, mint én hónapok óta bármikor. Kevés barátom van, mindenki elkopott, vagy csak elővesz, ha éppen párkapcsolati krízise van, mondjam meg mit tegyen. Én, a tökéletes kapcsolatommal! Ha lenne családom, vagy nem lennék ennyire gyáva, már rég léptem volna, de most már belefásultam, megpróbáltam, maradtam. Minek nekem a nagy szerelem. Gimiben háromszor nagyon akartam szeretni, olyan filmesen, meg aztán egyszer a covid alatt, egyik sem jutott sehova. Ma délelőtt, ha minden igaz látom majd pár percre az anyámat is, előre rettegek, félek tőle, egy pillanat alatt tudja teljesen elvenni az önbecsülésem, ami mostanában amúgy is csak távoli ismerős. Szilveszter óta nem sok maradt az újra felépített, “erősebb” önmagamból. Az elmúlt héten szinte nem csináltam semmit, elegem van abból, hogy egyfolytában elvárom magamtól, hogy teljesítsek, meg csináljak valamit, hiábavalónak érzem. Egy év után újra lolozok, kikapcsol. Azért hagytam abba, hogy a diplomámra, a felvételire koncentráljak, de mit értem vele? Az egyetemre 3 hetente kell felmenni, közösség nincs, az órák hidegen hagynak, eddig a teljesítményem nulla rá. Ott akarom hagyni. Ha lett volna merszem, kihagyok egy évet a bukott felvételim után, ezen a vackon lébecolni tök felesleges. Az okj-n többet tanulok hétközben. Szégyenből, meg kivagyiságból mentem el rá, nem viseltem volna el, hogy mindekit felvettek, meg a kérdéseket, na és mit csinálsz? Megállítanak a régi ismerőseim a főutcán, és mesélnek. Én is előadom a boldog, sikeres egyetemistát, ámulnak még a szak nevétől is, tudták hogy én ilyen különleges művész lélek vagyok, és hogy ilyen érdekes leszek. Ilyenkor legszívesebben elsírnám magam, de Szilveszter óta egy könnycseppel nem találkoztam, úgy zokognék. Azon is gondolkozok, hogy életművész leszek, és kimegyek a 2 évből 1-re erasmussal, dehát az ország nyelve nélkül az se a tanulásról szól, Romániába nem szeretnék menni, Németország túl messze van, a szlovák nyelvet meg nem igen bírom sajnos. Gyakran ingázik a hangulatom, és sokat járok a múltban. Visszajönnek olyan emlékek, amik a gimi végén, illetve utánna történtek. Nem ismernék magamra, vagy talán mégis, az bánt ennyire, hogy egyszerre megint nem tudom hogyan tovább, annyira tanácstalan vagyok. Annyira hülye picsa vagyok, élet-közepi válságom van 23 évesen.
13 notes
·
View notes
Text
ez egy fontos cikk. nem találja fel benne Haszán a spanyol viaszt, hanem leír egy állítást, amit ha ismeri valaki a választási törvényeket és a szavazókat, akkor nem nehéz felismernie. azt elég sokan gondolják, hogy "az ellenzék" nem érti a vidéki választókat, főleg ha olvastak már egyetlen Kovách Imre-interjút. de az talán kevésbé közismert, hogy a hol élnek a szavazóink, mi van a törvényben összefüggést sem sikerül megértenie. mert akkor talán nem DK-sokat indított volna az MSZP-P-DK Budán 2018-ban. vagy nem indította volna el Kálmán Olgát, az elnökségi tagját az előválasztáson Budán a DK. vagy nem hagytak volna jobbikos jelöltet Budapesten, Nyíregyházán, stb 2022-ben. vagy nem indítottak volna szocit, DK-st falusias K-Mo-i körzetben (győzteskompenzáció van, nem mindegy mennyivel kap ki az ellenzék) jobbikos helyett. vagy nagyobb patáliát csaptak volna, amikor a fidesz nem hagyta, hogy nem-fideszes vezesse a cigány kisebbségi listát.
az EP-önkori választás összevonására a teljesen hülye "mert nehéz elmagyarázni az együtt-külön indulást" magyarázat van. ez volt ugye az érvénytelen szavazással kapcsolatban is az érv, hogy azt milyen nehéz elmagyarázni, de hálistennek a civileknek, a kutyáknak és utolsó pillanatban a momentumnak azért sikerült.
azt hogy a nagy részvétel, pláne ha falusi szavazók adják a pluszt, az a fidesznek kedvez, azért felismertük már párszor. de mondjuk, hogy mi következik ebből a közvéleménykutatásokra, az valahogy nem tud leesni. a pollokat lakhelyre, végzettségre, korra, nemre lehet súlyozni, de politikai motiváltságra nem. pedig emiatt lőtték mellé nagyon a tavalyi választásokat: a fidesznek van mondanivalója (hazug, gyűlöletkeltő, borzalmas, de van) a "nem igazán érdekel a politika, de azért szavazni elmegyek négyévente" típusú embereknek, és meg is van hozzá a pénze, infrastruktúrája, hogy el se lehessen ugrani a kampánya elől. emiatt mérték alul a fidesz-ellenzék különbséget. és emiatt mérték alul a kiábrándult emberek pártjait (mihazánk, kutyapárt). és emiatt vannak nagyon nagy különbségek a DK támogatottsági számaiban attól függően, hogy milyen módszerrel mérnek: aki fb-hirdetésekkel verbuvál, vagy személyesen kérdez, annak pláne az elkötelezettek fognak válaszolni (szeretnél egy vadidegent a lakásodba hívni és a politikai véleményedet megosztani? jó hát akkor elmondhatod itt a gangon is, Juli nénit is érdekelni fogja.), akik között a DK-sok felülreprezentáltak.
amúgy én nem vagyok annyira pesszimista, mint a cikk. szerintem az ellenzékiek nagy része bejutó pártlistákra fog szavazni és "csak" egyszámjegyű százaléknyi szavazat fog elveszni, nem lesz kétharmadnyi EP-képviselője a fidesznek, sőt, kis szerencsével eggyel kevesebb is lehet.
5 notes
·
View notes
Text
Töketlen, csicska, civility politicsfüggő magyar Pride
Avagy leszedtek a szabadnemről egy cikket, ami tökre tetszett nekem, és most durcis vagyok
Nem rég a Szabadnemre egy cikket kiraktak arról, hogy hogyan lehetne elbánni békés módszerekkel az esetleges megjelenő nácikkal szemben. Szívesen linkelném a cikket, sőt, itt is van: link, de hát amint mondtam, leszedték. Nem értem, miért pontosan.
Tán ennyire közveszélyes a békés ellenállás, vagy a nácik ártalmatlan kinevetése? Ennyire fontos szegény wannabe tömeggyilkosoknak az érzelmi világa talán?
Vagy talán a szervezők túl soknak tartottak olyan végtelenül közveszélyes, tömegpusztító fegyvert, mint a gasp glitterbomba? 😱😱😱 (megsúgom, igen)
Ez annyira emblematikus az egész magyar Pride-al, és az általános itthoni meleg mozgalommal kapcsolatban. Semmi, semmikor, semminek nem jó, csak az abszolút passzivitás, a felszínes pótcselekvések, és persze a civility politics.
Az, hogy "Nézzétek, mi is milyen normálisak és átlagosak vagyunk" meg "nézzétek, szivárvány, hihi haha". Azt, hogy pedig a modern queer mozgalmat konkrétan tégladobálás indította el, meg ignoráljuk i guess.
Az asszimilálódni próbálkozás, a tiszteletjátékok, a "normális meleg" meg "normális transznemű" képének követése egy megnyerhetetlen játszma. Az ellenzőinknek nem az kell, hogy "normálisan viselkedjünk", hanem hogy megszűnjünk queerek lenni. Ha sikeresen beállunk a vonal mögé, húznak egy még szűkebbet.
Nem azt mondom, hogy kezdjünk el mi is téglákat dobálni, (bár nem sírnék, ha véletlenül megtörténne) csak fogjuk már végre fel, hogy az nem melegjogi mozgalom, hogy évente egyszer elsétálunk Budapesten ából bébe! Egyre több ember hangoztatja, és teljesen jogosan, hogy "pride was a protest", mert igaz, és ha a huszadik század végén látott nemzetközi előrehaladást folytatni akarjuk, továbbra is annak kell maradnia.
Szarjunk a nácik érzéseire, dobjuk ki a hülye cégeket, meg a faszom Volt Európát, meg mittomén kiket a vonulásról, boldog szivráványosdi és bulizás helyett fel kell kelteni a figyelmet a problémáinkra, és a szervezők ne azon dolgozzanak, hogy hogyan csinálják meg a lehető legunalmasabb Pride felvonulást egész Európában!
Arról nem is beszélve, hogy évi egy felvonulással ki lehet törölni az emberek seggét. Ideje lenne nem megvárni azt, hogy a kegyes szervezők évente egyszer bejelentsék, hogy most hol fogjuk a semmit csinálni, hanem amikor csak képesek vagyunk rá, demonstrálni, tüntetni, sztrájkolni.
És az isten szerelmére, KIÁLLNI A ROMÁK ÉS A MUNKÁSOK MELLETT!!!
És nem csak felszínes szavakra gondolok, a szolidaritás facebook like-okkal egyenlő formáira, hanem tényleges jelenléttel, és anyagi segítségekkel. Ideje lenne, hogy a munkásokhoz először nem a Mi Hazánk menne hozzá, sőt, semelyik párt sem, hanem mi, queerek.
3 notes
·
View notes
Text
Ma, már reggel 6- kor, Battán voltam, aztán ami miatt mentem, azt az utolsó pillanatban,mikor már ott voltam, vissza mondták. Illetve telefonon bediktáltam ami kellett neki, azt csá. Én meg gondoltam, ha már így rámszakadt ennyi idő, ne jöjjek már hiába, tovább megyek Iváncsára, meg Ráckeresztúrra. Végül, csak a battai temetőigjutottam, mert itt minden csak 8- kor nyit leghamarabb, vagy szabin vannak pont mától, és ezért nem tudtam venni virágot sem a 3 temetőbe, amiért érdemes lettvolna tovább menni. Még a piacon sem volt virágárus idős néni. Szóval csak kidobtam az elszáradtakat, meg gyújtottam mécseseket a szüleimnél. És indultam vissza dolgozni. A battai temetőnek amúgy nagyon szép kilátása/ panorámája van a Dunára, de mostanra benőte a gaz a kerítést, és hiába álltam fel egy padra, vagy mentem hátrébb , nem találtam egy kis rést, ahol letudtam volna fotózni. Kicsi vagyok na! Még padra állva is!😃 De kivételesen, kaptok a fejem búbjáról is egy képet, (ami véletlenül készült, mert nem vagyok annyira hülye, h temetőben szelfizzek, 😐 ) nem csak a zöld kerítésről , meg a Dunáról.
5 notes
·
View notes
Last Seen Blogs
allyssaleola
dream more. complain less.
bandartogel777
Bandar Togel Terbesar Selebtoto
hyooneungdungi1
제목 없음
nycitypics
NYC Photos
qwcccccccccccccccc
제목 없음