Besétálok egy 0-24 éjjel-nappali üzletbe

Hang megszólal a raktárból:

- Bassza meg Marika hát mennyi az idő, miért nem zártad még be az ajtókat?

én és az idő-management

22:58. szerintem vacsorát már mégse főzök.

gyűlölöm amúgy az életem :)))

Hogyan ért gyors véget az Állatkerti pályafutásom? (Kis Magyarország-bemutató)

1991 óta kisebb-nagyobb kihagyásokkal vendéglátóztam, voltam pincér, kocsmapultos, mosogató, ha mást nem találtam, üzletvezető, séf, kutyafasza. 2-3 éve azt mondtam, elegem van a 12-16 órás műszakokból, a feketemunkából, a hamis mítoszokból.

ÉS MOST SZERETNÉM MEGKÉRNI A SOK FOLLOWERREL RENDELKEZŐ ISMERŐSEIMET, HOGY REBLOGOLJÁK EZT A SZART. Tudom, hogy lehetetlenül hosszú poszt.

Szóval szóltam minden haveromnak, hogy aki tud a képességeimnek megfelelő melót, az szóljon. Sok mindent nem tudtam összeszedni: beszélek angolul, németül, meg még pár nyelvet nagyon alapszinten, van egy esti gimis érettségim, meg egy vödör tapasztalatom mindenféle munkákból, a legaljától a legtetejéig.

Idén tavasszal felhívott a legrégebbi barátom (32 éve ismerjük egymást), hogy őt kinevezték a Fővárosi Állat-és Növénykert (innentől: FÁNK) osztályvezetőjének, és megszervez nekem egy munkainterjút. De (innentől GG lesz a neve) borzalmasan rendes, szabálykövető fickó, tehát nem becsempész a hátsó ajtón, hanem írjak rendes pályázatot, menjek be interjúra, ő támogatni fog, mert tudja, hogy jó vagyok a munkára.

A munka nagyon nehéz és felellöségteljes: kapusnak kell lenni, mosolyogva érvényesíteni a látogatók jegyét és azt mondani nekik, hogy "érezzék jól magukat", naponta 2-3 ezer alkalommal. Ezért ajánlottak garantált bérminimumot. Persze az interjú alatt elmondtam, hogy van kereskedelmis múltam is, szóval végül "kapus-jegypénztáros-jegyellenőr" lett a hivatalos státuszom, ez lett rányomtatva a badge-emre is.

A munkainterjún ott volt a "beléptetési csoportfőnök" (innentől legyen a neve PP) is, akinek az volt a két kérdése, hogy 1. Vagyok-e legalább 100 kiló; 2. Tudok-e bánni a cigányokkal?

Igen és igen.

Ez idén áprilisban történt, és aztán elkezdtem élni az áloméletet: kurvaszarul kerestem, de bazi jó helyen dolgoztam, igazából engem a lóvé sosem izgatott.

Aztán bő egy hónap után jött egy koszorúér-görcs, nem sokkal utána pedig meghalt anyukám, de ezekkel együtt is csak 4-5 napot hagytam ki a munkából, mert (figyelem!) SZERETTEM OTT LENNI.

Az állatkerti alkalmazottak közszolgálati státuszban vannak (amit imádtam, és nagyon-nagyon fontos lett volna nekem egy banki kölcsönhöz), tehát nekik nem 3, hanem 4 hónap a próbaidő.

Augusztusban lett időszerű, hogy beszélgessünk a véglegesítésről, GG, aki odavitt, eljött beszélgetni hozzám, hogy bajok vannak, mert a csoportfőnök PP problémázik, hogy én nehezen illeszkedek be és a munkatársak panaszkodnak rám. Nem értettem. Semmi ilyesmit nem tapasztaltam, csak azt, hogy PP kerül velem minden kommunikációt.

Végül a döntés napján (ami megérne egy külön posztot) PP odajött hozzám és közölte, hogy megvétózta a szerződéshosszabításomat, tehát gyakorlatilag ki vagyok rúgva.

Köpni-nyelni nem tudtam - aztán kb két hét múlva GG feljött hozzám és elmesélte, hogy PP-t és vele együtt a fél beléptetési csoportot ki kellett rúgni, mert kiderült, hogy a pénztárosok és a kapusok hosszú idő óta rendszeresen együttműködve LOPNAK. A Modus vivendi lényegtelen, de soksokmillió forinttal károsították meg a FÁNK-ot. Engem pedig azért rúgatott ki PP, mert tudta hogy van egy cimborám a vezetőségben, szóval nem lehet belevenni a buliba, így kockázatos, hogy lebuktatom őket.

Ez még nem a vége a sztorinak. Jeleztem GG-nek, hogy szívesen visszamennék a céghez, mert minden szarsággal együtt igenis imádok ott dolgozni. Egyeztetett az újonnan kinevezett csopfőnökkel, aki felhívott, hogy mennyire örülne ha visszamennék és legyek a helyettese - szóval a bürokrácia miatt újra megpályáztam formálisan a régi pozíciómat, biztosra tudva, hogy visszavesznek.

Pár nappal később hívott GG, hogy nem vesznek vissza, mert a "cég" nem veszi jó néven, hogy favoritizálja a haverját.

Míg ott dolgoztam, rövid negyed évben végig küzdöttem a bürokráciával, lehetetlen sztorijaim lennének még.

De a lényeg az, hogy tökéletesen alkalmas vagyok egy munkakör ellátására, de nem dolgozhatok ott, because fuck you.

Ez a rövid történet.

30 éve ilyenkor anyósom darált kekszet csinált. Kurva meleg volt, pont, mint ma, én segítettem, ahogy mindig. Sose tudtam megállni, hogy ne csipegessek bele, valahogy megvan a nyers linzertésztának az a varázsa, hogy muszáj beleenni. Aztán este lett, aztán éjjel, és én éreztem, hogy valami nem fasza. Ment a hasam, a lázam is kezdett felkúszni, de ezt pont leszartam, mert azzal voltam elfoglalva, hogy az órát néztem, hogy a furcsán jelentkező görcsök előbb 30, majd 20, majd 10 percenként kezdtek jönni. 39 hetes terhes voltam. Elindultunk a kórházba, 100km-el arrébb, mert csak ott volt akkor lehetőség apás szülésre. A görcsök egyre erősödtek, 5km-ként meg kellett állni, mert hasmenésem volt, szóval az a másfél órás út elég kalandos volt. Aztán odaertünk, akkor már 39,7 volt a lázam, 2 perces fájásaim voltak, nem volt kérdés, hogy itt szülés lesz, de közben kiderült, hogy szalmonellás lettem... Hajnali 3-kor vettek fel. Nem ihattam, a zuhany alatt kellett állnom, hogy hűtsenek, ott loptam pár kortyot, miközben az orvosok próbálták kitalálni, hogy mi legyen. Normál ( de erre nagyon büszke vagyok: csendes) vajúdás után 3/4 6-kor jött a vizit, orvosok, orvostanhallgatók, vizsgálat. Ez császár. Miközben vizsgált, egy pillanatra megállt...szülünk! Most! És 6.05-kor megszületett. Szalmonellásan, de teljesen egészségesen. Elkülönítettek minket, 3 napot voltunk bent, aztán mehettünk haza. Másodjára is anya lettem. Nehezen találtunk egymásra. Nagyon szerettem, de nagyon apás volt, sok-sok idő volt, mire megnyíltunk, mire a kapcsolatunk igazi lett. Nehéz volt ,kudarcnak éltem meg anyaként, hogy nem ment könnyen. És neki sem volt könnyű. Másodiknak lenni egy olyan családban, ahol a léc az elsővel nagyon magasra került (pedig nem volt kényszer semmi) nagyon nehéz lehetett. És annyira büszke vagyok rá! Minden várakozást felülmúlt, nyelveket beszél, lediplomázott, csodálatos anya, kitartó, türelmes, csodálatos ember! Minden megvan benne, ami belőlem hiányzik.

És holnap 30 éves lesz! Én meg 30 éve 2 gyermekes anya. Büszke vagyok rá, nagyon! ❤️❤️❤️

A darált kekszet azóta is emlegetjük, hogy mekkora kreténség volt nyersen enni...😁

Akik ismernek, azok tudják, hogy imádom a konteókat, de sosem hiszem el azokat. Úgy vagyok vele, hogy annyira ritkán igazolódik valamelyik, hogy azokat simán bevállalom tévedésként.

Most például egy különösen finom falat jutott elém: hogy mi az oka a Vodafone látszólagosan teljesen abszurd felvásárlásának. Az közismert, hogy minden elérhető releváns forrás szerint a Vodafone felvásárlása abban az időszakban, és a Vodafone akkori állapotában teljes faszságnak tűnt, egy jól kivitelezett pénzelbaszásnak.

A konteo messzebről indít: onnan, hogy Orbánék mindig is a nagy nyilvánosságot tekintették a legnagyobb hátráltató erőnek, hogy teljes diktatúrát alakítsanak ki, és ez főleg az ellenőrizhetetlen internet miatt van. Amikor az oroszokkal összeborult az Orbán kormány, akkor Putyin felajánlotta nekik a SWORM rendszer használatát, amit természetesen nem a végpontokra kell telepíteni, mint a Pegasust, hanem a közvetítő állomásokra (telefon cellatornyokra és az internetre csatlakozást biztosító gateway szerverekre). Amikor ez a felajánlás megtörtént, rögtön beindult a gépezet, és létrehozták a 4iG-t, részesedést szereztek a Telenorban (most Yettel), felvásarolták a UPC-t, részesedést vásároltak a Digiben. A Telekomot nem sikerült megszerezniük, emiatt többször is biztonsági kockázatnak tekintették, különadóztatták a társaságot, szóval izomból csuklóztatták őket, hogy meggondolják magukat. Aztán volt egy találkozó Orbán és a Telekom vezetője között, amit a kormány nagyon sikeresnek értékelt, és nem sokkal később megszűntették a Telekom elleni szankciókat - ez alapján akár az is lehet, hogy sikerült megegyezniük a SWORM telepítését illetően. A cél az lenne, hogy az összes információt ellenőrizni akarják, amely keletkezik a Magyar Nép hálózatain, ehhez pedig az összes létező informatikai hálózatra kell olyan rendszeret telepíteni, ami totálisan megfigyeli az összes kommunikációt. Ez pedig a totális diktatúra kiépítéséhez kell.

Egyébként én szeretem azokat a konteókat, amik megtörtént eseményeket állítanak láncba egy elmélet igazolására, mivel olyan szép találat lenne, ha az elmélet igazolódna. Ebben az esetben viszont sajnos több sebből is vérzik a sztori.

Egyrészt, nagyon szép ez, hogy hallgassunk le mindenkit, de ez egy akkora mennyiségű adat lenne, csak órás szintre bontva is, amihez irgalmatlan kapacitásokat kellene bevetni még a nagyon felületes áttekintéshez is.

Másrészt, ha valaki manapság el akarja rejteni a kommunikációját, nincs az a csúcstechnológiás megfigyelőrendszer, ami le tudná hallgatni egy Tor csőben áthúzott VPN titkosított adatfolyamból a valódi tartalmat - vagy legalábbis csak nagyon hosszú idő után, úgy, hogy az eredeti végpont helyét csak úgy lehetne bizonyítani, ha a forrás eszköz is meglenne. Ez most úgy hangzik, mintha egy nagyon bonyolult dolog lenne, de valójában pár alkalmazás segitségével és némi odafigyeléssel rutinszerűen lehet elbújni és fantomként létezni a világhálón. Minél nagyobb a megfigyelésre fordított energia, annál inkább vált a lakosság gerilla üzemmódba - lásd Kína, ahonnan a legtöbb VPN előfizetést vásárolják. Ezt egyébként azok is tudják, akik ilyen kapacitásokat ki akarnak építeni, ezért még egy Kína méretű országban is csak kísérleti jelleggel építik ezeket a megfigyelő rendszereket, mert egyáltalán nem biztosak benne, hogy a kívánt hatásfokon működnek majd. Ezzel szemben egy Magyarország méretű populációra már szinte biztosan nem érdemes megfigyelőrendszert építeni, mert nagyon drága ahhoz képest, amekkora hasznot hajtana, pláne, ha még botrány is lesz belőle, mint a Pegasus esetében.

Ennek ellenére nem baj, hogy vannak ilyen konteók, ugyanis felhívják a figyelmet az errdeti problémára, vagyis annak a lehetőségére, hogy mégiscsak megfigyel minket a kormány. (ha nem ez, akkor az orosz. vagy az ukrán. vagy a német. vagy az amerikai.)

Ez egy tök fontos cikk. szerintem se kéne vénykötelesnek lennie, meg elég beszédes, hogy csak nálunk és Lengyelországban az. Mástól is halottam már, hogy vallási okokra hivatkozva nem írta fel neki az orvos, pedig az esemény utáni tabletta tényleg nem abortusz.

Fontos információ, hogy háziorvos is felírhatja, és hogy a 72 órás mellett van 120 órás verzió is.

Engem már nem érint, mert spirálom van, de régebben nekem is kellett kétszer és akkor még csak nőgyógyász írhatta fel. Bár szerencsére vizsgálat nem kellett, azt az időszakot már megúsztam, csak bementem az SZTK-ba, majd minden tájékoztatás nélkül mogorván adtak egy receptet, ami mellé a gyógyszertárban még baszogatás is járt hogy miért nem védekeztünk. (Pedig védekeztünk csak elszakadt a gumi. ) Sőt mikor 20 évesen mentem esemény utánit kiváltani, akkor a gyógyszerész a hegyi beszéd mellé adott nekem egy hármas csomag ajándék kotont is. Mondjuk annak örültem, mert mindig jól jött, de egyébként is használtunk, szóval a feltételezés, hogy különben nem lenne nálam, azért elég sértő volt.

Még egy pro tipp azoknak akiknek kellhet: az EU-n belül máshol, ami nem Magyarország és Lengyelország, venni egyet vény nélkül és általában még 5 évig jó, el lehet tenni vész esetére.

A klinikai pszichomókus néni elemezte már egy órás videóban a száját nyalogató, zavartan kényszermozgásos Orbán Viktort? Még nem? Érdekes!

Ain't nobody got time for this

Március 28-án lesz 10 éves a 4-es metró. Szeretnétek a vonalon egy kötetlen városi sétát by me? Ha összejön 5-10 ember, akkor megcsinálom délután 17 órás kezdéssel. Kb 1-1,5 óra időtartamban.

a hajmosó lány, akivel ma találkoztam életemben először,

és akinek a nevét sem tudom, de mikor kettesben maradunk a hajmosóban megállt a keze a samponos fejemen és egyszercsak elkezdett belőle ömleni a szó.

hogy kétszer is műtötték méhnyakrák gyanúval(?) és másodjára se sikerült, és sugárra kéne mennie talán, de azt nem akarja mert szeretne majd gyereket és fél hogy akkor nem lehet.

btw most épp 5 hetes terhes amúgy, de ezt elveteti, mert a pasija, aki 2 hónapja a pasija megfenyegette, hogy úgy megveri, ha nem megy abortuszra h soha nem lehet majd gyereke utána.

és elmeséli, hogy még 72 órás tablettát is bevett, de attól sem ment el, ez a gyerek nagyon élni akar.

kérdezem tőle, hogy ő mit szeretne?

hát megtartani, de fél a pasijától, aki péppé verné.

segítséget tudsz valakitől kérni?

hát most mit csináljak, járjak életem végéig a rendőrségre? ők majd megvédenek?

van például a NANE, a nők a nőkért egyesület. azt próbáltad?

nem. de nem is fogom, ezt a gyereket muszáj elvetetni, nagyon félek.

és ekkor belép a főnök, a beszélgetésnek vége, én meg csak nézek rá vizes hajjal.

hát mi a faszt lehet ilyenkor csinálni? mit?

azóta is ezen kattogok

Apunak elkezdték az új kezelést. Nagyon jól viseli, jól van, nagyon jó étvágya van, mellékhatás alig, szóval megnyugtatóak a hírek. Én szegedi vagyok, a szüleim innen 130km-re élnek, a kezelés Debrecenben van, szóval ez nekem oda-vissza egy majd'600km-es kanyar. A tesóm vitte eddig, aki leszázalékolt nyugdíjas a 10 éve lezajlott saját rákja miatt, de egészséges, és dolgozik is, májustól októberig egy mezőgazdasági cégnél már 7 éve. Tehát nem volt gond, hogy apu hogyan jut el a kezelésekre. Eddig. Most én is tudtam beszélni a dokival, minden szuper, megnyugtatott minket. Viszont a tesóm benyögte, hogy májustól ő nem tudja vinni, mert dolgozik. (10km-re lakik anyuéktól, én 130-ra...) Mondom neki, hogy én se, mert nem tudok 3 hetente kivenni 2 nap szabit, nagyon sok a 600 km, amit vezetnem kell úgy, hogy másnap jönnöm kell dolgozni Ez egy logisztikai probléma, van ismerős, aki vállal személyszállítást, ismeri is aput, vinné-hozná, keressük meg, beszéljünk vele. Kifizetjük, apu eljut a kezelésre, senkinek nem kell megszakadni, mindenki tud dolgozni, hétvégente én tudok menni rájuk nézni, win-win. Na ezen jól összevesztünk, mert a tesóm szerint én ki akarom a problémát vetni a nyakamból, hogy rögtön azon gondolkodom, hogy hogyan ne kelljen áldozatot hozni... 4x annyit keres, mint én, az alkalmankénti 25K, amit kérne a faszi( benzinnel együtt) nem vágná földhöz (illetve 12500 ugye, mert felesbe fizetnénk), de ő moralizál. Szeretem a tesómat, de egészen más világban élünk, nekem nincs nap, hogy ne hívnám fel aput, hogy mizu, ő letudja a gondoskodást azzal, hogy elviszi a kezelésre. Nagyon megvisel ez a helyzet, mert épp elég, hogy lelki toprongy vagyok amiatt, hogy megérintett a szele annak, hogy elveszíthetem, és most harcoljak a tesómmal is. Szóval hazafelé, este, miközben 140-el rongyoltam, hogy reggel tudjak jönni dolgozni, el is döntöttem, hogy leszarom, mit mond. Én megbeszélem a faszival, megbeszélem apámékkal, hogy ez lesz, ő meg oda teszi, ahova akarja, így is- úgy is szar leszek, de nem fogok tönkremenni fizikailag, idegileg meg anyagilag azért, hogy az ő lelke nyugodt legyen. Amíg vártuk, hogy a 2,5 órás infúzió lemenjen, mondtam neki azt is, hogy beszélni kéne a szüleinkkel, hogy mi legyen, ha rosszabbra fordul a helyzet. Na ezen is... Hogy hogy menjen oda és kérdezze, hogy hol van a pénz...Mondom bazmeg nem erről kellene beszélni. Hanem hogy mit akarnak. Hogy milyen temetést, hol vannak a papírok, anyakönyvi kivonatok, banki papírok...mit kell tudnunk, hogy ne majd akkor bolonduljunk meg, amikor amúgy is ki leszünk készülve. És apu meg anyu értelmes emberek, most még tudnánk röhögni azon, hogy apu kiköti, hogy az ő temetésén egy csuhás se ajvékoljon... 1000%, hogy már kész forgatókönyvük van, mindenre, miért nem lehet ezt addig átbeszélni, amíg ép ésszel vannak tudatuknál, hiszen jár nekik az, hogy úgy menjenek el majd, ahogyan ők szeretnének, ezzel tartozunk nekik. De ezt is nekem kell majd lezongorázni, mert ő ezt olyan tabuként kezeli, hogy képtelen logikusan átgondolni dolgokat, viszont a véleménye az megvan és olyan ellentmondást nem tűrően tudja közölni, hogy lehetetlen nem vitatkozni minden szaron. Szóval nem ez az életem legjobb időszaka, de próbálok talpon maradni, erőt meríteni a mindennapokból, hogy ott legyek, amikor kell, de nem fogok már mindenkinek tudni megfelelni, és ez szétforgácsol teljesen. Mindeközben munkám van, családom, unokám, felelősségem...és helyt kell állni mindenhol. Szóval ez van. Sose lesz könnyebb, pedig azt gondoltam, hogy ennyi idősen már egyszerűbb lesz az élet, de nem az. Jóvan, kiderpegtem magam, minden megy tovább, csak megálltam kicsit sajnálni magam. :))

gyerekemnek volt egy pár órás brutál tripje

Yoko Ono kiállítás, próbáltam kicsit megérteni és megismerni az életművét, a vége nagyot ütött, folyt a könnyem.

Barbican architecture tour, tömény 2 órás vezetett séta a brutalizmusról, modernizmusról, Barbicanról, betonról. Erre már korábban el kellett volna jönni, fantasztikus volt az egész.

Kedves barátom meglátogatása és London legdrágább veteményesének megtekintése a Temze parton egy tetőteraszon.

Esett is, többet már sétálni se bírtam (27k lépés), ezért megnéztem a legjobb értékelésű mászótermet, másztam, DJ, kedves arcok.